Veszprém 2030

Földszaga van a munkánknak!

· PT35M23S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast epizódot a Veszprém önkormányzatának 35. évfordulója alkalmából készítették. Porga Gyula polgármesterrel beszélgetnek a város múltjáról és jövőjéről. Az interjú során kitérnek az önkormányzatiság rendszerváltás utáni megalakulására, a kezdeti nehézségekre…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 11. 05.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Porga Gyula, Gellért Gábor
Témák
veszprém, önkormányzat, rendszerváltás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [zene] 35 éves Veszprém önkormányzatisága. 1990 október 19-én alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott önkormányzat.

A szintén jubiláló Porga Gyulával a város polgármesterével beszélgettem Veszprém közelmúltjáról és közelgő jövőjéről.

Nem tudom, hogy milyen a viszony az a nagy évfordulókhoz.

Most évfordulós év van, 35 éves az önkormányzatiság, amiből én jól sejtem, ön közel 30-at, vagy talán több mint 30-at is benne töltött. >> Számogattam. 31-et töltöttem benne. >> Azért az elég sok szinte az erejétől ott volt ebben a dologban.

Nagyon sokat változott az önkormányzatiságed alatt az idő. az leginkább a koromat domborítja ki.

Egyébként én fiatalon valóban 94-ben volt az első választás, amelyiken elindultam és nyertem, vagy hát képviselő lehettem Balaton Kenesén egyébként onnan indult, de hát nyilván nagyon sokat, tényleg nagyon sokat változott, és és pont az ilyen évfordulók talán arra mindenképpen jók, hogy az ember akkor egy kicsit megáll és akkor úgy visszanézi, hogy hogy hogy is alakult.

A rendszerváltás után voltunk ugye 94-4 év telt el a rendszerváltás után.

Szerintem a legnagyobb kavarodás akkor volt.

Tehát ugye akkoriban néztük, hogy hoppá hoppá, itt itt már nagyon más dolog történik, de mi mondhatni kifordult sarkából a világ, hogyha ha csak az önkormányzati világot nézzük, de szerintem a nagy politikában is ez történt.

Ugye én egyébként ezért keveredtem, tulajdonképpen ezért keveredtem bele, mert volt az az én fiatal felnőtt korom, az az a rendszerváltással megegyezik.

Tehát amikor egyébként hévesen az ember szeretné megváltani a világot, ugye minden hévesnek ez a célja, akkor nekünk itt volt ténylegesen a világ megváltásának a lehetősége, hiszen egy rendszer az, amelyik kimúlt, és helyette meg jött valami valami új.

Nyilván én abban a pozícióban nem voltam akkor, hogy hogy irányítani tudjam ezt a folyamatot, de azért ott voltam közel és láttam azokat a próbálkozásokat, hogy a szabadsággal, mert ez mégis csak arról szól, az önrendelkezésről szól az önkormányzatiság, hogy helyben egy választott képviselőtestület, egy megválasztott polgármester tudja megszabni egy településnek a fejlesztési irányait meg lehetőségeit.

Akkor, amikor egyébként a mögötte hagyott 40 esztendőben meg egy uniformizált világ volt, amikor valahol valakik kitalálták, hogy kinek mennyi fejlesztési forrás jut, és egyébként azt mire lehet elkölteni.

Tehát nem volt meg a helyi, nyilván volt egy ilyen nagy tanács, tehát nagyon sokan voltak benne.

Volt egy tanácselnök, aki tulajdonképpen egy végrehajtó volt, tehát önállósággal nem rendelkeztek.

És amikor hirtelen az ember megkapja ezt az önállóságot, abban nyilván benne van a hibázásnak a lehetősége is, mert azért a 90-es években, különösen 90 és 94 között azért teljesen új utakat kellett járni azoknak, akik döntési pozícióban vagy döntési helyzetben voltak.

Egy csomó mindennel akkor kellett ismerkednie egyébként a választott képviselőknek, meg a polgármesternek.

Sokszor még ma is tanulunk, de azért még csak van valami sín, amin tudunk haladni. jól vagy rosszul, de azért ez már egy bevett gyakorlat.

És a választópolgárnak is egyébként, tehát hogy az is fontos, hogy szerintem a választópolgárok is annak idején, amikor először elmentek szavazni, akkor ugyanez a bizonytalanság bennük volt, hogy te atyaisten most milyen kínálat van, egy csomó jelölt, egy csomó ismerős, egy csomó is.

Ha önkormányzatiról beszélünk még kis településről, akkor nyilván ott azért ismerték a szereplőket.

Tehát, hogy ez ez egy tanulási folyamat volt, de hogyha utólag így visszanézünk a akár az én 31 vagy az önkormányzatességek 35 évére, és körbenézünk Magyarországon, akkor azért azt látjuk, ez a rendszer ez ez jól működött.

Tehát, hogy egy nagyszerű döntés volt akkor az önkormányzatiság, hogy a települések megkapták a szabaddöntési lehetőséget, mert a településeinknek a döntőtöbbsége az egyébként jól élt vele, mert haladtak ezek a települések, erről fejlődtek, szolgáltatásokba tudtak kővülni.

Nyilván vannak ennek vadhajtásai is, én ezt egy percig nem mondom, de összességében szerintem jól tudtak élni az önkormányzatok ezzel a lehetőséggel, ezzel a szabadsággal.

Főleg azért is volt érdekes valószínűleg az időszak, merthogy egy olyan helyzetben volt az ország, hogy mindenki megszokta azt, hogy nem kell gondolkodnia, nem kell kreatívnak lennie, nem kell beletennie semmit, ha odamegy, akkor az a dolga, hogy valamire bólintson.

Biztos nagyon furcsa lehetett.

Meg meg én nem tudom, hogy mennyien maradtak azok közül, akik tulajdonképpen egy kicsit átmentették magukat ebből az előző rendszerből, hogy nyilván ez egy hibrid időszak volt. >> Hogyne voltak a lelkes politikusok, akik a felszínen próbálták a rendszerváltásnak az útját kikövezni, de a háttérben azért voltak olyan gazdasági szereplők, akik döntően az előző nomenklatúrának valamilyen módon a részesei voltak. ők meg nyilván inkább a gazdasági, mint a politikai hasznát próbálták próbálták keresni.

És hát a 90-es években ugye az önkormányzatoknál is azért meg megjelentek különböző nagy tervekkel, meg nagy víziókkal a különböző befektetői csoportok, hogy hogy fogják megváltani a adott településen a világot.

Úgyhogy ott kellett az a visszafogottság meg bölcsesség a polgármesterektől meg a testületektől, hogy mi az, amire igent mondanak, melyik az út, amit elfogadnak, meg ki az, aki túl gyanúsnak tűnik, és nem biztos, hogy nekünk ebbe bármilyen módon is részt kell, hogy vegyünk.

Még az előbb jutott eszembe, hogy a ugye én középiskolás voltam a 80-as években, és az a arany ember az kötelező volt Jókaitól, és férfiasan bevallom, hogy nehezen értettük azt a világot.

Gyakorlatban nem ezt éltük, tehát hogy itt kereskedik valaki, meg tőzsdézik, nem is tudtuk, hogy mi ez, mert nem értettük.

Na most egy kicsit a rendszerváltás is ilyen volt egyébként, hogy valamit elkezdünk, amit egyébként nem tudjuk, hogy ez tőlünk nyugatabbra a szabadvilágba ez működik, hiszen ott ez egy bejáratott rendszer volt, tehát hogy napról napraett megtanulni ezt a ezt az új rendet, vagy ezt az új világot.

Ráadásul voltak sokan olyanok, akik abban az pillanatban vállalatvezetők voltak, cégeket vezetek, ha ügyesek voltak, és akkor jól léptek, akkor ők tovább tudták vinni magukat, sőt gazdagodhattak.

Hát magának a privatizációnak ismerünk vadhajtásait, bosszantó vagy dühítő történeteket, amikor egyébként ténylegesen elherdálták magát a vagyont, amit egyébként megkaptak, hogy esetleg jogosulatlanul jutottak jelentős vagyonhoz, vagy olyan kapcsolatrendszerük volt, amivel egyébként a magát az első milliót, ugye amit szoktunk mondani, meg tudták meg tudták teremteni. >> És amire azt mondta Antal József, hogy ezekre nem mindenki büszke. >> Pontosan így van.

De egyébként azért voltak olyanok is, ami meg sikertörténetnek mondható, tehát hogy ahol ész ahol észnél voltak, vagy volt valami összefogás a helyiek, akik nem engedték, hogy egy ember a herendi történet például klasszikusan ilyen, ezt mindig jó példának mondom, hogy a privatizációból így jött ki a herendi manufaktúra, hogy egyébként a dolgozók tulajdonképpen sajátjukként tudják meg.

Nyilván tudnék még sok sok ehhez hasonló problémát mondani, de azért a 90-es években a gazdasági átalakulásnak azért volt nagyon sok negatív eredménye, tehát hogy hirtelen a szabadpiac ránk dőlt, az előző rendszer azért mesterségesen működtetett valamit, el is adósította egyébként az egész országot.

És amikor jött a 90-es évek, akkor szembesültünk azzal, hogy itt azért egy óriási költségvetési luk van, meg egyébként fölösleges foglalkoztatás.

Tehát, hogy az a gazdasági krízis Veszprémet is érintette, meg nyilván nincs olyan település, amit ne érintett volna.

Hirtelen az önkormányzatok azzal szembesültek, hogy megemelkedett a munkanélkülieknek a száma, a szociális támogatásoknak a kereteit bővíteni volt szükséges, és tulajdonképpen egy egy sokból kellett valamit mellett, vagy inkább mellette meg elindítani valami valami újat, miközben egyébként a meglévő problémáb, akik behantak, azt kellett valamilyen módon kezelni.

Tehát, hogy ez egy egy rendszerváltással együttjáró társadalmi, gazdasági, politikai változás.

Tehát, hogy ilyen nagyon ritkán adódik.

Valószínűleg egyáltalán nem mehetett el a kedve ettől az egésztől, hiszen benne maradt a rendszerbe, tehát az önkormányzati rendszerben látott fantáziát, és hamarosan már Veszprémben. >> 2006-ban listáról kerültem be a képviselőtestületbe, és alpolgármester lettem.

Tehát, hogy veszprémi politikai karriereet azt alpolgármesterként kezdtem.

Mindig el szoktam mondani, hogy a különösen akkor, amikor nálam fiatalabb, jóval fiatalabb politika vagy közélet iránt érdeklődőkkel beszélgetek, hogy ma már tudatosan lehet készülni.

Tehát ma a politikai pálya az egyébként lehet egy választás, tehát hivatásként lehet erre készülni.

Amikor én elkezdtem, ez teljesen ösztönös volt, tehát hogy ebben nem volt tudatosság.

Tehát amikor én először úgy döntöttem, hogy elindulok a választáson, vagy amikor Balaton Kenesén a Fidesz alapszervezetet létrehoztuk 93-ban, aminek én lettem az első elnöke, akkor az amit az előbb is mondtam, ez a rendszerváltásnak a lendülete ez a ami a fiatalos lelkesedéssel nekem egy egy időszakba esett.

Tehát ez nem volt nem volt tudatos.

És én nem azért kezdtem el 93-ban ezzel a közélettel foglalkozni, hogy majd valamikor veszpémi polgármester lehetek, hanem egyszerűen ott volt egy olyan helyzet, hogy volt egy közösség, aminek én részese voltam, és szerettem volna valamit tenni.

Ezért a futballcsapatot hoztunk létre, a helyi művelődési házba dolgoztam, különböző érdekes, korábban nem látott programokkal próbáltuk felhozni a helyi közösséget, vagy megerősíteni a helyi helyi közösséget.

Én mindig úgy voltam, hogy amikor kaptam egy feladatot, vagy kaptam egy lehetőséget, vagy kaptam egy bizalmat, abban próbáltam a legjobban teljesíteni nyilván a képességem, tehetségem, szorgalmam szorgalmam révén, és így lépegettem.

Volt egy időszak, amikor még megyei önkormányzatos képviselő is voltam, hiszen Kenesén két ciklusban voltam, és utána a megyei önkormányzatnál voltam a Kulturális bizottságnak a elnöke.

Amikor Veszprémbe kerültem, akkor itt a helyi politikai közösségünkben voltak jelentős jelentős változások, ugye Navracsis Tibor érkezésével és én én Tiborral kezdtünk el építkezni, megerősíteni nyilván a politikai közösséget, azt a Holdudvart, amely mindig is körbev bennünket, és a 2006-os választásokra így futottunk rá, hogy én már akkor sokat tettünk itt a helyi hátországnak a kiépítéséért.

Én akkor még kampányfőnöke voltam egyébként a választásoknak, tehát hogy nagyon sok munkát tettünk akkor bele.

És az akkori képviselőjelölteknek a döntő többsége egyébként először mérettette meg magát a választásokon.

Tehát ebben az értelemben 2006-ban én már azok közé tartoztam, akiknek valamilyen önkormányzati múltja vagy önkormányzati rutinja volt.

Illetve mivel a futballban és a megyei közművelődési intézetben is dolgoztam egyébként emellett, tehát ott ott azért voltak olyan kihívások meg feladatok, amiket jó minőségben hajtottunk végre.

Tehát volt mögöttem egyfajta munkatapasztalat meg politikai tapasztalat is.

És akkor >> és különben az az abban az időben ez ellenzéki polgármester lett tulajdonképpen fideszes polgármester lett.

De >> többségünk többségünk volt többségünk. >> Hát de a városb de alapvetően országosan az >> országosan kisebbségben voltunk.

Ott ellenzékben voltunk. hogy a 2006-ban a parlamenti választásokat elveszítettük, ami tavasszal volt, és a 2006-os önkormányzati választásokon viszont nem csak Veszprémben, hanem nagyon sok városban.

Ugye ez az ez volt a összödi beszédnek a nyara egyébként.

Tehát ugye ez az időszak volt és nagyon sok helyen Fideszes, illetve hát akkor ellenzéki polgármesterjelöltek szerepeltek sikeresen a választásokon.

Igen, mi is ebbe a kategóriába tartoztunk.

Akkor még nekünk a helyi MDF-el, illetve a helyi lokálpatrióták egyesülettel, koalíciónban volt meg a többségünk, tehát hogy nem voltunk nem nem kizárólagos többségünk volt, hanem kellett a többség biztosításához a kép végül is azért ez is mutatja, hogy azért Veszprémnek mindig is komoly konzervatív gyökerei voltak.

Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy alapvetően egy konzervatív város. >> Én nem egészen így fogalmaznám.

Ez ez az elmúlt 15 év miatt gondolja mindenki, hogy konzervatív város.

Azt ne felejtsük el, hogy 90 és 2006 között 16 éven keresztül SZDS-es polgármester volt.

Az első ciklus kivételével MSZP, SZDS-es koalíció biztosította a többséget.

Tehát, hogy én nem mondanám azt, hogy Veszprém társadalmi összetételét tekintve alapvetően konzervatív lenne.

Nagyon erős, mivel mégis csak egy egyetemi város egy jelentős értelmiség az, ami jelen van a városban.

Szerintem egy inkább baloldali, inkább liberális irányú a város.

Nyilván van egy polgári mag, van egy konzervatív mag, hiszen mégis csak egy püspöki vagy érseki székhelyről beszélünk.

Tehát, hogy biztos van egy ilyen identitása is a városnak, de hát azért a 70-es0-es éveknek a hirtelen elindult városíjasodása azért az jelentősen megváltoztatta a társadalmi összetételét a városnak, úgyhogy nem mondanám egyértelműen konzervatívnak.

Úgy tűnik, ez nekem jól esik. >> Végül is azért mégis csak eltelt 15 év.

Az emberek mi alapján szavaznak? >> Szerintem a veszprémi szavazó, mint minden szavazó, a veszpém különösen is szerintem bölcs, mindig jó döntést hoz, mint ahogy korábban szerintem most is alapvetően a munka, ez elvégzett munka alapján hozzák meg a döntést.

Tehát a polgármester, a helyi képviselő van legközelebb a választópolgárhoz.

Ismerik, tehát személyesen is ismerik.

Nyilván a 58000 emberrel nincs személyes viszonya az embernek, de itt mégiscsak a azt szoktam mondani, hogy föld szaga van a mi munkánknak, tehát hogy itt vásárolunk, itt tömegközlekedünk, itt élünk a városba, járunk kulturális sporteseményekre, tehát a döntéseinknek a közvetlen következményével találkozik az ember.…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Földszaga van a munkánknak!”

Miről szól ez az epizód: „Földszaga van a munkánknak!”?

A Veszprém 2030 podcast epizódot a Veszprém önkormányzatának 35. évfordulója alkalmából készítették. Porga Gyula polgármesterrel beszélgetnek a város múltjáról és jövőjéről. Az interjú során kitérnek az önkormányzatiság rendszerváltás utáni megalakulására, a kezdeti nehézségekre… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Földszaga van a munkánknak!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porga Gyula, Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Földszaga van a munkánknak!”?

Fő témái: veszprém, önkormányzat, rendszerváltás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Földszaga van a munkánknak!”?

Megjelenés: 2025. 11. 05.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/foldszaga-van-a-munkanknak-fe7cb6d7

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból