Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Akadélymentesség az e-kereskedelemben - Vendégünk Daniss-Bodó Eszter és Szántai Károly - 58. adás

· PT1H11M56S

Összefoglaló

Daniss-Bodó Eszter UX Service Designer és Szántai Károly, okleveles web akadálymentességi szakértő, vendégek a Vedd fel a versenyt! podcast 58. adásában. Az e-kereskedelemben az akadálymentesség fontosságát, az EU-s szabályozást, a látható és láthatatlan fogyatékosságokat, a…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2025. 09. 04.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Daniss-Bodó Eszter
Témák
e-kereskedelem, akadálymentesség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Daniss-Bodó Eszter és Szántai Károly 05:39 - Mit jelent a látható és láthatatlan fogyatékosság? 11:01 - Tartós és ideigl
  2. — Miért lett aktuális ez a téma a webáruházak számára? 28:15 - Milyen alapelveknek kell megfelelnie a webáruházaknak? 36:3
  3. — Meddig tart a digitális akadálymentesség? 51:17 - Akadálymentesség és felhasználói élmény 1:05:43 - További információk

Ebben az epizódban

Alapvetően egy webshopnak az a törekvése, hogy minél több vásárlót be tudjon vonzani.

Márpedig ez a dolog erről szól, hogy ne akadjon el a vásárló egy folyamatnál. >> Onnantól kezdve, hogy bejön hozzá egy felhasználó, addig amíg kitölti az elégedettségi visszajelzést, neki addig fog tartani a szolgáltatása.

Hiába van abba egy harmadik fél, aki aki ugye az ő csomagját átadja.

Nagyon sokszor az van, hogy van egy egy fogyasztó, egy vásárló, vagy egy cégnek mondjuk egy ügyfele, és mondjuk 40-50 éves korában elveszti a látását, és akkor ilyenkor mit mond a az adott szolgáltató, vagy az adott webshop, hogy hát bocs, >> ez a Vedd fel a versenypodcast digitális kereskedelemről, nem csak webáruházaknak és elkereskedőknek.

Kövesd be minket kedvenc podcast platformodon, iratkozz fel YouTube csatornánkra és csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz.

Ez itt a Veddfala a verseny legújabb adása, mellettem ismét Ildi, én István vagyok, és a mai témánk pedig az akadálymentesség lesz. >> És nem ketten vagyunk jelenleg a stúdióban, hanem vendégeket hívtunk ehhez a témához.

Üdvözlöm köreinkben Danis Bodó Esztert és Szántai Károlt.

Kérlek titeket, hogy mutatkozzatok be, és meséljetek arról, hogy hogyan kötöttök ti ehhez a témához.

Én UEX Design háttérrel jövök ebbe a témába.

Nem olyan régóta foglalkozom kimondottan UX designnal egy ilyen három éve körülbelül.

Előtte viszont már sokféle tapasztalatot szereztem, amit tudok hasznosítani ezen a téren.

Érintett vagyok szülőként akadálymentesség terén, merthogy van két neurodivergens gyerekem.

Itt csöppentem az akadálymentesség területére, először a UEX területére három éve, és és az utóbbi egy évben akadálymentes auditokat végzek ki, illetve tanácsadást.

Egyébként még ami talán fontos, hogy autizmus szaktanácsadó képzésre járok a a pázmányra, ami abban segít, hogy ezt az akadálymentességet a kognitív oldaláról jobban meg tudjam fogni.

Ez is egy nagyon új terület Magyarországon. az, hogy bármilyen nagyobb cégnél, intézménynél, akár a a vásárlók, vagy az ügyfelek felé, akár a munkavállalók felé lehessen egy olyan mindenféle környezetet teremteni, ami ami neurodivergens barát. >> Nekem az eredeti végzettségem informatikus mérnök, és körülbelül 20 éve foglalkozom evvel a témával Magyarországon.

Negye Deszter említette, én szabadúszóként dolgozom, tanúsított akadálymentességi szakértői titlusom van.

Alapvetően mérnökként engem az izgatott, hogy a különböző digitális rendszerekben, ezen belül például a weboldalak esetében vannak olyan minőségi kritériumok, ami túlmutat egy oldalnak a szépségén.

És ahogy Eszter említette, két ilyen dolog van, hogy egy oldal legyen használható, de ha már használható, akkor mindenki számára legyen használható.

És én tulajdonképpen így csöppentem az akadálymentességbe, amit rögtön egyébként érdemes is tisztázni, hogy egyébként ez a szó >> ez lett volna az első kérdésem, hogy mi az, hogy akadálymentesség, akkor csapjunk is bele, hogy >> és hogy mi az, hogy mindenki számára használható. >> Hát igen, tehát tulajdonképpen az az érdekessége, hogy ez az eredeti szak kifejezése, az amerik az angol szakkifejezése, az accessibility, amit ha lefordítunk, akkor az nem akadálymentesség, hanem hozzáférhetőség, nagyon nagy különbség.

És innentől kezdve arról beszélünk, hogy mindenki akadtalul hozzáférhessen egy digitális felülethez, egy digitális eszközhöz vagy egy weboldalhoz.

És azt szoktuk mondani, hogy akkor van gond, hogyha nem tud mindenki hozzáférni.

Itt a mindenki alatt ugye akár a korb különbözőséget is jelentheti.

Bármilyen érdekes, nyilvánvalóan nem webshop témájat, de azért mondjuk egy gyerek számára is érdekes lehet, hogy hozzá tud-e férni egy weboldalhoz, ha ő nem tud írni, olvasni, akkor egy csomó problémával szem fog szembesülni.

De itt összességében a korosztály szerinti megoszlás, illetve az, hogy emberből vagyunk.

És mivel emberből vagyunk, mindegyiknek vannak képességei, amik képességek folyamatosan változnak, napon belül változik.

Nyilvánvalóan reggel tök frissek vagyunk. estére elfáradunk, >> reggel még látok.

És innentől kezdve alapvetően észre se vesszük, de ezek a képességeink nagyon-nagyon befolyásolják azt, hogy hogyan használjuk a digitális eszközeinket, ezen belül mondjuk a az oldalakat.

És értelemszerűen természetesen vannak olyan emberek, vannak olyan embertársaink, akiknél ez a képesség, ez a képesség zavar, akár születésétől fogva, akár később szerzett módon nagyon drasztikusan lecsökken.

Nyilvánvalóan ők a klasszikusan a fogyatékossággal élő emberek, akik ugyanolyan emberek, bár és ugyanolyan vásárlók, fogyasztók, mint bárki más.

Csak számukra ez a téma sokkal fontosabb, hiszen nekik az az adott képesség nem fog megváltozni, nem életük végéig akár fönt fog állni.

Ma Magyarországon többen vakulnak meg cukorbetegség miatt, mint ahányan vakon születnek.

Tehát, hogy nagyon sokszor az van, hogy van egy egy fogyasztó, egy vásárló, vagy egy cégnek mondjuk egy ügyfele, és mondjuk 40-50 éves korában elveszti a látását, és akkor ilyenkor mit mond a a az adott szolgáltató, vagy az adott webshop, hogy hát bocs, akkor keress más szolgáltatód, vagy menj máshova vásárolni.

Tehát úgy elengedjük és azt mondjuk, hogy akkor bocsi.

Tehát innentől kezdve ez egy érdekes kérdés, hogy van egy meg egy jól egy egy hűséges vásárlónk vagy egy hűséges cégnek céghez hűséges személy, akitől de csak azért engednünk el, mert elvesztette a látását. >> Tudnátok példákat mondani fogyatékosságre, hogy mit jelent ez a weboldalak kontextusában?

Említettétek az autizmust, a neurodivergenciát, látássérülteket?

És mondjuk mekkora része ez a társadalmunknak? >> Meg tudjuk különböztetni ezeket a fogyatékosságokat?

Úgy, hogy ezek láthatóak vagy láthatatlanok.

Egyébként a láthatatlanok sokkal többen vannak, ha egyénekre lebontjuk, mint a látható fogyatékossággal élő emberek.

Tehát a láthatatlan fogyatékossággal élők között ott vannak a a kognitív fogyatékossággal élők, ott vannak azok, akik krónikus fájdalommal élnek, akik állandó kialvatlansággal élnek.

Erre nem mondjuk azt, hogy fogyatékosság, de gyakorlatilag a hatása, vagy ahogy segíteni tudsz az ő hozzáférésén az ugyanaz.

A mostani adatok szerint körülbelül a világon 15-20%-a a népességnek érintett valamilyen fajta fogyatékosságban.

Ezek ilyen WHO adatok, minden pár évben készül ilyen felmérés egyébként.

És azt kell tudni, hogy hogy nagyon-nagyon sok ezekből nem látható, de hogy kik ezek az érintettek egyébként? vannak a mozgásukban, a látásukban, hallásukban, beszédükben vagy kognitív képességeikben érintett fogyatékossággal élő emberek.

Illetve még tudunk beszélni olyanokról, akik most kerültek az utóbbi övegben igazán szóba, de egy mindenképpen olyan tömeg, akivel számolnunk kell, hogy hogy számukra hogyan tudunk például webshopokat elérhetőbbé tenni.

Ezek a neurodivergens emberek akik egyre növekvő számban jelennek meg, de ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül egyre többen vannak egyébként valószínű, hogy igen, hanem a a diagnózis egyre kifinomultabb, és ezért is tudjuk őket jobban követni, illetve támogatni. ilyenekre kell gondolni, mint például az autizmussal élők, vagy például a figyelemzavarral élők, de a mindenféle részképességzavarral élők is.

Diszlexia, diszgráfia, amivel nagyon sokan küzdenek egyébként.

Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, hogy most jelenleg minden ötödik ember érintett valamilyen neurodiverz állapotban, ami egy nagyon nagy szám, hogyha azt nézed, hogy >> hogy a fogyatékosságra, most mondtam ugye, hogy ez a 15-20%, miközben ez mondjuk például a az oktatásban mennyiféle nehézséget jelent, és ha az iskolás gyerekeknek a számát nézed, és közülük nézed azt, hogy hányan élnek fogyatékossággal, akkor a tanulási képességzavarok vannak a legmagasabb helyen. körülbelül 30% amerikai adatok szerint.

Tehát az egy borzasztóan magas szám, de el tudnám itt mondani ugyanúgy az Egen generációt, aki ugye a a 95-2010 között születettek nagyjából, és most már aktív dolgozókorú emberek, fizetőképes felhasználók, akik közül 30% vajja magát érintetnek valamiféle fogyatékosságban, és minden második neurodiverznek. hogy szerintem ez ez nagyon sok mindent elmond arról, hogy hogy egyrészt a tabuk hogyan szűnnek meg, másrészt ez a ez a generáció az, aki már elvárja azt a márkáktól és a munkahelyektől egyaránt, hogy hogy az ő állapotát vegyék figyelembe, hogy támogassák, hogy segítsenek, hogy hogy legyen például egy márkának olyan kommunikációja, ami tekintettel van, vagy a fel fenntarthatóságra, vagy az inklúzióra, akadálymentességre. tehát, hogy hogy ez egy olyan szívó erő, amit muszáj lesz figyelembe venni, illetve ugye nagyon sokan érintettek olyan olyan képességekben, képességzavarokban, ezt nem mondanám egyértelműen, hogy zavarok, mert ezeknek a képességeknek két oldala van amikor neurodiverzitásról beszélünk, tehát ezek ugyanúgy kihasználható, kiaknázható erősségek is, ezért is érdemes őket támogatni, amik ugyanúgy az akadálymentes megoldásokkal támogathatók.

Mondjuk, hogyha egy dokumentumot akarunk átadni, vagy egy weboldalt, amin információ van, akkor nagyon sokan megszoktuk azt, hogy a nyomtatott anyagokban minden sor kizárt, ami elsősorban egy nyomdai költséget spórolt.

De gyakorlatilag ez például a diszlexiások számára nagyon nehezen követhető, mert ők a fehér folyókat látják a szavak között, és nagyon nehezen tudják a sorok elejét újra és újra felvenni.

Vagy például a középre rendezett szöveg, ahol egészen hosszú szövegeket is látni mostanában ezzel a fajta írással, mert ünnepélyesnek számít, vagy vagy nem tudom, szépnek.

Ugyanakkor minden egyes sor eleje máshol kezdődik, és borzasztó nehezen olvasható.

Ezek már elegek ahhoz, hogy valaki egy másik felületet válasszon, félbe hagjon például egy vásárlási folyamatot, mert egyszerűen annyira lerövidültek ezek a türelmi időszakok, vagy például a a figyelmi ablakok, amit ugye viccesen szoktunk mondani, hogy az aranyhal memória az micsoda és meddig tart.

Az aranyhalnak, ha jól emlékszem, kilenc másodperc az úgynevezett rövidtávú memóriája.

Ez a embereknél a 2000-es évek elején még 12 másodperc volt.

Tehát, hogy hogy a a social média, az internet és a a rövid instant tartalmak így hatnak egyébként a mi figyelmünkre, és ezt követniük kell a felületeknek is, hogyha ugyanolyan eredményt szeretnének fenntartani.

Szóval a képességzavarokon túl azt is szoktuk mondani, hogy a tartós képességzavarokon túl mindenkit érinthetnek úgynevezett ideglenes szituációs zavarok is, ami azt jelenti, hogy vagy a környezet okozza azt, hogy ott a képességed beszűkül.

Például nagyon világít egy a napsütés kint a az utcán, túl nagy a hangzavar az utcán, nem tudod a videót például meghallgatni, hanem muszáj, hogy bekapcsoljad a feliratozást. illetve még az, hogy hogy a kognitív részről szerintem fogunk még majd másik kérdések alatt beszélni, de hogy hogy az önmagában, tehát hogy hagy nem is a láthatatlant láthatót vesszük, hanem az, hogy ténylegesen fogyatékossági területenként, az egy sokkal nagyobb terület, vagy több embert érint, mint mint bármelyik másik fogyatékossági terület.

És ők nagyon-nagyon nehezen jelennek meg bármiféle statisztikában, mert egy részük nem is tud róla. illetve nem fogja ezt sehol bevallani, mondjuk, hogy tehát, hogy mit eleve, hogy miért bevallani kéne eleve azt, hogy mondjuk én nem tudom diszlexiás vagyok, és tehát a neurodivergencia az egy ez egy másfajta működési mód, tehát hogy nagyon ritka az, amikor ténylegesen fogyatékossággá válik, de hogy amit még szerintem fontos lenne tisztázni, az hogy hogyan nézünk a fogyatékosságra, azok tök jól leírhatók az úgynevezett fogyatékossági modell amiből van vagy 10, de ami ami nekünk szerintem itt most nagyon fontos, az hogy az orvosi és a társadalmi modellt élesen lássuk, hogy hogy mi az, amit használunk és mi az, ami dominál nagyon sokáig, és még most is sokkal inkább az orvosi modell dominál, ami azt jelenti, hogy valakire azt mondom, hogy hogy kommunikációjában korlátozott, vagy mozgássérült, mert kerekes székkel közlekedik.

Ö nem tudom, tehát hogy ami egy diagnózissal leírható, és és gyakorlatilag itt az egyént nézem, hogy ő önmagában valamiféle mindenki által elfogadott norma szerint fogyatékos.

Tehát, hogy ezt ezt kívülről kapja meg ezt a bélyeget, mert hogy sokszor az, hogyha azt nézem, hogy társadalmi kontextusban ő hogyan válik idézőjelben fogyatékossá, akkor azt tudom mondani, hogy van egy egy olyan épület, ami mondjuk csak lépcsőn keresztül közelíthető meg, és itt nem ő a fogyatékos, tehát hogy nem az ő állapota a fogyatékosság, hanem a az épített környezet, tehát amit a társadalom egyszer létrehozott valahogy, és az ő sajátos, mint mindenki sajátos. egyébként, de vannak többségek meg kisebbségek állítólag, hogy az ő viszonyuk az egyszerűen nem kompatibilis, és ebből lesz egy fogyatékosság, de hát itt nem feltétlenül az egyént kell nekünk hibáztatni, tehát hogy hogy az egyén úgy születik, ahogy az történik veli vele, ami történik, de egy épített környezet az egy mesterségesen megszülető valami.

Tehát azon tudunk változtatni, hogy mondjuk eleve egyetemes tervezéssel úgy tervezzünk meg valamit, hogy az mondjuk mindenki számára megközelíthető.

Mondjuk rámpán lehet fölmenni, vagy vagy egy nagyobb lejtőn, vagy bármi máson.

Tehát erre tök jó ilyen építészeti példák vannak, de de szerintem digitálisban is tudunk majd ilyet mondani, hogy mondjuk valami közérthetően van megfogalmazva egy 10 éves gyerek szintjén, és nem kell diploma ahhoz, hogy valamit megéressünk. megjegyzem sokszor az sem elég, de hogy hogyha azt mondom, hogy valamit úgy tervezek, hogy hogy lehetőleg ténylegesen minél szélesebb közönség megértse, akkor nem válik fogyatékossá az a nyolc osztályt végzett felnőtt, aki mondjuk nem feltétlenül ismer mindenféle latin szavakat, vagy nem beszél angolul, vagy nem tudom, és az ő fogyatk, azt alapvetően akkor a megkérdőjelezhetjük hozzáférhetőség vagy akadálymentőség szintjén, mert nehéz értelmezni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Milyen kérdésekre kapsz választ ebben az epizódban?

Elég a webshopom oldalait akadálymentesítenem, vagy a vásárlás utáni kommunikációval is foglalkoznom kell?

A beszélgetésben elhangzik, hogy az akadálymentesség az e-mailekre, számlákra, felhasználói kézikönyvekre és a vásárlás utáni kommunikációra is kiterjed. A csomagkövető alkalmazás akadálymentessége már a kiszállító felelőssége lehet, de a webshopnak is érdeke a teljes folyamat használhatósága, mert a vásárló azt egyetlen szolgáltatásként éli meg. Hallgasd meg 46:21-tól

Elég, ha az űrlapmezőimben csak kattintásig látszik, hogy mit kell beírni?

A beszélgetés szerint minden mezőnél folyamatosan láthatónak kell lennie annak, hogy milyen adatot vár. A kattintásra eltűnő mezőfelirat azért problémás, mert egy telefonhívás vagy más megszakítás után a vásárló már nem feltétlenül emlékszik, mit kellett volna beírnia. Hallgasd meg 53:17-tól

A válaszok az epizód gépi leiratából, a beszélgetés tartalma alapján készültek; nem szakmai tanácsadás.

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból