Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései

· PT18M8S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast márciusi adása a települési energetika kulcsfontosságú kérdéseit tárgyalja. Nagy Péter (BPMK alelnöke) és Matuz János (Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársa) a hazai energetikai szektor szabályozását, a vízgazdálkodás változásait és a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 03. 04.
Hossz
18 perc
Szereplők, említett nevek
Matuz János
Témák
települési energetika, fenntartható városok, energetikai szektor, vízgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának márciusi tematikus hónapja a települési energetika kérdéseit járja körül mai adásunkban a települési energetika központi kérdéseiről beszélgetünk így sok szeretettel köszöntöm a stúdióban nagy pétert a budapesti és pest megyei mérnöki kamara alelnökét és matuz jánost a magyar fejlesztésösztönző iroda munkatár sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást jó regelt mielőtt belemennénk mélységében az energetikai kérdésekben egy picit kössük össze a városokat az energetikát a fenntarthatóságot számotokra a ti munkátokban mit jelent és hogyan jelenik meg az energetika kérdése és hogyan kapcsolódik mindez a fenntarthatósághoz és a városokhoz péter köszönöm a kérdést én azt gondolom egyébként az energetika az egyre fontosabb témakör nem csak a városoknál hanem az egész életünkben az ahol ahonnan elindult ez az energetikai kérdéssor ez nagyjából az energiafogyasztásun a energiafogyasztásunk intenzitásának a növekedéséhez köthető hiszen azt lehet mondani hogy azért itt évez évezredek óta azért energiát használ ez a társadalom viszont az energia igénynek az emelkedése és az ehhez kapcsolódó energiatermelés és a felhasználás növekedése egyre intenzívebb kérdésé tette ezt a ezt a területet manapságb ott tartunk most ezt mindenki nagyon jól érzi a saját bőrén is hogy itt az energia az azt lehet mondani hogy az egy érték innentől kezdve erre mindenképpen úgy kell gondolni hogy ezt hogyan tudjuk okosan fölhasználni megfelelő mennyiséget úgy hogy az életszínvonalunk ne csökkenjen hanem az élet színvonal növekedésével lehessen egy nagyon hatékony energiafelhasználásban gondolkodni valahol a mérlegi kamarának ez az egyik ilyen célja hogy ezeknek a műszaki területeit és a műszaki oldalát vesézzük ki nézzük meg és ezeket amennyire lehet a körtudatban továbbítani tudjuk tehát mindenképpen az energiahatékonyság energiafelhasználás ö ezekkel a témakörökkel foglalkozunk erre vannak egyébként munkacsoportjaink ahol konkrétan ezeknek az előkészítéseit a szakmai összerak a szakmai programoknak az összeegyeztetését összerakását végezzük és a döntéshozóknak is tudunk ezáltal segíteni valamint természetesen hát a lakosságnak illetve hát a társadalom bármelyik részének erről szól a mérgi kamarai energetika és mindjárt vissza is térünk majd a központi kérdésekhez és a szabályozáshoz de előbb jánoshoz fordulnék nálatok a magyar fejlesztésösztönző irodánál hogyan kapcsolódik az energetika kérdése a munkátokhoz hát nagyon szorosan én én ott kezdeném hogy a két fogalom amit amit említettél az energetika és a fenntarthatóság mind a kettő alapvetően egy hosszútávú évtizedes táblatokban ö fogható fel és szerintem a fenntarthatóság fogalmilag is egy egy hosszú távot jelent ami hát az energetikának is sajátja mert minden szinten legyen az egyéni szint a egész egy atomerőmű beruházásig általában évekre évtizedekre sőtt atomerőműnél lassan már ugye már 50-60 évekről beszélünk tehát hát de de egy kazánt is az ember 15 évre vásárol napelemet 510 év alatt igyekeznek megtéríteni maguknak az emberek ha beruházásb gondolkodnak tehát minden minden szinten hosszú távon fogható fel mind a két fogalom a magyar fejlesztés ösztönző iroda mint a köz igazgatás és terletfejlesztési minisztérium egy nonprofit kft-je háttérintézménye a területfejlesztéssel vidékfejlesztéssel napi szinten foglalkozik és hálistennek a közvetlen uniós források amelyek a a cégünk fókuszában vannak szintén ö biztosítanak olyan alapokat amelyek a az önkormányzatok települések által is pályázhatóak energetikai téren és hálistennek több magyar város már részesült is ezekből és azt gondolom hogy ez egy nagyon szép ívet fog adni a mai beszélgetésünknek hogy egészen az egyéni szinttől a helyi települési szinten keresztül természetesen nemzeti szintet is bel leértve hogyan jutunk majd el az európai unió szintjéig én azt gondolom hogy az egyéni kérdésre tényleg csak nagyon röviden érdemes kitérni már csak azért is mert mi is többször több platformon hangsúlyoztuk hogy alapvetően az egyéni felelősség túlhangsúlyozása az véleményünk szerint egy kontraproduktív történet mégis mi lehet az amiben az egyének érzik az energetikai helyzet változását és mi az ami például ebből már akár települési szinten is kihat vagy mi az amiben a települések mint város vezetők településvezetők érzik ezt a fajta változást hát talán a energiafelhasználásnak az egyik fontos szempontja ami a sejtektől tehát akár az emberektől indulhat is ez egyfajta szemléletváltás ahol konkrétan az energiafelhasználás ami összeköthető a a gyakorlatilag a környezet védelemmel is hiszen itt azért az energiafelhasználáskor nagyon összetett a dolog az azt jelenti hogy mondjuk üvegházhatású gázok csökkentésére is erre közvetlen kihatása van tehát igazából a lakassági oldalról a szemléletváltás szemléletformálási terület az lényeges erre egyébként azt gondolom a települési önkormányzatok szintjén is hatással lehet lenni illetve természetesen a a döntéshozók vagy a kormányzat vagy az európai unió ezeket a szempontokat egyre inkább figyelembe veszi és próbálja segíteni akár a lakassági energiafelhasználási területek racionalizálását vagy akár a települések illetve hát a teljes teljes élet terünknek az energiafelhasználására kihat egy lényeges dolog van hogy a a lakossági energia tudatosság hoz vagy az energia felhasználási racionalizáláshoz valamilyen források szükségesek önerőből nagyon nehéz egyébként ezeket végigvinni tehát erre vonatkozóan célszerű és kell is egyébként a a forrásoknak a támogatását kicsit célirányosabban megtenni amire eddig is volt példa hiszen az eddigi az otthonmelegeb program az kifejezetten a lakosságot érintette de természetesen az operatív programok a különböző szintű operatív programok ami az unió illetve hazai forrású forrásokat jelenti ezeknek a felhasználása akár a kkv szektor akár más vállalkozási területeket vagy akár az önkormányzat saját épületeit vagy energiafelhasználásait is lehet racionalizálni tehát valóol a a a szemléletet azt minden szinten szeretnénk egyébként szélesíteni de természetesen más és más fókuszpontok vannak a lakossági és a egyéb területekn a energiahatékonysági javítására egy fontos dolog még azért azt el kell hangozzon hogy itt önmagában a mi szemléletünk szerint vagy mi szemléletünkben két párhzamosan futó dolgot azért vizsgálni kell egyrészt az energia felhasználást energiacsökkentési lehetőségeket másik oldal meg az energiatermelési folyamatokat hiszen ez párhuzamosan fut e beszélgetés későbbi részében szerintem erre ki fogunk térni hogy ezt hogyan lehet összekapcsolni viszont azt lehet mondani hogy ez minden szinten ilyen hálózatszerűen össze összefügg az energiatermelési lehetőségekkel és az energiafelhasználási és racionalizálási lehetőségekkel jános hát forrásoldalról lévén hogy az mfói ugyebár forrásbevonás igyekszik elősegíteni én én úgy látom hogy még nem annyira tudatosult hogy szemléletváltásra kampányokra az európai unió abszolút biztosít pályázató forrást tehát amit itt péter említett tényleg a a környezetvédelem tudatosítása a az energiahatékonyság viszont közvetlenül mondjuk ö ö szigetelésre vagy vagy ablak nyílászáró cserére az európai unió közvetlen forrást nem biztosít és ezt sajnos kollégáimmal szinte napi rendszerességgel kell kifejtenünk a a hozzánk fordulóknak hogy hogy az ami mondjuk a kehop forrásokból a korábbi években rendelkezésre állt és ami jelenleg egyelőre felfüggesztésre került ezt ezeket sajnos az európai közvetlen uniós források nem helyettesítik és itt itt kell szerintem nagyon kreatívnak lenni a városvezetőknek amibe példát vehetünk a spanyoloktól olaszoktól hogy milyen zseniális megoldásokkal kerülik ezt ki például ö ö fehér burkolatok lecserélésével új homlokzat új a szmogosodást épület sötétedést gátló bevonatokkal és még sorolhatnám tehát tehát innovációt marketinget környezettudatosságot kell belevinni és ez szerint sem a a településvezetők egyéni kreativitásán tudásán múlik nagyon sokszor és akkor kérdésként merülhet fel az is hogy nyilván nemzeti oldalról például központi oldalról milyen segítséget kapnak ehhez a városvezetők ugye az elmúlt másfél két év azt gondolom hogy erőteljesen az energetika kérdése körül forgott nem csak itthon hanem a világban is itthon melyek voltak azok akár jogszabályösztönzők akár egyéb szabályozási változások amelyek reflektáltak erre a a helyzetre igen van folyamatosan változik egyébként a a háttér is tehát a jogi és a környezeti háttér is ahol ezeket a szabályozásokat egyébként lehatároljuk az európai unió irányelvei alapján a az országok elfogadnak saját maguk egyébként különböző programokat is tudnak ind ezeknek a szintjeire vonatkozóan nagyjából azt lehet mondani hogy az alapja az egy európai uniós irányelv ez 2010-ben hozta az európai unió ez a 31/20-es európai uniós irányelv az ami meghatározza azt lehet mondani a napjainkat is erre épül föl az energiahatékonysági törvényünk ez a 2015/57-es törvény ahol a az energiahatékonyságnak egy egy viszonyl magas szintjét az auritálási programot írjuk le vagy írja le a a törvény de ehhez nagyon sok terület kapcsolódik ami most aktuális az az egyik az épületenergetikai változások ez konkrétan a novembertől érvényes km rendelet az a 9/2023-as ekm rendelet ami az energetikai tanúsításokat érinti ebben azt lehet mondani hogy olyan újdonságok jelentek már meg ami az energiafogyasztók az épületre vonatkozó energia energiafogyasztásoknak a az elemzésére is alkalmas tehát azt jelenti hogy ezekből már egy úgynevezett felújítási útlevelet is kapnak a a tanúsítással rendelkezők ahol konkrétan az energiahatékonyságnak a javítására vonatkozóan egy tervezetet is a kezükhöz kapnak ami ezt ez az egyik ilyen része a másik oldala ami a a a energetikát érinti és mondjuk a városokhoz köthető nagyban segíti a közlekedést hiszen annak is az energia felhasználási racionalizálás egy lényeges dolog pont a napokban indult el február elejétől a vállalkozásoknak egyébként a az e-mobilitási programja ahol gyakorlatilag elektromos gépjármű beszerzésekhez járul hozzá a kormányzat ennz pontosan ugyanazt a célt szolgálja hogy amennyire lehet csökkenteni lehessen a városoknak a a szennyezési terheléseit ez a szakmai szemmel azt lehet mondani hogy ennek úgy van értelme hogy a városoknak a közlekedésében tehát a a lokális környezetszennyezés az tényleg megoldható ez már vit kérdés a szakmán belül is hogy ez ténylegesen ez a ez az irány az egyedüli hogy mondjuk elektromos gépjárművek vagy emobilitásként működtessenek mert ennek az energiatermelés oldala az egy másik kérdés és azt gondolom hogy napé ez egy elég aktuális vitatémát közéleti vitatémát is képez bizony erre egyébként a szakmán belül különböző fórumok konferenciák is vannak amit a menöi kamara szervez nagyon sok esetben ahol az ilyen típusú kérdéseket járjuk körbe döntéshozókkal tehát kormányzati segítséggel természetesen szakmai segítségekkel illetve olyan területek nél is ahol az önkormányzatok is el tudják mondani ahol ilyen innovativitás újdonságokat bevezettek milyen tapasztalataik vannak célszerű lesz egyébként ezeket nyomon követni más fórumokon is hiszen itt nemzetközi tapasztalatokat is el tudtunk be tudunk mutatni tehát mondjuk nem tudom a frankfurti példákat vagy akár hazai tehát nemzetközi és hazai területeket is időrövidségemért nem mennék bele a felsorolásba de azt gondolom hogy akit érint és érdekel a téma akkor azoknak fogunk tudni segíteni jános térjünk ki egy kicsit az európai unióra és a közvetlen forrásokra fel tudnád-e sorolni azokat a lehetőségeket amelyek a különböző szereplők előtt állnak hogyha kifejezetten energetikai típusú pályázatokban vagy forrásszerzésben gondolkodnak hát alapveten a a az európai unió közvetlen al apjai közül innováció téren a talán legismertebb horizon jön szóba aztán ezt követi a a a cef ami egy hálózatfejlesztési alap ennek van közlekedési és energetikai része és a közlekedéshez tartozik például a a hidrogéntöltők vagy vagy elektromos töltők hálózat bővítése és amelyben ö ö több magyar nagyvállalat állami privát is is nyert már forrást és a az önkormányzatok szempontjából leginkább a a live program jön szóba ahol ahogy itt az előbb említettük szintén innovatív programokra természetvédelemre szemléletformálásra nemzetközi együttműködésre ö lehet forrást szerezni ami fontos hogy a live projektben nem szükséges nemzetközi konzorciumot tehát nem nem kötelező ugyanakkor nagyon előnyös és itt ragadnám meg az alkalmat hogy hogy nem elegendő ma már a város főterén kitenni egy táblát hogy hurá van öt-h testvérvár árosunk és x000 kmre találhatóak hanem ezeket a testvérvárosi kapcsolatokat érdemi együttműködésre alkalmas tartalommal is meg kell tölteni amelyek lehetővé teszik azt hogy hogy például ilyen európai uniós forrásokat eredménnyel le tudjon hívni az önkormányzat amelyre együttesen egy egy mondjuk egy spanyol vagy német vagy bármilyen más testvérvárossal nagyobb esélye van mint egyedül és ugye mind a ketten említettetek nemzetközi jó példákat az idő rövidségére tekintettel csak nyilván említés szinten hogyha tudnátok hozni olyan jó példákat a nemzetközi gyakorlatból amit akár a hazai városok akár hogyha jános az általad említett nemzetközi konzorciumok építése során praktikus lehet mondjuk szemelőtt tartani hát én én alapvetően a a az előbb említett délieknek a a kreativitás ását és tényleg a hőmérséklet emelkedését emelném ki amelynek kapcsán tényleg burkoltan de de valamennyi infrastruktúra fejlesztésre és effektíve tárgyi eszközök beszerzésére is sort tudtak keríteni arra hivatkozva hogy hogy hogy ha aszfaltal borítjuk le a az egész várost akkor akkor az 40 fokos augusztusi melegben még élhetetlenebb lesz és és nagyon meleg van és és ezek ezek sokszor ha belegondolunk nem valamilyen hiper hightech megoldások vagy tehát tehát kicsit kis túl ással megtalálni a kanálban a mélyedést hogy hogy a a a fehér például nem annyira melegít és és hogyha kipróbáljuk vagy ugyanígy a a vízpermetet tehát itt nagyon nagyon sokszor nagyon egyszerű dolgokra kell gondolni…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Fejlesztésösztönző Iroda

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast márciusi adása a települési energetika kulcsfontosságú kérdéseit tárgyalja. Nagy Péter (BPMK alelnöke) és Matuz János (Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársa) a hazai energetikai szektor szabályozását, a vízgazdálkodás változásait és a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Matuz János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései”?

Fő témái: települési energetika, fenntartható városok, energetikai szektor, vízgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési energetika központi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 03. 04.. Hossz: 18 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-telepulesi-energetika-kozponti-kerdesei-529f5984

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból