Telex Podcast

Trump iráni kudarca

· PT58M11S

Összefoglaló

Az Egyesült Államok iráni politikáját elemzi a Telex Podcast Csurgó Dénes, Tóth Gergely és Brückner Gergely részvételével. A beszélgetés kitér az iráni hatalmi rendszer sajátosságaira, a kudarcba fulladt amerikai háborús célokra és a helyzetet bonyolító, eltérő megállapodási…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 06. 22.
Hossz
58 perc
Szereplők, említett nevek
Brückner Gergely, Csurgó Dénes
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Mindenki, aki Iránnal foglalkozott, azt tudhatta, hogy ez a ez a rendszer másként van felépítve.

Ez nem egy nem egy Észak-korea, ahol egy egy ilyen piramiszerű hierarchia működik.

Itt nagyon sok párhuzamos hatalmi központ van, és igen, a leg a demokrácia vezetője, a legfelsőbb vezető, ő az, akinek a aki kimondja a végső döntést.

De ez egy sokkal decentralizáltabb és most, hogy végülis likvidálták már évek óta a vezetést, most már sok egy megfiatalított és sokkal rugalmasabb ilyen hatalom gyakorlásról beszélhetünk.

Igazából az Egyesült Államok sok konkrétan megfogalmazó céllal indult a háborúba.

Maguk a célok összessége az nem nem nagyon adta ki, hogy voltaképpen mit is akar az Egyesült Államok.

Ez a háború már a kirobbanása idején is népszerűtlen volt még a republikánusok körében úgy ahogy.

De amúgy a a demokraták és a függetlenek azok egyetően elutasították ezt a háborút.

Ez a helyzet azóta csak romlott.

Ez az Egyesült Államok talán legzavarbejtőbb veresége.

Hétfői egésznapos élőadásunkban elemezzük az EU csúcs tanulságait a helyszínen dolgozó kollégáinkkal, Márton Balázsal és Simor Dániellel.

Sarkadi Zsolt, a Telex újságírója segítségével közvetítjük a parlament rendkívüli ülését, ahol Magyar Péter meglepetést ígér, de elsőként az amerikai iráni békekötés folyamatát mutatjuk be Tóth Gergellyel és Brückner Gergellyel.

Köszöntelek titeket a stúdióban. >> Sziasztok!

Ugye az amerikai és az iráni delegáció egész hétvégén tárgyalt egymással Svájcban, de ehhez képest volt már korábban egy aláírt valamiféle megállapodás.

Miről szól most így ez a folyamat egyáltalán, ami ami zajlik? >> Most nagyjából az zajlik, hogy megpróbálnak egyetértésre jutni abban, hogy egyetértésre kell jutniuk. a háború valamilyen fajta lezárásáról, ami keringett a egy 14 pontos hát ilyen egyetértési nyilatkozat, az nagyon konkrét feltételeket csak keveset tartalmazott.

Ugye tűzszünetre lényegében azért nem volt szükség, mivel már effektíve a harcok hónapok óta a nem nincsenek, vagy nincs nem olyan intenzitásra néhány adókapok történt csak a az öböl térségében.

Ahol valódi háború zajlik az Délli Libanon Izrael és a Hezbollak Irán pártisít a terrorszervezet között.

A a ballakkal való fegyver vagy tűzszünet, ez egy fontos része ennek az egyetértési megállapodásnak, illetve az iránni követeléseknek.

De ezen kívül igazából egy 60 napos ilyen olyan fegyvernyugvást m tartom ez a ez az egyetértési megállapodás, ami a lényegében a hormózis szoroson való kereskedelmet akadálymentesítené.

Ez a szerintem talán a legfontosabb pontja, illetve az, hogy ezen a a 60 nap alatt próbálnak tovább lépést kieszközölni a felek és véglegesen rendezni olyan kérdéseket, mint például az az iráni atomprogram, illetve a iráni hasadóanyag sorsa, akkor a befagyasztott iráni pénzeknek a visszaadás visszavitele a diráni Központi Bank részére. további 300 milliárdos ilyen helyreállítási alapot is tartalmaz ez a ez az egyetértési nyilatkozat, de az, hogy ez micsoda, ezt nem igazán tudni.

A ezenkívül még ami fontos lehet, ami nincs benne, az például az iráni rakétaerő sorsa, illetve az iráni kiterjedt szövetségi hálózatnak a sorsa. két olyan pont, ami miatt az Egyesült Államok gyakorlatilag háborúba lépett február végén az atomprogram mellett.

De akkor, hogyha jól értem, tehát hogy volt egy ilyen megállapodás, amit aláírtak a felek, ez a 14 pontos megállapodás, amit ugye Trump lényegében úgy jelentett be, mintogyha már így már így minden el lenne sikálva.

És akkor abban volt egy 60 napos tűzszünet, és most indul az a 60 nap, aminek a végére akkor békét lehet kötni, vagy lehet ilyen szavakkal dobálózni, hogy akkor vége lesz a háborúnak, vagy béke lesz? >> Hát remények szerint ez a ez a végkezdete, hogy ezután a vitáspontokban megegyezésre tudnak majd jutni a diplomaták.

A de ami megnehezíti a ennek az egésznek az értelmezését, a több minden, az egyik az, hogy Irán és az Egyesült Államok részéről eltérő szövegváltozatok is megjelentek. nagyon eltérő az értelmezés például mondjuk itt a a hormózis szorosra kivetett vámokat illetőleg és illetve mondjuk a mondjuk az Egyesült Államokon belül is nagyon eltérő az, ahogy a kormányzat interpretálja a saját szövegét, meg az, ahogy a sajtóban megjelenik az, hogy valójában hol is tartanak ezek az ezek a tárgyalások.

Tehát de amúgy egyébként helytálló az, amit mondtál, nagyjából ez az elképzelés hogy elkezdődik egy folyamat, ami vagyis most elkezdődött, és azért elég nagy döccenők ellenére és végülis sikerrel abszolválták ezt az első kört Svájcban.

És ezútt és ebből kikristályosodik valamilyen fajta megállapodás, de ugyanúgy, ahogy már egy korább korábbi Trump diplomáciai konstrukciónál, a gázai tűzszünetnél itt is félő, hogy a valóban kényes kérdéseken nem fognak tudni átjutni.

Tehát ideig is vértízza adtak a diplomaták, hogy el eljusson, eljussak a pakisztáni tárgyalások után egy ilyen üres megállapodáshoz, és annak a a az igazán kényes húsba vágó kérdéseket, azt majd a jövőbe eltol eltolják, és majd talán megállapodnak.

Gázában ez ez totál nem sikerült meglépni, hogy a második fázisba jusson a tűzszünet.

Kérdés, hogy most sikerül-e ezt meglépni.

Igen, azért ez az egész folyamat nem indult annyira problémamentesen, mármint a tárgyalási folyamat, mint mint azt remélni lehetett.

Ugye még mielőtt elindult volna a tárgyalási folyamat, akkor Iránt bejelentette, hogy ők megint lezárták a szorost, akkor volt egy vita arról, hogy az amerikaiak azt mondták, hogy szerintük itt nincs is lezárva.

Akkor amikor végre elindultak a tárgyalások, akkor Donald Trump így arról kezdett el beszélni, hogy ha nem sikerül megállapodnia, akkor az iráni diplomatáknak már nem lesz szova hazamennie.

Titeket mennyire lepett meg az, hogy hogy ez a folyamat ennyire ennyire nehezen meg ennyire ilyen kiszámíthatatlanul indul, meg hogy rögtön ennyi ennyi bot kerül a küllők közé? >> Szerintem olyan szempontból nem volt meglepő, hogy egy ideje az látszott, hogy itt valójában csak Irán tud igazán nyerni.

Most tudom, hogy háborúkat nehéz összehasonlítani, de mondjuk képzeljük el, hogyha az orosz-ukrán háború úgy fejeződött volna be, hogy az orosz agresszor azt mondja, hogy majd lesz egy nagy alap, amivel fizetek, abszolút eltűnök innen.

Sőt, a jövőben fokozódik a nem tudom, a gázpiaci transzferen a te szereped.

És hát gyakorlatilag pezsgolt bontottak volna Ukrajnába.

És ugye az, hogy gyakorlatilag mindenki más Iránon kívül egy nagyon-nagyon kellemetlen helyzetet él meg.

Ugye biztos, hogy Donald Trump valamilyen győzelemnek megpróbálja eladni azt, hogy odament és valójában csak megerősítette az iráni rezsimet.

Természetesen rengeteg pusztítás embertozat és infrastruktúra veszteség árán.

Tehát nem akarom azt mondani, hogy Iránnak jó az, hogy hogy lerohanták.

Izrael ugye teljesen ki van akadva, hogy ez a délbani helyzet ennyire bekerült a a tárgyalási helyzetbe, és ő sokkal inkább azt szerette volna, hogy meggyengítsék az iráni rezsimet, és ne kapjon egy igazolást.

És ott vannak az öbölmenti államok, akik úgy sodródtak bele ebbe az egészbe, hogy ugye lőtték az infrastruktúrájukat, egy csomó, nem tudom, visszaesett a turizmus, a különböző ellencsi terminálok, vezetékek pusztultak és be kellett a végén látniuk, hogy amire eddig a biztonságpolitikájukat alapozták, az Egyesült Államok nem fogja őket megvédeni, és aki meg lőtte őket Irán, azzal meg ki kell alakítania valamilyen új hát kapcsolatrendszert.

Tehát ugye ez egy nagyon érdekes dolog, hogy szerintem Donald Trump annyira szerette volna azt, hogy né már nem tudom hányszor bemondta, hogy mindjárt itt a a megállapodás, hogy alacsonyabb legyen az olajárat.

Így dobálta leföl a az olajárat, ami az én neki nagy kudarc volt, hogy ennyire hát elhúzódott és nem volt sikeres ez az akció, hogy nagyon úgy tűnt, hogy ez a bizonyos memorandum of understanding, ez olyan pontokat tartalmaz, ami alapvetően az iráni követelésekkel van összhangban.

És hát amit a Geri mondott, az még egy nagyon fontos elem, hogy még odáig is eljutunk a végén vélhetően, hogy noha nem lehet azt mondani, hogy a szorosér áthaladási díjat szedi rá, mert az nagyon ellentétes lenne a nemzetközi joggal, de valahogyan becsomagolják, hogy navigáció a segítési díj nem tudom mi.

Szóval még pénzt is fog kapni azért, hogy a hormózi szoros újra nyíljon.

Ez most 60 napig most elvileg ez díjmentes, és utána alakul ki egy konstrukció, de Irán bejelentette, hogy hogy ő márpedig ebből hasznot akar húzni.

Úgyhogy de amúgy abszolút egyetértek, tehát hogy igazából az Egyesült Államok elég hát sok konkrétan megfogalmazó céllal indult a háborúba. maguk a célok összessége az nem nem nagyon adta ki, hogy voltaképpen mit is akar az Egyesült Államok, de ezek között a az nukleáris program teljes leszerelésén túl nagyon hangsúlyosan jelen volt a ez a csapásmérő, tehát egyéb konvencionális csapásmérő képesség felszámolása és ahogy mondtam a a libanoni, gyemeni, iraki ilyen síta milíciák kezének az elengedése.

Tehát ehhez képest most ezek nem csak, hogy lekerültek a napirendről, de most Irán számára, ha megnyílnak az ilyen 100-120 milliárdos befagyasztott alapok, hozzájut valamiféle helyreállítási segítséghez, akkor akkor kapásból úgy feltőlkésedik, hát ki fogja azt annyira szám szerint ellenőrizni, hogy mennyi pénzt csorgatnak át Jemenbe vagy ugye Libanonba.

Nagyon fontos a szankció kivezetése azt még nem is emlegettük, tehát hogy gyakorlatilag az is benne van a programban, hogy az eddigi szankciókat meg fokozatosan kivezetik.

Az akkor, hogyha a hogyha 60 nap után sikerül megegyezni, ez ez egyébként egy óriási mézes madzag, akkor a a szerintem a 70-es évek végén 80-as évek eleje óta épülő szankciós rezsimet teljesen kivezetik.

Tehát nem csak tehát azért szoktunk szankciós rezsimről beszélgetni, mert mert itt többféle több szintű szankció van, valamint nemzetközi szankció, valamit az Egyesült Államok bizonyos szerve vett ki, valamit a Szerátus satöbbi.

És az Egyesült Államok azt ígérte, hogy az összes szankciót, ami Irán eddigi elszigeteltségét eredményezte, azt mind kivezetik, ha sikerül megállapodni.

Ez most ez egy nagyon nagy eredmény az iráni gazdaságnak. ugye visszakerül a az energiahordozók piacára, megnyílik számára a lehetőség a hogy befektetéseket fogadjon satöbbi.

Tehát ez ez is egy borzasztó nagy eredmény.

Szerintem érdemes lenne egy kicsit tisztába tennünk, hogy hogy mik azok a következmények vagy célok, amiket ez a béke el akar érni, amik hogy mondjam, amik így az eredeti céljai lehettek volna annak, hogy egyáltalán háborúba induljon az Egyesült Államok, mert ugye a hormuzis szoros megnyitásáról nagyon sok szó van, de az ugye teljesen nyitva volt, és ott kiben járhattak a tanker hajók a háború előtt.

Szóval ez azért lett le, azért került lezárásra, mert az Egyesült Államok háborút indított.

Tehát, hogy ha csak ennyi az eredmény, akkor igazából csak odaértünk vissza, ahol a háború előtt voltunk.

Van olyan eredménye, vagy lehet olyan eredménye ennek a békének, ami előrelépés ahhoz képest, mint ami a háború eletti helyzet volt?

A a nukleáris programmal kapcsolatos megállapodás ugye Irán jelentős mennyiségű dúsított uránt halmozott fel.

Ezt egyébként a amerikai közlés szerint a 2025-ös júniusi 12 napos háborús során teljesen megsemisítették.

A amerikai tisztségviselők elmondták, hogy hogy ez legfeljebb a az lehet, hogy a Föld mélyén valahová betemetődött valamelyik ilyen lebombázott kísérleti laboratórium alá, de hogy az egész nukleáris programot megsemmisítették.

Ehhez képest fél évvel később az egy kiderült, hogy ez nincs így.

És és az egyik ilyen cél, hogy akkor akkor Irán maga is hoz segítse a Nemzetközi Közösséget, péld az Egyesült Államokat abban, hogy hogy megnyugtatóan rendezze azt, hogy neki bizony nem lesz itt hasadóanyaggal, nem lesznek atomfegyver kifejlesztéssel irányuló kísérletei.

Ö ez ebben lehet egy megállapodás, és ez valóban előrelépés lehet, de egyébként ez egy nagyon-nagyon nehéz kérés, mert ugyanis Irán végigtagadja és tagadta a múltban is, hogy nekik katonai célú fejlesztései lennének.

Ez egyébként nem volt igaz, de soha nem léptek át egy olyan küszöböt, hogy elkezdtek volna atomfegyvert fejleszteni, hanem csak egyfajta ilyen mindig ott tartották azt a hasadóanyag termelést, meg hasadóanyagkészletet, hogyha valami krízis jön, akkor elkezdhessék fejleszteni, egy-két éven belül hozzájuthassanak atomtöltetekhez.

De ez is egy olyan lépés, mintogy hogy amit nem biztos, hogy az iráni vezetés az meg fog lépni. ugyanis ennek a háborúnak mi a tanulsága, ha nincsen elrettentő kapacitás a a teherán kezében, akkor akkor nagyon sérülékeny. és amivel meg tudta nyerni végül ezt a háborút, mert ezt a háborút meg gyakorlatilag megnyerte a az volt, hogy folyamatosan megtorló, elrettentő csapásokat hajtott végre, és az saját rezsim, a a tehráni rezsim, illetve a katonai adminisztratív rendszer, az jobban kitartott, nagyobb veszteségeket tudott bevállalni, mint a környező rendszerek kivéve Izrael egyébként, mert Izrael ő maga felkészült egy kemény háborúra, ugye évtizek óta készül, meg át is el is kellett szenvednie csapásokat, de például ugyanez az öböl országokról gazdaságilag és a társadalmat, illetőleg ez nem mondhat el. >> Izrael szerepére mindjárt visszatérünk, de Gergőt akarom megkérdezni, hogy gazdasági értelemben ki nyerte ezt a háborút, vagy ki járt jól most nem feltétlenül csak a háborús felekről, vagy háborúzó felekről? beszélünk, hanem ugye azon túl is >> gazdaságilag ugye elsősorban a veszteseket látjuk egyelőre.

Tehát volt egy hosszabb időszak, amikor nagyon magas lett az ár, nagyon kiszámíthatatlan lett.

Volt, ahol ez konkrét ellátási nehézségekbe ütközött elsősorban Dél-Kelet-Ázsiában, ott is a szegényebb államokba, tehát mondjuk Kína meg Japán rendkívül bátran és jól gazdálkodott a tartalékaival.

De most egy pillanat alatt aztározzák a piacok, mintha mi sem történt volna.

Tehát amikor kirobbant a a konfliktus, akkor 72 dollár volt egy hordó olajára, most 7880.

Tehát mintha nem változott volna meg a világtérkép.

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Trump iráni kudarca”

Miről szól ez az epizód: „Trump iráni kudarca”?

Az Egyesült Államok iráni politikáját elemzi a Telex Podcast Csurgó Dénes, Tóth Gergely és Brückner Gergely részvételével. A beszélgetés kitér az iráni hatalmi rendszer sajátosságaira, a kudarcba fulladt amerikai háborús célokra és a helyzetet bonyolító, eltérő megállapodási… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Trump iráni kudarca”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Brückner Gergely, Csurgó Dénes.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Trump iráni kudarca”?

Megjelenés: 2026. 06. 22.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/trump-irani-kudarca-5d03ed07

Több epizód a Telex Podcast-ből