Kihalni veszélyes

Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága

· PT1H27M1S

Összefoglaló

A podcast vendégei, Csontos Csaba és Harmat Ádám (WWF Magyarország), valamint Munkácsy Béla (ELTE) a megújuló energiaforrások magyarországi alkalmazhatóságát vitatják meg. Megvizsgálják, hogy Magyarország képes-e 100%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodni 2050-re…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2023. 12. 06.
Hossz
1 óra 27 perc
Szereplők, említett nevek
Harmat Ádám, Munkácsy Béla, Őri Ádám
Témák
megújuló energia, energiaforrások, magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] kihalni veszélyes az elte humánökológus hallgatójak podcastje sziasztok ez itt a kihalni veszélyes podcast második élő adása podcast ő szólta működik az adásainkat megtaláljáták az összes podcast megosztó felületel és most pedig a magyarországi megújuló fehetőségéről fogunk beszélni pontosanban arról hogy 2050-re mennyire esélyes hogy 100%-ban megújulókra át tud állni az ország és vendégeink erről fognak nekünk mesélni itt van velem kérdezőtársam őri ádám én pedig kecské zsófia vagyok és akkor arra kérném munkácsi bélát csontó csabát és harmat ádámot hogy mutatkozzanak be nekünk röviden szeretettel köszöntünk mindenkit köszönjük szépen szépen a kedves invitálást én munkácsi béla vagyok az elte környezeti tájföldrezi tanszékén dolgozom és ezzel a témával foglalkozom amivel itt ma fogjuk a délutánt tölteni vagy a kora estét és kiváló kollégáimat mutatnám illetve majd ők bemutatják harmat ádám vagyok kronológiai sorrendben mondom tehát ugyanúgy el ttk környezeti stályföldrajzi tanszéken voltam vagyok meg még valószínűleg leszek egy ideig doktorandus és emellett pedig a vvf magyarország ékaratvédelmi programjának vagyok a vezetője idesova szerintem ötödik éve tehát nagyjából hét éve vagyok a bbf-nél úgyhogy én is nap min nap ezzel a témával foglalkozom sziasztok én is nagy szeretettel köszöntök mindenkit csontos csaba vagyok nem lesz meglepetés az elte ttk én is doktor andusz vagyok a tanár úr kezei alatt formálódok illetve a vvf magyarországnál egy éve éghalatvédelmi szakértőként próbálom a csapatot erősí az energia témában mindenféle aspektusában szuper köszi szépen és akkor arra gondoltam hogy hát mégis csak energia akkor egy nagyon magyarország tekintetében nagyon fontos energiával foglalkozó embertől fogok idézni kezdésnek ez ugye lantos csaba energiaügy miniszter aki azt mondta hogy nincs elég alaperőműművünk 40 éve nem épült ilyen paks 2ő-vel és a három új gázblokkal azonban már lefedjük az alap igények jelentős részét ehz jön még a hazai geothermia biomassza biogáz valamint az időjárás függő megújulók csak majd az ezen felüli mennyiséget kell importálni hát és akkor most ez az irány mit szóltok ehhez hát ez szimpatikus számotokra nem szimpatikus ennél jobb már nem is lehetne igazából nem is azt mondom hogy én gondolok mert az nem biztos hogy annyira érdekes hanem azt mondom el hogy azok akiknek az a feladatuk hogy ilyen villamos energiarendszereket működt essenek és mondjuk egy kicsit előttünk járnak tudásban gondolkodásban szemléletben ők erről mit gondolnak és akkor idézném steve hallidaynek a gondolatait ő azt mondta hogy ez az alaperőművi villamosenergia termelés ez ez már egy eléggé elavult megközelítés és egy 21 századi rugalmasan működő energiarendszerben ezek az alaperőművek inkább problémát okoznak sem mint hogy a megoldásnak a részei lennének és eztől már 10 évvel ezelőtt mint gyakorló szakember mondta és azt gondolom hogy ezen azért el kellene gondolkodni itt mondjuk a magyar döntéshozóknak is mert nem visszafele kéne menni a 20 századba hanem előrefele én én kicsit visszább lépnék csak hogy kontextusáb helyezzük ezt tehát hogy miért fontos a vagy miért a villamos energiáról beszélünk azt tudjuk hogy maga az energiafelhasználásunk a leginkább felelőséy a klímaváltozásért tehát körülbelü 75-80%-ban és ugye vannak ugye különböző ágazatok vagy hát szektorok így szoktunk róla beszélni tehát közlekedés lakossági energiafelhasználás villamos energia egy ilen külön szektor és ugye ami ami a lényeges hogy igazából magát a a dekarbonizációt azt úgy tudjuk a hatékonyabban megtenni hogy ugye elektrifikációra van szükség tehát az elsősorban ugye a fűtésre és a közlekedésre vonatkozik tehát emiatt az ugye mindenféleképpen igaz hogy a villamos energia felhasználás az növekedni fog a kérdés az az szerintem hogy mennyivel és ugye itt jön a képbe az hogy most szükség van-e alapereművekre vagy nem nyilván hogyha ezetlenül tervezünk villamos energiafelhasználás növekedésével akkor rövid időn belül nem tudjuk annyira felfuttatni megy murolgatni mint amennyire kellene és ug ittön képbe az hogy akkor most mennyi villamos energiára is lesz szükség tehát itt két kérdést vennék föl tehát egyik az hogy mennyire van szüksége az országnak ugye olyan újraparosítási stratégiára ami ugye olyan iparágakat hoz ide ami energiazabál ugye egy olyan országban ami nem annyira duskál energiában a másik meg hogy mennyire gondoljuk úgy a most egy kicsit így a saját életmódunkról beszélünk hogy mindenféleképpen szükség van még többet utazni még többet fogyasztani ugye e ezeket talán itt a mindenki ismeri a köz a közönség sorai között szerintem ez az ami tehát amit mindenféleképpen ugyanúgy be kell tenni a kérdésbe tehát nem csak ugye a azt hogy mi van a termelési oldalat hanem a felhasználási oldalt igen én is erre az emberi tényezőre csatlakoznék rá amit ádám említett mert úgy tűnik ezekből a mondatokból hogy néhány erőművet megépítünk legyen az atomerőműv új földgázos erőmű esetleg a végén néhány megújuló termelőkapacitás és akkor minden rendben van olyan úgy hozzászoktunk már szerintem az elmúlt 4050 60 évben hogy ebben az országban valaki valamit kitalál megcsinálják és az úgy van jön a jön az áram a vezetékekből fel tudjuk kapcsolni a villanyt nem foglalkozunk vele hogy az honnan jön mit okoz az hogy mi égetjük a villanyt vagy használjuk az energiát ez az egész gyakorlatilag miatt unk van azért hogy nekünk nagyon kényelmes életszínvonalunk legyen és még hogyha nyugat-európai mércével nézzük akkor bőségesen le vagyunk maradva de a világ egészét nézzük akkor már a magyarokat se bírná el ez a föld hogyha mindenki úgy élne ilyen élet színvonalon ahogy mi most tesszük és ez egy kicsit furcsa hogy majd akkor megoldjuk lesznek erőművek az az ember érzése hogy nekünk semmi mást nem kell csinálni csak felkapcsolni a villanyt és a probléma az ebből áll hogy nincs egy konszenzus igazából nincs egy társadalmi irány amiben már régen megegyeztünk már évtizedek óta megkellett volna egyeznünk hogy merre szeretnénk menni igenis mindenkinek bele kéne tudni szólni ebbe a folyamatba hiszen azok a települések ahol új erőművek épülnek vagy új gyárak épülnek igenis érintettek lesznek az energiaátállásban és az is igaz hogy mindennek van környezeti terhe szóval ne gondoljuk azt hogy a megújuló energiaforrásoknak nincs de azt se gondoljuk hogy az atomenergiának vagy a fosszilisnek nincs sőt olyan terhek is vannak amiket egyelőre nem is látunk fel se tudunk fogni szóval ez egy nagyon bonyolult kérdés és az a lényeg hogy jobban be kéne vonni az embereket ennek a megvitatásába az biztos hogy a következő 10 200 30 évet nem lehet úgy elvesztegetni mint az elmúlt 30-at mert azt egyszerre nem tehetjük meg ezzel a kérdéssel most lehet hogy kicsit belecsapunk a lecsóba de én arra lennék kíváncsi hogy magyarországnak egyébként vannak-e olyan kapacitásai amivel a jelenlegi vagy akár növekvő fogyasztását és energiaigényét azt tudná fedezni kizárólag megújulóból erről mi a véleményetek de mielőtt erre válaszolhatnátok de aztán neked fogom adni van itt egy egy másik csodálatos idézet és hát ezt muszáj vagyok elmondani a a gázerővék építése kapcsán hangzott el ez toldiotóól aki a klímapolitikai intézetnek a kutatója hogy hát ő azt mondja hogy évente átlagosan 1600 áná működik magyarországon egy naperőmű és maximum 2400 órában egy szélerőművű lehet választani hogy a 8760 órából álló év többi részében mivel termelünk áramot bocs sai csak azért mertogy ennek kapcsán mivel én is olvastam ezt a nagyszerű állítást megkértem egy gimnáziumi tanulót hogy menjen rá arra a hivatalos weboldalra ahol elérhet az az információ hogy magyarországon mennyi időn keresztül tudnak termelni a napelemek és mennyi időn keresztül tudnak termelni a szélerőművek szóval ehhez nem kell dr toldi ottónak lenni hogy valaki mondjuk ezt a hivatalos nyilvános weboldalt elérje ő végigelemezte végignézte és hát kiderült ami persze nem meglepő aki látott már napelemet az az tudja hogy a napelemek azok nappal termelnek villamos energiát ugye mivel valóban 8760 óra van egy évben és ugye tudjuk hogy ennek a fele az nappal a másik fele pedig éjszaka abban van a különbség hogy télen az éjszakák hosszabbak nyáron meg a nappalok de összességében nagyjából felefele tehát nem meglepő hogy az derült ki ebből a nagyon egyszerű számolásból hogy a napelemek azok nem 1600 órán keresztül működnek a magyar rögvalóság talaján hanem 4400 órán keresztül és a szélturbinákról még döbbenetesebb dolog derült ki mert ott viszont több mint 8000 óra működési időtartam jött ki ez persze nem azt jelenti hogy ezek a teljes kapacitással a névleges teljesítményeket le tudják adni ebben az időkeretben hanem azt j hogy valamennyire működnek mint ahogy ugye a kiváló nagyszerű kolléga felvetése is az volt hogy hát ő szerinte ennyit termelnek és hát ezt azért még tegyük hozzá hogy ha ilyen szakemberek adnak tanácsokat vagy nem is tudom a magyar kormánynak akkor persze nem csoda hogy a magyar kormány ilyenfajta energi politikát képzel 2030-ig 40-ig amiet mert ugye az amien az most az hogy atom és gáz erőművekre fogják alapozni az első kérdésre reagálva röviden létezik az a megújuló energiaforrás mennyiség az a potenciál ebben az országban ami bizonyos energiaigényeket kiud elégíteni itt nagyon fontos a bizonyos szóal az összes energiaigényünket sőt a 2030-ig a legújabb tervekben szereplő 48%-os villamos energia igénynövekedést biztosan nem ilyen formában de egy országnak arra kéne törekednie hogyha bezárják a határait vagy mintha egy szigetként gondolunk rá akkor lehetőség szerint a legtöbbet a saját földjéből hozza ki jó lehetőségeink vannak hiszen a napenergiát azt már mindenki tudja hogy működhet sőt annyira működhet hogy nyáron már probléma is a többlettermelés mert pont nem lehet összeíeszteni egyelőre a meglévő energiarendszerrel az újat ugye ez az átmenetnek a sajátossága illetve az hogy az elmúlt 10 15 20 évben a rendszert illetve a hálózatot nem fejlesztették olyan ütemben de hogy alapvetően mi mindig arra törekszünk minden kutatásban minden munkánkban hogy helyben a legkisebb közösségekben gondoljunk egy családi házra egy utcára egy településre egy járásra egy megyére egy országra a saját energiaforrásainkat használjuk fel a lehető legnagyobb mértékben erre rengeteg lehetőségünk van hiszen a talpunk alatt itt van a geotermia akárcsak a budapestet nézzük a cél az kifejezetten jól fúj azért az országban állandóan hallani a rekordokról azt persze mindenki tudja hogy ez mekkora probléma ha leszakítja a háztetőt de jó lenne azt érezni hogy ez például megpörgeti a villamos energiatermelésünket és olcsóbb lesz az energia azt nem nagyon tudjuk mert ebben az országban a világon egyedüliként nem lehet szélturbinát tepíteni és akkor még a biomasszának a mindenféle ágát bogát amit ádám majd sokkal jobban fog tudni nálam elmondani még nem is említettük szóval nagyon széles kálá leh lehet mozogni nagyon keskeny szeretét tapasztalta meg egyelőre a magyar társadalom annak hogy mi az az energiaátállás de tény hogy akkor lehet 100%-ban megújuló energiaforrással ellátni ezt az országot vagy bármelyiket a világon hogyha észszerűen használjuk fel az energiát ez a legfontosabb hiszen ha folyamatosan növeljük az energiafelhasználást akkor biztosan nem fogjuk tudni megtermelni azt mondjuk azt hogy környezetre kevésbé káros te technológiákkal szóval először mindig magunkban kéne keresni a hibát vagy az előrelépési lehetőséget mint fogyasztó mert mi kapcsoljuk fel a villanyt és aztán utána ha sikerült az energiahatékonyságot növelni és az energiatakarékos szemléletmódot elsajátítani azt a meglévő fennmaradó igényeket igenis ki lehet elégíteni tisztán megújó energiaforrásokkal de nem sok mindent hagytatok amivel ki tudom egészíteni két dolgot hoznék még ide be az egyik az az hogy mennyire elvetemült itt amiről beszélünk most hogyha megnézzük magyarországnak a hivatalos stratégiáját ugye van egy klíma törvényünk ami kimondja hogy magyarországnak 2050-re klímasemleges és megnézzük az ahhoz kapcsolódó dokumentumot a van egy ilyen hosszútávú klímastratégiánk akkor abba benne van hogy mit képzel el a kormányzat milyen energiamixet és igazából egy erőműnyi különbség van a mi vízióunk meg az ő víziójuk között tehát nyilván itt a atomerőműről beszélek erről biz bizos majd fogunk beszélni meg ezt nyilván kicsit ebbakalizáltam de hogy azért a hivatalos stratégia is nagyon épít a megú energiaforrásokra ez az egyik dolog a másik dolog meg ami nagy különbség a mi víziónk meg a hivatalos vízió között az az időbeliség ugye van a széndioxidnak egy olyan nagyon rossz tulajdonsága hogy amit ma kibocsátunk a légkörbe az több mint 100 évig is ugye ott van a légkörben is végzi ezt a nem túl áldásos tevékenységét és emiatt nagyon fontos az hogy ez az átmenet ez lehetőleg minél előbb megtörténjen ugye fontos azt tudni hogy az hogy elérjük 2050 a klímasemelegességet az nem azt jelenti hogy akkor sikerül akár ezt a másfél fokos célt elérni mert igazából nagyon nem mindegy hogy azt egy olyan pályán érjük el hogy még most 10-15 évig még kibocsátunk várjuk a csodát várjuk a fúziós erőművet nem tudom micsodákat és aztán ugye hirtelen lecsökken hanem mivel ugye itt egy kumulált kibocsátásról beszélünk tehát igazából a még kibocsátható széndioxid mennyiség az ugye folyamatosan csökken emiatt nagyon fontos az hogy ez az átállás az minél előbb megtörténjen igen szerintem egy nagyon fontos dolgot érintettünk itt de én ezt nagyon explicit szeretném kijelenteni hogy a legfőbb különbség azt gondolom a a kormányzati elképzelés meg a mi nézőpontunk között az a környezeti hatás az hogy a mi elképzelésünkben igyekszünk ezt a környezeti hatást minimalizálni és ezt nem látjuk a kormányzat elképzeléseiben sőt azt látjuk és ez nagyon határozottan hátem nem is csak hogy látszik hanem kiütközik hogy egyszerűen elzárják az adófizetőktől azt az információt ami pedig lényeges lenne a döntéseknél hogy mondjuk egy atomerőmű vagy egy atomenergia esetében milyen fajta hosszútávú környezeti hatásokkal kell számolni ugye ez…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • WWF Magyarország
  • ELTE

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága”

Miről szól ez az epizód: „Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága”?

A podcast vendégei, Csontos Csaba és Harmat Ádám (WWF Magyarország), valamint Munkácsy Béla (ELTE) a megújuló energiaforrások magyarországi alkalmazhatóságát vitatják meg. Megvizsgálják, hogy Magyarország képes-e 100%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodni 2050-re… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 12. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Harmat Ádám, Munkácsy Béla, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága”?

Fő témái: megújuló energia, energiaforrások, magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Erre van előre – A 100%-ban megújuló energia hazai alkalmazhatósága”?

Megjelenés: 2023. 12. 06.. Hossz: 1 óra 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/erre-van-elore-a-100-ban-megujulo-energia-hazai-alkalmazhatosaga-8e5d61a6

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból