Telex Podcast

Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér

· PT1H3M28S

Összefoglaló

Az idei nyár extrém hőhullámai rávilágítottak a klímaváltozás súlyos következményeire, különösen a gazdaságra és az emberi fizikai tűrőképességre gyakorolt hatásokra. A CEU professzora, Ürge-Vorsatz Diána és az Egyensúly Intézet munkatársai, Csernus Dóra és Filippov Gábor…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 08. 02.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Filippov Gábor, Csernus Dóra
Témák
klímaváltozás, hőhullám, gazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Bizony ez az idei nyár, ez nagyon megkongatta és kongatja a vészharangot arra, hogy mindenképpen egyrészt sokkal keményebben kell felkészülnünk arra, ami jön.

És a másik pedig, hogy muszáj megállítani a felmelegedést, mert nem babra megy a játék.

Itt már konkrétan láttuk, hogy a gazdaságunkat is nagyjából tényre kényszeríti.

Na, szerintem az én gyerekemnek a generációja az az nagyon csúnyán fog ránk nézni, amikor amikor amikor ezt erre visszatekintelek majd, hogy itt az autóhasználat és a városi az hogyan függött össze. >> Hogy kiér oda előbb a zöld jövőbe, annak igenis egy nagyon erős gazdasági jelentősége is van. >> A klémaváltozás következményei egyre inkább itt vannak [zene] velünk, de az átállással kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel.

Őge Forzas Diánával, a CEU professzorával, valamint az Egyensúlyintézet szakértőivel, [zene] Csernus Dórával és Filipov Gáborral arról beszélgetünk, hogy milyen úton juthatunk el a klímasemlegességig. [zene] >> Szia Diána!

Nagyon köszönjük, hogy itt vagy. >> Köszönöm a meghívást. >> Szerinted mit árul el ez a nyár arról, ami előttünk áll?

Hát sajnos mindenképpen arra néhány extrémebb hőhullámra kell fókuszálnunk, amit átéltünk.

És itt nem csak egy, hanem én én belevenném azt a még tavaszi a májosi hőséghullámot is, hiszen igazából szerintem az nehezebb, mint egy nyári hőséghullám, hiszen nyáron már eleve valamennyire [torokköszörülés] adaptálódtunk a hőséghez, tehát például az iskolák zárva vannak, a munkahelyek nagy részén akkor vannak a szabadságolások, tehát amúgy is a termelékenység meg a produktivitás úgy viszonylag takarékláng van, viszont pontosan egy őszi és egy tavaszi hőhullám, amikor amikor úgy fullba menne akár az oktatás, akár a munka, akkor sokkal jobban térd kényszeríti a gazdaságot, amikor erre nem vagyunk fölkészülve.

Ö, tehát azt gondolom, hogy ez volt itt az igazán ijesztő, meg hát azért az is, hogy ugye meg ö meg dőlt az abszolút hőmérsékleti csúcs Magyarországon, és sajnos ez ugye ezért arra figyelmeztet, hogy itt fokozatosan fogjuk ezeket megdőlni, megdönteni.

És ez a 42 fok ez már ez már fölötte van annak, ami az emberi [torokköszörülés] fizikai, a biofizikai limitjeink fölött van.

Tehát azt kell tudni, hogy ugye mi 36 fokon üzemelünk nagyjából, és aki néző vagy hallgató esetleg emlékszik a fizika órájára, hogy a hő az mindig csak melegből, hidegbe áramlik.

Nekünk ugye megesszük a a rántott húst, azt azt elégetjük, és azt a attól a hőtől meg kell szabadulnunk.

Az a hő az igazából csak hűvösebbe megy.

Tehát a 36-37 fok az egy ilyen kritikus hőmérséklen, ami fölött még meg tudunk lenni, de csak akkor, ha tudunk izzadni.

Az egyetlen módja akkor, amikor ennél a hőmérséketnél melegebb van, hogy túléljük, az az, hogy izzadunk.

Ez egyébként szerintem nagyon fontos dolog, hogy hogy most ilyen civilizáció vagy a fejlett civilizációkban az izzadás egy ilyen nagyon ciki dolog, egy nagyon tabú. pedig igazából ez az evolúciós előny, ami miatt a a homo sapiens igazából fölül tudott kerekedni sok más bajon.

És és ez az egy, ami megvéd minket a melegben, de ha párás meleg van, akkor már akkor már ez a 42 fok, ez bizony akár halálos is lehet.

Így is így is már 32 fok fölött, ha akár kint dolgozók, akár sportolók részére, ez már nagyjából életveszélyes, és minél magasabb a hőmérséket, annál életveszélyesebb szónal.

Tehát azt gondolom, hogy bizony ez az idei nyár, ez nagyon megkongatta és kongatja a vészharangot arra, hogy mindenképpen egyrészt sokkal keményebben kell felkészülnünk arra, ami jön.

Ö, és a másik pedig, hogy muszáj megállítani a felmelegedést, mert nem babra megy a játék.

Itt már konkrétan láttuk, hogy a gazdaságunkat is nagyjából tényre kényszeríti, akár azt, hogy a paksi attól menő nem tudott teljes üzemben menni, akár látjuk, hogy ha víz elfogy, akkor azt azt nem lehet pótolni, tehát nincs, akármennyi pénzünk van, nem lehet gyártani vizet, nem lehet nem lehet vásárolni vizet olyan mértékben, mint amennyi kell.

Tehát azt gondolom, hogy ez már itt megmutatta, hogy itt itt itt nagyon keményen a a magyar gazdasági termelékenység rovására megy az éghaváltozás. >> Az jó, hogy behoztad ezt a máj a meleg májusi hónapot, mert az én fejemben valahogy annyira emlékezetes volt ez a két hetes hőkupola, hogy az, hogy mi volt májusban, és hogy az is egyébként extrém meleg volt, azt azt már teljesen elfelejtette a még extrémebb hőség.

Viszont azért is a hőhullámokkal kezdtem a beszélgetést, mert az átlagembereknek leginkább ebben csapódik le a klímaválság.

Látják, ahogy te is beszéltél, a megdő megdőlő hőmérsékleti rekordokról, arról, hogy nem működik a MÁV, mert túl forróak a sínek, meg vízkorlátozások is most eléggé központi téma voltak.

És emiatt mintogyha az lenne, hogy hogy akkor, amikor nincsen nagy meleg, akkor talán nem is beszélünk annyira a klímaválságról.

Ezt ezt te hogy látod, hogy mennyire van a közbeszéd részének tekintve a klímaválság? >> Abszolút nincs a közbes nem a közbeszéd része.

Amit nyilván az egy szakember, aki erre szánja az életét, ez egy nagyon szomorú dolog, de azt gondolom, hogy szóval ezen már túl vagyok.

Nem hiszem, hogy hogy ez bármikor vagy vagy ha már nagyon a közbeszéd része lesz, azt gondolom, hogy akkor már iszonyú nagy baj lesz.

Én azt remélem, hogy azelőtt meg fogjuk tudni ezt az egész problémát állítani, mielőtt teljesen a fő közbeszéd egyik fő része lesz.

Ezért hiszek inkább az olyan, és ezért kutatom főleg azokat a megoldásokat, ahol nem a klímaváltozás megállítása, vagy az ahhoz azzal kapcsolatos cselekvés a fő cél, hanem egyéb társadalmi és szociális célok vagy gazdasági célokkal összeegyezthető, vagy azokra rá mint hátizsákként, vagy egy kis vagonként és a arra a vonatra így még egy vagonként hozzá lehet csatolni, és akkor akkor amúgy zúgjon zúzon előre a a az éghajlattal kapcsolatos cselekvéseknek a a menete, hiszen hiszen nem lesz az, hogy mindig mindenki ezzel foglalkozik.

Ellenek ellenére nagyon fontos, hogy legalább amikor hőséghullám van, akkor foglalkozunk ezzel, mert az a baj, hogy azt gondoljuk, és most is egy kicsit attól félek, hogy hát nem gond, följebb kapcsoljuk a légkondit.

És valószínűleg aki ezt az adást nézi vagy hallgatja, annak a nagy részének van légkondia, vagy van olyan lehetősége, hogy ide elmeneküljön.

De ne felejtsük el, hogy a magyar lakosság jelentős része és a magyar munkahelyek egy jelentős részének nincs, és nagyon sokáig nem is lesz, vagy ha van is, és lesz is, nem fogja tudni megengedni magának, hogy mondjuk egy 42-45 fokos hőségben, és a városokban itt jóval nagyobbak, nagyobb hőségekről szoktunk beszélni és és beszélünk, tehát jóval nagyobb hőmérsékletről kell ezt a légkondizást elindítani.

Tehát még nagyobb ö a rezsi, még nagyobb energiaszámlákról beszélünk, hogy valaki viszonylag emberi hőmérsékletre lehűtse az otthonát, vagy munkahelyén.

Nem szabad ezt elfelejtenünk, hogy hogy itt itt egy hatalmas ez a szakadék, ez csak nő azok között, akik azért tudnak alkalmazkodni, vagy vagy mert ugye nem csak hőségről beszélünk, hanem akár áradásokról, aki kifizeti a biztosítást, vagy aki tud olyan helyen lakni, hogy ezt meg tudja ezek elő védeni magát, vagy elmegy nyaralni, vagy egy hűs helyre el tud menni, és azok között, akik nem tudnak védekezni, és pontosan ezek ezek a legsérülékenyebbek, az idősek, a szegényebbek és és azért ezt nagyon kell, erre nagyon kell figyelni, de nem csak erre kell figyelni, hanem arra, hogy nem beszélünk eleget arról, hogy itt tényleg a a a gazdaságunk rovására megy.

Gondoljunk bele, hogy ma Európa legtöbb országában azért a gazdaság, éves gazdasági növekedés az a GDP-nek mondjuk mondjuk 1% 1% így nagyon jó esetben 2-3% egy-egy ilyen akár hőséghullám, akár egyre inkább az éghallató változással kapcsolatos szélsőség és időjárási jelenségek simán levesznek egy fél-2%-ot a GDP-ből.

Na most egyre gyakrabban vannak ezek, akkor ezt a pár ezt a nagyon kicsi GDP növekedést, ezt egyre többször fogják átváltani egy növekedésből a recesszióba.

Tehát sajnos az éghallatvá simán biztosíthatja, hogy Európa és ezek között Magyarország is a növekedés irányából inkább a szépen egyre permanensebb recesszióba hajoljon át.

Tehát én azt gondolom, hogy nagyon komolyan kellene vennünk ezt a dolgot, hiszen itt nem arról van szó, hogy a termosztátot milyen fokra állítjuk be, hanem arról, hogy akarunk-e még gazdaságilag fejlődni, vagy elfogadjuk, hogy nem csak, hogy permanens gazdaság, nem csak, hogy permanensen egyre többet fogunk szenvedni, és a társadalomnak különösen a szegényebb része, hanem egyre inkább [torokköszörülés] a leg produktívabb vagy a legígéretesebb gazdasági ágaink is bizony egyre inkább bele fognak menni egy rendszeres veszteségbe. >> A gazdasági versenyképesség az egy jó példa.

A következő kérdésre, amit fel akartam tenni, az pedig az, hogy hogy van-e olyan következmény, ami már itt van velünk Magyarországon, de nem feltétlenül tekintünk rá úgy, mint ami összefügg a klímaválsággal. >> Gyakorlatilag nincs olyan területe a gazdaságunknak, ami ne fogjuk össze attól kezdve, amit már te is említettél én is, hogy hogy az energetikánk és az energiaszektorunk nem fog tudni sokszor rendesen működni.

Ö onnan kezdve, hogy az legtöbb vagy egy csomó iparágunk nagyon függ a víztől, erről van szó, de nem minden iparág feltétlenül akkumulátorgyár, ami igenis nagyon főg [torokköszörülés] a víztől a mezőgazdaságon keresztül az infrastruktúránk, tehát elhagytuk azt a klímát, amire az infrastruktúránk épült.

Magyarország az egész világhoz képest körülbelül háromszor olyan gyorsan melegszik, különösen a közép-magyarországi rész és és különösen a téli melegedés a legijesztőbb az 3-tól 1 CUS Fok évtizedenként.

Ez egy olyan mértékű melegedés, amihez egyszerűen nem lehet alkalmazkodni.

Hogy visszatérjek a kérdésre, tehát egyszerűen az infrastruktúránk, mert hogy ez így nem tűnik nagyon soknak. 34 fok nem vesszük észre.

Viszont arról van szó, hogy tehát csak összehasonlításképpen ez miért miért sok és miért hoztam erre a kérdésre be?

A civilizáció kialakulásának 10000 éve alatt az éghajlat olyan stabil volt, hogy 10000 év alatt egy egyetlen egy csziusz fokos sávban volt a föld globál a föld átlaghőmérséklete.

Ehhez képest [torokköszörülés] már most majdnem másfél fokkal ezt kimozdítottuk.

Magyarországon még sokkal jobban, de most azt kell látni, hogy azt, hogy mit eszünk, miért teszünk, hogy hol van sok ember, hol nincs sok ember, hol mit termelünk, hol milyen gazdasági ágazat van, hol vannak a a fejlett civilizációk, hol vannak a fejlett gazzdaságok.

Ez mind iszonyú finoman van hangolva egy bizonyos klímára.

Tehát azt, hogy amit említettél, hogy megolvadnak a vasútisinak, az az utak is elkezdenek majd megolvadni.

Az épületek nem tudnak majd az áradásokra, de a hőségre ellen sem tudnak védekezni.

Tehát egyszerűen egy egész más klímára épült az egész infrastruktúránk.

Ezt ehhez alkalmazkodni egy iszonyatosan nehéz dolog.

Tehát gyakorlatilag nem tudok olyan gazdasági ágot ágat említeni, amin lenne érintve, de nem csak a gazdaság, az egészségünk.

Tehát az, hogy hogy egy-egy hősi kullámba Európa szerte 40, vagyis hősi kullá nyárban 40-60000 többlett halálozás van, azért ez rettenetesen sok.

De a halálozást azt még jól mérjük, mert azt még viszonylag jól lehet számszerűsíteni, de a azokat a maradandó károsulásokat, amit akár egy vesebetegség, akár egy mentális betegség, akár egyéb betegségek, amik hosszú távon velünk maradnak, ezeket már nehezebben tudjuk konkrétan az éghaváltozás vagy a hőséghullámok szá számlájára érni, de a mentális egészség, tehát az, hogy a fiatalok bizonytalanságban élnek, félnek a jövőtől, vagy nem vállalnak gyereket, vagy ha vállalnak nem tudják milyen lesz, nem mernek tervezni.

Tehát összességében azt gondolom, hogy hogy nagyon széles, tehát az egész podcastot be tudnánk azzal teríteni, hogy milyen olyan következményei vannak az éghaváltozásnak, amiről nagyon keveset beszélünk.

Kihangosítanám ezt a számot, amit amit most az előbb elmondtál, hogy Magyarországra ez a 0,7 kötőjel egy fok közötti melegedés mérik, vagy ez a becsés szól Magyarországra, és azt mondtad, hogy ez olyan mértékű, amihez nem lehet alkalmazkodni, hogyha ez a tendencia folytatódik, akkor 5 10 vagy 20 év múlva mire mire számíthatunk Magyarországon?

Tehát az, amit most leírtál, az az tulajdonképpen a kezdeti tünete ezeknek, ha jól értem. >> Pontosan.

Tehát itt most csak arra bátorítom a hallgatót vagy a nézőt, hogy számolja ki, hogy ő még körül hány évtizedig tervez itt Magyarországon élni és szorozza meg ezt az évtized maradéki hátralevő évtizedek számát ezzel a háromyed vagy akár egy legyünk konzervatívak 3-4us fokkal, hogy még az ő életében mennyit fog akkor melegedni Magyarország, ha csak nem sürgősen nem csinálunk valamit az ékaratváltozással.

Tehát összességében azt kell látni, hogy hogy egyre ijesztőbb klíma felé megyünk, és nem tudjuk pontosan a hatásokat.

Rengeteget kérdezik tőlünk, és ilyenkor a kollégáim nagyra azt nézze, elmondja, hogy oké, mennyivel többet, esetleg mennyivel növekszik mondjuk a városokban a maximális csúcsfőmérséklet egy-egy hőséghullám idején?

Hát ez ijesztő, mert a már a Vahova projekt, ami ami 10-15 évvel ezelőtt készült, ez volt a Magyar Tudományos Akadémiának az alkalmazkodáshozal kapcsolatos projektje.

Már ő azt megmondta, hogy 12 fokkal is nőhet a hősihullámok maximuma, amiér azért elég durva.

Tehát de [torokköszörülés] mindig megállunk ott, hogy a az időjárási szélsőségek, de itt nem az a fő kérdés, hogy hogy most mennyivel még kevesebb lesz mondjuk a csapadékos napok száma, vagy vagy az őcsapadék igazából nem sokat jelent, hiszen nem sokat csökkent összesen eddig úgy hosszú átlagokban nézve a csapadék.

Bár ez most az utolsó pár év nekem nagyon ijesztő, és itt nagyon el kell gondolkodni szerintem, hogy itt nincs-e valami olyan az ékarati rendszerben, amit ami úgy megváltozott, amit amit amire nem számítottunk.

Mit jelent ez az emberek egyéni életé,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér”

Miről szól ez az epizód: „Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér”?

Az idei nyár extrém hőhullámai rávilágítottak a klímaváltozás súlyos következményeire, különösen a gazdaságra és az emberi fizikai tűrőképességre gyakorolt hatásokra. A CEU professzora, Ürge-Vorsatz Diána és az Egyensúly Intézet munkatársai, Csernus Dóra és Filippov Gábor… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Filippov Gábor, Csernus Dóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér”?

Fő témái: klímaváltozás, hőhullám, gazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem a jegesmacikról vagy a gleccserekről kellett volna beszélni, hanem arról, hogy drágább lesz a kenyér”?

Megjelenés: 2026. 08. 02.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/nem-a-jegesmacikrol-vagy-a-gleccserekrol-kellett-volna-beszelni-hanem-arrol-hogy-48a7e62f

Több epizód a Telex Podcast-ből