Telex Podcast

Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?

· PT56M21S

Összefoglaló

Az Egyensúly Intézet vezetői, Boros Tamás és Filippov Gábor szakpolitikai javaslatokat fogalmaztak meg a hamarosan felálló Tisza-kormánynak. A podcastben a versenybarát gazdaságpolitika, a papírmentes állam, a gyerekközeli oktatás, az elhízás problémájának kezelése és az…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 05. 08.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Filippov Gábor, Boros Tamás
Témák
gazdaságpolitika, oktatás, egészségügy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az állam ott tesz és költ sokat, ahol nem lenne dolga, sőt nagyon sokat tud ártani, és ott nem tesz és nem költ eleget, ahol viszont nagyon fontos lenne, hogy ott legyen. >> Van kulcsfontosságú terület, ahol a következő kormánynak mindenképpen be kell avatkoznia, és ahol viszonylag könnyű úgy beavatkozni, hogy nem évtizedett ciklusokról beszélünk, az az, hogy mekkora a diplomásoknak az aránya Magyarországon. ahhoz, hogy különösen leszakadó magas munkanélküliségű térségekben valaki el tudjon utazni több állásinterjúra, fel tudjon arra rendesen öltözni, megfelelően tudja táplálni magát, ez mind mind-mind pénzre van szüksége.

Az álláskeresés az bármilyen furcsa, egy pénzigényes öizmus. >> Az egyik legnagyobb kockázati tényező lényegében az összes olyan betegségre, aminek halálos kimenetele lehet, az az elhízás.

Erről nagyon keveset beszélünk.

Ö és ez az a pont, ahol még mielőtt egyébként megbetegszünk, ha ezt kordában tudjuk tartani, vagy odafigyelünk a testsúlyunkra, akkor akkor lényegében elkerülhetjük azt, hogy a végén kórházba kerüljünk, vagy meghaljunk. >> Hamarosan új kormány alakul, de a gazdasági és társadalmi realitások ettől még nem változtak meg.

Mi az az öt legfontosabb probléma most Magyarországon, amivel meg kell küzdeni az új kabinetnek?

Erről különbözőképpen gondolkoznak az emberek.

Sok elvárás is megfogalmazódik.

Mi ebben a műsorban most arra leszünk kíváncsiak, mit gondolnak erről az egyensúly intézet vezetői, akik évek óta tények, adatok alapján elemzik a folyamatokat és szakpolitikai javaslatokat dolgoznak ki.

Ez pedig itt a Magyarország jövő időben. >> Köszöntöm a stúdióban Boros Tamást, az Egyensúly Intézet vezetőjét és Filippov Gábor kutatási igazgatót.

Ebben a műsorban mindig elmondjuk, hogy politikától és ideológiától mentesen igyekszünk beszélgetni.

Szerintetek ez most mennyire lesz lehetséges? mindig lehetséges.

Az ideológia nagyon fontos, ezt szerintem hangsúlyozzuk azért, tehát a politika az nem leválasztható a világnézeti különbségeknek a a kiemelt szerepéről.

Ettől függetlenül a politikának a középpontjában álló szakpolitikai problémáknak van egy olyan tényalapú rétege, amely független egyszerűen az ideológiától.

Tehát milyen ideológia szerint jó dolog a klímaváltozás, milyen ideológia szerint jó dolog az, hogy befagytak a társadalmi mobilitás csatornái és hosszan lehetne sorolni azokat a problémákat, amelyekre lehet egyébként ideológiailag töltött válaszokat adni, de maga a probléma és a megoldásához vezető út az független igazából az ideológiától. kicsit megfordítva, amiben az ideológia veszélyes lehet, hogyha ha felüléri a szakpolitikai eredményeket.

Tehát hogy egy mindenkori kormány eldönteti, hogy neki a népesedés fontosabb, vagy a klímaváltozás elleni harc, a gazdasági növekedés fontosabb, vagy a szociális egyenlőlenségeknek a kezelése, amivel szerintem gond van, hogyha a meghirdetett célok mögött nincsenek valós eredmények.

Mindegyikre lehet azt gondolni, hogy egyik vagy másik jobbat tesz egy országnak.

A gond az van, hogyha az ideológia vagy a kommunikáció, vagy a pufogtatott értékek, azok felülírják a valós eredményeket, és bárnesedésről beszélünk, mégsem születik több gyerek, vagy klímaváltozás elleni harcról beszélünk, de mégsem csökken a kibocsátásunk, vagy gazdasági növekedésről beszélünk, mégis lemaradunk.

Tehát, hogy nagyon fontos szerintem a szakpolitika és az élolgárnak az a kapcsolata, hogy egy politika az mehet, és nyilván kell is, hogy ideológiák mentén szerveződjön, de hogy közbe hozza a valós eredményeket is. >> Ti ugye évek óta dolgoztok ki szakpolitikai javaslatokat, elemzitek a társadalmi és gazdasági folyamatokat.

Megkeresett titeket a Tiszapárt, hogy segítsétek az új kormány munkáját.

Mi ugye úgy működünk az egyensúly intézetnél, hogy elkészülnek belül azok a szakpolitikai javaslataink, amelyek szerintünk az ország érdekeit szolgálják, és utána, ez talán a munkáknak a kevésbé látszó része.

Minden politikai erőt, minden gazdasági és politikai döntéshozót ezekkel mi megkeresünk.

Tehát amikor elkészül egy új anyagunk, legyen szó akár a szegénységcsökkentésről, akár a gazdasági növekedésről szóló legutóbbi anyagunkról, akkor mi aktívan megyünk, és minden oldalt, minden politikai erőt, minden politikai döntéshozót, minden gazdasági döntéshozót megkeresünk alapvetően abból a célból, hogy elolvassák az anyagunkat, egyetértsenek velünk a probléma leírásában, és nyilván egy ideális eset, hogyha ebből minél többet megvalósítanak.

Reméljük, hogy ez továbbra is így fog történni, és a mi anyaga minél több meg fog valósulni. >> És mielőtt rátérnénk a mai témánkra, még egy dolgot nem tudok megkerülni, mert ez azt gondolom, hogy most nagyon sok mindenkit foglalkoztat.

Mit gondoltok arról, hogy a mai helyzetben mennyire van szükség az elmúlt időszak korrupciós bűncselekményeinek feltárására és igazságtételre?

Mi nagyjából most már hat éve adtuk ki a nagymagyarország vízión, nem nagymagyarország, a nagy méretű Magyarország víziónkat Magyarország 2030 címmel, ahol egy külön nagy fejezetben foglalkoztunk a az intézmények és a közélet tisztaságával, rendezettségével.

Egészen ez azért, mert a korrupció az egy versenyképességi tényező, egy negatív versenyképességi tényező.

Szerintem az lenne nagyon szerencsés, hogyha azt az alapállást, hogy a korrupció rossz dolog, és érdemes olyan intézményeket építeni, amelyek hosszú távon minimálisra, az elkerülhetetlen minimálisra csökkentik a korrupció mértékét, ezt nem kormányzati ciklusokhoz vagy pártszínezetekhez kötnénk.

Tehát igen, fontos a korrupciómentesség, a legfontosabb az, hogy a jövőre nézve megtudjuk ezt, hogy ki tudjuk ezt szűrni a közéletünkből. >> Igen.

Mert hogy ebben a műsorban a jövőről beszélgetünk általában.

Ö és hogyha a jövőről beszélgettünk meg az ország aktuális helyzetéről, akkor megkerülhetetlen, hogy ennek az alapja a gazdaság.

Ugye ebben a mai műsorban a ti véleményetek szerint legfontosabb problémákat fogjuk ismertetni és öt grafikont fogunk majd mutatni és ezekről beszélgetünk.

A kérdés az az, hogy ha most 2026 májusában veszünk egy pillanatképet, hogy látjátok, milyen állapotban van most a magyar gazdaság, honnan indul az új kormány?

Azért gondoltuk, hogy a következő kormánynak a top öt problémája közül a gazdaság az, ami az első számú és legfontosabb, merthogy bármilyen ideológiát is követ egy kormány, bármennyi hangsúlyt szeretne egyik vagy másik szakpolitikai témára fektetni, nagyon egyszerűen, hogyha nincs pénz, ha nincs gazdasági növekedés, akkor nem tudja megvalósítani a célját.

Tehát ha nincs bármilyen piacdasági kapitalista körülmények között, ahol amiben jelenleg a világ és Magyarország van, ha nincsen rendelkezésre álló megfelelő erőforrás, akkor teljesen mindegy, hogy egyébként a már említett klímaváltozás elleni harc a legfontosabb valakinek a szegénységcsökkentés vagy a demográfiai fordulat.

Pénz nélkül lényegében a stagnálás vagy pusztulat van.

Tehát ameddig Magyarország abban a gazdasági recessziós helyzetben van, amiben az elmúlt években láttuk, hogy van, ameddig folyamatosan lemarad a versenytársaihoz képest, addig teljesen mindegy, hogy mit akar egy kormány.

Teljesen mindegy, hogy jót akar, rosszat akar, balra megy, jobbra megy, liberális vagy zöld, pénz nélkül semmit nem tud megvalósítani.

Tehát a következő magyar kormánynak a amelyik bármilyen ideológiát is követ, a gazdasági növekedés, a kulcs.

Visszatérve a a az alapkérdésre, illetve a az alapábrára, amit amit ezzel kapcsolatban hoztunk, a gazdasági növekedésnek az egyik legfontosabb hátráltató tényezője az, hogy Magyarországon nem nőtt a termelékenység olyan mértékben, mint mint a más velünk szomszédos országokban, vagy a balti országok. >> Na, akkor csak ebben segítsetek majd nekünk.

Jó, mert az a grafikon, amit most elsőként majd mutatunk a nézőknek, de a hallgatók is ebből azért meg fogják ezt érteni, az nem szokás szerint a gazdasági növekedést mutatja, hanem a termelékenységet.

M egyrészt akinek nincs komolyabb közgazdasági ismerete, segítsetek, hogy mit is jelent ez, és miért fontos ezt nézni. >> Ez egy nagyon egyszerű fogalom.

Azt mondja ki, hogy egységnyi idő alatt egy munkavállaló mennyi hozzáadott értéket tud termelni.

Tehát mennyire hatékonyan tudja felhasználni azokat az erőforrásokat a gazdaság, illetve a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állnak.

És ebben Magyarország esetében nagyon szokványosan egy nagyon kettős képet látunk.

Az egyik az, hogy a az elmúlt bő 20 évben az Európai Uniós csatlakozásunk óta jelentős mértékben növekedett a a vállalatoknak a munkatermelékenysége, de azt is látjuk, hogy miközben az élvonalról indultunk az uniós csatlakozásunk, aközben folyamatosan elhaladtak mellettünk a közvetlen versenytársaink.

Ugye itt ebből a szempontból, Magyarországnak a szempontjából a másik három visegrádi országa az aki nagyon fontos, amely nagyon fontos, illetve a balti államok, amelyek nagyon sok szempontból hasonló körülmények közül indulnak, nagyon hasonló tényezők határozzák meg külső tényezők a gazdaságnak a fejlődési lehetőségeit, illetve hát viszonylag hasonló szintről tudtak indulni. hogyha bármilyen mutatót nézünk, nem csak a termelékenységet, hanem akár a relatív fejlettséget, tehát hogy az Európai Uniós átlakhoz képest honnan indultunk, az egy kicsit kiárándító adat szerintem, hogy amikor indultunk, akkor csak Csehország volt igazából előttünk, és ahogy elteltek az elmúlt évtizedek, miközben folyamatosan fejlődtük, tehát ezt sem ezt sem szabad eltagadni, aközben egymás után húztak el mellettünk a többiek egészen addig, hogy most már gyakorlatilag csak Szlovákiát és Lettországot előzzük.

Ez a kihagyott lehetőségeknek a két évtizede volt. >> És miért tudott Lengyelország vagy Csehország jobban teljesíteni ebben? >> Hát erre végtelen számú válasz van.

Néhányat hadd hadd említsek meg.

Talán az egyik, ami ami a legfontosabb az alapvetően az, hogy az a típusú versenyellenes gazdaságpolitika ami nagyon sok éve, évtizede jellemző Magyarországra, az kevésbé volt jellemző ezekben az országokban.

Tehát nagyon sok helyen van szerepe, és fontos szerepe van az állami beavatkozásnak, az állami védőhálónak.

Pont a gazdasági verseny az, ahol egyszerűen hatékonyabbak a cégek, hogyha egymással versenyeznek, és minél kevésbé avatkozik be az állam a konkrét gazdasági folyamatokban, nem a szabályozásban, hanem a konkrét gazdasági folyamatokban, annál nagyobb termelékenység és annál nagyobb érték teremtődik.

A magyar állam ebben hiperaktív volt, tehát egy ilyen túl túlmozgásos duracell nyusziként mindenhova szórta a pénzt.

Voltak olyan évek, amikor a magyar GDP-nek a 3%-át több mint 2000 milliárdot szórt ki évente arra, hogy úgymond gazdaságot élénkítsen.

Ezek különböző vállalati támogatások voltak, amelyek kifejezetten a verseny ellen hatnak és amelyek éppen ezért visszaszorítják a a a termelékenységet.

Ha én korlátlan mennyiségű pénzt kapok valódi teljesítmény nélkül, akkor nem vagyok motivált abban, hogy termelékeny legyek.

Nyilván minél inkább az én saját termelékenységem, az én saját teljesítményem függvénye az, hogy mekkora fizetést kapok, annál inkább termelékeny vagyok.

Ha egyet említhetek, vagy egyet kiemelhetek, hogy hogy a lengyelek vagy a csehek ebben miért jobbak, ez talán az egyik, amit amit érdemes kiemelni.

Nemrég volt a Telexnek és a G7-nek egy közös gazdasági konferenciája, ahol elhangzott ugye az, hogy azok a sikeres országok, amelyeknek vannak olyan vállalataik, amelyek az exportpiacon valós piaci körülmények között tudnak érvényesülni.

Magyarországon a helyzet az, hogy körülbelül nálunk két ilyen vállalat van, a Richter és a Szemiab nevű cég, amit nem is sokan ismernek.

És Orbán Krisztián ezen az előadáson ugye azt mondta, hogy az lenne arra lenne szükség, hogy legyen 15 vagy inkább 30 richterünk.

Hogy lesz nekünk 30 richterünk?

Hogy lesz 30 olyan vállalatunk, ami valóban exportra tud termelni, és így jön ide egy csomó? >> Ezt szerintem egy nagyon fontos megállapítás, bocsán csak azért vágtam közbe, mert számomra is ez egy fontos megállapítás. nincsen sikeres gazdaság, sikeres közepes és nagy méretű vállalkozások nélkül, amelyeknek a krémje aztán ki tud lépni a nemzetközi piacra.

És ebből a szempontból a magyar trendek azok kifejezetten ellene hatottak a magyar versenyképesség növekedésének.

Gondolok itt arra és erre az állam is rá segített kormányzati ciklusokon átívelően gondolok arra, hogy az elmúlt két évtizedben a Magyarországra beáramló külföldi mű működőtőke, illetve a munkaerőpiacra csúnyán fogom mondani, kiszabaduló vagy beszabaduló új munkaerő, tehát a foglalkoztatottság növekedése nyomán a munkaerőpiacra kerülő új munkaerőnek a jelentős része az egyrészt nem a nagyobb termelékenységű szektorokba érkezett, másrészt a foglalkoztatottság növekedése sem a magasabb termelékensység szektorukban mutatkozott meg.

Magyarország a nemzetközi piacon hagyományosan, ez már egy régi rossz szokásunk, olcsó, könnyen mozgósítható munkaerővel versenyez, ami rövid távon tud mutatni nagyon szép eredményeket, hosszú távon viszont pontosan abban mutatkozik meg, amit az előző ávrán láthattunk a termelékensység visszafogásában. >> Nagyon nagy várakozás van most, hogy ismét érkeznek uniós pénzek Magyarországra.

Ez nyilván egy pozitív dolog, amennyiben ez sikerül. hogy lehet ezeket a pénzeket jól elkölteni, és itt a jólon van a hangsúly. >> Szerintem az egyik kulcs, hogy olyan típusú humán erőforrásfejlesztésre megy-e ez a pénz, ami alapvetően nem egy-egy forprofit cégnek ad segítséget, vagy vagy mentővet, hanem hanem alapvetően a struktúrákat építi.

Tehát azt láttuk, lényegében az Európai Uniós csatlakozás óta, hogy az Európai Uniós pénzeknek egy jelentős részét forprofit cégek kapták meg hitelként vagy vissza nem térítendő támogatásként, és értjük ennek a logikáját, és ennek nem feltétlenül korrupciós logikája van, és nagyon sokszor az Európai Unió is olyan típusú programokat támogat, amelyik ezeket a cégeket segítik.

De alapvetően ez egy ez egy szofisztikált…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?”

Miről szól ez az epizód: „Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?”?

Az Egyensúly Intézet vezetői, Boros Tamás és Filippov Gábor szakpolitikai javaslatokat fogalmaztak meg a hamarosan felálló Tisza-kormánynak. A podcastben a versenybarát gazdaságpolitika, a papírmentes állam, a gyerekközeli oktatás, az elhízás problémájának kezelése és az… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Filippov Gábor, Boros Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?”?

Fő témái: gazdaságpolitika, oktatás, egészségügy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?”?

Megjelenés: 2026. 05. 08.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/mi-a-tisza-kormany-ot-legfontosabb-feladata-683c5159

Több epizód a Telex Podcast-ből