Telex Podcast

Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben

· PT26M2S

Összefoglaló

A Telex műsorában Dezső András újságíró a Telexen megjelent, Orbán Viktor és az aranykonvoj-ügyről szóló tényfeltáró cikkének hátterét ismerteti. Kiderült, hogy a rajtaütést, amely során ukrán pénzszállítókat tartóztattak fel és jelentős mennyiségű pénzt, valamint aranyat…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 06. 04.
Hossz
26 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor
Témák
tényfeltáró újságírás, aranykonvoj-ügy, ukrajna
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a kampány hajrában egyre hát egyre meredekebb dolgokat kért vagy kért volna Orbán Viktor, de abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy ő például ezt a konkrét ügyet is, és ez ez az egyértelmű, ezt bele akarta illeszteni a Fidesz tehát kormány kommunikációs paneljébe, miszerint itt az ellenzéket ukránok pénzelik, ukrán titkosszolgálat pénzeli Sziasztok!

Ez a 206 a Telex politikai műsora.

Két hónapja, egy márciusi reggelen Orbán Viktor egy gazdasági konferencián kezdte a napot.

Az országot kőolajjal ellátó barátság vezeték akkor már öt hete nem működött, mert az oroszok lebombázták.

Az Orbánkormány azonban az ukránokat vádolta azzal, hogy direkt nem indítják újra a vezetéket.

A gazdasági fórumon a miniszterelnök váratlanul arról kezdett el beszélni, hogy erőből fogják megoldani a helyzetet. >> Győzni fogunk és erőből fogunk győzni.

Tehát semmilyen paktumot nem kötök, semmilyen kiegyezés nem lesz.

Az olajblokádot le fogjuk törni, rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat.

Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni.

Néhány órával később a terrorelhárítás fegyveresei feltartóztattak két ukrán pénzszállítót az M0-ás alacskai pihenőhelyénél.

A kommandósok hét ukrán állampolgárt megbilincseltek.

A furgonokban talált 27 milliárd Ft értékű pénzt, és aranyat pedig lefoglalták.

Az aranykonvollyként elhíresült ügyből a kormányzati kommunikáció a kampány hajrá egyik legnagyobb botrányát csinálta.

Dezső András, a Telex újságírója tényfeltáró cikkben járt utána a történteknek.

Ebből kiderült, hogy a rajta ütést szakmailag semmi sem indokolta, de személyesen Orbán Viktor döntött róla.

Itt van velem Dezső András, a Telex újságírója.

Szia Andris! >> Szia! >> Kikkel beszélgettél a cikk megírása előtt? >> Nyilván névszerint nem fogom őket felsorolni.

Ugye forrásvédelem az nagyon fontos, főleg egy ilyen kényes ügyben.

Azt tudom mondani, amit egyébként a cikkben is megjegyeztem, hogy az ügyben érintett közvetlenül vagy közvetetten érintett hát van ez a furcsa kifejezés, hogy ez ügy rálátó források tehát csupa olyan emberrel, aki benfetes információkkal rendelkezett, >> tehát konkrétan ráláttak arra, hogy mi történt és >> így van, vagy valamilyen módon érintettek voltak.

Igen. >> A cikkben azt írtad, hogy a forrásaid azok ugyanazt a narratívát mesélték el, de rendszeresen egymásra mutogattak.

Ennek mi lehetett az oka? >> Hát ennek elsősorban az az oka, hogy nyilván most itt a történtek után és ahogy jelenleg áll az a helyzet szerintem mindenki érzi, hogy hát ez problémás ügy és ugye sok szereplője van ennek a történetnek.

Ez azt is jelenti, hogy több állami szerv érintett benne, azon belül is több több személy.

És mindenki a saját felelősségét igyekszik minimalizálni amennyire lehet ebben a sztoriban.

És erre értettem, hogy másokra mutogatni.

M tehát ezt úgy képzeljünk el, mint mondjuk van egy ilyen láncolat vagy lánc és mindegyikben van egy ilyen láncszem, és a történet úgy lett teljes, hogy minden lánczemben a valami hozzáadódott ehhez a történethez, és a végén kijött ez az egész.

Tehát >> összeállt a történet. >> Összeállt a történet.

Tehát magyarul, hogyha mondjuk az első két szereplő, mondjuk állami szervezet nél megállt volna ez a dolog, akkor ugye nem tudunk erről semmit.

Tehát ha mondjuk a titkos szolgálatoknál, de mivel ez nem állt, meg ezért mindenkinek van benne valamennyi felelőssége, és kicsit úgy éreztem, hogy kicsit olyan, mint egy forró krumplit ugye egymásnak dobálgatnának. >> Tehát történetre konstruálása szempontjából gondolom az a fontos, hogy a narratíva, amit elmondanak arról, hogy pontosan mi történt, abban viszont mindenki megegyezik és mindenki ugyanazt mondja. >> Így van.

Pontosan is ez a lényeg. >> Beszéljönk egy kicsit Orbán Viktor felelősségéről.

Mit sikerült erről megtudni? >> Ez nagyon érdekes, mert sokan úgy mondják, mintogyha ilyen feltételezett dolog lenne ez.

Én nem véletlenül tényszerűen írtam meg, vagy vagy így kijelentő módban.

Ugyanis itt nem csak arról van szó.

Nyilván beszéltem ugye emberekkel akik ugye nép nélkül nyilatkoztak nekem, vagy nép nélkül beszéltek erről, de azért itt van konkrétum.

Az alkotmányvédelmi hivatal például elismerte a megkeresésemre a Telexnek, hogy március elején a kormányzat részéről jött a kérés, hogy március 5-én rajta kell rajta kell ütni a ezen a ukrán szállítmányon.

Márpedig ez a kormányzat részéről jött, és a kormányzatot pedig Orbán Viktor vezeti.

Úgyhogy azért ez egy elég konkrét bizonyíték. >> Azt, hogy konkrétan a volt miniszterelnök adta ki a parancsot erre, azt miből lehet tudni?

Ez is egyébként elég jól levezethető, és nem csak amiatt, mert március 5-én az elfogás napján egy órakor történt az elfogás, és a délelőtti órákban Orbán Viktor egy rendezvényen elmondta hogy hát úgy nevezte, hogy olajblokát, tehát hogy az ukránok nem engedik a a barátságvezetéken keresztül a az orosz olajat Magyarországra, mert ugye meglőtték az oroszok ezt a vezetéket.

Az ukránok állítása szerint ugye nem lehetett megjavítani.

Orbán Viktor viszont úgy értékelte, hogy ez csak duma és politikai okokból nem akarnak olajat engedni.

Ezzel veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát.

Tehát ez volt Orbán Viktor fejében, és ő azt mondta ezen a rendezvényen, hogy akár erőből is, de kikényszeríti, hogy az ukránok igenis agy biztosítsák a az olajszállítmányt.

A másik, hogy egy ilyen volumenű ügynél, ami Magyarország hát nemzetközi kapcsolatáron nagyon komoly hatást gyakorol, tehát az ukránmagyar viszonyban és nem arról van szó, hogy most egy politikus mond valamit, hanem itt nagyon komoly súlyos következményei vannak egy ilyen ügynek.

Tehát amikor egy ilyen döntés születik, ez egyébként nem csak Magyarországon van így mindenhol a világon az első számú vezető dönt ilyen ügyekben.

Tehát ő az ő jóváhagyása vagy az ő döntése nélkül, az ő akarata nélkül egy ilyen történet nem valósul meg. 1000 ilyen példát tudnék mondani, de ö volt olyan a 90-es években például, hogy Csecsenföldön elrabolt magyar túszokat kellett kiszabadítani egy nagyon kockázatos műveletben.

Ott is nyilván Orbán Viktoré volt a végső szó.

Hiába volt előkészítve minden, hogy akkor azt meg lehet-e hozni vagy sem. ezen felül természetesen háttérbeszélgetések során szintén azt tudtam meg, hogy ez igenis Orbán Viktor döntése volt és a miniszterelnök erőltette. >> De akkor a forráshely egyértelműen azt mondták, hogy ez konkrétan a volt miniszterelnöknak volt a döntése.

És akkor ezt több forrás egymástól függetlenül megerősítette. >> Több forrás.

Nem minden forrás tudta azt, hogy kinek, de egyértelműen igen, a legfelsőbb politikai szintre mutogattak.

A volt miniszterelnököt a cikk megjelenése után az RT riportere Zalavári Noimi is megkérdezte a történtekről, de Orbán Viktor hallgatott, mutatjuk.

Önutasította a NAVO, hogy csapjanak le az ukrán pénzszállítóra. >> Sok sikert kívánok önnek, minden jót. >> Elnök úr, önasította a napot, hogy csapjanak le az ukrán pénzszállítóra? >> Köszönöm. >> Miért nem válaszol a kérdésre?

Jó, >> mit gondolsz a miniszterelnök reakciójáról, és amikor amikor beszélgettél a forrásaiddal, akkor mi derült ki számodra arról, hogy milyen motivációi voltak Orbán Viktornak a kampányhajrában? >> Hát Orbán Viktor reakcióját nem nagyon tudom kommentálni, nyilván nem válaszolt.

Ugye én is megkerestem, nem csak az RTL.

Nekem havasi btalanon keresztül az azet jut jött meg, hogy ez benne is van a cikkben, hogy kérdezzem bátran a hatóságokat az üggyel kapcsolatban.

Az, hogy nem kommentálja, hát mondom, erre nem tudok mit mondani.

Az, ami a hátterbeszélgetések során azért világossá vált, hogy itt a kampány hajrában egyre hát egyre meredekebb dolgokat kért, vagy kért volna Orbán Viktor.

És >> mikről eltudni valamit, vagy tudsz erről valamit mondani?

Nem szeretnék erről beszélni azért, mert mert ezek olyan információk, hogy nem tudtam megerősíttetni, de de abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy ő például ezt a konkrét ügyet is, és ez ez az egyértelmű, ezt bele akarta illeszteni a Fidesz tehát kormány kommunikációs paneljébe, miszerint itt az ellenzéket ukránok pénzelik, ukrán titkosszolgálat pénzeli.

Ö tehát, hogy van egy egyébként amúgy is egy nagyon gyenge lábakon álló történet.

És ezt akarta igazolásként felhasználni a kormányzati propaganda annak a történetnek az elmesélésére, ami ami hát az ellenzéket akarta ilyen értelemben hitelteleníteni.

Úgyhogy azt ez eléggé elég jól magyarázott, hogy mit értek durva dolgok alatt.

Tehát nem mindegy, hogy mer ezt úgy is kivágjátok, tehát hogy hogy itt azt kell megérteni, hogy más az, hogyha egy politikus mond valamit úgy bele a semmibe, vagy más az, amikor azt mondja, mond valami erőset, és hivatkozik mondjuk egy folyamatban lévő ügyre, vagy egy állami szervre, vagy úgy tesz, mintogyha egy állami szerv megállapításai alapján mondaná azt a politikai nyilatkozadot.

Tehát nagyon más, hogy hogy én azt mondom mondjuk, hogy hú, hát Orbán Viktor hazaáruló, vagy azt mondom, hogy erre vannak olyan bizonyítékok, amelyeket állami szervek gyűjtöttek és van egy eljárás ezzel kapcsolatban.

Tehát az egyik egy olyan minősítés, ami egy politikai minősítés, a másik pedig, hogy a politikus az állami szerv véleményére állásfoglalására támaszkodik, vagy azt használja ki.

Itt is tulajdonképpen ez történt, hogy de hát az egész szuverenitásvédelmi hivatal is erről szól, hogy minthogyha itt valamilyen hivatal állapítana meg törvénytelenséget, miközben csak egy politikai kommunikációs segédeszköz. >> Szerinted Orbán Viktor felmérte a súlyát annak, hogy egy ilyen akciónak milyen következményei lehetnek? >> Azt nem tudom, hogy felmérte, de az biztos, hogy nem számolt a a realitásokkal.

Ö, és ez nem csak az aranykonvoly ügynél ott ott csúcsosodott ki talán, de ez a hát az elmúlt másfél két évben is látszott, hogy voltak ilyen pontok a kampányban.

Ilyen volt például, amikor be akarta tiltani a Pride-ot, sőt azt mondta, hogy be lesz tiltva, és mégis ellenállásba ütközött.

Nem csak a társadalmi ellenállásba, hanem igazából a rendőrség sem tette úgy a dolgát, ahogy egyébként szerette volna Orbán Viktor, vagy éppen Lázár János, aki erre felé szólította a rendőrséget.

De már ott láthattuk, hogy van egy politikai szándék, és valahogy reagál a szakma, tehát a a belügy.

De ilyen volt az ellehetetlenítési törvény is, amiben szintén volt egy szándék, és bár úgy állították be, hogy ilyen kommunikációs gumicsont, én nem gondolom azt.

Tehát szerintem Orbán Viktor egy spirálba került ilyen szempontból, egyre durvább döntéseket akart és szándékozott meghozni.

Ö nyilván ugye ő mindig a jogra hivatkozik, a jogszabályokra és a hatóságokra tolta ezt a feladatot, kiadta a politikai parancsot és elvárta, hogy a hatóságok ehhez igazodjanak.

Nagyon érdekes például a reakciója, amikor kérdeztem, hogy forduljak bátran a hatóságokhoz.

És gyakorlatilag úgy hagyta, azokra az emberekre hagyta ö a következményt, és egészen biztos vagyok benne, hogy arra így közvetlen bizonyíték, tehát írott bizonyíték nem lesz, hogy Orbán Viktor döntött így, de hát elmondások még lehetnek, vagy olyan emberek, akik erről majd esetleg beszélnek.

Én szerintem ilyen szempontból biztos, hogy elszakadt a realitástól, de azért azt nem mondanám, hogy mondjuk elment az esze, hiszen a saját szempontjából neki az volt a szempont, hogy hatalomban maradjon ezek a döntések ezek maradtak, ezek a lehetőségek, tehát egy ilyen spirálba került, erre utaltam és egyre hát durvult a helyzet. >> A cikkben azt írod, hogy a rajta szakmai indokai nem voltak, de lényegében az történt, hogy ezt egy politikai döntéssel felülírták.

Az érintett szolgálatoknál meg szervezeteknél hogyan fogadták azt, hogy a politika belenyúlt ebbe a történetbe? >> Itt, hogyha azt a láncolatot megnézzük, ugye mi van?

Az történik, hogy van az információs hivatal, ami folyamatosan egyébként gyűjt információkat.

Tehát az, hogy a az ukránokkal kapcsolatban, ukrán titkoszolgáltal vagy bármi olyan titkosszolgáltattal kapcsolatban, amelyik nem a szövetséges rendszeren belül van, gyűjtenek információkat, ez teljesen normális.

Az az is a nyilvántitkos szolgálat feladata, hogy anomáliákat észrevegyen satöbbi.

Tehát ez ebben ebben nincs semmi rendkívüli.

Itt abban van a rendkívüli, hogy vannak bizonyos információk, amiket megszereznek, és ezt a politika kiragadja és fel akarja használni politikai, saját politikai céljaira. >> És azt hogyan fogadták? >> Azt tudok mondani, hogy általánosságban ennek egyáltalán nem örülnek a a titkosszolgálatok.

Tehát a titkosszolgálatok annak örülnek, hogyha nem kerülnek fényre, ha az általuk indított, végzett műveletek nem kerülnek a nyilvánosság terébe, az általánosságban mondható, és abszolút nem örültek ennek a a lépésnek annyit el tudok mondani, hogy nagyon nem örültek.

És ugye volt az információs hivatal, ami az információt gyűjtötte.

Ezt felnagyítva, ezt felnagyította tulajdonképpen a politika, és már egy másik titkosszolgáltat az alkotmányvédelmi hivatal tette meg a feljelentést március 4-én, és villámgyorsan ezt az ügyészség szignózta a NAVnak, a nemzetői adó és Vámhivatalnak, azt jelölte ki nyomozó szernek.

Hát valószínűleg azért, mert a rendőrség az egyébként az oscsat bankkal szerződésben állt a pénzszállításra.

Tehát ilyen szempontból érintett volt.

Ez azt jelentett, hogy ők biztosították korábban a pénzállítmányoknak az út volt egy ilyen szerződés hát megkapta ezt a NAV.

És ugye itt az ügyészség szerepe azért is merül fel komolyan, mert ugye akkor kezdeményezhetnek egy nyomozást igazából, vagy akkor indíthatnak akármilyen nyomozószerv, hogyha alapos gyanú, vagy legalábbis egy gyanú van, de hát itt még a azt lehet mondani, itt még az egyszerű gyanús állt meg. >> A legfőbb ügyesség ugye a megkeresésedre azt állította, hogy ők nem tudtak a rajtaütésről és csak utólag szereztek tudomást róla.

Mennyire tartod életszerűnek? >> Én ezt nem tartom életszerűnek.

Az ügyészség ugye felügyeli, irányítja a nyomozást, és ez egy…

Említett entitások

Témák

  • tényfeltáró újságírás
  • aranykonvoj-ügy
  • ukrajna

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben”

Miről szól ez az epizód: „Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben”?

A Telex műsorában Dezső András újságíró a Telexen megjelent, Orbán Viktor és az aranykonvoj-ügyről szóló tényfeltáró cikkének hátterét ismerteti. Kiderült, hogy a rajtaütést, amely során ukrán pénzszállítókat tartóztattak fel és jelentős mennyiségű pénzt, valamint aranyat… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben”?

Fő témái: tényfeltáró újságírás, aranykonvoj-ügy, ukrajna.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Orbán nem számolt a realitással az aranykonvoj-ügyben”?

Megjelenés: 2026. 06. 04.. Hossz: 26 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/orban-nem-szamolt-a-realitassal-az-aranykonvoj-ugyben-5b36752b

Több epizód a Telex Podcast-ből