Ablak Japánra

MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán

· PT1H15M56S

Összefoglaló

Gódorné Hazen Erzsébet kertészmérnök és tanár, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársaként arról beszél, hogyan lett valakiből műgyűjtő, miért adományozza valaki egy élet munkáját az államnak, és mi a múzeum legnagyobb csodája. Az adásban Zita személyisége, a múzeumhoz…

Röviden

Műsor
Ablak Japánra
Megjelenés
2025. 01. 29.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Yanagisawa Gyöngyi, Hopp Ferenc
Témák
műgyűjtés, múzeum, japán művészet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

tarts velem és fedezz fel új táblatokat ez itt az ablak japánra podcast mindenféle témák melyeknek van relációjuk japánban és japánhoz is érintenek és érdekelhetnek téged is én janagiszava gyöngyi vagyok és már hosszú ideje élek japánban és mint japonológ próbálok válaszokat keresni a kérdésekre és a beszélgetéseimmel inspirálni szeretnélek a mainstreamből kizökkenteni hogy még több perspektívából nyiss ablakot a világra és ezáltal saját magadra is fontos elmondanom ahhoz hogy a podcast épülhessen és szépülhessen örömmel fogadom a hozzászólásaidat a véleményedet és a támogatásodat ha van rá lehetőséged és szívesen segítenél akár egyszeri hozzájárulásal é támogathatod a munkámat ennek módját megtalálod a podcast honlapján és az epizód leírásokban is előre is hálásan köszönöm az ablak japánra podcast epizódjait a vodafone podcast pioneers sokszínű tartalmakat népszerűsítő programja támogatja ezzel segít nekem hogy még több érdekes beszélgetés készülhessen köszönöm [Zene] üdvözöllek kedves hallgató folytassuk is a beszélgetést gódorné hazen erzitával ott tartottunk hogy ki is volt hob ferenc milyen indíttatásból ment japánba a folytatásban lesz szó bőven arról hogy kik segítették feri bácsit a gyűjtésben hogy jelenleg az andrási úti múzeum milyen koncepció szerint működ hogy a könyvtára miért egyedülálló és nem utolsósorban hogy mit nevezünk mi zitával a múzeum nagy csodájának megismerhetjük egy kicsit közelebbről is zitát a munkáját az arcpoétikáját és persze mint mindig hallhatsz emellett sok más érdekességet további hasznos információkat ajánlom hogy hallgasd meg az első részt is így lesz kerek a kép a témáról mondd el te is ami eszedbe jut hallgatva zitát küld el kommentben a podcast honlapján vagy facebookon instagramon folytassuk tehát aki az ablakot kinyitja mint mindig jana giszava gyöngyi és aki folytatva az első beszélgetést ma is ezen az ablakon benéz gódorné hazenauer zita kertészmérnök aki család és gyermekvédő tanári képesítést is szerzett és jelenleg a hopferenc ázsiai mű mészeti múzeum munkatársa a kert című múzeumi könyvkiadvány társzerzője aki hosszú ideje tapossa saját maga is az utat ami felkészít a japánnal való találkozásra ugye ahol az ő útja is elkezdődnek ez az 1870-es80-as évek akkor van európában egy nagy divat meg észak-amerikában ez a globet rotterség tehát ez a világ körüli út és ő nem csak keletre utazik hanem ez az öt út ez való b egy világkörüli út csak ugye mivel hogy műtárgyak amerikából tehát hogy ennek nincs akkora visszhangja mint a keleti megjelenésének merthogy ő kínában és japánban gyűjti a legtöbb műtárgyat de őneki ezek valóban világkörüli utak öt eltérő nyomvonalon végigfuttatott világkörüli út amire ő elindul megfelelve a korszellemnek mertogy hát de ő egyébként is rengeteget utazott előtte is csak ezt a fajta világ körüli út ekkor lép be az életébe ugye egyrészt kialakul ez az infrastrukturális környezet erre merthogy amire igény van arra van válasz és tényleg megalakulnak ezek a fajta vasútvonalak vízi közlekedési útvonalak amik kiszolgálják ezt az európai amerikai új divatot és ő is ennek mentén szépen bőröndöt fog és elindul nincs nem megy vele személyzet meg semmi ilyesmi hanem ő akár 71 évesen is hoh elegáns egyedül és egyedül vitte a csomagjait és tehát nincs hordár meg biztos van biztos van valami hordár nincs vele szolgahad hanem ő tényleg ezeket megszervezi lebonyolítja leadja előre a a cégben is otthon hogy mik lesznek az állomások melyik nap hol várható hogy a leveleit föl tudja venni a csomagjait föl tudja venni honnan indít el csomagokat tehát hogy ő ezt egy ilyen mértani pontossággal megszervezi hátve egy év korábban például amikor afrikában von ati egyető ezt mondják is neki hogy hát returt már ne vegyen mert ugye hát ő már itt vissza biz dur igen és hát de vehet vhet hát és köszöni szépen kiválóan megugorja ezeket az utazásokat mindenféle egészségügyi probléma nélkül úgyhogy ő egy ő egy zseniális ember egy ilyen út mármint hogy egy ilyen világkörülü az úgy körülbelül tehát ez a 80 nap alatt a föld körül nem azért ez egy három hónapnál rövidebb úton nem volt megugorható és azért ugye ez nem egy ilyen ló halálábaan hanem azért természetesen kiélvezve ezeket hiszen erre ráépül egy ilyen kurió tehát ilyen műtárgykereskedelmi hálózattól kezdve a szórakoztató iparon át tehát erre nagyon szépen ráépül egy csomó minden és szolgálja ki a korízlést és ő ő imádja az életet tehát természetesen ő is végigteázza mű tárgyazza és így tovább a a ezeket a napjait amiken ő körbe-körbe utazik a nagyvilágba és tényleg nagyon-nagyon jó olvasni így a képeslapjait leveleit hogy nagyon szereti az életet rengetegszer leírja hogy neki minden tetszik amit a természet vagy az ember alkotott és tényleg hogy ő most vancouverben van és ilyen szép sziklákat és akkor ő most ooklandban van és ő olyan földi gilisztákat látott 71 éves amikor haz itt egy láda földi gilisztát a földrajzi társaságnak mertogy hát ilyen giliszta nincs és azok meg is érkeztek élve meg is érkeznek igen tehát hogy hogy hogy nem egy szórakozott fiatal fiúról van szó hanem egy 71 éves műgyűrtőről aki egyébként olyan végtelen bölcs mert az első útjáról amikor visszatér akkor így van van egy budapesti kiállítás és megjelennek ilyen kritikai hangok például csolnok ilyen vitriolos hangon jegyzi meg hogy hazahozták ezt a csomó hülyeséget amit az európaiaknak gyártottak le így szó szerint a korabeli sajtóba és ő nem megsértődik és azt mondja hogy itt van ez a piszlicsárié kis kölyök akinek se pénze se semmije hanem őt meghívja a kertjébeüm a házába és elindít vele egy párbeszédet és a második útján már párbeszédben a földrajz társasággal kertészeti egyesülettel szépművészeti múzeum és így tovább szépen hozza haza azokat célirányosan azokat az ásványokat szaporítóanyagokat festmények eket neckéket és így tovább amit kérnek tanácsolnak és így tovább tehát hogy ő ő olyan végtelen kedves életvidám bölcs ember hogy nekünk azt gondolom a hopmúzeumban semmi más dolgunk nincs csak követni az ő ő magatartását most két dolog jutott eszembe az egyik az az ami ahogy így meséltél hogy akkor azért ő már fiatalon igen tudatosan állt ahhoz tehát élvezi az életet de emellett a azért a köznek is a közösségnek a hazájának budapestnek az itt élő embereknek is valamit adjon ebből hagyjon ebből tehát amit ő átél megél azt ne csak saját magának hanem ebből másnak is jusson tehát hogy azért nem csak 71 évesen jött erre rá hanem hanem valószínű hogy hogy ő erre azért készült és fiatalon is rájött ez az egyik a másik pedig hogy milyen nagyszerű influencer volt ha ilyen modern szóval élhetünk és hogy a kor ezt mennyire megengedte én arra szeretnék kijukadni hogy aki kritizálja azt ugye meghívja és akkor egy párbeszédet indít vele mennyire jó lenne ezt most is megtenni de ugye miért nem tudjuk megtenni mert ugye annyi kritizáló van akit nem lehet meghívni egyszerűen tehát egy az hogy ugye a kor a a médiaszellem a médialehetőség meg az hogy kontrollálva volt valamilyen szinten az hogy ki hogyan és milyen formán nyilvánít véleményt tehát lehettek ellenvélemények de az nem tömegesen kontrollálatlanul ment bele a média légterébe és akkor ezt már könnyebb kezelni is de maga az attitűd ahogy ő ezt kezelte és ahogy viselkedik az tényleg ez a mai napig követnivaló és ahogy mondod hogy mai napig is követitek őt ez ez nincs új a nap alatt hogy hogy így egyszerűen fejezze ki magát az ember viszont ami még így eszembe jutott és kérdés hogy ezek a műtárgyak amiket ő gyűjtött ezt hát ugye az elején gondolom még azért nem volt valami segítsége hogy elment a helyszínre elment kínába elment japánba satöbbi satöbbi hogy éppen azt vegye meg éppen azt gyűjtse ami mit aztán hazahozott tehát hogy ő erre hogyan készült hogy már előtte azért volt valami elgondolásra vagy vagy tanult erről vagy pedig tényleg odament a helyszínre és akkor ami lenyűgözte akkor na ezt és akkor amikor hazahozta na akkor derült ki mondjuk egy tényleg egy hozzáértő hogy na mirő miről is van szó és mit vett igen a egyrészt a volt egy saját könyvtára tehát hogy ő azért ugye nagyon sok nyelven anyanyelven tehát hogy németül angolul franciául anyanyelven társhalgot beszélt levelezett ezekre rengeteg dokumentumat ugye értett magyarul is aztán ugye a cseh származás mentén valószínűleg ebből a szláv nyelvcsaládban is ő otthonosan mozgott és a könyvtár állományban látjuk hogy rengeteg könyve volt tehát ő azért nagyon sokat olvasott készült limitált volt a szakirodalomelj természetesen az ő karában tehát hogy olyan szinten mondjuk a minkkori porcellánokban nem tudott elmélyedni mint mondjuk egy mai szakember de ami neki a nagy segítség volt ugye ő y-10 évig mindig hát gyakorlatilag gyűjti a pénzt ő ezt le is írja hogy hogy még kell dolgozni még kell hogy el tudjon indulni és ami neki nagy segítség volt hogy volt kint a kun és komor cég aki egy kolozsvári születésű fiúból vándorol ki és is lesz kína és japán területén egy ilyen több generációkon átvelő műtárgy keskedő üzlethálózatuk és ő nála bes mé egzerz milyen család a neve kun és kun kun és komor tehát hogy ez a kunun és aztán a unokatestvéri ágon vagy oldalágon a komor mert aztán ezután az egy fiú után jönnek ki a testvérek az unokatestvérek aztán a gyerekek a azoknak az unokatestvérei tehát itt egy több generáción át való működtetésh ez zajlik ennek a japán-kínai műtárgykereskedelemnek és vele van egy olyan bizalmi viszonya hogy látjuk hogy a műtárgyak zömét tőle szerzi be tehát ő ő írja is neki hogy most van egy olyan lámpás most tudja hogy mire mi a hob ferencnek az ízlése de mindig mutat neki ujjakat is nyitott az egész párbeszédet és a műtárgyak zömét tőle szerzi be tudjuk hogy a neckék a gyengé aki ugy a hallgatók közül nem ismeri a ugye a férfi öltözéken van egy ilyen kis nagyobbacska gyufástartói ilyen kis pecsét és tubák és gyógyszerttartó dolog ez az inro és annak az ellentartó gombja ami egy ilyen nagyon díszes évenfa vagy elefántcsontból faragott tíztárgy és gyakorlatilag az identitását fejezte ki a férfinak na ez a necke ezek ilyen kis gombócok amik ilyen rendkívül ilyen szépen díszített nagyon font műtárgyak és mai napig rengeteg műgyűjtő van a világban aki ezeket a neckéket gyűjti és például hó ferencnek is nagyon-nagyon tetszenek a neckék és kun és komor készül erre hogy érkezik majd a ez is nagyon érdekes mert a levelei van amikor úgy írja alá hogy francois hopeop aztán franz hop aztán ferenc hop tehát hogy még a nevét is így adaptálja hogy éppen kivel áll párbeszédbe na tehát ahogy ahogy ázáltan fogalmazza a nevét is mét tehát készülnek az ő érkezésére igen hogy hogy franch hop érkezik és be vannak készítve a a neckék és ezüstveretek meg tehát ami ami az ő diblingjei de mutatnak neki és így kerül például 1904-ben az az emeletes lámpás ami ilyen emblematikus hiszen az andási útról látható ez egy jokkohamából van kifaragott lámpás mert annak például a története meg az hogy egy koreában élő japán üzletember rendeli meg egy jokohamai kőfaragótól és a háborús viszonyok kapcsán nem tudják kihajózni és akkor kunent komor értesíti gyorsan a feri bácsi hogy hát itt van egy lámpás éppen tévejeg a tenger éppen igen igen és hogy mit mit szólna egy ilyen lámpáshoz és hát természetesen neki azonnal mertogy azt is írják hogy korábban már beszéltünk ilyenfajta lámpásokról és na most és franch hoop természetesen él az alkalommal és megérkezik 1904-ben a yokohamából kihajózott emeletes lámpás gyönyörű gránitból és hát a gránit ugye a legkeményebb kövek egyike tehát nagyon szépen tartja magát mai napig és díszíti a kertet láthatóan az andrási út irányába azért ez úgy nem semmi és ez mind-mind azt tanúsítja hogy úgymond a nagy eredmények tehát itt most nem vonom kétségbe tényleg hpp ferenc munkásságát meg egyáltalán de hogy mennyire számít a háttér mennyire számít a támogatás és mennyire számít az hogy már elnézést hogy ki adja alá azt amiből aztán az illető építkezni tud mert hogyha most nem a kun és komor lett volna az aki akkor lehet hogy teljesen más irányba indul ez a tör ténet és és nem nem nem ez lett volna ami ami így tört tehát akkor a kun és komornak nagyobb nagyobb rivalda fényt kellene állítani mertogy azért ők ebben nagyon de nagyon sokat tettek sokat részt vettek és ott voltak visszatérve tehát így a múzeumhoz meg hát hogy hopp ferenchez tehát most ugye úgy megtudtuk hogy hogy körülbelül milyen milyen alkat volt milyen egyéniség volt milyen személyiség volt hpp ferenc meg hogy miért érdeklődöt ött pont ugye ázsia iránt egyébként ugye ha nem tévedek akkor japánban is háromszor járt meg kínában is háromszor járt tehát ez is érdekes hogy ugye mindkét helyre háromszor elment de ennek ellenére mégis ugye a a szíve csücskét az japán töltötte ki és hogy azok a tárgyak amiket hozott azok most jelenleg a múzeumban milyen koncepció szerint vannak kiállítva elosztva illetve összességében ugye a halálak kor amit ő így össze az 4000 vagy 3000 így most így hirtelen nem emlékszem igen a keleti műtárgyai az 4000 de egyébként nem csak a keleti műtárgyai voltak hanem rengeteg mindenféle műtárgya volt de ami ezzel az ázsiai múzeum alapításra dedikált tárgyai az 4000 tárgy volt ezt még akkor gondolom az idők folyamán persze akkor ez még ugye szaporodott de akkor 1919-ben a halála előtt megint csak ugye tudatosan készülve erre a végrendeletében ezt rögzíti is hogy ő egy múzeumot szeretne létrehozni és ugye a vagyonát vagy hát így a műkincseket amit az életen át összegyűjtöd ennek a múzeumnak szenteli erre is ugye készül tehát ez is egy ez is egy nagyon nagyon fontos dolog és és ez a 4000 tárgy tehát akkor nagy része kína kínából származik illetve japánból és honnan van még a ami ilyen kifejezetten ilyen emblematikus gyűjtemény volt a például cartagoi pun kerámia gyűjteménye volt egy akkora anyag amit a nemzeti múzeumnak adományozott aztán volt egy magyar festők gyűjteménye ami megint csak egy karakteres nagy komplex gyűjtemény volt amit a kzépművészeti múzeumnak adományozott tehát voltak neki még egyéb tárgggyűjteményei is és ahogy említette tehát hogy volt ez a a 4000 körüli…

Említett entitások

Témák

  • műgyűjtés
  • múzeum
  • japán művészet

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”

Miről szól ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Gódorné Hazen Erzsébet kertészmérnök és tanár, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársaként arról beszél, hogyan lett valakiből műgyűjtő, miért adományozza valaki egy élet munkáját az államnak, és mi a múzeum legnagyobb csodája. Az adásban Zita személyisége, a múzeumhoz… Az epizód a Ablak Japánra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yanagisawa Gyöngyi, Hopp Ferenc.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Fő témái: műgyűjtés, múzeum, japán művészet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MÁSODIK rész: Én szeretem a lelkes megszállottakat – a Hopp Múzeum és Japán”?

Megjelenés: 2025. 01. 29.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ablak-japanra/38-masodik-resz-en-szeretem-a-lelkes-megszallottakat-a-hopp-muzeum-es-japan-c623eb55

Több epizód a Ablak Japánra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból