Ablak Japánra

MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon

· PT57M17S

Összefoglaló

Dr. Héra Gábor szociológus és tanár a podcast vendége, akivel a szubjektív biztonságérzetet, a bűnmegelőzést és a kollektivizmus szerepét vizsgálják a rendőrség hatékonyságának növelésében. Az első részben felmerült morális válság és félelem okait kutatják, feltételezve, hogy a…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2024. 11. 29.
Hossz
57 perc
Szereplők, említett nevek
Héra Gábor, Yanagisawa Gyöngyi
Témák
szubjektív biztonságérzet, bűnmegelőzés, kollektivizmus, rendőrség, morális válság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak jaapánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] üdvözöllek kedves hallgatóm folytassuk is a beszélgetést dr híra gáborral az első rész azzal a kérdésemmel zárult hogy vajon mi történt a 2000-es évek elején japánban ami kiváltott egy morális válságot és ezzel együtt megnőtt a lakosok félelme a kérdésre adott válasz és feltételezés mellett a folytatásban szó lesz új fogalmakról is mint például a szubjektív biztonságérzet definiálásáról feltesszük gáborral a kérdést hogy vajon magyarországon is lehet-e funkcionális talált tárgyak osztálya a bevándorlás és a bűnelkövetés és ehhez kapcsolódóan a bűnmegelőzés vajon milyen korrelációban vannak egymással szeretnénk ha te is kedves hallgatóm elgondolkodnál azon hogy a helyi viszonyokból építkezve mit kellene vagy mit lehetne megvalósítani magyarországon a fejlődés és fejlesztések érdekében mindemellett sok kultúrtörténeti érdekességet gábor személyes tapasztalataiból levont tanulságot és további információkat is hallhatsz a témában ajánlom hogy hallgasd meg az első részt hogy egységes képet kapj várom továbbá a véleményedet hozzászól ásodat küld el kommentben a podcast honlapján vagy akár facebookon instagramon folytassuk tehát aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyüngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz dr héra gábor a hunren krtk regionális kutatások intézetének kutatója szociológus tanár aki sok egyéb téma mellett több éven keresztül végzett kutatásokat fókuszálva a roma integrációra diszkriminációra előítéletre az aktív állompolgárságra a demokratikus nevelésre és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra 2000-es évek elején ha visszaemlékszek akkor nem tehát mi mi volt az mertogy itt nincs akkora bevándorlási hullám vagy vagy olyan valami szembetűnő esemény ami ami ezt kiváltotta volna vajon mi mi történt igen igen igen hogye igen ez nagyon érdekes mert tehát hogy én azt gondolom nyilván ezt nem csak én találtam ki szóval e nem így a saját kúfamő veszem de hogy hogy a a most a 2000-es évek az azt jelenti hogy ez az 1900-as évek vé vagy 1990- évek végét jelenti hogyha pontosítani akarok mertogy 2002-től már elindul ez a csökkenés tehát hogyha meg megnézzük a diagramot akkor azt látjuk hogy elindul így a 90-es években így nagyon emelkedik és aztán nagyon hamar elindul tehát akkor a gazdasági lufi kipukkanása utáni időszak lenne ez az egyik elképzelés 98 igen igen az egyik elképzelés az azt mondja hogy hogy amit mondtál hogy a rendőrséggel kapcsolatos ilyen hogy mondjam vannak olyan ügyek amik talán nem így fogalmaztál de én mondom hogy ilyen botrányos ügye n 90-es évek elején ezek a a korrupció a ki a hibás intézkedések miatt a a a a közvélemény egyre kritikusabb volt a rendőrség munkájával szemben és akkor például történt egy olyan változás hogy a a protokolt módosították ami azt jelenti hogy onnantól kezdve még azokat az ügyeket is amit a rendőrök esetleg elengedtek egyébként hozzáteszem de nem nyitom ki ezt a ezt a csakrát ezt az irányt a helyreállító igazságszolgáltatás szellemébe zárójelbe zárva ezeket az ügyeket elkezdték adminisztrálni és egyszer valaki azt mondja hogy valójában amit itt látunk az nem más mint egy hogy mondjam egy ilyen adminisztratív protokolváltozásnak ja értem tehát akkor lehetséges hogy korábban is magas volt vagy vagy közel igen van aki van aki igen meg most írtel ami még eszembe jutott hogy a szalin ugye a szalin eset tehát az az arra sókó ugye aki mérföldkő volt tehát a társadalmi biztonsági érzet szempontjából tehát az hogy most az ember fölszáll a metróra és akkor le tud-e szállni élve vagy sem ott azért ez jelentett egy mérföldkövet gondolok még erre igen hogy az 1990ációs nagyon szabad dátum és hogy hogy ugye arra is szeretném felíni a figyelmet hogy egyrészt van a bűncselekményeknek a száma ami egy mondjuk így kritikusan fogalmazva a leginkább objektív adat azért mondom egy kritikusan fogalmazv mert ahogy az előbb elmondtam ha a protokoll változik az adat is változik és van subzubjektív biztonság ézet ami azt jelenti hogy mennyire félnek az emberek vagy mennyire érzik magukat biztonság igen ezt szerettem is volna kérdezni mert említed ezt a szubjektív biztonságérzetet hogy ez mit jelent mit értesz tehát akkor ez azt jelentené hogy függetlenül az adatoktól meg függetlenül az attól amit a média mondjuk sugároz én személy szerint mennyire érzem magam biztonságosan a városomban tehát ez lenne a szubjektív biztonság érzet igen pontosan és akkor ezt különböző kérdésekkel lehet mérni ki mere menni sötétbe már sétálni az utcára mennyire ézi mennyire érzi magát biztonságban mennyire nem most például japán esetében ez egy ilyen nagyon érdekes dolog hogy hogy elindul ez a biztonsági helyzetnek a romlása elindul azzal párhuzamosan hogy a bűncselekmények száma is nő azonban amikor már csökken a bűncselekményeknek a száma ez akkor is megad ez a fajta gyenge szubjektív biztonsági élzet h egyébként más nemzetközi összehasonlításban is ez így van hogy mondjak egy számot hogy 7-ben 1997-ben 26% volt azoknak az aránya japánban akik bűncselekmény bűncselekmények miatt féltek vagy szorongást éreztek 2002-ben 41% volt tehát 10 emberből négy azt mondta hogy én félek vagy szorongászen pedig akkor már elindult lefelé a a vál ez egyébként vajon magyar országon tehát ez a szubjektív biztonságérzet mint fogalom egyáltalán a magyar lakosság ezzel hogy is mondjam tehát a fogalommal a fogalom maga megfordul a fejében tehát ezt most úgy egyszerűben fogalmazva budapesten például ugye mit tudom én éjjel 11-kor vagy 12-kor egy mondjuk egy színház után vagy egy koncert után akkor na nyugodtan fiatal nő haza mer menni vagy hazahet-e ugye ez is egy szubjektív biztonság érzet vagy eleve meg se fordul a fejében hogy most én ezt megpróbáljam tehát már eleve készül arra hogy ne kerüljön a helyzetbe magyarország budapest a szubjektív biztonság ézet szempontjából jónak mondható ez jó hír most ehhez kéne keresnem adatot van meg én használtam van egy másik cikk ami ami japánban jelent meg a mindegy talál ott a link gyűjteményben ez is majd megtalálható lesz ott szerintem beivatkoztam ott mert összehasonlítottam a a magyar és a japán közösségi rendészetet de most nem merek erre esküdni de van erre adat és elég jónak mondható szubjektív biztonsági ézet az hogy a a ez a az állampolgároknak a a tudatában vagy az ő tapasztalatukban ez hogy jelenik meg ugye aztx a kutatási eredmények tudják visszaigazolni ami alapján ez a szubjű biztonságézet létezik és van nyilván mindig vannak olyan területek ahol ez ahogy így szokták mondani ez a hotspot ahol ez nincs meg budapestnek is vannak olyan részei ahol ez nincs meg nem tudom lehet ilyen helyeket mondani most nem kezdenék el dobálokni dehogy aztá valaki magára vegye vagy vannak olyan városrészek de azért alapjában véve biztonságos de amíg mondjuk itt japánban nyitott táskával járkálnak az emberek vagy bemegy egy kávézóba és leteszi a táskáát leteszi mondjuk a mobiltelefonját az asztalra és úgy megy rendelni és amikor visszamegy akkor ott lesz az a táska meg ott lesz a mobiltelefon legalábbis egyelőre még igen hát most hogy azért a egyfelől a a külföldi turisták is bőven megjelentek meg meg egyébként is azért kelet-ázsiából is jönnek ugye azért a bevándorlók most kérdés hogy most öt év múlva is ezt el lehet-e mondani de most jelenleg azért ez megvan azt szeretném ezzel mondani hogy japánban eleve ez a tudatosság arra figyelem arra hogy ne adjakok ó arra hogy az sokkal te én szerintem sokkal alacsonyabb szintű mint mondjuk európában vagy ugye magyarországon tehát elképzelhetetlen az szerintem magyarországon hogy hogy valaki mit tudom én nyitott táskával szálljon föl a tömött villamosra mert tudja azt hogy na ebből baj lehet és hát ezért is van az hogy hát sokszor ugye japánok elmennek külföldre és és és hát olyan dolgok történnek velük amiről ja hát és akkor ilyen tátot szájjal néznek ami még rettentő jó dolog ez pedig ugye a találtárgyak osztálya nem tudom magyarországon például így vonat is meg ugye a metró végállomásokon ilyen van-e vagy egyáltalán és akkor itt megint felteszem a kérdést hogy edukáció meg az hogy az az alapanyag tehát a társadalmi alapanyag lehetővé teszi-e egyáltalán hogy hogy ilyen létesítmények mondjuk legyenek itt tényleg azért az megdöbbentő jó értelemben hogy hogy mit tudom én tényleg az ember ott felejti a táskáját a számítógépet és akkor azt leadja valaki hogy azért adja le mert mert ha vele is megtörténik akkor számíthat majd arra hogy egy másik ember is le fogja adni hát ebből a szempontból a szubjektív biztonsági ézet ugye általában ezt mérik amit most mondtam neked hogy biztonságban érzed magad ki tudsz enni éjszaka de hogy ez a amit te mondtál hát ebből a szempontból azért nehezen össze vagy hát összehasonlítható japán vag is magyarország de mindenképpen ez előbbi ad amég nyerésre áll tehát a biztonságnak az a fajta bocsánat ez a fajta érzete ami ami szeretném azért elmondani hogy hogy nem csak japán hanem mondjuk korea vagy taiwan esetére is igaz én most júliusban hagytam el kétszer a telefonomat és a bankkártyámat szban buszon pánikszerűen ugye akkor üö eszem amikor már a busz táborodott és az általad említett találtárgyak osztálya a buszvégállom tehát hogy nem kérdés tehát ez nem kérdés hogy ez ott van annyira azért szeretném fívni a figyelmet hogy ezt a fajta működési mechanizmust a a a kameráknak a jelenléte az erősen segíti tehát hogy én azt gondolom hogy nem nincs is nagyon más választása a az állampolgároknak arra minthogy ha mondjuk egy buszon megtalálnak egy mobiltelefont ak akkor nem zsebre rakják hanem odaadják a buúsofőrnek mert mindenről felvétel készül és nagyon gyorsan és nagyon hamar lehet jelezni azt hogy ki az aki ezt a kamerát vagy ezt a az én mobiltelefonomat mondjuk elvitte tehát hogy de én ezzel nem vom kétségbe hogy ez benne van az emberekben én nem vondom kétségbe hogy ez belülről vezérelt csak azt mondom hogy van még egy ilyen technikai felület is például a kobán esetében is mikor a bűnlegelözésről beszélünk akkor az infrastruktúrának a fejlesztése az az olyan kerítést építs amin nem tudn ne bemászni olyan kamera legyen ami azt a területet is befogja azért ez nagyon fontos hy nekem volt ilyen tapasztalatom volt buenos airesben egy konferencia ahol a egy az is tehát az a város is viszonylag biztonságos de vannak olyan területei azért ami nem min én hazajöttem bécsbe abban a pillanatban hogyha valaki közel él jött hozzám már észrevettem hogy a a táskámat megfogom és figyelem hogy ő most mit akar tőlem na most ilyen fajta élmények a az előbb be említett országokban tehát legyen szó japánról távánról koreáról nincsenek tehát megnyugodt megnyugodtot az ember és hogy azt gondolom hogy az előbb említett bohán is nagyon hozzájárul ehhez tehát hogy az hogy az emberek ott tényleg figyelnek figyelnek egymásra figyelnek arra hogy ne legyen baj ha úgy tetszik a kamerák hozzájárulnak a kollektivizmus hozzájárul és egy csomó minden amit persze így nem én biztos hogy nem fogok tudni megmondani hogy mi és lehet hogy göni te jobban látod ismét aki jó él eszembben a világ most az jutott eszembe hogy ezek tehát hogy találtárgyak osztálya satöbbi amiket oda leadnak ugye az a pénztálca számítógép táska olyan dolgok amelyek ha eltűnnek tulajdonosának egy borzasztó nagy feladat azokat ugye újra beszerezni mert mondjuk egy pénztálcában ott van az összes kártya és a többi és a többi ezzel tisztában van az aki ugye leadja és és mondjuk azt is azért hozzá kell tenni hogy pénz pénztárca esetében hogyha még ráadásul készpénz is van ugye a pénztárcában akkor átvételkor az a szokás ez az idézelbe tett le nem írt szokás hogy a pénztálcában lévő összegnek bizonyos százalé-át ugye odaadja a megtalálónak olyan is van hogy kiveszi a tehát a megtaláló kiveszi a készpénzt na de a többit azt azért leadja és akkor nyilván a tulajdonos akkor azt mondja hogy még az is jó rend de hogy legalább a jogsijától kezdve meg nem tudom minden akkor megvan és visszakerült hozzá akkor ugye a másik pedig hogy mertogy itt mi arról beszélgetünk hogy jaj de jó mert japánban hát akkor ugye nem történik lopás de akkor azt ugye leadják hogy az ez nem így van mertogy a bicikliket meg most már újabban az autókat azt azt viszont tömegeséven lopják és ez most azért azért érdekes és azért fontos mert japánok is szokták volt mondani hogy az esernyő meg a bicikli tehát hogyha ellopják akkor akkor az ember ne hökkenjen meg mert az egy ilyen használati tárgy egyébként a biciklikre is lehet ragasztani ilyen tehát hogy bejelenti a rendőzé és akkor az alapján lehet keresni de hogy az autók és ez egy újdonság hogy ami ugye európában is ott van hogy ellopnak egy autót és akkor pár órán belül az már külföldön van darabokban és ami még újdonság hogy az autóknak például a kerekeit vagy a lökhárítóját darabokat lopnak le mertogy ugye arra van szükség nagy modern autóknak ugye a számítógépes rendszerét meghackelik tehát most már itt is elkezdődött hogy mondjám manuális eszközökkel meg kerékbilincs hogy ezzel védekeznek és ez összefügg sajnos a bevándorlókkal ezt is hozzá kell tenni igen ezt ezt az előbb is mondtad…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Dr. Héra Gábor szociológus és tanár a podcast vendége, akivel a szubjektív biztonságérzetet, a bűnmegelőzést és a kollektivizmus szerepét vizsgálják a rendőrség hatékonyságának növelésében. Az első részben felmerült morális válság és félelem okait kutatják, feltételezve, hogy a… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Héra Gábor, Yanagisawa Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Fő témái: szubjektív biztonságérzet, bűnmegelőzés, kollektivizmus, rendőrség, morális válság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: A rendőr nem egy távoli ikon”?

Megjelenés: 2024. 11. 29.. Hossz: 57 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/36-masodik-resz-a-rendor-nem-egy-tavoli-ikon-a9306386

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból