Veszprém 2030

IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK

· PT16M33S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast legújabb adásában a város civil életének szereplői mutatkoznak be. A műsorban megszólalnak a Veszprémi Nagycsaládosok Egyesületének, a Veszprém-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesületnek és a Veszprémi Befogadás Házának képviselői. Az adásban szó esik a…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 06. 19.
Hossz
17 perc
Szereplők, említett nevek
Gellért Gábor, Jakabné Rác Ildikó
Témák
civil élet, veszprém
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] Idén is ünnepeltek a veszprémi civilek, méghozzá az Erzsébet ligetben a Lackó Dezső Múzeum előtti téren.

A rendezvényen a civil szervezetek bemutatkozhattak programokat szervezhettek megismertethették tevékenységüket a nagy közönséggel.

A mai podcastban három szervezet mutatkozik be.

A veszprémi Nagycsaládosok Egyesülete, a Veszprém Cserháti Társaskör Kulturális Egyesület és a veszprémi befogadás háza.

Nagyné vagyok, a Nagyosok Veszprémi Egyesületét képviselem és vezetőségi tag vagyok.

Nagyon sok programot szervezünk a nagycsaládos gyerekeknek.

A nagycsaládosok egyesülete fehér hollókból áll, mert szerintem az emberek többsége nem vállal sok gyereket.

Milyen emberek a nagy családosok?

Miben mások, mint azok, akik egy gyereket vállanak, ha nagyon-nagyon összeszedik magukat, akkor kettőt?

Mondjuk én meg egyke vagyok, úgyhogy mégis Igen.

És mégis három három lányom van.

Nem, most már nem, most már nagyok.

Most már kezdődik az a korszak, hogy magunkkal is foglalkozzunk.

Hogyha az ember nagy családos, mennyiben más az élete, mint annak, akinek csak egy vagy két gyereke van?

Hát összeszedettebben kell a programokat megszervezni.

Gyerekekért futni, edyzés, ide-oda megszervezni ezeket is.

Hogy van ideje ennek a rengeteg nagy családosnak egymásra?

Hát igen, inkább a közös programokat kell kitalálni, hogy természetbe, bicikli, a közös programokat kell nekik kitalálni, hogy együtt menjenek.

Most például milyen programokat szervezett idén a nagycsaládosok egyesülette?

Lesz volt ajkán vízitáborunk, vagy ilyen vízi versenyünk, nevesé ez az egy napos.

Akkor szokott lenni fagyupa, az is az ajkaitón.

Megyünk nyáron állótábora, azok családos Pilismarót, Visegrád a Dunakanyart fogjuk bejárni.

Igen, ez sátorozós lesz a Duna mellett.

Akkor felnőtteknek szervezünk a Dunán.

Pozsonytól indul a felnőtteknek a vizitóra.

Az is, az meg állótáboros, úgyhogy vagy folyamatos kikötéssel.

Hát nem ilyen csillagtúre, hanem mindig le kell szedni a sátort föl.

Fel kell szedni a sátort és tovább.

Arra nem olyan nagy jelentkezés volt, de de ilyen nagy élmény lesz.

Hányan jelentkeznek egy-egy ilyen táborra?

Főleg ami ilyen kicsit nomádabb.

Hányan vannak most a nagy családosok Veszprém?

Ilyen 100- 100 családunk van, de ebből nem minden három gyerekes, hanem lehetnek kétgyerekesek, egy gyerekesek, pártolótagok.

A programokon ugyanúgy részt vehetnek a kétgyerekesek is.

A nagycsaládosok közül melyik a legőrültebb?

Hat hét hét gyerekesünk is van.

Zilátak ők vagy teljesen egyben vannak?

De ugyanúgy járnak a programjainkra.

Mit csinálnak itt a civil napon a nagycsaládosok?

Most kézművessel készültünk, arcfestéssel, és akkor, hogy megismerjék az egyesületünket, hogy mi is létezünk itt Veszprémben.

Jakabné Rác Ildikó vagyok, a Veszprém cserháti Társaskör Kulturális Egyesületnek az elnöke.

Be kéne egy kicsit mutatni az egyesületet, mióta létezik, és ki az, aki ezt a rettentő sokmunkát magára húzza.

Maga az egyesületünk egy újjá életygyesület.

Mi tavaly ünnepeltük a 18. születését az újjá alakulásunknak.

Egyébként már több mint 100 éves maga az alapegyesületünk ez a társaskör.

Hát szerintem egy 20-30 évet pihent, mert igazából a mostani tagságban is vannak benne még a régi nagy egyesület alapítóinak az unokái, akik most már ugye 70 év fölöttiek, de itt vannak és még tudnak azokról a régi eseményekről is mesélni nekünk.

Mert régen a társaskör ugye azért alakult, hogy a különböző iparosokat gyűjtötték össze, megosztották egymással a jó és a rossz tapasztalataikat, összefogtak ugye, hogy tudjanak itt a városban működni, hogy eljussanak a különböző rendezvényekre, népszerűsítették saját magukat, baráti kapcsolatok alakultak ki, mert ugye úgy gondoljuk, hogy ha eleve van egy jó összetartó közösség, akkor utána a munkát is könnyebb együtt megszervezni.

A mostani egyesület igazából arra épít, hogy az előzőknek a hagyományait megőrizzük.

Van egy emlékelőnk is a Lovasi László gimnáziumnál, ahol minden éven meg szoktunk ünnepelni az elődeinket.

Szoktunk különböző kulturális összejöveteleket szervezni, előadásokat a városrésznek a bemutatását.

És az idei év azért kiemeltem fontos, mert 5560, illetve 75 éves évfordulóink vannak.

Ugye ahogy itt az egész cserhát belváros rész ugye átalakításra került a sok bontás, az építés, minnek most vannak ezek a jubileumi évfordulói.

És van egy helytörténész az egyesületben, Jákói Bárna lett, aki nagyon szépen összegyűjtötte ezt az anyukat. és a NONA projektben, ami most ugye tervezi, hogy mi lesz a gyártel 2027-től, illetve itt a belvárosi átalakulással, ebbe is bevonták a szervezetünket, és ő mint szakember, mint helytörténész elmondja, hogy honnan indult az egész átalakítás, miért volt rá szükség, most mire lenne szükség, mire van igény, mi az, ami megfelel a modern kor elvárásainak, mi az, ami a hagyományokra kell, hogy épüljön.

És erre nagyon-nagyon büszkék vagyunk, mert az egész városból kettő civil szervezetet kértek fel, és az egyik a mi szervezetünk, a másik pedig az új telepi Baráti Kör.

Ez köszönhető annak is, hogy a mi civil szervezetünknek a a területe úgymond ez a városrész, ami most ugye átalakításra fog kerülni, de a Panonegyetemmel együttműködünk, a városházával együttműködünk, az EKF 2023 irodával együttműködünk, tehát járunk minden hónapban a megbeszélésekre, tervezésbe, a kérdői vezésbe aktívan részt veszünk.

Az még csak most jön, ha jól sejtem.

Igen, ez a motion ez úgy kezdődött, hogy már a Panon Egyetemen megtörtént egy ilyen mini felmérés, illetve ugye a kérdeidnek az összeállítása.

Tehát ez nem egy öt perces munka, hanem ez most már tavaly november óta húzódik.

Mennyi időt lehet majd egy ilyen kérdőévet kitölteni?

Igyekeztünk mi olyan javaslatokat tenni, hogy egy 5-10 perc alatt bőven kitölthető legyen.

És mi is adjuk hozzá a hátteret, hogy mi hol volt, miért volt, miért van szükség az átalakításra, illetve ugye a Pannon egyetemnek ugye a a munkatársai nagyon szépen összedolgozták ezt az anyagot.

Ez a terület, ahol önök dolgoznak, ez eléggé megszenvedte a szocializmus tevékenységét.

Igen, nagyon. ugye ott kitelepítették az ottlakókat, ugye ott a bontási folyamatok során, és hát volt olyan, ahol szükséglaktásba kellett nekik elköltözni, pont azért, hogy ugye a mostani arculatot ki tudja alakítani a városvezetés.

Akkor tulajdonképpen most a baráti kör egy kicsit pszichológus is, és ezeket a családokat hagyja, hogy kibeszéljék a bajaikat.

Meg hát igyekszünk ugye ezeket az emlékeket összegyűjteni, mert akik itt voltak gyerekek, ugye azok most már nyugdíjasok, most már 70 év fölöttiek, 80 év fölöttiek, de még el tudják mesélni, hogy az ő gyerekkorukban mi volt itt, hogyan zajlott akkor az ő gyerekkorukban ez az egész átalakítási folyamat.

El tudják mondani, mi az, ami esetleg nekik trauma volt, hogy élték meg, hogy lehet most finomítani ezeket a munkálatokat a lakosság felé, és hogyan lehet könnyebben tájékoztatni?

Mennyire fiatalos ez a baráti körben?

Látom, hogy sok idős ember van benne.

Be lehet-e ebbe húzni a fiatalokat?

Hát megmondom őszintén, hogy a covid után nagyon nagy bajba kerültünk.

Ugye eleve a saját tagságunknak az aktívabb közössége is ugye öregedett is, illetve nagyon féltek a betegségtől.

Tehát most van 25 tagunk, ami azt jelenti, hogy vagy hát tagcsaládunk, tehát olyan körülbelül 50-en, 70-en vagyunk, de valóban a a többség, a 80% ez az idősebb korosztály, mert ugye nagyon sokáig ez a szervezet úgy működött, hogy tényleg az emlékeket őrizte, és most kezdtünk el így nyitni a fiatalok felé.

Úgyhogy most már van öt fiatal családunk, akik kisgyerekkel együtt beléptek az egyesületbe.

Vagy azért, mert kötődtek valamilyen szinten ők is annó régen ehhez a városrészhez, vagy azért, mert egyetértenek ezzel, hogy valóban a hagyományokat meg kell őriznünk.

És és mivel ők is nagyon sokszor jönnek itt a belvárosba, a Kossut utcába, a Völgyi Kút étteremhez, tehát ezt a részét ők szeretnék tudni, hogy miért is volt, hogy volt ott a strand kialakítása a sétpatak mellett, mik történtek anno, és azért őket be tudtuk már vonni, illetve együttműködünk a Nagyosok Veszprémi egyesületével, a családi Társas Játékegyesülettel, ahol nagyon sok kisgyerekes család van, és őket is igyekszünk minden rendezvényünkre bevonni.

Hogyhogy egy ilyen fiatal vezetője van ennek az egyesületnek?

Az előző elnök, Édes Gyuláné Éva, ő amikor elköszönt, akkor ő szerette volna, hogyha egy fiatalabb tag veszi át a az egyesületnek a vezetését, és pont azért, hogy hogy ne legyen az, hogy nehezen mozdulnak meg az idősebbek, illetve, hogy a fiatalabbak is kicsit jobban nyissanak.

Nehezen fogadta el a tagság az elején, hogy én ilyen kicsit pörgősebb vagyok, és igenis és mindenhol ott vagyunk, ahol lehet, de mondtam nekik, hogy ki kell mozdulni, el kell jönni. egymással találkozni kell.

Mindig biztosítunk arra külön asztalt, hogy a az idősebb tagok leüljenek és csak egymással beszélgessenek, ha erre van éppen igényük.

Minden rendezvényre szervezünk egy kis ebédet.

Most itt a civil napon ugye kapunk halászlevet, úgyhogy ennek is van egy kis vonzereje szerintem, mert azért megmoznunk a Já Petiéktől, mert nem tudom, hogy ők melyik csapat, mert ugye sorszámokat láttunk mi is, tehát hivatalosan így nem tudjuk, hogy hogy melyik csapat hogyan lesz. kellett az egyesületnek is igényelni a létszám alapján ugye a halászhíjeket.

Ezért cserébe ugye itt vagyunk a gyerekeknek készműves foglalkozást tartunk, beszélgetősarkot csinálunk nekik is, fejlesztőjátékot csinálunk, kihoztunk egy krokinóársas játékot, mellette gondolattérképet csinálunk, kulturális előadásokat szervezünk, úgyhogy itt folyamatosan cserélődnek az emberek az asztalaknek, aminek pont ez a lényege, hogy megtudják, hogy itt vagyunk és működünk és jöhetnek hozzánk.

Befogadás háza, mint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik képviselője itt a civilnapon bemutatja azokat a termékeket, amiket az ellátottain készítenek, merthogy a befogadásháza értéket teremt.

Ezeket az értékeket pedig szeretnénk megmutatni a város lakosságának, illetve szeretnénk megismerkedni a többi civil szervezettel, akivel kapcsolatba állhatunk a jövőben, és újabb kapcsolatokat építhetünk ki velük.

Mondd el, mesélj ezekről a termékekről.

Hoztunk nagyon szép szőnyegeket.

Ezek a szőnyeg igazából multifunkcionálisak, és bármire lehet őket használni. ö kiskutyusnak ágyikónak fesztiválszőnyegnek, vagy tulajdonképpen bárminek, ami a fantáziájába az embereknek belefér, de az a sajátosságuk ezeknek a szőnyegeknek, hogy az ellátottain készíték őket, mégpedig olyan termékek, olyan ruhaanyagokból, amit már nem tudunk felhasználni, amit már nem tudnak ráadni a kollégáim egyetlen ellátottra sem, azokat sem kell a kukába dobnunk, hanem a környézettudat nevében ezeket feldaraboljuk.

Egy különleges technikával a közfoglalkoztattaink ezeket megfonják, egy keret segítségével pedig szőnyegész övik őket.

Pataki Miklósnél nyári Zsuzsa vagyok.

Kedves Zsuzsa, hogy készül egy ilyen szőnyeg, és mennyi munka ez, amíg egy elkészül?

Először az anyagokat vágjuk ki, utána felhorgoljuk ilyen nagy gurigákra, és utána felteszem a szőnyegre, és kábé egy óra alatt készen van egy.

Én úgy látom, hogy azért itt arra is ügyel, hogy a színek stimmeljenek.

Hogyha sok anyagot tud nekünk hozni az irénke, akkor van választék bőven, akkor tudok válogatni színek között.

Gondolom egy nap három-négy ilyen szőnyeg tud elkészülni.

Ha nagyon benne vagy, akkor hét. hét igen, de általában öt naponta meg lehet szeretni ezt a munkát.

Azért gondolom ez olyan, amiközben az ember, ha már jól megy, akkor el is tud gondolkodni a világ folyásán.

Igen, nagyon sokszor csinálom, csak csinálom, és teljesen másra gondolok.

Csak úgy gondolkodok, úgy csinálom.

Ezeken a szőnyegeken kívül még látható Lukács István ellátottunk néhány képe, amivel szintén azt szeretnénk prezentálni a város lakossága és a többi civil szervezet felé, hogy a betfogadás háza valódi értékeket tud teremteni, mint például István a képeivel, gyönyörű grafikáival.

Milyenek egyáltalán azok a ruhadarabok, amiket nem tudnak használni a az itt élők?

Ezek jellemzően olyan nőnyári ruhák, vagy olyan férfi ingek, amiket a hajléktalanjaink nem szívesen hordanak. főleg olyan műszálas, jersey vagy elegáns ing, amit a hétköznapokban abba, hogy arra, hogy ügyintézzenek, arra, hogy mondjuk egy munkahelyre elmenjenek dolgozni, nem tudnak viselni, hiszen egy elegáns nyári ruhát, vagy egy elegáns inget nagyon ritkán tudnak felvenni az ellátottaink.

Azonban ezeknek az anyagát remekül föl lehet használni erre a célra.

Tehát ez azt jelenti, hogy a aki ruhát akar adományozni, inkább praktikus dolgokat érdemes nekik adni.

Inkább praktikus dolgokat, mert még a praktikus dolgokból is sokszor van olyan méretű, ami nem talál gazdára.

Túl pici, túl nagy, ezeket nem tudjuk ráadni az embereinkre.

De ha olyan adományokat kapunk, ami kifejezetten elegáns ruha, tehát kaptunk legutóbb egy gyönyörű ármáni öltönyt, ami nagyon szép, de nem igazán van olyan ember, akire rá tudnánk ezt adni.

Amilyen ruhaadományokra inkább számítunk, az a hétköznapi praktikus viselet, ami kényelmes viselet, amibe el lehet menni dolgozni, amibe el lehet menni akár egy munkahelyreállás interjúra, de mégse olyan elegáns.

Ha már erről beszélünk, milyen adománynak örül a befogadás háza elsősorban, mondjuk nyáron a törölközőnek.

A közhiedelembel ellentétbe a mi ellátottainknak nagyon fontos az, hogy a nappali melegedő keretein belül, vagy az éjjeli menedékhely keretein belül, vagy akár az átmeneti szállókon minél gyakrabban tudjanak tisztálkodni.

Ehhez a lehetőséget az intézmény…

Említett entitások

Témák

  • civil élet
  • veszprém

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK”

Miről szól ez az epizód: „IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK”?

A Veszprém 2030 podcast legújabb adásában a város civil életének szereplői mutatkoznak be. A műsorban megszólalnak a Veszprémi Nagycsaládosok Egyesületének, a Veszprém-Cserháti Társaskör Kulturális Egyesületnek és a Veszprémi Befogadás Házának képviselői. Az adásban szó esik a… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gellért Gábor, Jakabné Rác Ildikó.

Milyen témákat érint ez az epizód: „IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK”?

Fő témái: civil élet, veszprém.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „IDÉN IS ÜNNEPELTEK A VESZPRÉMI CIVILEK”?

Megjelenés: 2025. 06. 19.. Hossz: 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/iden-is-unnepeltek-a-veszpremi-civilek-3b719fa1

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból