Trader Rock - Forex Podcast

🟢Korunk információáramlása || FOREX - CRYPTO - TŐZSDE Podcast || S02E32

· PT1H1M21S

Összefoglaló

A Trader Rock podcast e heti adásában Kata és István a félreértések okait vizsgálják meg a kereskedésben, tanulásban és információfeldolgozásban. Az adás kiemeli, hogy az emberek különbözőképpen élik meg és dolgozzák fel az információkat, ami torzításhoz vezethet. A beszélgetés…

Röviden

Műsor
Trader Rock - Forex Podcast
Megjelenés
2025. 08. 13.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Kata
Témák
kereskedés, információfeldolgozás, forex, crypto, tőzsde
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Trader Rock Podcast. >> Tradereknek nem csak tőzsdéről.

Húzd magad Break evenbe és tarts velünk. >> Tarts velünk.

Ismételten itt vagyunk a Trader podcastben Katával, és a mai nap arról fogunk beszélni, hogy ugyan miért mennek félre a dolgok.

Legyen ez chart olvasás, tanulás, egy komment szekcióban, egy egy megértése az adó stratégiának.

Miközben ugyanazt kellene elméletileg halljuk, ugyanazt kéne megértsük, ugyanúgy kéne kereskedjünk.

Amikor NLP-tam, ott nagyon sok akcióma volt, ami arról szólt, hogy vannak olyan törvényszerűségek, amit szinte vitathatatlanok.

Egyik ilyen volt, hogy a kommunikáció lényege a válaszban van.

Eleinte ezt nem értettem, hogy pontosan mit jelent, de hogy nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy valamit elmondunk a másiknak, és val totál más választ kapsz rá, hogy és nem is érted, hogy miért nem értette meg, miért nem ment át.

És valójában ez azért van, mert különbözőképpen élünk meg dolgokat. különbözőképpen reprezentáljuk ezt magunkba.

És akkor mi a saját megéléseink alapján mondjuk el, ő meg a saját megélése alapján fogja föl.

És ez a sztori lenne bővebben is, de most visszaadom a szót, hogy mégis szerinted miért mennek félre a dolgok?

Nekem erről van egyébként egy nagyon jó kis történetem, mert én annó ezt tanultam maga a kommunikációfejlesztést, mikor még szoftverfejlesztő voltam, de nem megyek ennyire előre, mert tulajdonképpen, hogyha most belegondolunk, minden fönt van már az interneten.

Lehet internetről bármit is megtanulni, ott a YouTube, Google tudsz keresni bármilyen AI-al már bármilyen képet megcsinálsz, podcastek lásd.

Például ez reméljük, hogy azért tetszike a többségnek. könyvek is ott vannak, tehát lehet olvasni is, de mégis egyébként egyre gyakrabban azt tapasztaljuk, hogy az emberek képtelenek pontosan értelmezni, vagy hát valóban felfogni azokat az infókat, amiket kapnak.

És ez a jelenség nem pusztán a figyelemhiányra, mert általában erre lehet fogni.

Nem erre mondanám, vagy nem arra, hogy megváltozott a tanulási szokásunk, mert egyszerűbb az AI miatt, vagy bármilyen IT szektor miatt, hanem szerintem itt jóval mélyebbre kellene ásni ezzel kapcsolatosan.

Tehát tulajdonképpen, ahogy említettem, én szerintem már több podcastben is, hogy szoftverfejlesztést tanultam, és volt egy olyan tantárgyunk, hogy kommunikáció elmélet, vagy kommunikáció fejlesztés, már nem emlékszem pontosan.

És ott tanultunk egy ilyen információs csatorna modellről.

Lehet, hogy nem ez volt pont a neve, már nem emlékszem rá, de ez végül is tök jól szimbolizálja azt, amit akarok mondani, hogy ami szerint minden információ átadáshoz, ugye kettő félkel kell az, aki fogadja, tehát meg aki adja az információt.

Van egy adófél, meg egy fogadófél.

Na most tegyük fel, hogy az adófél egy olyan személy, akinek vannak fontos információjai, beleteszi a közlendőjébe minden egyes apróságot, és akár tényekkel ezek alá is vannak támasztva.

De a probléma ott szokott kezdődni, hogyha a fogadófél ezt nem objektíven fogja tudni kezelni.

Általában a fogadófél szelektálni fog, és hát csak az marad meg számára, ami ismerős vagy komfortos, amivel úgymond tud azonosulni, mert hát csak azt tudja beépíteni, amit be tud illeszteni a meglévő ismereteik közé.

A többi infó az hiába fontos, vagy hiába lenne úgymond valid, amivel ki tudná tölteni még az üres helyeket, egyszerűen még nem fogja tudni feldolgozni.

A másik dolog, amiről még szó esett ebben a tantárgyban, igen, hogy az emberek az információkat saját tapasztalataikra és gondolkodási mintáikra szokták építeni.

És ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen szubjektíven értelmezik a hallottakat, és ezáltal elkerülhetetlen az, hogy valamelyest torzítsák is azokat.

Na már most a legtöbbször az embereknek, a problémáknak az az oka, az emberei problémáknak, hogy túl vannak terhelve.

Itt említeném meg, hogy tanulni is meg kell tudni tanulni.

Egyébként erről van is egy podcastünk, úgy emlékszem, hogy hogyan tanulj tanulni, vagy valami ilyesmi a címe.

Az emberi agy pedig ugye nem képes minden információt egyszerre letárolni.

Ezért van az, hogy például szoktuk ajánlani, hogy többször nézzetek videókat is.

Tehát ha túl sok adatot kapsz egyszerre, túl sok infó ér, akkor lesz egyfajta túlcsordulás.

Ezt még annó, amikor tanultam programozni, ott ugye ezt ilyen overflownak neveztük. egyébként nem a fejlesztés miatt volt, hanem maga, hogyha a programot el kell majd adni.

Tehát úgymond szerintem ez bármilyen salesnél is szerintem alapkövetelmény.

És ugyebár innentől kezdve az a automatikusan szelektálni kezd az agyunk, hogyha túl sok az információ.

Ez jól megfigyelhető például ha megnézel egy filmet.

Nekem például még szerintem most is, hogyha bármelyik a bakterházba valamelyik részt elkezded mondani, szerintem befejezem a mondat másik részét, de nem biztos, hogy a filmnek minden egyes pillanatát meg fogod tudni mondani, hogy ott mi történt, vagy ott miről volt szó egy évtized múlva, de lesznek azok az egy-két vagy fél percesek, amikor azt mondod, hogy erre már még most is emlékszel.

És ugyanez igaz ugye a tanulásra is, amit említettem, hogy megnézel egy videót.

Első körben a azok az infók fognak megmaradni, amikkel tudsz azonosulni, amit fel tudsz dolgozni.

A többi az is nyilván fontos lenne, de egyszerűen kiszűri az agyad, mert túl sok lenne az információ.

Ezért van jelentősége az ismétlésnek, vagy hogy ugye többször megnézd a videókat.

Az első körös infók innentől kezdve már ugye valamelyest már tapasztalat lesz, hogyha gyakoroltad is, meg már ismerős lesz, tehát nem arra fogsz fókuszálni, hanem az új információkra.

És ezért van, hogy minden egyes alkalommal újra és újra nézed, neked mindig új információk jönnek ki, miközben már megnézted többször is.

És akkor hogy nem történt meg, hogy akkor miért nem vetted ezt észre?

Főleg egyébként, hogyha angol videók, akkor ugye nyilván még a nyelvre is figyelned kell.

Tehát az emberek legszívesebben azokat az információkat fogadják be, amelyekkel megerősítik a már meglévő rendszerüket, hitrendszerüket.

És ha csak minimális tudással rendelkezünk valamiről, akkor ahhoz kapott információkat az agy valamelyest torzítva fogja értelmezni, mert hát még nem tudja pontosan, hogy hova tegye ezt az információt.

Erre egyébként egy tök jó példa, ami mostanában jött velem szembe a valamelyik social oldal, már nem tudom, hogy hol.

Az egyik podcastben beszéltünk arról, hogy miképpen lehet meghatározni egy poizónát, egy valódi poizónát és a úgymond fake fake poizónát, az az SMT Smart Money Trappet.

Na most volt egy mentor, aki ebből a videóból azt a következtetést vta le, hogy mi 100%-ban meg tudjuk, hogy állapítani, hogy melyik az az SMT, és hát próbálta bizonyatni, hogy lehetetlen tudni, miközben mi csupán tényekkel alátámasztottuk, hogy milyen események sorozata kell ahhoz, hogy nagy valószínűséggel összejöjjön.

És hát statisztika ott van, tehát abból tudjuk, hogy azért többször, jóval többször jön össze, mint sem.

És meg tudjuk állapítani, hogy valóban SMT lesz-e, vagy POI lesz.

Tehát végül is fölösleges kört futott a bizonyatással, hiszen mi sem állítjuk 100%-ra, hogy ez a megállapítás az valóban így van, hogy tutira az lesz.

Másképpen egyébként, hogyha nem lennének megállapításaink nekünk se, hogy mi most annak tekintjük-e vagy sem, akkor, hogy a fenébe tudnánk egyáltalán belépni, hogyha nem hozhatunk ugye döntést, hogyha nincs megfelelő döntésünk.

Tehát ebből a példából is látszik, hogy csak azzal azonosult az adott illető, amit éppen be tudott építeni az addigi tanulmányaiba, és a további információkat, azokat szelektálta.

Úgyhogy szerintem itt most eléggé sokat beszéltem erről a részéről, át is adom kataszot, mert aztán végül tényleg vége is lesz mindjárt a podcastnek.

Valójában ez megint egy nehéz téma, tehát valószínűleg megint azt fogja igazán meghallgatni, aki elkötelezett, és akkor ez megvolt az egyik szűrőd.

És erre is szeretném kihegyezni a dolgokat.

Tehát az NLP, amit én tanultam, más neven neurolingvisztikus programozás, és majd most már tényleg lesz egy meghívottunk ezzel kapcsolatban, hogy megfelelő helyre menjen az, aki esetleg evvel szeretne tovább tanulni, vagy mélyebben érdekli a téma. az Nelpés a kommunikációra épül, de nem csak a szavakbeli kommunikációra, hanem minden másra.

De ez legyen egy későbbi podcast témája.

És igen, visszacsatolva arra, hogy a külvilágból érkező információ nagyon sok van, és ezen belül sokféle is van, tehát mint mennyiségileg, mind pedig formájában sokféle van.

És ugye az életünket le kell egyszerűsíteni, és ezeket az információkat nem tudjuk egyszerre befogadni, még akkor sem, hogy a tudat alatti részünk sokkal több mindent tud befogadni, mint a tudatos, de hogy ezeket az információkat szűrjük.

És amiket most én el fogok mondani, annak az részben ismétlés, de legyen egyben megerősítés is, hogy más vonalról is ezt tanítják, hogy amikor ezeket az információkat szűrjük, azokat nagyrészük a meggyőződésünk alapján szűrjük le.

A meggyőződéseinket az lehet kulturális és tapasztalati alapon kialakított meggyőződés.

Az alapján szűrük, hogy éppen mit tartunk értéknek, vagy számunkra mi a fontos.

Azon kívül még meg van határozva az is, hogy milyen a jelen állapotunk.

Tehát hogyha történik valami, arra nagyon sokszor hangulat függvényében is rehangálunk.

Hát hányszor van úgy, hogy valamit úgymond történik valami egyszerű dolog, és akkor bolhából elefántot csinálunk, vagy túlreagáljuk. azért, mert mondjuk szarul aludtunk, ez már a 16. dolog volt aznap, és akkor lehet, hogy ez csak az utolsó csepp volt, és önmagában ez nem volt indokolt, de már túlment.

Valamikor meg történik egy nagyobb dolog, és az embert egy tök jó hangulatban azt mondja, hogy nem foglalkozok vele.

Tehát ilyen értelemben a külsőleg történt információt másképp tudjuk adott esetben földolgozni.

Amire még szeretném kiejegyezni, hogy nagyon sokszor az élethelyzeteken, az élethelyzeté megpróbáltatások is ugye ebben változatnak.

Ugye ha mivel tözsdéről beszélünk, ezért van az, hogy a bolhábol elefánt, hogyha például adott esetben nagyon fontos, hogy pénzt csináljunk, akkor egy-egy veszteséget is túl tudunk reagálni.

Tudom, egy kicsit olyan, mintogyha most ez nem a kommunikációról szólna, de hogyha egy kicsit bővítem a kört, akkor a külvilágból érkező információ, mint stoplos, az is egyfajta kommunikáció, megérkezik hozzánk.

És akkor ezért reagáljuk túl adott esetben, mert más az élethelyzetünk.

Na most ami fontos még, azok nagyon sokszor az egyéni gyerekkori traumák vagy emiatt kialakított reakciók, és nagyon sokszor tapasztalom azt, visszatérve erre az SMT-s vagy akár az indikátoros podcastunk alá érkező információk alapján, hogy egy gyerekkori traumánál nagyon sokszor van az, hogyha valakit kritika ér, vagy egy bírálat, vagy egy, nevezzük finomabban ellenvélemény, akkor azonnal támadásnak vesz.

És valaki támadásnak veszi ezt az információt, valaki pedig úgy van vele, hogy oké, elgondolkodom rajta.

Na most ezért van az egyébként, hogyha valakivel beszélgetünk, akkor a mondandónk soha nem megy át teljesen, hiszen a saját megélésünk, a saját belső reprezentációnk alapján rakjuk össze.

Ezt nem tudjuk teljes kontextusába a gyerekkori történetünktől kezd elkezdődően mindent ráborítani a másik emberre.

És amikor ezeket elmondjuk, akkor a saját reprezentációnk alapján akkor ez vagy kevesebb információt mondunk, vagy nem pontos, vagy egy olyan általános dolgot mondunk, amit elvileg mindenki ért, de mindenkinek más jelent.

Egyébként a nyerőhozállás tréningen ezt ugye be is szoktam mutatni viszonylag a az elején.

Lehet, hogy a nagy tréningre is behozom. lesz.

Aki már ismeri majd az idézőjelben nem játszhat.

De erről fog szórni a történet, hogy nagyon sokszor amikor kimondunk valamit, nem a teljes kontextust mondjuk el, és ezért végképp másképp érkezik meg a másiknak.

Na most visszatérve a kritikára meg én azért szeretnék még reagálni a múltkori podcastos dologra.

Ugye mi is beleálltunk dolgokba, és belénk is belénk álltak.

És hogyha ma én így magamhoz ragadtam a szót, akkor úgy mondanék egy kevés történetet arról, hogy a meggyőződésrendszerről és ennek a vonatkozásáról, hogy például én személy szerint elvileg 2010 óta traderek.

Azért mondom, hogy elvileg, mert inkább azt jelenti, hogy 2010 óta próbáltam megtanulni itt tradelni.

Fogalmazzuk úgy, hogy sikerült, de ebből nagyon sok minden zsákutca volt, és én is mindent is kipróbáltam, és többek között egyébként volt olyan, hogy belefutottunk egy oktatóba, ahol te is meg én is több egymástól függetlenül sok évet töltöttünk el, és ez pont egy ilyen indikátoros történet volt.

Na most kommunikáció, azért mondtuk el ezt a podcastot, hogy legyen óvatos az ember az indikátorokkal is.

Most amikor azt mondom, hogy indikátorokkal, lassan szótagolva mondom el, olyan stratégiákkal, amik dominánsan vagy 100%-ban az indikátorról szólnak, azokról, amelyik azt mondja, hogy ha pirossal zöldet keresztezi és a kék is mutat, meg a hupi lila is hurkol, meg ilyesmi, azokkal nem érdemes kezdeni.

Na most volt, aki ezt támadásnak vette, rögtön önigazolt.

Senki nem jelentkezett egyébként olyanra, aki azt mondta volna, hogy dominánsan indikátorra épülő stratégiával nyereséges.

De ami miatt mondom, és behoznám a személyes történetet, hogy amikor annál az indikátoros oktatónál voltunk, akkor már voltak külső információk arról, hogy ez a stratégia, ez kuka, de inkább fogalmazzuk úgy, hogy magát a mentort támadták, hogy egy csaló.

Na most mivel mi hoztunk egy döntést, de most elvileg beszélek a saját nevemben, de valójában nagyon sok mindenki, aki ott volt, magára ismerhet.

Hoztunk egy döntést, hogy valamilyen reprezentációs rendszer alapján elhittük azt, hogy ez a dolog működni fog.

Tehát amikor jöttek ezek a külső bírálatok, akkor mi a elkezdtük védeni, hogy ez nem így van, hogy ez működik.

Na most a valóság az volt, és én szerintem más kommunikben is ezt szoktam megélni, hogy nem a valójában az igazságot védtük, mert hiszen mi is tudtuk, vagy legalábbis akkor…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Milyen kérdésekre kapsz választ ebben az epizódban?

Miért veszek észre új dolgokat egy oktatóvideóban, ha már többször megnéztem?

A beszélgetésben elhangzik, hogy elsőre főleg azok az információk maradnak meg, amelyek ismerősek és feldolgozhatók, a többi a túl sok információ miatt kiszűrődhet. Ismétléskor a már megértett és begyakorolt részek helyett új részletekre kerülhet a figyelem. Hallgasd meg 3:58-tól

Miért védem a tanult kereskedési stratégiámat akkor is, ha nekem nem működik?

Az egyik megszólaló saját tapasztalata szerint ilyenkor nem feltétlenül a stratégia igazságát, hanem a korábbi választást és a hozzá kapcsolódó meggyőződést védjük. Nála a változást az hozta, hogy egyre több ellentmondást tapasztalt, és a többi tanulóval beszélgetve kiderült, hogy az ő körükben mások sem tudtak pénzt keresni a rendszerrel. Hallgasd meg 13:13-tól

Ha előre kinézek egy jó belépési helyet a charton, miért dönthetek mégis úgy, hogy nem lépek be, amikor odaér az ár?

István szerint nemcsak a korábban kijelölt hely számít, hanem az is, hogyan érkezik oda az ár: milyen mozgás alakul ki addig, milyen időszakban és volatilitás mellett történik mindez. Az időközben kialakult helyzet túl kockázatossá teheti az eredetileg jónak látszó belépést, ezért ő ilyenkor várhat vagy más belépési lehetőséget kereshet. — István Hallgasd meg 54:48-tól

A válaszok az epizód gépi leiratából, a beszélgetés tartalma alapján készültek; nem szakmai tanácsadás.

Több epizód a Trader Rock - Forex Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból