Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás

· PT1H11M56S

Összefoglaló

A Mastercard kiberbiztonsági szakértői, Wittinghoff Dániel és Nemes Máté a kiberbiztonság aktuális helyzetéről és trendjeiről beszélgetnek a podcast 29. adásában. Kiemelik a hekkertevékenység változásait, a célpontok módosulását, és az e-kereskedelem kiberbiztonsági kihívásait.…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2023. 10. 05.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Wittinghoff Dániel
Témák
kiberbiztonság, e-kereskedelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nemes Máté: Árusítják, mint egy szoftver.

Ez a szervíz vagy meghajtók ezt a terméket a támadási lehetőséget, tanulási lehetőséget a sebezhetőséget.

Konkrétan cégszerűen Wittinghoff Dani: működnek, van hátterük, van pénz, ügyük.

Madar Norbert: Toborzást is kell végezni.

Kolbert István: Milyen fejlesztések lehetnek itt.

Az nagyon érdekes lehet, Nemes Máté: ha visszakanyarodunk az első reakcióra, amikor meg egyenesen, akkor elkezdesz izgulni, hogy mi történhetett, mi történhetett, hol hibáztál.

Wittinghoff Dani: A passzív biometrikus mintádat figyeli ez a megoldás, és amennyiben észleli, hogy te máshogy képzelsz, akkor nem fog.

Nemes Máté: Ez a Vedd fel a versenyfutás digitális kereskedelemről nem csak webáruházak a kiskereskedőknek.

Kövess be minket kedvenc mozgásplatformodon!

Iratkozz fel YouTube csatornánkra és csatlakozz a zárt fészbuk csoportunkhoz!

Budapest támogatója a MasterCard, a DigitV, valamint a Roxy.

A mikrofon mögött Madár Norbi és Kolber István, és a mai egy különleges adás lesz, ugyanis azt fogjuk körbejárni, hogyan vehetjük fel a versenyt a digitális térben, a kiberbiztonság terén, és miket tehetünk egyénként, magánszemélyként, vállalatvezetőként és a természetes kereskedőként annak érdekében, hogy a digitális térben az adataink, az identitásunk a lehető legnagyobb biztonságban legyen.

Wittinghoff Dani: A téma Kolbert István: különlegessége miatt és hiányosságaink miatt a kiberbiztonság keretén belül csatlakozik ma hozzánk vendégként Wittinghoff Dani és Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szakértői.

Köszönjük a lehetőséget Madar Norbert: és kezdjünk is bele ebbe a nagyon speciális, izgalmas témába.

Nekem rögtön van egy egyéni saját megélésem ezzel kapcsolatban.

Gyakorlatok Hetek, hónapok óta mindennap arra kelek, hogy egy egy vagy több esemény volt a telefonomon.

Leginkább a DHL, illetve most már gyakrabban a Magyar Posta köntösébe álcázva.

És nagyon cselesek, mert ezek az események ugye akkor jönnek, amikor a normál futárszolgálati aznapi kézbesítési esemesek is jönnek.

Tehát a gyanútlan ember viszonylag könnyen hiheti azt, hogy ezek valós tartalommal bírnak, és ha rákattintunk a benne lévő linkre, akkor szembejön velünk egy nagyon szépen álcázott, illetve nagyon szépen felöltöztetett oldal.

Ahol látszik az, hogy valamilyen problémába ütközött a kézbesítésünk, és ezt sajnos csak akkor tudom feloldani, ha megadom a bankkártya adataimat és egy egy fizetést indítok el annak érdekében, hogy ez a csomag a mai nap meg tudjon érkezni.

És nem tartjuk magunkat digitálisan képzetlennek, de ennek ellenére bizony főleg a reggeli időben hajlamos vagyok még én is azon gondolkodni, hogy úristen, milyen csomagot nem fizettem ki és mi az, amit hirtelen ennek érdekében sokat rendelsz.

Igen, és valójában erre a pszichológiai hatásra dolgoznak rá ezek a szolgáltatások, illetve ezek a hekker csalók, akik próbálják az adatainkat, illetve a bankkártya adatainkat megszerezni.

Ez már az a világ, ami ami, aminek ez csak a kiindulópontja vagy, vagy hogy ezzel együtt kell élnünk.

Lehet azért tenni, hogy ne, ne kapjanak élesen meséket az átlagemberek, Illetve a másik az, hogy.

Hol hibáztunk, hogy ez a telefonszám, ez az én telefonszámom bekerült egy olyan rendszerbe, amin keresztül ilyeneket kapunk.

Wittinghoff Dani: Hát sajnos nem.

Vagy ezzel a példával egyedül.

Igazából szerintem bárki tud az ismeretségi körében vagy a családból ilyen példákat hozni.

Sajnos egyre többet, de több kérdést tett fel, és szerintem az első kérdés az olyan fontos, hogy ez az a világ e?

Nem, ez már nem az a világ, hogy egy ilyen hiper konnektivitás világban élünk, ahol minden mindenhez kapcsolódik hogy egy globális ökoszisztémának a része vagyunk, ahol az adataink cikáznak jobbról balra.

Legyen ez egy fizetési adat, legyen ez akár egy egy egy webkamerás hozzáférés, bármi.

És hát egyébként az, amit te mondasz, az pont arra törekszik, hogy a digitális identitásunkat próbálják megszerezni a hekkerek.

Tehát az a világ, amiben éltünk, az ebből a szempontból már nincs, hiszen.

Nem vagyunk biztonságban, hiszen az adataink és a digitális identitásunk most a legfőbb célpont.

Hogy hogy lehet ezt elkerülni?

Hát az egy nagyon jó kérdés, alapvetően a saját és a környezetünk edukációjával.

Az látszik, hogy a cégek is törekszenek arra, hogy ezt a házon belül ezeket az edukációkat megtegyék, hogy felhívják azokra a figyelmet, azokra a problémákra, azokra a támadásokra, amik esetleg saját magukban, vagy nyilván a cég.

Életében problémát okozhatnak, úgyhogy ez egy komplex kérdés, és erre komplex választ kell adni.

És én azt gondolom, hogy minden szereplőnek, aki részt vesz bármilyen szinten a digitalizációban, illetve az internethez kapcsolódik, és egy nagyobb szereplőnek ebben felelőssége is és feladata van.

Nemes Máté: Szerintem nem biztos, hogy hibáztál, tehát simán lehet, hogy valami olyan oldalon adtad meg korábban, ami későbbiekben megtámadtak.

Hekkerek megszerezték az adatbázist és onnan tudják a te telefonszámodat, vagy egész egyszerűen valami legitim forrásból vették meg, és aztán használják azt rosszra.

Az a nehéz, hogy magunk sem tudjuk, hogy hány helyen szerepel a mi adatunk, mert amíg minden vásárlásnál máshol.

Adjuk meg az adatainkat, máshol regisztrálunk, akár csak egy egy funkció bekapcsolásához.

Ez mind mind egy támadási felületet ad a felhasználóknak.

Nagyságrendileg ez Kolbert István: vékony jég, Madar Norbert: alma, 1-2-3 Kolbert István: exbarátnők, évszámok, meg egy titkos az össze vissza Wittinghoff Dani: kombinációja.

Háziállat nevét ne felejtsd el.

Nemes Máté: Az a rossz hír, hogy hogy mindenki így van ezzel.

Tehát alapvetően abba gondolunk bele, hogy mi milyen jelszót tudunk könnyen megjegyezni, amire a legközelebbi fizetéskor vagy bejelentkezéskor tudunk emlékezni.

És pont erre építenek a csalók is.

Amikor egy embert célba vesznek, akkor nagyon gyakran konkrétan profilt alkotnak róla.

Megnézik azt, hogy fészbukon miket oszt meg Instagramon, milyen képeket honnan posztol, mi a kedvenc állatának a neve, évszám, telefonszám.

És egy ilyen feltérképezés után már nagyon könnyen ki lehet találni ilyen adatokat is akár.

És nyilván az, hogy egyénileg téged hogyan keresnek meg, az egy dolog, de amikor egy céget keresnek meg hasonló módon, akkor sokkal többet férek hozzá például egy ilyen telefonszámhoz is akár.

És azért Wittinghoff Dani: sem gondolom, hogy egyébként feltétlenül hibát követtél el, mert.

Rengeteg videó megy a YouTube on arról, hogy hogy milyen különböző doksókban hozzák elő, hogy kimennek a.

Kimegy a riporter az utcára és feltesz ilyen olyan alapvető kérdéseket arról, hogy igen, ő, hogy mit, hogy az adott ember, akit megszólít az utcán.

Te hogyan védekezel, milyen jelszót használsz, mennyire komplex, satöbbi.

Be is mondja, De hogy nem egy, lehet, hogy nagyon nagyon nagyon és nagyon nagyon sok ilyen példa.

Nemes Máté: A jó hír egyébként, hogy ahogy fejlődik az ilyen jellegű tudatosság.

Az emberek tudják, hogy ez nem jó.

Viszont a kényelem az még mindig felülírja gyakran a gyakorlatot, és azt mondják, hogy igazából nekem nincsen annyi értékem, amit ami érdekelne, egy külső rosszakarómat, és ezért nem is használnak monopóliumot, jelszavakat, vagy nem gondolkodnak azon, hogy ha nem tudom, milyen fórumon érdemes e megosztanom minden létező személyes információkat és a kedvenc jelszavamat használom ott is.

Nem olyan rég olvastam egy statisztikát, ami iszonyatosan ledöbbentett.

Most itt nem is nézem pontosan, hogy hogy volt egy egész.

Egymilliárd új felhasználó jelent meg az ENSZ telekommunikációs szervezet, az ITO adatai szerint.

Gyilkoltak ugye három évben egy egész egymilliárd új netező.

Nyilván itt a generációváltás meg a megam, a digitalizáció együttesen hozta ezt meg.

De arról rengeteget beszéltünk itt a vetve versenyben is már Istvánnal, hogy az ott kikészített digitális szintlépés, például az e-kereskedelem nem kedvezett a kártyahasználatnak.

Nyilván is gondolom azt ebben a látjátok, hogy hogy mekkora lökést adott, de hogy vajon lekövette ez az az óriási bumm azt is, hogy.

Szerbia Security ban fejlettebbek lettünk.

Akár egyének, akár magán, akár cégek szintjén.

Wittinghoff Dani: Nem, nem tett.

Ez olyan hatás, mint ha az útra kiengednél hirtelen valami elképesztő mennyiségű tanuló vezetőt, vagy akár jogsi nélkül vezetőket, hogy az összes káoszt ez okozza.

Ez ránk rengeteg probléma, de másik oldalon meg.

Több eszközön tudsz eljutni ából B-be.

Tehát ahogy te is mondtad, ez egy az egyik oldalon két kétélű fegyver az egyik oldalon.

Sokat tud segíteni a cégeknek abban, hogy hogy fenntartsák azt az üzletmenetet, ami volt.

Viszont a másik oldalon meg kiteszik magukat egy viszonylag nagy kockázatnak, hiszen nagyon gyorsan kötötték be magukat.

A webshopjukat gyorsan hozták létre, és ezt a fajta tudatosságot ami egyébként amiről beszéltünk, ugye.

Náluk sincs meg az a fajta tudatosság, ami kell ahhoz, hogy az, hogy a digitális identitásukat, vagy akár a felhasználók digitális identitását biztonságban tudják.

Tehát egy beszéltük igen, ez egy másik világ.

Erre úgy kell gondolni, hogy ugye ennek is volt egy evolúciója azáltal, hogy ahogy minden digitalizálódik, az a fajta piti bűnözés, amiket láttunk a villamoson, metrón.

Ezek a bűnözők nem azok a bűnözők, akiket ezeken a villamoson, metrón láttunk, hanem ezek jólszituált.

Okos, akár egyetemet végzett emberek, akik ilyen szempontból egyébként viszonylag képzettek.

És egyébként most már abban is változott a világ, hogy az mondjuk, amit mondtam, hogy állati szempontból képzettek.

Ez mondjuk lehet, hogy tíz éve igaz volt, de most már egy jóval kisebb belépési küszöb van, sokkal könnyebben lehet rá az emberekhez jutni, sokkal könnyebben lehet digitális identitás identitásukat lopni vagy megszerezni.

Sokkal több szereplő van, aki nem felkészült.

Ezeket a támadásokat célba is lehet vinni.

Madar Norbert: Ha mint említettem, az az, hogy megváltoztak a bűnözők, másképp állnak hozzá.

Több úgymond zsákmány a préda, akiknek ugye az adatát meg a különböző identitását el lehet lopni.

Hogy tudunk egyetlen egyfajta.

Tipikus persze meghatározni, hogy néz ki ma egy hekkerek kiberbűnözők.

Nagyon sokféle koncepciója van ma az átlagembernek, hogy ezek sötét szobába ülő Nemes Máté: kapucnis, ahol Madar Norbert: a billentyűzetet ezerrel pörgeti egy monitor előtt.

Wittinghoff Dani: Igen, igen, kocsival mennek, sejtelmes képpel leül egy kávézóba és kinyitja a laptopját.

Madar Norbert: Meg a másik, hogy ami képként élhet az emberekben, hogy ezek ilyen magányos harcosok, egyének szintjén vannak, és nem pedig szervezetbe.

Tömörülő, akár cégként működő cégként viselkedő szervezetek.

Nemes Máté: Vagy látjátok, azt látjuk, hogy egyre több ilyen szervezet van, akik nem is feltétlenül követik el maguk a támadásokat, hanem éppen árusítják, mint egy szoftver, ez a szervíz, vagy ezt a terméket, a támadási lehetőséget, tanulási lehetőséget, a sebezhetőséget, vagy egy olyan programot, amivel kárt tud tenni más ember digitális infrastruktúrájában.

És pár száz dollárért lehet venni egy kártevőt, és onnantól kezdve tojnak éppen az egyénre.

A vásárlóra van bízva, hogy ezt kinek küldi tovább, milyen hatékonysággal.

És nagyon nagyon gyakran gyakorlok hetek alatt vissza tud jönni egy ilyen, egy ilyen befektetés, és itt most nem bátorítani szeretnék, sőt ezzel Madar Norbert: azt is mondod valszeg, hogy már kevésbé pénzkérdés egy egy hekker Nemes Máté: támadást, vagy akár szakértelem sem szakértelem, Wittinghoff Dani: hanem.

Abból a szempontból pénzkérdés, hogy ezek után mondta és hoztad ezeket a képeket, amik így a filmekből meg mindenhonnan máshol, így élnek bennünk, a hekkerekről azért ők is egy idő után, akik ilyen magányos harcosok voltak, elkezdtek látva ugyanazt a digitalizációs folyamatot és sebességet, ami a világban van.

Egyébként a háborút megtetezi.

Rengeteg olyan külső tényező van, ami ezt befolyásolta, de elkezdtek összekovácsolódni, beszélgetni egymásra vagy a dark weben, vagy fizikálisan.

Tényleg virtufész, és eljutott oda a történet, hogy most már.

Cégszerűen működnek, tehát nem csak a szerveződnek, hanem konkrétan, cégszerűen működnek, Van hátterük, van pénzügyük.

Madar Norbert: Toborzást is kell végezni.

Végül is Kolbert István: milyen fejlesztések lehetnek itt?

Junior hekker Keresünk Wittinghoff Dani: én is ezt kémkedésre, és ez ilyen, és ezek egy.

Lehet, hogy ez egy egészen más világ ebből a szempontból is, hogy hogy ebben van biznisz?

Tehát azáltal, hogy a szaktudás mértéke már nem olyan, mint mondjuk.

Ami szükséges ahhoz, hogy elkövesse bármilyen Tibet reklámot manapság, illetve, hogy a belépési küszöb lejjebb van.

Ezért már megéri ugyanezt repetitív formában egy nagyobb szélben csinálni, és erre már megéri csinálni egy céget és megéri.

Kommunikációt építeni rá, és még akár még akár etikai kódexet is létrehozni, tehát akár belső szabályzatot.

Ezek annyira cégszerűen működnek.

De van egy baromi jó példa Amerikából, hogy volt egy cég, aki veterán szoftvert és megtámadott egy egy kórházat, és ettől a ransomware gyártó cég.

Kiadott, elhatárolódott és kiadott egy nyilatkozatot, hogy hogy ő ezt nem támogatja, benne volt az ő renszon verhetetlen etikai kódexébe, Políciába, hogy ilyen típusú támadásokra nem lehet használni.

Elérhetővé tette a kódot, így meg is szűnt a támadást, De hogy hogy hogy?

Már olyan szintre jutottunk, hogy egy ilyen, hogy egy elmosódott az a a céges legitim is illegitim világ között, egy kicsit a.

A határvonal, úgyhogy teljesen máshogy kell gondolnunk ezekre a szerződésekre és a hekkerekre is ezáltal.

Említetted Kolbert István: ezt a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás”

Miről szól ez az epizód: „Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás”?

A Mastercard kiberbiztonsági szakértői, Wittinghoff Dániel és Nemes Máté a kiberbiztonság aktuális helyzetéről és trendjeiről beszélgetnek a podcast 29. adásában. Kiemelik a hekkertevékenység változásait, a célpontok módosulását, és az e-kereskedelem kiberbiztonsági kihívásait.… Az epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 10. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wittinghoff Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás”?

Fő témái: kiberbiztonság, e-kereskedelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kiberbiztonság az e-kereskedelemben - vendégünk Wittinghoff Dani és Nemes Máté - Vedd fel a versenyt Podcast 29. adás”?

Megjelenés: 2023. 10. 05.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vedd-fel-a-versenyt-a-no-1-e-kereskedelmi-podcast-magyar-nyelven/kiberbiztonsag-az-e-kereskedelemben-vendegunk-wittinghoff-dani-es-nemes-mate-ved-13715435

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból