Telex Podcast

Én Szijjártó-részvényt már nem vennék – Rácz András az orosz-ukrán háborúról

· PT1H21M38S

Összefoglaló

Rácz András Oroszország-szakértő az orosz-ukrán háború aktuális helyzetéről, az orosz rezsim stabilitásáról és az ukrán belpolitikáról. Rácz nemrég érkezett haza Ukrajnából, tapasztalatairól és kutatásaikról is beszámolt. Kiemelte a háború következményeit az ország keleti és…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 07. 21.
Hossz
1 óra 22 perc
Témák
orosz-ukrán háború, orosz rezsim, ukrán belpolitika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a téma a Telex közéleti műsora.

A mai vendégünk Rác András, Oroszország szakértő, akivel az orosz-ukrán háború aktuális helyzetéről, az orosz rezsim stabilitásáról és az ukrán belpolitikáról fogunk beszélni.

Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Szia!

Ne vicceljén köszönöm. >> Egy személyes kérdéssel kezdeném.

Néhány napja jöttél haza Ukrajnából.

Hát múlt héten szerdán jöttünk haza, tehát hat nappal ezelőtt.

Igazából ugye most viszonylag sokat mentünk, tehát 10 nap alatt majdnem 5000 km-t.

Igazából azt lehetne mondani, hogy sokkal élesebb a különbség most már az ország nyugati és keleti része között.

Tehát a nyugat, tehát ugye a tavaly ősszel meg idén tavasszal is több nagy orosz támadás volt Nyugat-Ukrajna ellen is.

Ezt ugye úgy tudták az oroszok megcsinálni, hogy Belarusban voltak ilyen átjátszóállomások, amikkel lehetett irányítani a nyugot-Ukrajna ellen küldött drónokat.

Na, amióta ezeket az átjátszó állomásokat a beluszok lekapcsolták, ugye Zelenski Ukrán gyakorlatilag megfenyegette Alexander Lukásenkor Belarus vezért, hogy vagy lekapcsolják az átjátszóállomásokat, vagy baj lesz.

A bedrusok lekapcsolták, azóta nyugat-ukrajna ellen dróntámadás nincs.

Tehát az a furcsa kontraszt, hát te is voltál kint, az a furcsa kontraszt, hogy mondjuk a Vivben egyáltalán nem érződik, hogy háború van.

Harkivbben meg Mikolában viszont ugye rengetegom épület, állandóak a riadók.

Tehát, hogy ez a kontraszt, ez élesebbé vált.

Szerintem ez a ez a fő különbség, illetve Kelet és Dél-Ukrajnában nagyon látszik annak a hatása, hogy az oroszok elkezdték szétlőni a benzinkutakat.

Mert az utak mentén rengeteg kiégett töltőállomás van.

Ellási zavarok nem okoz, de azért látványos különbség a korábbi időszakhoz képest. >> Innen Magyarországról néző úgy néz ki, hogy nyár eleje óta minthogyha lett volna egy szintlépés a civilek elleni támadásokban.

Ezt te is így látod? >> Igen, egyértelmű.

Ö nőtt egyrészt az orosz támadások intenzitása is, meg az a tehát az a periódus, ami két nagy támadás között eltelik, ez a periódus most július folyamán egy kicsit rövidebb lett, tehát gyakrabban vannak nagy támadások.

Igazából a pontos motivációt nyilván a háború után fogjuk tudni, amikor majd belelátunk előbb-utóbb abba, hogy az orosz vezérkar hogyan tervezte ezeket a támadásokat, de igazán ami ami leg leg legnagyobb változás mondjuk ott előző nyárhoz képest, hogy sokkal több a ballisztikus rakétákkal végrehajtott támadás és több ballisztikus rakéta jutát az ukrán légvédelmen.

Ugye ism tudjuk a hírekből, Ukrajna hiányt szenved ballisztikus rakéták elfogásáról képes rakéendszerekből, fegyverrendszerekből.

Oroszország ezt kihasználja és az összes ballisztikus rakétát kilövi, amit csak amit csak találnak.

Július folyamán, ugye még nem vagyunk teljesen július végén, de az első három heti adataink megvannak. július folyamán több ballisztikus rakétát lőttek ki, mint amennyit gyártottak, tehát kicsikét belenyúltak a felhalmozott készletekbe is.

Láthatóan Moszkva arra számít, hogy előbb-utóbb Ukrajna kap újra majd perdílt rendszereket, de amíg ez nem következik be, addig kell annyi ballisztikus rakétát lőni, amennyit csak lehet.

Új elem egyébként, hogy elkezd ugye a bizonyos orosz légvédelmi rakétákat lehet ballisztikus rakétaként is használni, tehát földföld üzemmódban is.

Az S300-asokat régóta használják erre.

Új trend ez akkor kezdődött, amikor kint voltunk, hogy ezt 400-as légvédelmi rakétákat is használnak földföld üzemmódban. kievet kezdték el lőni két hete pénteken.

Így ez volt az első olyan támadás, hogy először hallottuk a robbanást és csak utána légíri adót.

Tehát >> tehát a légvédelemnek nem volt ideje >> pont.

Nyilván önmagában az néhány S400-as indítás nem fogja eldönteni a háború menetét, de a civil lakosság helyzetét nehezebbé teszi. >> Az eddig is látszott Oroszország hozzáállásán, hogy nem kímélte az ukrán kultúrához köthető épületeket sem.

Most egy hónapja volt egy nagyobb támadás, amikor egyetlen éjszaka alatt megtámadták a világörökség része részét képező Pecsarzka Lavra Kolostort egy múzeumot és egy filmstúdiót is, ami itthon talán kevésbé szerepelt a hírekben, de ott volt a az ukrán filmes hagyatéknak a a nagy része.

És a támadás után volt egy rövid elemzésed, ahol azt írtad, hogy látszik egy mintázat ezekben az orosz támadásokban.

Itt mit értettél ezalatt? >> Oroszország szisztematikusan pusztítja Ukrajna kulturális örökségét.

Ez a nagy háború kezdete óta így van. egyébként van ennek szovjet hagyománya, tehát amikor a vörös hadsereg ugye elfoglalja Kelet-Európát, vagy felszabadítja, ugye ez értelmez kérdése, akkor a vörös hadsereg harcolóerői mögött jönnek különlegesen felkészített alakulatok, amik specifikusan a műkincseket szedték össze a közép-európai múzeumokból, így Magyarországról is, amikor az oroszok a nagy háborúban, mostani háborúban elfoglalták Mariupolt, pontosan ugyanezt csinálták, speciálisan felkészített alakulatok vitték el a Mariopoli múzeumok kincseit.

Ugye Máriupol az ókor óta lakott, az ukrajnai görögség egyik központja volt.

Tehát tényleg egy nagyon komoly régészeti lelek voltak.

Ott az egészet elvitték Oroszországba.

Tehát részben van ennek egy ilyen rablás dimenziója.

És ugyanezt csinálták egyébként egyébként Hersonban is.

Ha és mi mivel a front már jó ideje egy helyben van, ezért ennek a súlypontja változott, és elkezdték az építészeti és kulturális emlékeket szisztematikusan támadni.

Ugye Odessában lőttek szét székesegyházat, Hárkívban több múzeumot is.

Ez a bizonyos júniusi támadás.

Ugye a Lavra kolost találták el drónnal.

Nem az első támadás volt a Lavra ellen, de az első, ami ami viszonylag nagy kárt okozott.

A Lavra melletti Arsenalna múzeumot is, vagy Arsenal múzeumot is.

Eltalálták ugye a filmstúdiót, az teljesen kiégett.

Eltaláltak egy hangszermúzeumot azt hiszem, hogy Typróban.

Tehát látszott az, hogy abban a támadásban specifikusan kulturális energieket céloztak.

És ugye az ilyen az ilyeneknek, az ilyen támadásoknak megvan az a sajátossága, hogy akár egyetlen drón is, hogyha becsapódik és tüzet okoz, akkor nem csak a tűz, de az oltáshoz használt víz is óriási pusztítást végez.

Ugye valamikor nyár elején szétlőtték Kiev, ugye a pogy kerületben a Csernobil múzeumot is.

Tehát látszik ez, hogy szisztematikusan pusztítják a kulturális meg művészeti szempontból fontos emlékeket.

Ukrajna erre egyébként nem válaszol recipró módon, tehát nem látunk olyat, hogy ukránok támadnának mondjuk orosz múzeumokat, vagy vagy vallási helyeket, vagy ilyesmit.

Tehát ez ez egy jó a specifikum.

Ezeket az intenzív támadásokat Oroszországon belül is ért kritika, azért, mert lényegében érdemi katonai haszony nélkül mennek el 100 millió dollárok egy-egy támadásra.

Most mit lehet látni, hogy mennyire spórol, vagy mennyire pazarol Oroszország a készletei? >> Hát most hogy is mondjam, némiképp köznyelvűen fogalmazva most lőnek mindent, ami a csövön kifér.

Tehát tényleg ki akarják használni azt az időszakot, amíg Ukrajnának a ballisztikus rakéták ellen védelme nagyon-nagyon gyenge.

Ugye erről beszéltünk az előbb.

A dróntámadások száma egyébként csökken.

Tehát ilyen igazi nagy több 100 drónos támadás több mint egy hete nem volt.

Mostanában ilyen 90, 100, 150 drónt küldenek egy éjszaka.

Tehát múlt ősszel a tél folyamán két 3-400 drón jött minden éjszaka.

Hogy ennek pontosan mi az oka?

Erről csak találgatni lehet. >> [torokköszörülés] >> a dróndyártókapacitás az nem sérült.

Tehát a jelbogai létesítmény meg a másik is, az azt az ukránok nem tudták érdemben támadni.

Tehát Oroszország képes lenne több, sokkal több drónt gyártani, mégis mégis kevesebbet küldenek Ukrajna ellen.

Két lehetséges magyarázat van.

Az egyik, hogy továbbra is a szokott ütemben zajlik a gyártás, csak a legyártott drónokat felhalmozzák valami nagyobb támadásokra készülve. illetve van egy olyan trend is, hogy ezek a gerány drónok ugye az iráni saet típusokat lemásolták, modernizálták.

Ezek légcsavaros hajtásúak, tehát egy egy négyhengeres léghűtéses légcsavaros motor hajtja őket.

Könnyű célpontok, lassúak, nem nagyon tudnak manőverezni, viszont idén tavasz óta nagyobb számban jelentek meg sugárhajtású drónok.

Ugyanez a gerány, de egy sugárhajtású meghajtással, sugárhajtású hajtóművel.

Jóval gyorsabb a légv a jelent a légvédelmi fegyverek jelentős része hatástalan ellen, tehát csöves légvédelemmel nem nagyon lehet lelőni.

A másik magyarázat tehát arra, hogy viszonylag kevés drón jön, az az, hogy éppen most állítják át a gyártást arra, hogy a légcsavaros, régebbi gerányok mellett nagyobb számban gyártsanak sugárhajtásúokat is.

Én eléggé biztos vagyok benne, hogy ezt augusztus végére tudni fogjuk, hogy milyen magyarázat, és ősszel, ősztől újra elkezdünk nagy tömeges dróntámadásokat is látni. >> Beszéljünk egy kicsit a katonai helyzetről.

Néhány hete a Krem azt állította, hogy elfoglalták Kosztyantyinivka városát, és Ukrajna ez következetesen cáfolt.

A legutóbb tegnap volt szó arról hivatalos hivatalosan Ukrajna részéről, hogy továbbra is hevesek a harcok.

Mennyi ideig tarthat ki itt az ukrán védelem?

És hogyha elesik ez a város, akkor az mit jelenthet a dombaszi védelem szempontjából? >> Ugye az orosz kommunikáció a a háborúban elfoglalt területekről az végtelen mennyiségű mém és gúnyra az alapja.

Öy kasztáyka elfoglalását is már azt hiszem, hogy négyszer vagy ötször jelentették be attól függ, hogy hogyan számoljuk, de ugye korábban ez volt Kupianskal.

Azt az ukránok azóta teljesen felszaboradították, tehát hogy itt itt megint nem annyira valósult vagy bizonyult teljesen valósnak a ukrállő kommunikációja.

Kasztantyi nyitifka védelme gyakorlatilag befejeződött.

Tehát a városnak az észak nyugati részében még néhány ukrán egység tartja magát, de ott ugye ha valaki meg akarja érteni, hogy ez hogyan zajlik, Takács Márkot érdemes olvasni magyarul.

A Márk egy kétrészes cikkorozatot írta arról, hogy ténylegesen milyen a Konstantinka vívó csata.

Nem szilárd frontontvonalakat kell elképzelni, nem nagy léptékű támadásokat, hanem beszivárgó egy külön mindkét oldal kisebb egységekkel próbál beszivárogni, egymás hátába kerülni, elvágni egymás utánpótlását.

Tehát egy nagyon kaotikus, nagyon nehezen áttekinthető városharc, amikor aztán Tynyivkában zajlik, de Ukrajnának az tehát az orosz beszivárgó erőkkel nagyjából tudnának boldogulni.

A problémát a siklóbombák jelentik.

Tehát a ugye a siklóbombat úgy kell elképzelni, egy orosz bombázó repülőgép ledob egy bombát, de az a bomba az nem gravitációs hullik le, hanem rá van téve egy ilyen keret, ami kinyit kinyit két szárnyat, és akkor ezzel a két szárnyal repülőgép alapsebességével az a bomba siklani kezd.

Mégh tesznek rá rakétapóthajtást, akkor is 30- 4050 kmre ezek el tudnak menni.

És ezek ezekből a síklóbombákból oroszállni gyakorlatilag végtelen mennyiség van.

Tehát egy ilyen keret, amivel egy normál bombát, sikló bombával lehet alakítani, 10-12000 dollár.

És ezekkel a sikló bombákkal, ezek ugye nem bocsátanak ki hőt, mert nincs meghajtásuk, nagyon kicsik, hangjuk sincs, elég gyorsak is.

A légvédelem gyakorlatilag nem tudja őket lelőni, nincs ellenük védelem.

Az orosz haderők Konstantinában is úgy nyomul előre, hogy most már nem tüzérséggel dolgoznak, hanem siklóbombákkal porigrombolnak mindent, majd pedig a romok közé beküldik a veszivárgóegységeket.

Amíg a siklóbombákra nincsen megoldás, addig az ukrán védelem különösen ilyen városi körmények között nem tud megszilárdulni.

Tehát előbb-utóbb tényleg szétrombolnak mindent.

Ugye a legkisebb siklóbomba 100 kg-s, de van belőle 3 tonnás is.

Tehát Konstantin nyifka előbb-utóbb el fog esni.

És ugye az ukrán belpolitikában is ez egy vita, hogy ki kellett-e volna már vonulni, nem kellett volna kivonulni, mennyire tartjuk még, tartjuk-e még egyáltalán.

Sokadjára ismétlődik ez a mintázat.

Azt ugye mivel az oroszok siklóbombacsapásokkal dróncsapásokkal gyakorlatilag elvágták Konstantin Nyívka utánpótlási útvonalát, itt a védelem zárósidőn belé befejeződik.

Ha a város elesik, az nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a teljes dombaszi védelem szomlana.

Tehát Konstantin Nyifka után, hogyha azon a főúton megyünk tovább északnyugat felé, ugye ott van Druskifka, egy végtelenségig megerődített kisváros és utána van a két igazán nagy erődváros, Slaviansk, az egy 70000-es város volt a háború előtt.

Ez van Északon, és ugye Konstantinévka, Droskéfka és Kramatorsk, Ugye így van a főút.

Kramatsk 1500-es város volt a háború előtt.

Konstantinka ráadásul földrajzilag is egy kedvezőtlen helyen volt, tehát a terepadottságok tekintetében.

Ugye Konstantinfkai völgy alján volt és a és a várostól keletre elhelyezkedő dombok az oroszoknak teljes áttekintést adtak a város fölött.

Konstantinka nyugodtra viszont kedvezőbb a terep a védelem számára.

Tehát igen, Konstantinka el fog esni, de nem, ez nem jelenti azt, hogy az egész dombasz automatikusan orosz kézre kerülne.

Ez a mostani előrenyomás tempójával számolva még évek. >> A Krm félszigetet innen úgy nézve úgy tűnik, hogy egyre nagyobb nyomás alá tudják helyezni az ukránok a látványos támadásaikkal.

És mellette arról is látszanak videók, hogy meg arról is szólnak a hírek, hogy rendkívüli üzemanyaghiány van a Krm félszigeten, és hogy tömegével hagyják el a az odatelepülő oroszok a félszigetet.

Ezek mennyire jelenthetik azt, hogy Ukrajna készül a Krí visszafoglalására? >> Ugye ezt ez ez megint több különálló kérdés.

Tehát egyrészt a magyar közönség nem biztos, hogy tisztában van vele, hogy a krí az mekkora.

Tehát a krím lakossága önmagában a krífélsziget az 1,8 1,9 millió fő.

És akkor ehhez jön még Szevasztopol, ami bőven fél millió fölött van.

Tehát itt itt így elég nagy lakosságú területről van szó. ellátási szempontból is, meg területileg is tényleg elég nagy és ugye ennek meg fönn bonyolult ellátni ennyi embert üzemanyaggal, élelmiszerrel…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Rácz András

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Én Szijjártó-részvényt már nem vennék – Rácz András az orosz-ukrán háborúról”

Miről szól ez az epizód: „Én Szijjártó-részvényt már nem vennék – Rácz András az orosz-ukrán háborúról”?

Rácz András Oroszország-szakértő az orosz-ukrán háború aktuális helyzetéről, az orosz rezsim stabilitásáról és az ukrán belpolitikáról. Rácz nemrég érkezett haza Ukrajnából, tapasztalatairól és kutatásaikról is beszámolt. Kiemelte a háború következményeit az ország keleti és… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 21..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Én Szijjártó-részvényt már nem vennék – Rácz András az orosz-ukrán háborúról”?

Fő témái: orosz-ukrán háború, orosz rezsim, ukrán belpolitika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Én Szijjártó-részvényt már nem vennék – Rácz András az orosz-ukrán háborúról”?

Megjelenés: 2026. 07. 21.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/en-szijjarto-reszvenyt-mar-nem-vennek-racz-andras-az-orosz-ukran-haborurol-49f645aa

Több epizód a Telex Podcast-ből