Telex Podcast

Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával

· PT1H48M7S

Összefoglaló

A Telex stúdiójában Cseke Balázs és Sarkadi Zsolt újságírók segítségével elemezték a Magyar Péter vezette Tisza párt által benyújtott 15. Alaptörvény módosítást. A módosítási javaslat lényege, hogy a hatálybalépés napján azonnal megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, és az…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 07. 09.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Magyar Péter, Sulyok Tamás, Sarkadi Zsolt, Cseke Balázs
Témák
alaptörvény módosítás, köztársasági elnök, politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

เ Nagy szeretettel köszöntök mindenkit.

A Tisza 15. alaptörvény módosítással jelentős változtatásokra készül.

A Fidesz pedig elkezdett aggódni a jogállamért és a demokráciáért.

Ebben a műsorban Cseke Balázsal és Sarkadi Zsolttal a Telex újságíróival fogjuk átbeszélni a kialakult helyzetet, hogy milyen kritikák vethetőek fel az alaptörvény módosításával kapcsolatban, és hogy mennyire hiteles szereplő a Fidesz, amikor önkényről beszél.

Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a csatornánkra, és hogyha tettitek, akkor támogassátok a Telexet.

Ehhez minden információt megtaláltok a telex.hu/ támogatásoldalon.

Szia. >> Először beszéljünk a 15.

Alaptörvény módosításról és azon belül is Súlyak Tamásnak az elmozdításáról, illetve annak módjáról.

Ugye a Tisza szerint ők azt mondják, hogy ők arra kaptak felhatalmazást, hogy elmozdítsák az Orbánrendszer bábjait.

És ezekben a ügyekben, amikben például SőK Tamás nem szólalt meg, ez indokoltá teszi azt, hogy őt őt egy ilyen módon kiírják a a hivatalából.

Ugye a kritikusai pedig azt mondják, hogy hogy ez a típusú módosítás az, hogy egy mondattal le lehet szedni a köztársasági elnököt, ez akkor innentől kezdve bárkivel megtörténhet, aki mondjuk szót emel a hatalommal szemben.

Magyar Péter azt már a kampány során is megígérte, hogyha kétharmaddal nyer a Tiszapárt, akkor akkor alaptörvényt fognak módosítani, és valóban el fogják távolítani az általabábbnak nevezett közjogi tisztségviselőket. elég hosszan sorolta, hogy kiket is.

Az első miniszterelnöki beszédében a parlamentben is azt felszólította lemondásra Sullyok Tamást és jelezte, hogyha ezt nem fogja megtenni a május 31-i határidőre, akkor akkor ezt ezt bizony törvénymódosítós törvénymódosítással fogják elérni.

Ezt nyújtotta be a Tiszapárt múlt szombaton. korábban már társadalmi egyeztetésre bocsátották, és valóban, ahogy mondod, a záró és vegyes rendelkezések között egy mondat szerepel arról, ami lényegében arról szól, hogy ahogy ez az alaptörvénymódosítás, ez a 17. módosítás hatályba lép, azon a napon a hivatalban lévő köztársasági elnöknek a megbízatása azonnal megszűnik, és a helyére az országgyűlés választ addig átmenetileg, de legfeljebb öt évre egy új köztársasági elnököt, amíg nem lesz meg az új alkotmány.

Hiszen hiszen ami még fontos, és amit Magyar Péter mindig kiemel, hogy ez most csak egy átmeneti módosítás, és ezután kezdenek ősszel kezdenek egy hosszabb távú alkotmányozási folyamatba, amely végén pedig meglátjuk, hogy akár az is lehet, hogy közvetlen államfő választást fognak bevezetni.

Ez ez ki fog derülni, ami biztos, hogy most, hogyha ez hatályba fog lépni, ez a törvény, erről jövő kedden szavaznak, akkor Slyok Tamásnak megszűnik a megbízatása. >> Hát nem biztos, mármint szerintem Súlyok Tamás azér még tudja húzni az időt, vagy hát az időt mindenképp tudja húzni.

A az az alkotmányértelmezés, amit ő szeretett volna az alkotmánybíróságból kicsikarni előzetesen, hogy az alkotmánybíróság mondja ki azt, hogy az az alkotmánymódosítás, ami konkrét személyekre irányul, az nem igazi alkotmánymódosítás.

Ö csak ugye az alkotmánybíróság elhajolt ezelől, amikor a bírák kérték a saját kizárásukat abban, hogy ebben az ügyben el tudjanak járni.

Tehát ezt a ezt az indítványt Sülyak Tamás újra meg tudja tenni akár szóról szóra azzal a különbséggel, hogy a feltételes módot átteszi tényleges jelenidőbe vagy múltiidőbe, mert ugye most már ismerni fog egy normaszöveget, most már egy konkrét alkotmánymódosításnak az értelmezését kérheti az alkotmánybíróságtól.

És való igaz, hogy az Alkotmánybíróság elvileg a fideszes szabályok szerint nem vizsgálhatja egy alkotmánymódosításnak az alkotmányosságát, de ugye Sújok Tamás indítványa pontosan arra irányult, hogy az alkotmánybíróság különböztethesse meg az alkotmánybíróságokat, az alkotmány módosításokat aszerint, hogy mi alkotmánymódosítás és mi nem igazi alkotmánymódosítás.

Tehát az, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy augusztus 20-á, jól emlékszem, akkor már új köztársasági elnököt akar, hát az az nem biztos, hogy össze fog jönni, hogyha hogyha Süljö Tamás felveszi a kesztyűt.

De tény, hogy amiatt, mert a Fidesz kicsontozta ezt a szervet, mármint a köztársasági elnöki pozíciót, ami valójában a rendszerváltás utáni Magyarországon egy ellensúlynak jött létre, egy politikai ellensúlynak. önmagában ez vezetett oda, hogy Súlyok Tamásnak nem nagyon van semmi a kezében a a az Országgyűlés alkotmányzó többségével szemben arra, hogy a saját hivatalát megtartassa. >> Ezt értem.

Bocsánat, csak ugye itt most a kérdés az még a az elejé, hogyha visszamegyünk, akkor ugye itt most két kritika áll egymással szemben.

Magyar Péter azt mondja, hogy akkora felhatalmazást kaptak, és ő erre kért felhatalmazást, hogy eltakarítsa tulajdonképpen ugye nyilván ezzel a politikai szóhasználattal élve az Orbán rendszernek a kiszolgálóit, míg ugye a kritikusok pedig azt mondják, hogy hát azért egy tolvanással kiírné köztársasági elnököt, bármit is tett, vagy vagy vélelmezhetően tett a a múltban, vagy ahogyan mondjuk nem töltötte be a hivatalát, az nincsen rendben.

Itt hogyan lehet igazságot tenni ebben szerintetek? >> Hát szerintem nem.

Tehát szerintem az nagyon fontos ebben, hogy nem mindegy azért, hogy milyen az a tolvanás.

És és én például azt vártam, hogy ebben az alkotmánymódosítási javaslatban, amit a Tisza benyújt, vagy hát a magyar Pétrék benyújtanak, abban abban lesz valami lesz valami konkrét levezetése annak, hogy Súlyök Tamás pontosan miért és hogyan veszíti el a mandátumát.

És nem nem csupán az lesz benne a záró rendelkezések között, ahogy ugye mondta is a Balázs, hogy akkor ahogy ez hatályba lép, ő elveszíti a mandátumát.

Mert mert azért valóban lehetne sorolni azt, hogy Súlyök Tamás hogyan vált egyébként méltatlanná erre a posztra, de de ugye ezt nem nem akarják a normai értelemben ez értelmezhető egyébként, tehát hogy az, hogy ő nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben, vagy ha nem viselkedett mondjuk köztárság elnökhez méltó módon, ez például jogilag elég megalapozást adna arra, hogy mondjuk ezekre hivatkozza foszták meg. önmagában az, hogy nem szólalt meg egy ügyben, az nem feltétlenül, de az, hogyha nem volt tehát nem viselkedett elég méltóságteljesen, vagy nem tudta képviselni a nemzet egységét, azt azt már szerintem az egy jogilag értelmeztő kategória lenne, hogyha Tisza megkísérelte volna ezt ezt leírni.

Hát ott miért 122-ben az Aranybullában is benne volt, hogyha egy valamely várnak az ispánia nem viseli elég jól magát, akkor akkor azt el lehet küldeni.

Tehát, hogy ezt ezt ezt ugyanúgy ez ez egy ez egy több 100 éve a magyar jogban ez egy létező dolog, hogyha valaki nem viseli elég jól magát, akkor azzal le lehet számolni.

Itt ehelyett csak az van benne a szövegben, hogy hogy ez hatályba lép, megszűnik, kész mehet. >> Igazából ugye amire gyakran hivatkoznak, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnöknek ki kell fejezni a nemzetegységét, de jogilag valójában ez egy értelmezhetetlen fogalom. mi az, hogy kifejezi a nemzet egységét már a megválasztásától kezdve, attól kezdve, hogy nem is közvetlenül választják meg, hanem hanem az országgyűlési többség, a kéthados többség, ami Sullyok Tamás megválasztásánál a Fidesz volt, ettől kezdve már nem tudja nemzet egységét megfog meg testesíteni, hiszen már az ellenzéki választók érezhetik úgy, hogy ez nem az ő köztársasági elnökük.

Valóban aztán a viselkedésével például ha gesztusokat tesz azoknak a választóknak, akik nem a Fideszre szavaztak, olyan társadalmi csoportoknak, akiket a Fidesz az elmúlt években támadott, azzal már tud tenni ebbe az irányba, de pusztán jogilag az, hogy kifejezi a nemzet egységét, ez ez így értelmezhetetlen.

Ha már az, hogy ezt hogy módosították, én arra számítottam, hogy azáltal, hogy Magyar Péter ugye nagyon egyértelműen felsorolta, hogy a legfőbb ügyész, azz elnöke, Alkotmánybíróság elnöke, OB elnök, KRI elnök, tehát nagyon hosszan sorolt, kiket fognak eltávolítani.

Akkor én arra számítottam, hogy valami egy olyan mondat lesz az alaptörvénybe, ami a rendszerváltásra és az ő korábbi rendszerben betöltött szerepükre hivatkozva egyben fogja ezeket a közjogi tisztségviselőket megfosztani a hivataluktól.

Például teljesen máshogy nyúl hozzá az Alkotmánybíróság elnökéhez, az OBH és a kúria elnökéhez.

És ha vannak olyanok, mint az állnök vagy legfőbb ügyész, aki aki nem érint ez az alaptörvénymódosítás.

Igen, ilyen szempontból valóban az is meglepő, hogy ugye a választások éjszakáján már megtörtént a felszólítás Magyar Péter részérőre, hogy akkor május 31-ig távozzon mindenki önként a hivatalából, de gondolom, hogy megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy lehet-e ezt a nagyon sok különböző hát, hogy mondjam, ilyen ilyen jogi érvel alátámasztott és és hogy mondjam, ilyen aládúct intézményt kezelni, és valószínűleg nehéz azt mondani, hogy egyszerre hozzanak egy olyan módosítást, ami az a köztenség elnököt érinti, az alkotmánybíróság ágot érinti, és még lehet-e sorolni az állami számőszékig? >> Hát bizonyára, de például, hogy ugye ott van az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter, aki az elmúlt években visszatérő eleme volt a magyar közéletnek az, hogy ő mennyire a Fidesz befolyásolását, a Fidesz befolyását testesíti meg az ügyészséggen, és hogy mennyire politikai motiváció alapján irányítja a a a nyomozásokat.

Na most ehhez képest Polt Péternek a megbízatása az alkotmánybíróság élén csak azért szűnik meg, mert elmúlt 70 éves, holott lehet, hogy meg lehetett volna csinálni azt is, hogy hogy akkor nézzük meg az ügyészségnek a munkáját Polt Péter irányítása alatt, találjunk valami ügyet, amiben levezethető az, hogy Péter adott valamilyen utasítást, hogy a nyomozást, amivel a nyomozást politikai érdek mentén befolyásolta, kész, el lehet kapni.

De de az, hogy most tehát nem nem az a baj Péterre, hogy elmúlt 70 éves valójában, hanem hanem az, hogy mit csinált a legfőbb ügyészség élén.

És és tehát igen, ezek ez ezekre mondtam azt, hogy hogy nem mindegy az, hogy milyen az a tolvonás, amivel amivel amivel elküldik ezeket a a Tisza által bábnak nevezett fideszes közjogi méltóságokat.

És akkor még egy kicsit ehhez hozzátéve, hogy ugye a Alkotmánybíróságról is most azoknak fog megszűnni a megbízatása, akik elmúltak 70 évesek, de továbbra is ott maradt például Hende Csaba, akinek hát az alkotmánybírósághoz miközze valahol ügyvédként kezdte a politikai vagy a a karrierjét a jogi egyetem elvégzés.

Annyi köze van, hogy egyébként az alkotmánybíróságot eredetileg kiherélő negyedik alkotmánymódosítást beterjesztő között ő ott volt. >> Hát akkor akkor ez a köze de amúgy világ életében a politikában volt országgyűlési képviselőként meg honvédelmi miniszterként és ő ez az alkotmány módosítás után most még azt hiszem három vagy négy évet még ott maradhat az alkotmánybíróságban, és akkor amikor betölti a 70. életévét, akkor fogja ő is elveszteni a hivatalát.

Ugye vannak olyan olyan hangok, amelyek szerint a tulajdonképpen a köztársaság elnöki hivatalnak vagy tisztségnek ezzel vége, mert hogyha ezt most egy köztársaság elnöke meg lehet csinálni, akkor akkor innentől kezdve bárki is vállalja, bárkit is választanak meg azonnantól, hogyha egy kétharmados kormányzatnak szúrja a szemét, akkor bármikor egy alaptövény módosítással vagy alkotmány módosítással, hogyha így fogják jövőben nevezni majd újra, akkor el lehet távolítani.

Hát ott Magyar Péter ugye azt mondta, amikor amikor ezt a javaslatot bejelentették, ö hogy hogy súlytalanná tette a Fidesz elmúlt 16 éves kormányzással a köztársasági elnök hivatalt, és ezt láttuk mi is.

Az, hogy a Fidesz folyamatosan politikai kinevezetteket ültetett erre a pozícióra, hát 2010 előtt hagyományosan a köztársasági elnök volt a legnépszerűbb politikus Magyarországon.

Ugye olyan nagy formátumú politikusok voltak köztársaság elnökok, mint Göncerpád vagy Sójom László, Mel Ferenc is.

És akkor utána jött a Fidesz, ahol a az első köztársasági elnök jelöltjük az ugye Smith Pá volt, aki belebukott a köztársasági elnökségbe.

Utána jött Áder János, akinek ugye a legnagyobb fitje az az volt, hogy ki tudta tölteni a két ciklusát.

De ő se csinált valójában semmit, semmilyen szinten nem.

Tehát azér az alkori felmérésekben azért népszerű volt, de akkor a Fidesz mögött ott volt, amiről majd később beszélünk, a Fidesz mögött valószínűleg ott volt a legszexibb tulajdonsága az, hogy nagyon erős volt és és ez az erő, ez valószínűleg Áder Jánosra is áramlott valamennyire. ö azóta ez már nincs ott a Fideszben, de hogy a a tény az, hogy Áder János köztársasági elnökként egyszerűen csak nem tudom, egy kicsit puhább volt, mint mint mint más fideszesek, de de nem nem volt a hatalomnak valódi ellensúlya, nem nyúlt bele olyan ügyekbe, amiben amiben a a magyar emberek, a magyar lakosság jelentős része igényelte volna azt, hogy a köztársasági elnök valamilyen szintű ellensúlyt képezzen a törvényalkotással szemben.

Utána jött Novák Katalin, aki szintén megbukott.

Utána pedig jött Súlyak Tamás, aki ugye azzal kezdte a köztársasági elnökségét, hogy akkor kiderült a az apjának ez a kétes nyilasközeli múltja, és erre ő annyit reagált, hogy hát a családi legendáriumban vagy hős, úgyhogy akkor így ennyi.

Szóval ez nem nem az a dolog, amivel amivel a magyar lakosságnak milliói tudnának tudnának nagy mértékben azonosulni.

Hát >> hogy hogyha ezt egy tolvanásra el lehet távolítani egy köztársági elnököt, most ugye Magyar Péter azt mondja, hogy ez most nyilván ez a Slyök Tamásról szól, de hogy hogy mondjam és pont pont erről erről van szó, hogy azt mondta Magyar Péter, hogy ahhoz nagyon drága, hogy ne érjen semmit a köztársasági elnöki hivatal, és valószínűleg ők tényleg tervezik azt, hogy hogy újra visszaadják azokat a jogköröket és azt a súlyt a köztársasági elnöki…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával”

Miről szól ez az epizód: „Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával”?

A Telex stúdiójában Cseke Balázs és Sarkadi Zsolt újságírók segítségével elemezték a Magyar Péter vezette Tisza párt által benyújtott 15. Alaptörvény módosítást. A módosítási javaslat lényege, hogy a hatálybalépés napján azonnal megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, és az… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Magyar Péter, Sulyok Tamás, Sarkadi Zsolt, Cseke Balázs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával”?

Fő témái: alaptörvény módosítás, köztársasági elnök, politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Úgy bánt a Fidesz az országgal, mint egy játszani akaró kutyával”?

Megjelenés: 2026. 07. 09.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/ugy-bant-a-fidesz-az-orszaggal-mint-egy-jatszani-akaro-kutyaval-4f40a8c5

Több epizód a Telex Podcast-ből