Apaidő

A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás

· PT46M58S

Összefoglaló

A mesék évezredek óta tanítanak minket, utat mutatnak és mintát adnak az élet nehézségeinek leküzdésére. Gréta Vaskor meseterapeuta és családterapeuta, a "Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában" című könyv szerzője, a mai adásunk vendége. A meseterápia eszköz az…

Röviden

Műsor
Apaidő
Megjelenés
2024. 03. 02.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Vaskor Gréta, Kertész András
Témák
meseterápia, családterápia, transzgenerációs örökség, szülőség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ma divat a mese szerintem nincs az életnek olyan területe amit valahogy ne lehetne kapcsolni egy mesei történethez önnek mi a mese ilyen sűrített használati utasítás az életünkhöz mi az a meseterápia a meseterápia tulajdonképpen egy eszköz az apaidő podcastot a vodafon podcast pionerss programja támogatja egyszer volt hol nem volt így is kezdhetnénk a mai adást de helyette nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm az apaidő podcast nézőit és hallgatóit kertész andrás vagyok a mai témánk egy nagyon izgalmas téma lesz ami mindenkit érint pozitív értelemben hiszen talán elmondhatjuk hogy nincsen olyan felnőtt és reméljük gyerek sem aki ne találkozott volna mesékkel a mesék bűvös csodálatos világával de bizony ezek a mesék üzennek is nekünk nagyon sokat illetve tanítanak minket hogy mit üzennek és hogyan üzennek és mit tanítanak nekünk erről fog ma szólni az apaidő podcast fogadjátok szeretettel fogadják szeretettel itt van velünk a stúdióban vaskor gréta aki család és párterapeuta meseterapeuta nem mellesleg három gyermekes édesanya akinek a sorsa transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában című könyvtárszerzője nagy szeretettel köszöntöm gréta köszönöm hogy itt lehetek és én is üdvözlök mindenkit a bevezetőmben arról meséltem hogy üzennek és tanítanak minket a mesék mit üzennek és hogyan tanítanak minket mi a ennek a mese dolognak a a lényege a a az az üzenete a működési mechanizmusa és azért is kérdezem ezt mert hogy ma akik itt szülők együtt vagyunk és hallgatjuk és né nézzük egymást itt a podcaston keresztül mi mind találkozunk azzal a jelenséggel is hogy ma divat a mese tehát hogy vannak meseterápiák és mesetanfolyamok és mesélni tanítanak szülőket én ott a x generáció vége y generáció eleje környékén 46 évesen bevallom most 46 évesen most azt érzem hogy az a fajta természetes viszonyulásom a mátyás királyhoz ami ami kialakult a meséken keresztül ez kezd átalakulni és mögé látni az egyes történeteknek szóval hogy vagyunk mi ezzel a mesé dologgal annyi kérdést kaptam hogy minthogyha ilyen két napos workshopnak a felvezetőjét hallottam volna hogy hogyan működnek a mesék miért fontosak a mesék hogy is van most jelen az életünkben a mese vagy egyáltalán a az emberek életében hogy van a mese a mesének tényleg reneszán za van és ez szerintem nagyon jó hír valahogy így kikopott a felnőttek életéből így a 19 század végén 20 században és így visszaszorult vagy ott élte túl a gyermekszobában így szoktuk mondani h egy gyermekzoba őrizte meg nekünk a mesét és most újra kilép a gyerekszobából és és és visszatér a felnőttek közé mert hogy a mese ezek a történetek eredendően és alap vetően felnőtteknek szólnak meg persze gyerekeknek is szoktam mondani de nem minden mese szól a gyermeknek hanem hanem hanem hanem csak egy része egy részük való a gyermek fülnek léleknek szemnek szívnek én ezt most gyorsanb bele is kapaszkodom jó ezt mi tudjuk szülők felnőttek tudjuk hogy az a mese az kinek szól kinek született van ebben némi tudatosságunk mert a magamban nézek nincs nincs nincs tudatosság ezért van az hogy hogy most újra tanítjuk tanítják én nem dolgozom gyermekekkel de nagyon sok kollégám dolgozik szülőkkel gyerekekkel én szülőkkel dolgozom hogy mit meséljünk melyik életkorban melyik az a mese amelyik jó rendben való nekik való nem túl sok és ahogy ahogy érnek a gyerekek ahogy idősödnek úgy bővül tágul az a mesereertuár amit el lehet nekik mondani egy három évesnek nem biztos biztos hogy nem kell a piroska és a farkast elmond hogy most csak ismert meséket mondjak és meséljek úgyhogy igen újra kell tanítani újra kell tanulnunk azt hogy hogy mi az ami gyermekfülnek való gyermekléleknek való és mi az ami még sok neki most előhívott egy emléket belőlem amikor először olyan három- négy éves kora körül a kisfiamnak meséltem meséket és és először akadtam bele abba hogy bizonyos kifejezéseket nem mondok átugrok átfogalmazom átugrok részeket mert azt gondolom hogy ösztönösen hogy hát ez most nem tartozik rá ő még nem tart ott hogy most gyilkoljuk meg meg éledjen újjá meg harapjon bele vagy tehát hogy valahogy volt egy ilyen érzésem hogy nem fogom tudni úgy elmondani hogy föl is tudom oldani azt a feszültséget és akkor akkor kezdtem el először gondolkodni azon hogy a mesék azok hogyan is kellene kiválogatni őket a gyerekek számára egyrészt tényleg vannak olyan kifejezések a mesékben egy korábban felgyűjtött mese vagy vagy nem dolgozott mes ami nem biztos hogy ismerős mostani 21 század fülének nem biztos hogy értjük és vannak olyan képek történések amik nehezek lehetnek de a mese pontosan azért nagyon izgalmas mert a nehéz történeteket a nehéz képeket feloldja megoldja ad egy megoldást rád illetve azt szoktam mondani hogy a szülőnek hogy olvassa el először a történetet tehát tát legyen neki fogalma arról hogy miről szól az a történet és ha van olyan rész amire azt mondja hogy ú én ezt nem nem szívesen mondanám akkor tegye félre a mesét mert azt a gyerek fogja érezni hogy itt itt valami valami nem oké a szülőnek tehát ne vágjon ki belőle mert a mesének van egy belső rendje szerkezete van helye annak is amikor levágjuk fölvágjuk kiesik szétszabdalják össze élesztőfűvel újra felélesztik tehát az egésznek van egy belső rendje koherenciája nem érdemes kivágni belőle a piroska és a farkas története nem áll meg anélkül hogy azt a farkasnak a hasát föl ne vágnák ki ne bele ne tennének köveket ez része a sztorinak de a mesének van még egy nagy ereje hogy nem egy készen kapott képet kell a gyermeknek látni hogy ilyen a farkas hanem hallja a történetet és saját magában ami megrajzolódik megfestődik létrejön az a kép az olyan farkas lesz erre szokták mondani hogyha hogy a sokkal védettebb környezet hallgatni egy mesét mint nézni ugye összehasonlítják hiszen a képzeletünk egy kisgyereknek a képzelete az kellőképpen szűri rendezi olyan részletgazdagsággal vetíti elé maga elé azt a farkast ahogy ő azt el tudja idegrendszerileg lelkileg viselni és nem úgy ahogy a james hollywoodban kitalálta hogy ez így így lesz ijesztő ez így van és ezt egy felnőtt találja ki hollywood van budapesten bárhol az ő történetével az ő félelmeivel képeivel bármivel de hogyha csak hallja a gyerek vagy a felnőtt akkor az a belső vetítő vászomban az fogott megjelenni ami az ő tudattalanjának és a tudatos ényének az üzenete és az az elbírható lesz egy kicsit tudományos vizekre evezve de csak egy picit pikém mondja el nekünk hogy mi az hogy mese [Zene] hű mi a mese ez egy izgalmas kérdés van néprajzi definíciója akár akár lélektani definíciója is lehet ennek hogy hogy hogy mi a mi a mese önnek mi a mese hát nekem először is a mese egy olyan varázslat ami egyszerre szól valahonnan nagyon messziről nagyon távolról nagyon ált ános nagyon általános problémát tud megfogalmazni életről halálról férfiről nőről párkapcsolatról próbákról az élet nagyon-nagyon fontos és alapvető kérdéseiről és nem csak problémákat fogalmaz meg hanem válaszokat is ad hogy hogyan lehet mindezeket megoldani tulajdonképpen olyan mint hogyha egy ilyen ilyen sűrített a használati utasítás lenne az életünkhöz az élethez jaj de szép köszönöm szépen hogy elmondta és eszembe jutott róla a népdal ami hasonlóan szájról szájra keletkezik és ott ott ott ezzel szemben talán és majd megmondja hogy igazam van vagy nincs igazam mintogyha a variációk jelentősége nagyobb lenne tehát hogy ott mennyire testrezabott dallam világában és akár szövegében is egy egym eg népdal hogy amíg itt lecsiszolódik a mesénél egy történet és ami nem kell oda az az kikopik belőle nem adják tovább az emberek addig a népdalnál inkább testre szabják dallamában hangközeiben hanglejtésében karakterében az egyes dalokat ez nagyon izgalmas mert hogy a mesét is testre szabják vannak híres nagy mesemondók például kockás sándor jut most eszembe vagyár árdj anna és hogy föl lehet ismerni azokat a meséket amit ők mondtak vagy őt gyűjtöttek vagy tőlük gyűjtötték föl és hát a mesében is nagyon sok meseváltozat van variáns van akár mondjuk ismert meséket mondjak hamupipőke hófehérke ennek számtalan változata van és azért van számtalan változata mert elindul egy alaptörténet és annak adott helyen korban közösségben másmás leh tet finoman a dinamikája a végkifejlete vagy a megoldása én amikor például élőszóban mesélek és van egy van egy témafókuszom akkor a mesét picit úgy alakítom úgy hangsúlyozom hogy mondjuk arra a témára hangolódjon egy kicsit ott két mondattal többet mondok tehát a mese az egy az egy élőműfaj és a közösséghez a témához nagyon tud alkalmazkodni szóval igenis van a a mesében is az ahogy nagyon szépen mondta hogy hogy ilyen egyéni hangja színe dallam világa a mesének is van igen a következő kérdésem az amiről mi már nem máárulok el nagy titkot a nézőknek és hallgatóknak hogy már beszélgettünk adás előtt is egy picit és érintettük egy témát ami szerintem nagyon izgalmas és hát adódik hogy idevágó ez apák szerepe a mesékben milyen apafigurák vannak a mesékben mit üzennek az apák szerepéről nekünk szülőknek nekik gyerekeknek nekünk családoknak hát sokfélék az apák a mesében mint ahogy az életben is nagyon sokféle apa van és él és mozog én fejemben a mesék két nagy csoportra oszthatók sokféle osztályozás van az egyik nagy csoport amikor teljesen mindegy hogy a mesehős miből és honnan indul milyen család ádi háttérből indul ott van megy sárkányt szabadítani királylányt szabadítani feladatokat megoldani és a másik nagy csoportja a meséknek ebben a felosztási rendszerben egy előttalált én így hívom egy előtalált sorssal találkozik azt hogy milyen családba születik neki ott hol a helye ezt nagyon meg tudja határozni az embernek az életét és bizonyos mesék erre utalnak bizonyos mesékben nagyon fontos hogy mi az a sors mi az az előtalált sors amiben ezek a mesehősök beleszületnek belelépnek és tulajdonképpen a mese arról fog szólni hogy ezt az előtalált sorsot hogyan dolgozzák meg hogyan rendezik magukat hogyan lépnek újra be a saját történetükbe mert bizony terheket kapnak tudna két-három olyan apaafigurát említeni akik akik markánsak sokan ismerik őket és elmond mondani esetleg hogy hogy az az apa figura az mit üzen nekünk hogyan fordítják le gyerekek felnőttek maguknak hogy akkor nekünk mi a feladat hogyan kéne viselkedni cselekedniedni a például talán a sómesét sokan ismerik amikor a a király megkérdezi a lányait hogy szerettek ti engem és akkor a legkisebb mindig a legkisebb úgy válaszol hát édesapám úgy szeretlek téged mint az emberek a sót és erre az öreg király igen igen csak megharagszik és elűzi kiűzi a birodalmából ezt a legkisebb király kisasszonyt aki nem igazán érti hogy miért történik ez vele ő például egy érdekes és izgalmas apafigura kérdezgeti a gyermekét hogy hát mondjad mondjad hogy szeretsz szeretsz tényleg szeretsz és csak azt a választ fogadja el ami neki a szívének kedves nem biztos abban hogy a gyermekei hogy kapcsolódnak hozzá hogy szeretik-e folyamatosan visszajelzést kell kapnia és igazából ez az apa például nem is nagyon érti a szimbólumok nyelvét tudjuk a mesékben szimbó sűrített képek vannak mert mit is mond ez a lány hogy édesapám hát úgy szeretlek mint az emberek a sót hogy mit mond ezzel a lány ez teljesen természetes hogy én szeretlek téged mert az élet nincs só nélkül tehát mondhatnám hogy úgy szeretlek mint galamba tiszta búzá de a galamb azért szereti a búzát mert táplálkoznia kell belőle az a lány nem azt mondja hanem ez a lány azt mondja hogy az én szeretetem az alapvető az esszenciál é az élethez hozzátartozik és ezt az apa nem érti meg ezt az apa nem érti meg és előzi eltaszítja ezt a lányt ez azt jelenti hogy apaként valamifajta felnőtt visszajelzést vár a gyerekétől ami inkább szól az egójának mint a a szerepének a természetes szerepének ami nélkülözhetetlen majd nélkülözhető és átalakul ez a vendég a házná típusú dolog tehát hogy hogy ez a természetes kapcsolódáson felül szeretne valamifajta intellektuális egót megszólító visszajelzést ami ami őt erősíti a gyermekiés úgy fogalmaztam meg egyszer valamelyik hírásomban hogy a önnön nagyszerűségünk szeretnénk visszalátni aha ez így tetszik ez így van és valami ilyesmiről szó val és és ez jelezze is vissza ez a gyermek tehát hogy természet rajongjon értem szeressen úgy mint a a meleg nyárban a hűs szellő úgy szeressen engem így van ez az önnön nagyszerűsége valami mást várok a gyermekemtől mondjuk olyat várok amit akár a páromtól várnék el valami olyasmit várnék el mint amit mondjuk a anyámtól várnék el hogy te mi milyen szép vagy te milyen jó vagy hogy lehet téged szeretni és hogy itt megbomlik a rend a mesék mindig a rendetlenségről szólnak a kibillenésről szólnak és a mese végére az az lesz ez egy gyönyörű tanítása szerintem ennek a történetnek tapasztalati tanulás királynő lesz majd vagy királyné lesz ez a lány egyik változatban ő másikban a férje a király meghívja az apát vendégségbe és hát meghagyja a szakácsoknak hogy finomabbnál finomabb ételeket készítsenek el só nélkül és eszi az öreg király a levest sótlan á milyen ez a szakács mindenki mindenkian jóízűen eszik csak az enyém aztán jönnek a húsok jön minden minden mind só nélkül aztán az öreg király felkiált egyszer hogy milyen szakácsa van kendnek vagy tréfát űznek belőlem hát ebben az ételben nincs só és akkor azt mondja ák neki vagy a lánya vagy a király hogy de hát én úgy tudtam hogy maga nem szereti a sót és abban a pillanatban így végigpörög a királyban elismeri hogy ő vétett hogy hogy nem ismerte el a lány a szeretetét nem ismerte föl hogy elzte hogy kiűzte és tulajdonképpen ezzel a mese visszarendeződik és ha apa vagy akkor vagy anya vagy de itt most az apa a fontos akkor ne az egódat simogattasd most az egót azért hoztam be mert ön is ezt emlétette jaj de jó hogy ilyen gyorsan rá is kanyarodtunk erre a témára ugye talán a nézőknek és hallgatóknak is már kezd felfejleni hogy hogy hogy hogyan is jön ide a meseterápia hiszen ezek ezek ezek nagyon nagyonnagyon szép tükrök nekünk felnőtteknek hogy hogy egy ilyen mesébe belenézzünk és föltegyük magunknak a kérdést hogy mennyire provokáljuk ki a gyermekeinttől…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás”

Miről szól ez az epizód: „A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás”?

A mesék évezredek óta tanítanak minket, utat mutatnak és mintát adnak az élet nehézségeinek leküzdésére. Gréta Vaskor meseterapeuta és családterapeuta, a "Transzgenerációs örökség a mesékben és a terápiában" című könyv szerzője, a mai adásunk vendége. A meseterápia eszköz az… Az epizód a Apaidő című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vaskor Gréta, Kertész András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás”?

Fő témái: meseterápia, családterápia, transzgenerációs örökség, szülőség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A mesék üzenetei a modern szülőknek / Vaskor Gréta meseterapeuta / Apaidő Podcast 24. adás”?

Megjelenés: 2024. 03. 02.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/apaido/a-mesek-uzenetei-a-modern-szuloknek-vaskor-greta-meseterapeuta-apaido-podcast-24

Több epizód a Apaidő-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból