Közösségek az energiaszuverenitásért
· PT47M52SÖsszefoglaló
Az epizód az energiaközösségek szerepét vizsgálja az energiaszuverenitás elérésében és a fenntarthatósági átmenetben. Szó esik a Magyar Természetvédők Szövetsége Közösségi Energia alprogramjáról és arról, kinek éri meg részt venni ilyen kezdeményezésekben.
Ebben az epizódban
Míg környezetvédők már évtizedek óta beszélnek az energetikai átállás szükségességéről, és olyan szavakról, mint az energiaszuverenitás, leginkább egy energiaválság kellett ahhoz, hogy ez szélesebb körben is átüsse az ingerküszöböt.
Most viszont talán mindenki titkos álomházában ott szerepel a nagy rendszerektől független energiaellátás.
De mennyire lehet ez független?
És kinek éri meg részt venni egy energiaközösségben?
Az elmúlt egy év leggyakoribb közéleti témája egészen biztosan az energiaellátás volt.
Környezeti és ellátásbiztonsági szempontból is az energiaforrások minél sokszínűbb és minél fenntarthatóbb skálájára lenne szükség ahhoz, hogy legalább nagyobb régiók szintjén biztosíthassuk nem csak a klímasemlegességet, de az energiaszuverenitást is.
A Magyar Természetvédők Szövetsége tíz éve futtatja a Közösségi Energia alprogramját, melynek célja, hogy a hazai tervek, szabályozás és támogatási rendszer megfelelően segítse itthon minél több közösségi megújulóenergia kezdeményezés létrejöttét: amikor (helyi) közösségek vagy önkormányzatok közösen beruháznak napelembe és/vagy más megújuló energiába és abból fedezik energia-szükségletüket, sőt a felesleget eladják vagy tárolják, a hasznot pedig a közösségük javára fordítják.
Milyen hatása lehet ennek a fenntarthatósági átmenetre?
Kinek érdemes beszállni egy ilyen projektbe?
Az energiaközösségek környezetre, társadalomra és egyénre vonatkozó hatásairól beszélget ebben az adásban Köves Alexandra Szalkai-Lőrincz Ágnessel, a Magyar Természetvédők Szövetsége közösségi energia szakmai munkatársával.
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…