Vakfolt podcast

A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila

· PT1H35M58S

Összefoglaló

A Vakfolt podcast vendége ezúttal Szász Attila filmrendező, aki Charles Laughton rendezői debütálását, az 1955-ös A vadász éjszakája című film noár-thriller klasszikust mutatja be. A beszélgetés kitér a film formabontó rendezői attitűdjére, az időtálló és az avult megoldásaira…

Röviden

Műsor
Vakfolt podcast
Megjelenés
2023. 11. 15.
Hossz
1 óra 36 perc
Szereplők, említett nevek
Szász Attila, Charles Laughton
Témák
filmkritika, film noir, thriller, filmrendezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt a vakfold podcast amelyben a popkultúraketelezóét pótoljuk az én nevem frivanszk mayer péter az én nevem huszár [Zene] [Zene] andrás [Zene] [Taps] [Zene] és itt ü velünk vendégünk a az apró mesék a félvilág az öröktél és a berni követ rendezője a balázs béla díjas szász attila szervusz attila sziasztok köszönjük szépen hogy elfogadtad a meghívásunkat én köszönöm a még fogunk beszélni arról hogy milyen filmeken dolg ztál meg dolgozol pillanatnyilag is vagy sorozatokon adott esetben de a mostani adásunk témája az charles lovon ahogyan én utánanéztem a kiejtésének egyetlen filmje best filmography ever igen veled nagyon könnyű kompletistának lenni rendezőként the night of the hunter magyarul a vadász éjszakája 1955-ből hát ez egy ilyen nehezen besorolhat film amennyire én így az én benyomásol napján legalábbis ezt mondanám de ugye a film noar blokkunkba tettük bele így valahova muszáj volt de szerintem ez ez nagyon nehezen feleltethető meg ennek a kategória majd erről biztosan tudunk sokat beszélni meg magáról a rendezőről is azt tudom hogy andrás te már ezt a filmet láttad korábban mert a letterboxodról lepuskáztam attila te neked ez első élményed volt én már nagyon régóta tartoztam magamnak ezzel úgyhogy úgyhogy most végre volt okom hogy rávegyem magam és megnézzem mindig rizikós egyébként úgy úgy eljönni a podcastba hogy hogy hogy vakfoltot pótolsz mert mi van ha nem tetszik és akkor nehezebb róla beszélni alapvetően úgyhogy kíváncsi vagyok hogy mit szóltál hozzá és így mik az alapbenyomásaid az első benyomásaid a filmről meg miket tudtál róla esetleg íy előtte vag milyen szemelültél neki hallottam róla sokat olvastam róla sokat tudtam hogy mondjuk a scor s szívében ez egy ilyen különleges helyet foglal el tudt hogy az egy egyetlen filmje ennek a pasinak és nagyjából ennyi meg elég sok jelenetet láttam különböző ilyen tudom dogsikba belőle és miutólag azt gondolom hogy jobb hogy nem láttuk ezt az apróbenség előtt hát ja lehet hogy a címe is más lett volna a filmnek de és mindig ambivalens nekem a régi filmeket nézni mert nagyon kevés az ami ami megérint hogy hogy kiváltja azokat az érzelmeket belőlem amit mondjuk a korabeli nézőkből ki tudna váltani vagy am amit a mai filmek kiváltanak belőlem de a más másrészről meg azok a megoldások azok a azok a képek ahogy meséli ezt a történetet az az mai szemmel nézve is lenyűgöző meg meghökkentő és akkor mindig az ember belegondol hogy 55-ben ez mekkora teljesítmény lehetett úgyhogy úgyhogy nagyon kevés az a film ami egyszerre működik nála érzelmileg is meg meg szak szakértői szemmel ezt inkább értékeltem mint élveztem de de nagyon izgalmas és nagyon sok témát fölvetett úgyhogy ez tényleg olyan film amiről lehet beszélgetni hasonlóan vagyok vele egyébként én is volt azért egy-két olyan szegmense egy-két olyan jelenet sorra a filmnek hogy azért masszívan tudott rám hatást gyakorolni így primér érzéseket váltott ki bő ilyen majdnem hogy horror de azért inkább inkább ilyen műértői szemmel izé értékeltem én is hogy ezt em ez biztos hogy 10 lépéssel a kortársai előtt járt ami abból is látszik hogy tehát maga korábban oriensit bukott ez a film és ez is volt az oka annak hogy a charles laftonnak a karrierje így meg is állt tehát ő amúgy színészkedett korábban és színházi rendező volt és visszatért a színházi rendezéshez a csalódás után viszont a a 70-es évek elején már rögtön ez a film már kultikus filmként volt hivatkozva tehát szerintem kellett hozzá egy egy ilyen hollywoodi renesszánz ahol már jobban megjelennek ezek a sötét témák meg meg meg aktívabban foglalkoznak ilyen antihősökkel vagy gonoszt tevőkkel főszerepben hogy hogy ezt a filmet tudják értékelni a nézők hát az apró mesékén is sokat gondolkodtam és hogy rá is kerestem gyorsan a google-ben tegnap este hogy hogy a két cím elhangzott-e valamilyen kontextusban korábban kritikában vagy interjúban de ezt ez efelőtt elaludtak a magyar kritikusok ezt megúsztad hogy kedőre mondjanak igen emlékszem hogy hogy az nekünk egy érdekes felkészülési időszak volt hogy konkrétan nem akartunk semmit megnézni nem akartunk nem elemezni filmtörténeti pillanatokat vizuálisan megidézni de ami addig belehivvódott a a tudatalattinkba azok uggye előjöttek és azért ez a talán a leomázs gazdagabb filmünk volt és de hát főleg a hicskokra meg a rettegés fokára meg meg aiszem a streiber andrás írt az origóban egy olyan cikket a hogy kritikát az apró mesékről hogy ez főleg az angol szász műfaji filmekből táplálkozik és felsorolt egy rakásfilm címet olyan filmeket életünkben nem láttunk de meg magyar filmeket is h hogy tematikailag mihez mit mit idézett föl benne vagy meg és és ennek örültünk mert tényleg egy ilyen momásgazdag dolgot akartunk és ahogy néztem ezt a filmet a vadász éjszakáját ugye nagyon sok elem visszaköszönt ugye a folyó a majdnem azt mondta hogy vadász de a vadász nem csak a a a hát a vadászpuska mindenké fontos igen azért a gyerek a gyerek figurája az az folyamatos életveszély az az erőszak amivel a ez a ez a férfi közelít az áldozataihoz úgyhogy úgyhogy meg a leszámolás tehát hogy ha tényleg azt láttam volna korábban akkor felteten olyan olyan képek születtek volna meg a az apróesik egy-egy jetével kapcsolatban nem biztos hogy meg tudtunk volna csinálni ma és ez megint egy ilyen dolog hogy az a vízalatti felvétel például ami egy ilyen örök klasszikus meg a vizuálisan talán a legerősebb elem ebben a filmben a a feleség hullája ott az autóban ott ül és lebeg a haja a vízben hogy valószínűg ezt nem is tudtuk volna megcsinálni tehát az egy olyan külön vízalatti nem tudom milyen forgatást igényelt volna amire nem volt pénzünk vagy nem lett volna de valószínű hogy így bele beleálvodtuk volna azt is és lehet hogy a címét is befolyásolta volna tehát volt olyan pillanat amikor a vadászfeles ége volt a munkacím azta mindenit azta az apró vzégnek és aztán volt egy ilyen kis fókusz gruppunk aki az jött vissza hogy hát ez egy kicsit jobban emlékeztet a 80-as évekbeli ndk soft pornóra mint mint arra amit mi szerettünk volna és akkor ezt így elvetettük hogy hú a mi fejünkben azért nem ped ez a ez a képzettársítás volt úgyhogy de lehet hogy akkor a vadász valamilyen cím valamilyen mutó módon bent maradt volna a címbe hogyha hogyha ezt látom előtte indirekt módon így is utalsz a filmre hiszen ez ez magában is egy ilyen nagyon sötét gyerekmese és az apró mesékben legalább ezt megidézed a címben meg ami aáított még hogy az adás elején így gondolkodtam úgy hogy úgy konferáljalak fel hogy azért hívtunk meg mert te is forgattál egy filmet egy hazug emberről aki beköltözik egy özvegyhez a gyerekeivel de aztán inkább elvetettem az ötletet de tényleg nagyon nagyon érdekes hogy mennyi a hasonlóság a két sztori között úgy hogy nem láttad ezt de hát a a vizuális nyelvezetével meg szerintem az van hogy annyira nagy hatással volt az őt követő filmesekre hogy hát akarva akaratlanul bekerül az embernek szerintem a vérkeringésébe hát igen meg az operatőt olvastam hogy ugye a emberzonok igen tündöklése vagy mi volt a magyar cím két hete beszéltünk a zon verznek a filmjéről így érintőlegesen és hogy ő nyilatkozta hogy két rendezővel dolgozott aki aki értette a fényt és hogy a orsonw meg ez a aha char laoton nagyon jó és és nyilván az meg egy olyan kifajta képi világot szült amit viszont más filmekből tapasztal hogy ez vizsgáltunk meg meg elemeztünk az operatőrrel hogy a korabeli filmnoároknak mi az a nagyon jellegzetes világa vagy szerkezete amit egyébként az első forgatási nap után majdnem elvetettünk mert annyira időigényes tehát hogy ez nagy andris fölrakta az első jelenetet ami tényleg ilyen filmnáros volt és akkor mondtam hogy mikor dőljön majd ki az árnyékból melyik mondatnál a színész és akkor mindenki ki mindenkit nagyon megerőltette megviselt azt hogy iszonyú sokat kell világítani nagyon pontosan kell világítani színésznek centiken múlik az hogy ez így működjön vagy nem és nagyon bekorlátozott mindenkit lassan is haladtunk és ilyen gúzsba kötve érezte magát a színész is meg mi is és akorztá azt mondtuk hogy ez íg nem fog menni úgyhogy egy-két kulcsjelenetben megtartjuk ezt a fajta világítási technikát de amúgy egy kicsit szabadabbra vesszük meg szabadabbra engedjük a színészeinket nem fogjuk ennyire kocka módon ezt így megidézni vagy lemásolni úgyhogy úgyhogy csak nyomokban tartalmaz filmnárvilágítást f már világított a jenheteket végül a igen és amikor végignézel egy ilyen filmet mint a a vadász éjszakája amiben a robert mitchen végig így van fényképezve hogy szinte így így a néző fölé tornyosul az árnyéka meg az egész sziluettje akkor mennyire izzadt le hogy ezt az egészet így forgatták fú de minden ilyen minden ilyen filmnél leizzadok meg meg meg ugye nekünk ami ami még egy komoly referencia volt az a jó német az sodbergtől mert ugye azt ő a 2000-es években megcsinálta a 40-es évekbeneli világítási technikát de azt amikor utána olvastunk ott is rájöttünk hogy korabeli kamerákat korabeli rámtákat korabeli optikákat használt tehát hogy nem viccelt nem csak megidézte hanem pont ugyanúgy csinálták és és ráadásul vetített háttér amikor a jeepbe utazik a lerombolt berlint látjuk akkor az vetített ennyire ennyire nem a akartunk ragaszkodni ezekhez a technológiákhoz ühüm de de de minden olyan film ami a például a mank mank ahol szintén megidézték egy egy modern filmben ezt a fajta világítás technológiát hogy ez mindig le aappal azóta mindig és és magukat az eredeti korabeli filmeket is úgy nézzük hogy úristent hogy tudtak így világítani hogy tudtak ilyen snitteket csinálni és ez a film meg nem csak ilyen nem csak a szokásos filmnár igen beállításokkal van tele hanem hanem tényleg művészi szintre emeli ezeket a tehát vizuálisan meg tud fogalmazni olyan olyan érzéseket meg olyan gondolatokat amit ami nem volt jellemző ar rakorra szerintem igen biztos hogy úgy van az az érdekes hogy hogy tényleg így nem mondanám egy ilyen hiányzó láncemnek ezt a filmet de hogy biztos egy olyanfjta gyönccem hogy így tényleg így össze lehet kapcsolni ezen a filmen keresztül a német expresszionizmust tényleg azokkal a modern rendezőkkel mint a scorzzi akit már említettél akik pedig nagyon erősen merítenek a a annak a a filmes irányzatnak a látványvilágából meg megoldásaiból és hogy persze lehet hogy enélkül a film nélkül is ugyanúgy értelmezhető az meg fölrajzolható hogy mondjuk a scorzérzi honnan vesz elemeket de hogy val hogy ennek a filmnek ez a lázálomszerűsége meg az hogy hogy hogy ennyire ilyen túlzó vagy ilyen extrém extravagáns módon használja azokat az eszközöket amit így a német expresszionizmusból kölcsenöz fényárnyékhatások a a mértani formáknak az elhelyezése ezeknek az ilyen szimbolikának így az ilyen ilyen a valóságtól már teljesen rugaszkodottsága hogy szerintem ez az amiért ennyire rajonganak ezért a filmért a a modern rendezők hogy ú itt van valaki aki nem azt mondta hogy jó használom a kis eszközöket így szépen decensen hanem így én ezt most elviszem a falig meg azon túl is hogy és szerintem ez az amien nagyon inspiráló ebben a filmben így vagy azt gondolom hogy ez lett nagyon inspiráló a filmben hogy ó szóval hogy lehet még tovább menni ebben hát mint utó kiderül nem lehetett de egy filmere ég lehet igen de de egyébként benne is van szerintem ebben hogy ez így sikerült hogy ez ő nem egy nem a sokadik filmje volt egy rendezőnek hanem egy színházi rendező meg egy színész aki azt mondta hogy most akkor rendeelek egy filmet és ő mindent meg mert csinálni és kicsit az orszon ez az első filmbe is mindent meg mert csinálni mert ez az első film és az aranypolgár olyan lett amilyen és ez a film is olyan lett amilyen tehát ez a fajta bátorság ami aztán nem jellemző egy ilyen rutinos filmrendezőre vagy csak amikor most azt mondja hogy újrászületek és akkor kísérletezek akkor akkor szokott ilyen bátran nyúlni dolgokhoz meg eszközökhöz egy rendező és ez tényleg mai szemmel amikor már amikor már mindent láttunk szinte akkor felismered egy egyenként hogy ez mit miket inspirált hogy ez ú ez a ez a jelenet meg ez az ötlet volt a forrása annak meg annak meg is tényleg generációk filmkészí operatőrei meg díszlettervezői nőttek nőhettek föl ezzel meg inspirálódhattak ettől a filmtől igen igen ami még eszemított hogy én is odatenném így a vz mellé ezt a filmet meg az aranypolgár mellé hogy a valószínűleg azért is fedezték fel ezt a filmet úgyból a 70-es években hogy ugye abban az időszakban az új hollywood korszakában már így elég masszívan megjelent az az otter elmélet a a szerzői filmes seknek a piedesztárra emelése is hát a a lfton is meg meg a a vz is az egyik első első otőrök közé tartoztak ez ez ezek alapján tehát hogy ők ugye a manben is láthattuk meg minden ilyen a hollywood olany korábban játszódó filmmel láthatjuk hogy így a rendezők azok így szakmány szakmányba gyártják a filmeket és mennek hát egyis stúdióból a másikban itt meg csinál e scubol camedit ott egy filmá ugyanaz az ember és és ezek meg tényleg a vs is meg a a lafton is sokkal inkább rajta hagyjuk a hagyják a kéznyomaikat a filmjeiken abszolút és ami még érdekes volt hogy hogy olyan mint hogyha ez a 90-es években szabadult volna el ez a film vizualitása igazából és nem csak azért mert mondjuk a rettegés fokában nagyon sok minden visszajön az korsizzi félébe az eredetit nem láttam a 62-es és az pedig pont robert mitem é tök jól lett volna megnézni és ilyen kis cameot kapott a a 90-esben de nem tudom hogy ott mennyire volt mondjuk rommáte továb a a a miton kategória vagy a vagy karaktere itt meg azért inspirálta a mondjuk ez a tetoválás a a deniro féle karaktert és és például az az azt a megoldást sem láttam ebben az időszakban senkitől amikor amikor megy a megy a megy a robert micsem a házfelé a gyerekek meg a pincé pincének az ablakából kukucskálnak és akkor egyszer csak így les beszűkül a kép mint egy ilyen némafilmes megoldás és akkor kiemeli azt az egy elemet amit a korszi után elkezdett használni nagyon sűrűn és és ez ez a 70-es években zoom lett volna de valószínűleg nem volt még ak 50-50-es években ez a fajta optika…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila”

Miről szól ez az epizód: „A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila”?

A Vakfolt podcast vendége ezúttal Szász Attila filmrendező, aki Charles Laughton rendezői debütálását, az 1955-ös A vadász éjszakája című film noár-thriller klasszikust mutatja be. A beszélgetés kitér a film formabontó rendezői attitűdjére, az időtálló és az avult megoldásaira… Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szász Attila, Charles Laughton.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila”?

Fő témái: filmkritika, film noir, thriller, filmrendezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A vadász éjszakája (The Night of the Hunter, 1955, Charles Laughton) - vendégünk Szász Attila”?

Megjelenés: 2023. 11. 15.. Hossz: 1 óra 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/a-vadasz-ejszakaja-the-night-of-the-hunter-1955-charles-laughton-vendegunk-szasz

Több epizód a Vakfolt podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból