Tudatos család podcast

#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?

· PT29M32S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a Tudatos család podcastban Koller Zsuzsi és Koller Krisztián a világra való rálátásunkról beszélgetnek. Felvetik a kérdést, hogy milyen "szemüvegen" keresztül látjuk a világot, és hogy ez a szűrő hogyan korlátozhat minket a lehetőségek felismerésében. Arra…

Röviden

Műsor
Tudatos család podcast
Megjelenés
2024. 11. 10.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Palkó Zsuzsi, Koller Zsuzsi, Koller Krisztián
Témák
szemléletmód, szűrők, tudatosság, lehetőségek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Zene] szerintem sokan vannak úgy az életük során amikor eljön az a fázis hogy hogy így rájövünk arra hogy hát nem is azt az életet éljük amit szeretnénk vagy nem is nem is arra haladunk amerre úgy igazán jó lenne nek tudjuk magunkat érezni és hogy valójában rajtunk múlik hogy ott akkor mit választunk hogy azt választjuk hogy benne maradunk ebben hogy igen én egy szerencsétlen vagyok és akkor ott hagyom azt a szemüveget az arcomon hogy hogy mindig is megítélhessem magam de igazából mindenkinek ott van a kezében a lehetőség hogy levegye ezt a szemüveget és feltegye azt ami egy kicsit derűsebbnek engedi látni a dolgokat vagy akár levenni a szemüveget mi van akkor hogyha nincs szükségünk szemüvegekre sem vagy szű őkre sem hanem amikor úgy igazán önmagunk vagyunk akkor lehetünk teljesen objektívek a dolgokkal hogyha nincs nézőpontod semmiről akkor tudsz létezni ézemit törltést ha leveszem róla akkor már kicsit könnyebb lesz és kicsit olyan mint hogyha ilyn objektívebben látnám mondjuk ezt a félmet vagy saját magamat bizonyos helyzetekben és akkor tud leomlani szerintem ez a fal minél inkább feszülünk és minél inkább meg akarjuk oldani és minél nagyobb jelentőséget és töltést teszünk rá annál inkább beleragasztjuk saját magunkat tehát az az egyik ilyen kérdés talán amit odaadnánk az az hogy hogyan tudnék ebbe most [Zene] [Zene] belelazulni elérkezett az ideje annak hogy egy kicsit megtisztítsuk azt a lencsét amin keresztül nézzük a világot vagyis az a kérdés hogy milyen szemüvegen keresztül nézzük mi a világot illetve az élet ket koller zszsival és koller krisztiánnal tárgyalunk erről sziasztok szia úgy mondtam ezt a tárgyalást mintha mi túsztárgyalást folytatnánk de nem lesz túztárgyalás hanem tényleg ezt egy kicsit feszegessük hogy mi mint milyen szemüvegen keresztül nézzük ugye így szoktuk használni ezt a kifejezést de a szűrőt is használhatnánk r milyen szűrőn keresztül nézzük az életünket az hogy valaki valahogyan nézi magát az életét a történéseket az egy az egy adott az egy hozott dolog tehát hogy mi a kiindulási alap unk abban hogy hogyan is tekintünk kifelé vagy befelé szerintem inkább nem annyira hozott inkább átvett dolog tehát én azt vettem észre hogy hogy nagyon sokszor másoknak a szemüvegén keresztül látjuk a világot a lehetőségeinket és az életünket is és ez a legtöbb esetben ugye nem mivel hogy nem a mi szemüvegünk ezért nem azt láttatja velünk amit amúgy láthatnánk hogyha levennénk ezt a szemüveget mennyire sok szemüvegünk lehet ha ebből kiindulunk ugye van biztos említettük már a rózsaszín szemüveget főként párkapcsolatok elején szeretjük azt fölvenni de hogy hányféle szemüveg lehet az életben amit így váltogatunk és így bűvészkedünk vele mert akkor tulajdonképpen tehát nem akkor hanem mindenre van egy nézőpontunk tehát mindenre van egy szemüvegünk is igen vagy ha nem is mindenre külön-külön de sokféle van szerintem is és és az az érdekes ebben szerintem hogyha erre így ráébredünk akkor akkor lesz választásunk hogy melyik szemüvegünket vesszük fel éppen az nap vagy ha nem is tudatosan választjuk az nap a szemüveget de legalább észrevehetjük azt hogy valahol ránk került egy ilyen borúsabb szemüveg ami nem engedi látni a lehetőségeinket hanem sokkal több problémát veszünk észre sokkal több gondot a világban mint amennyit mondjuk ez enélkül a szemüveg nélkül észrevennénk vagy hogy talán inkább hogy arra hívja fel a figyelmünket tehát itgy ugye a látásmódunkról szerettem volna ebben a témában egy kicsit beszélni hogy mennyire meghatározza a látásmódunk azt hogy hogy hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben hogyan haladunk az életünkben milyennek éljük meg a mindennapjainkat és és hogy mennyire mennyire látjuk borúsnak a a jövőt az alapján amilyen borúsnak látjuk most a helyzetet vagy a akár derűsnek ugye mert mindenki más ti cseréltetek az életetek során már szemüveget én most is épp cserélek egyet igen igen azért jutott eszembe ez a téma mert most benne vagyok egy élethelyzetben és megmosolyogtam magamat pont ma hogy hogy felvettem a a azt a szemüveget ami ami problémának láttatja azt ami valójában lehetőség és és azért gondoltam hogy egy kicsit beszéljünk erről mert ez lehet hogy másokra is jellemző hogy hogy néha sötétebbnek látjuk azt a helyzetet ami van vagy akár saját magunkat sokkal hát szerencsétlenebbnek látjuk mint amilyenek vagyunk én például olyan voltam tehát ha így eg a múltbéli szemüvegcserélésemre is visszaemlékszem akkor akkor ez tipikusan az volt hogy én mindent úgy láttam magammal kapcsolatban hogy az abban mi nem jó tehát egy ilyen nagyon kritikus szemüveg volt rajtam és és aztán amikor elkezdtem az önismerettel foglalkozni meg a tudatosság eszközeit használni akkor sikerült ezt a szemüveget egy sokkal derűsebbre váltanom és ezért nagyon hálás vagyok és ezért szeretek erről beszélni mert szerintem sokan vannak úgy az életük során amikor eljön az a fázis hogy hogy így rájövünk arra hogy hát nem is azt az életet éljük amit szeretnénk vagy nem is nem is arra haladunk amerre úgy igazán jó lenne és és hogy hogy olyan elesettnek tudunk olyankor elesettnek tudjuk magunkat érezni és hogy valójában rajtunk múlik hogy ott akkor mit választunk hogy azt választjuk hogy benne maradunk ebben hogy igen én egy szerencsétlen vagyok és akkor ott hagyom azt a szemüveget az arcomon hogy hogy mindig is megítélhessem magam ilyen is van látunk biztosan ti is ismertek ilyeneket is de igazából mindenkinek ott van a kezében a lehetőség hogy levegye ezt a szemüveget és feltegye azt ami egy kicsit derűsebbnek engedi látni a dolgokat vagy akár levenni a szemüveget mert mi van akkor hogyha nincs szükségünk szemüvegekre sem vagy szűrőkre sem hanem amikor úgy igazán önmagunk vagyunk akkor lehetünk teljesen objektívek a dolgokkal hiszen én azt vettem észre hogy ha ha valahogy látom a dolgokat mondjuk az életemet éppen azt gondolom az életem hogy egy gödörben vagyok és nem jó felé haladok és nem csinálom jól a dolgokat akkor ha körülnézek és ezzel a nézőponttal nézek körül ugyanannyi megerősítést kapok erre akár a közösségi médiában akár a az életemben ahogy haladok és körülnézek mások életében is mások véleményei által is ez tükröződik vissza míg hogyha azt látom azt a szemüveget vettem fel hogy hogy amúgy tök jó minden meg hogy mennyi lehetőség van itt meg hogy mennyi kedves ember van itt akkor akkor meg ugyanannyi visszajelzést kapok erre is szóval hogy a látásmódunkon mennyi minden múlik nem az viszont akkor azt jelenti hogy a látásmódunk az hogy melyik szemüveg van rajtunk az befolyásolja azt is hogy milyen választást hozunk utána vagy hogy mit történik velünk utána ez akkor nekem így jön ki a matek abszolút ez határozza meg szerintem a választásainkat nagyon nagy részben a szemüveg cseréléséről is kell beszélnünk de krisztiánhoz is fel kell tennem ezt a kérdést hogy ő mikor váltott utoljára szemüveget és miből mibe jutott hát nem tudom itt a mikor felvezettük a műsort még a műsor elején mondjuk így akkor a szemördökömről beszéltünk és ez egy érdekes szemüveg volt vicces szemüveg egy vicces szemüveg volt ezt én szeretem a vicces szemüveget de az a nézőpontom hogy nem kell szemüveg szóval hogy nincsen szemüveg igazából szóval a nincsen szüég nincs tehát nem szemüvegcsere kell hanem hogy egyszerűen vegyük le így van de hogyha nincs nézőpontod semmiről akkor tudsz létezni tehát hogyha nincsen semmiről nézőpontod ha nem egy szemvegen nem egy szű mert a a nekem a szemveg képzeljétek el azt jelenti hogy ez ilyen bekorlátoz engem ilyen meg hogy így orzít betorzítorzít nem enged át bizonyos igen szóval tin tudtok a szemvegről beszélni én meg csak azért nem mert nincsen szemvegem pont azért tud szerintem hogy milyen szemveg nélkül ühüm szóval szerintem nagyon kitágítja a valóságot hogyha nincsen nézőpontod semmiről és akkor így szépen így tudsz létezni csak úgy lenni na ezzel szerintem az a nehézsége általában az embereknek hogy arra minthogyha arra lennénk kondicionálva hogy mindent valamilyennek lássunk mindegy hogy ez jó vagy rossz valamilyen legyen ha viszont visszanyúlunk ehhez a szemüveges példához hogyha nincsen és csak a létezés és a dolgok úgy vannak abban nincs mi en tehát abban az van hogy vanm de nincs milyen és szerintem az a nehéz hogy hogy ez kívülről úgy tűnhet és ezt is akartam így bedobni hogy ez kívülről egy kicsit ilyen közönynek is tűnhet hogy most akkor igazából neked tök mindegy nem és ebben nem mindegy kérlek világít tűnhet annak de mégsem az igen tűnhet annak hanem itt az van hogy ha nincsen nézőpontod semmiről akkor mindent te tudsz és akkor mindennek tudsz örülni és én azt gondolom hogy azért vagyunk itt hogy örömmel éljük meg az életünket mert az életöröm az most beszélhetünk arról is hogy megnyitja az egyes csakrát kettes csakrát hármas csakrát az is jó van meg a szívcsakra meg e a tehát hogy a így végigmehetnénk ezeken a milyen kommunikáción keresztül nézzük meg a világot meg azon is megnézhetjük azt hogy szóval hogy valahonét mindig meg szoktuk közelíteni valamit de mi van akkor hogyha semmin keresztül közelítenénk meg a nagy valóságot mert hogy ez egy akkora jó nagy tér amit nem lehet szavakkal megfogalmazni és itt amíg beszélgettetek te beszélgettetek erről a szemveg témáról addig csak itt ültem és hogy ú tényleg de jó milyen jó csak itt lenni és a a csöndben is mekkora tér van és hogyha nem beszélünk semmiről akkor igazából ott rájövünk abba hogy ott nincsen nézőpont tehát át hogy úgy ahogy szokták mondani hogy a zenében is a a legnagyobb zene a csend és itt is az van hogy ez szerintem már szavakon túl a van ez egy nem is érzés hanem egy állapot amiről a létezés így van lé hát ezt nem lehet szerintem definálni mert nagyon sok szemüveg kell ahhoz hogy így az összes szemüvegen keresztül is tehát bármelyikhez odamész és így megnézed a megnézed mert mindenhon it meg lehet nézni egy dolgot meg lehet kintről is látni meg benne is lenni de hogyha mindenhol ott vagy és mindenbe minden minden szemveg te vagy és minden lencse te vagy és a kívülről néző is te vagy meg a benne lévő kis molekula is te vagy akkor én azt gondolom hogy ez csak a létezés eszembe jutott egy ilyen klasszik feladat sőt biztos vag benne hogy ti is csináltatok ilyet tudjátok amikor dönté helyzetben vagytok és egyszerűen listázni kell ugye előnyök hátrányok és akkor szépen írodal ládat a a két oldalra és akkor próbálod okosan kitalálni hogy akkor akkor merre is dől ez a bizonyos mérleg és hogy voltatok-e úgy hogy hogy esetleg vagy nem is ha nem is leírtátok de hogy gondolkodtatok így és közben folyamatosan jött esetleg az a az az érzet hogy de hogy még itt van tehát hogy nem csak ez a két oszlop van hanem itt vannak ilyen egyéb tényezők amik árnyalják azt tehát hogy hiába itt van több és nem itt mindegy melyik oldalon hogy de ott van azok az árnyalatok amiket meg hogyha csak a táblázatra hagyatkozol akkor nem látsz de te tudod hogy ott van és nekem ez pont ilyen hogy minthogyha lenne az az egy-két szemüveg amit váltogatsz de miközben váltod úgy érzed hogy ott még van még valami amit nem látsz meg hogyha ha mindenképpen így le akarod butítani x dologra vagy ilyen nem tudom hogy nektek volt-e ilyen élményetek hogy a logika kívánt volna valamit mert ez a matek de hogy ott volt még valami más igen és szerintem a legnagyszerűbb dolgok nem megmagyarázhatók pont így ahogy mondod hogy hogy lehet így döntéseket hozni meg így is tudunk jó irányba menni ami nekünk működik de hogy hogy mindig ott vannak azok a tényezők amikre nincsenek szavak és nem tudod odaírni a listára mert nem is nem is megfogható és és sokkal inkább az intuíciód és a és a a létezésed tud afelé v vezetni hogy akkor akkor neked mi az ami igazán fog működni még akkor is hogyha az nem logikus tehát hogy én azt gondolom hogy a a bátorság vagy az amikor valami valami olyan dolog felé tartunk ami ami még nem létezett az életünkben ahhoz kell ez a bátorság hogy hogy ezeken a racionális tényezőkön túllássunk egy kicsit vagy túl merjünk nézni még akkor is hogyha nem konkrét az amit ott látunk de hajlandóak legyünk ezeket így meghaladni és és elindulni abba az irányba akkor is hogyha nem tudjuk hogy hogy mi az ami ott ránk vár na akkor van az hogy tényleg kiléptünk a komfortzónánkból mert szerintem a tényezők amiket le tudunk írni azok mindig az elménkből jönnek tehát az az már az a múlt referenciapontjai alapján történő kikövetkeztetések listája az is egyfajta kiindulópont lehet de mi van akkor hogyha nem is kell valójában a választásainkhoz kiindulópont mert hogyha nincs rajtunk szemüveg ahogy a krisztián is mondja nincsen nézőpontom ezt úgy értjük mi hogy hogy nem döntöm el semmiről hogy jó vagy rossz akkor tudok igazán ugrani és akkor jöhetnek olyan lehetőségek ami amire én sem számítottam csak ugye ehhez kell az a bátorság az a kurázsi hogy hogy igen bennem bennem van-e vag ott érdemes megvizsgálni én ezt szoktam hogy hogy mi mitől nem merek ugrani bennem van-e az az ős bizalom hogy hogy támogatva vagyok és ugye ez itt összefügg az önbizalommal egy csomó mindennel a tudatossággal hogy hol tartunk ebben és és ez határozza meg igazából hogy most szemüveggel és és racionalitás alapján döntök és ezt sem rosszá szeretném tenni mert ez is tök szuper van akinek ez működik de hogy hogy a komfortzónán kívül az ismert dobozunkon kívül akkor tudunk feljebb lépni vagy nagyobbat tágítani hogyha h hha ezeken túl látunk igen viszont azt mondtad hogy ha leírunk bal oldalra ilyen variációt aztán olyan variációt azzal még mindig szerintem behatározunk egy nézőpontot és most hogyha leírom azt hogy én erős vagyok a másik felére meg leírom azt hogy gyenge akkor ehhez ehhez hogyha hozzáviszonyulok akkor már felvettem a szemeget hogyha én erre azt mondom hogy ebben erős vagyok akkor ugye az a szemüvegen keresztül látom meg magam és akkor h de akkor kizárom a gyengeség ha pedig a gyengeségre jaj én kicsi a kis picike kicsike krisztián áldozatkába megyünk bele akkor meg ugye elveszem a saját magam erejét és mindegyik egy egy-egy szemüveg és hogyha én elfogadom azt hogy igen én tudok nagyon erős lenni és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?”

Miről szól ez az epizód: „#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?”?

Ebben az epizódban a Tudatos család podcastban Koller Zsuzsi és Koller Krisztián a világra való rálátásunkról beszélgetnek. Felvetik a kérdést, hogy milyen "szemüvegen" keresztül látjuk a világot, és hogy ez a szűrő hogyan korlátozhat minket a lehetőségek felismerésében. Arra… Az epizód a Tudatos család podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Palkó Zsuzsi, Koller Zsuzsi, Koller Krisztián.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?”?

Fő témái: szemléletmód, szűrők, tudatosság, lehetőségek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#104. Te milyen szemüvegen keresztül látod a világot? Mi lenne, ha levennéd?”?

Megjelenés: 2024. 11. 10.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-csalad-podcast/104-te-milyen-szemuvegen-keresztul-latod-a-vilagot-mi-lenne-ha-levenned-8fd1dd37

Több epizód a Tudatos család podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból