Apaidő

Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás

· PT1H13M41S

Összefoglaló

Az Apaidő podcast 38. adásában De Coll Ágnes, az emberkereskedelem elleni küzdelem szakértője, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa beszélget Kertész Andrással az emberkereskedelemről. Kiemelik, hogy ez egy kizsákmányolási folyamat, amely során felnőttek másokat érzelmi…

Röviden

Műsor
Apaidő
Megjelenés
2025. 09. 28.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
De Coll Ágnes, Kertész András
Témák
emberkereskedelem, kizsákmányolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

András, hát miért beszélünk emberkereskedelemre?

Van Magyarországon emberkereskedelem? >> Sajnos.

Tehát, hogy nagyon fontos tisztáznunk, hogy az emberkereskedelem az tulajdonképpen egy kizsákmányolási folyamat. [Zene] >> Szeretném, hogy segítsünk a modern szülőknek, hogy ők el tudják mesélni a gyermekeiknek, hogy más a kizsákmányolása az honnantól kezdődik. >> A gyerekek nagyon komoly krízis vannak. szülőként anyaként apaként belekerülnek olyan helyzetbe, amiket álmukban nem gondoltak volna. >> A bizalom az a legeslefontosabb dolog, amit egy szülő adhat a gyerekének.

Az én hitem szerint meg kellene tanítani a gyermekünket arra, hogy ne hibáztassanak kiszolgáltatott sorsú szerencsétlen embereket a saját sorsukért, hanem mutassanak empátiát. >> Szerintem tök fontos az, hogy hogy a gyerekeket igen mire tanítjuk, de hogy csak akkor tudjuk tanítani a gyerekeket arra, hogyha hitelesek vagyunk, miért miről beszélün.

Na, ezért készült ez a mai adás.

Nagy szeretettel köszöntöm az Apaidő podcast nézőit és hallgatóit.

A mai vendégem Dök Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni szakterületének vezetője.

Hogy miért hívtam meg őt? akik régóta apaidő podcast nézők és hallgatók, ők már találkozhattak vele, mert pár évvel ezelőtt még a covid alatt, amikor nem annyira szabadott és lehetett találkozni egymással, készítettünk egy adást az emberkereskedelemről, a mai helyzetről, de úgy éreztem, hogy erről újra és újra szükséges beszélni, mert már akkor is számos olyan aspektusa volt a témának, amiről még nem beszéltünk, amit még nem érintettük, de a modern szülők, akik követnek minket a Facebookon, az Instagramon, a Tiktokon és mindenhol máshol, főleg a YouTube-on joggal kérdezhetik, hogy hát András, hát miért miért beszélünk emberkereskedelemről?

Hát Magyarországon élünk Európa közepén.

Miért érdekes ez számunkra szülők számára?

Elárulom, hogy nem azért, mert azt szeretném, hogy még jobban féltsük a gyermekeinket.

Azt hiszem, hogy mi szülők éppen eléggé fetjük a gyermekeinket, hanem azért, mert tisztában kell, hogy legyünk különböző folyamatokkal, amik a világban zajlanak, és amik minket is érintenek, és nem különben a gyermekeinket nagyon komolyan fogják érinteni. ugyanis a társadalmak változnak, a viszonyrendszerek változnak, a geopolitikai helyzet változik, a gazdasági helyzet is változik, és Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és mindenféle országok és kontinensek viszonya folyamatosan változik, ahogy látjuk napról napra, hétről hétre, és ebben jó, ha mi is tájékozottak vagyunk, ugyanis biztosak lehetünk benne, hogy meg fog érkezni a kérdés a gyermekeinktől, hogy ezt miért miért így azt?

És ezek a társadalmi folyamatok, ezek sok-sok pozitív, de sok negatív dologgal is járnak.

Ilyen például az emberkereskedelem és annak különböző aspektusai.

Elárulom, hogy a mai adásunkban nem csak arról fogunk beszélni, hogy hogyan kereskednek emberekkel más emberek, hanem arról is fogunk beszélni, hogy hogyan használnak ki másokat emberek, csoportok, hogyan vannak veszélyeztetve társadalmi csoportok Magyarországon is, és mi hogyan érthetjük ezt meg és értethetjük meg a gyermekeinkkel. ennek magyarországi kiemelkedő szakértője Ágnes, aki ma itt ül velünk a stúdióban.

Szervusz Ágnes. >> Szia András!

Köszönöm a meghívást és üdvözlöm a nézőket is. >> Köszönöm szépen, hogy eljöttél és ismét beszélgethetünk a témáról.

Méltóság szabadság kiszolgáltatottság.

Hogy jött számodra az életedben az, hogy ilyen kérdésekkel, ilyen fogalmakkal és ezzel a területtel foglalkozol?

Ahogy egy kicsit visszamenjek, személyes információkat adjak.

A az én édesanyám emberi jogi jogász volt, és kicsit ebben nőttem föl, hogy hogy ő is azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet az embereknek a jogait érvényesíteni, és hogyan élhetnek szabadon, és hogyan kaphatják meg azt, ami nekik jár, akár jogilag, akár akár emberileg.

És kicsit ez kísérte az életemet, persze egy másik pálya is, de hogy de hogy alapvetően merítkeztem ebből.

És aztán amikor 15 évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni a baptista szeretetszolgálatnál, akkor mondom úgy, hogy megtalált engem ez a téma. egy kutatást végeztem 200910-ben, ami arról szólt, hogy minden EU országban kijelölttek egy szakértőt, akkor még 27 tagállam volt, akik elvégeztek egy olyan felmérést, kutatást, hogy hogy mit tesz a saját országa az emberkereskedelem ellen.

És akkor volt alkalom találkozni emberkereskedelem áldozatával, illetve bíróval is, tehát hogy gyakorlatilag az egész folyamatot végtekinthettem, és akkor láttam, hogy mennyi hiányosság van, és hogy mennyi mindent lehetne kellene tenni.

És nekem nagyon fontos volt az, hogy mindig is, hogy hogy nem lehet megalázni a másikat, hogy nem lehet kihasználni a másikat, hogy nem lehet úgy elvenni mástól a saját érvényesülésünkért, vagy a saját anyagi javunknak az összegyűjtéséért, hogy közben a másik elesik, vagy neki az élete ettől rosszabb lesz, >> elveszi szabadságát ezt szabadságát és hogyha messzire megyünk, akkor elveszti méltóságát is és embertelen körülmények között él. >> Fel kell tennem azt a naív kérdést, ami sokakban megfogalmazódott már most az adásunk legelején.

Van Magyarországon emberkereskedelem?

Tehát, hogy nagyon fontos tisztáznunk, hogy az emberkereskedelem az tulajdonképpen egy kizsákmányulási folyamat, amiben az egyik ember vagy egy csoport egy másikat, az áldozatait kihasználja kizsákmányolja akár gazdaságilag, akár testileg, akár emberi méltóságában.

És ez mind az, ami az emberkereskedelem bűncselekménye.

Tehát, hogy ezt a büntető törvénykönyv szabályozza, de mégis arra kell gondolnunk, hogy ez egy olyan ember közötti folyamat, ami az egymásnak a kihasználásáról, kizsákmányolásáról szól.

Milyen példákat tudnál hozni, amik mondjuk ilyen egyszerűbbek, és mi is meg tudjuk érteni azokon keresztül, hogy hogy milyen helyzetek milyen következményekkel járnak ezen a területen? >> Jogilag három formája van pillanatnyilag a az emberkereskedelemnek.

Az egyik a szexuális kizsákmányolás, hogyha úgy jobban érthető, akkor a prostitúció, kényszerprostitúció.

A másik a munkacélú kizsákmányolás.

És van egy harmadik, ami az egyéb célú kizsákmányolás, de hogy tudjuk, hogy abba beletartozik az, hogy hogy például kisebb bűncselekményre kényszerítenek felnőtt gyereket, lopásra, betörésre, zsebelésre, ilyesmire, és a munkacélú kizsákmányolás alá többféle dolog tartozik, ami például lehet a koldultatás, lehet az, hogy ház körül rabszolgákat tartanak.

Ez rettetesen elterjedt Magyarországon és és ide tartozik az is, hogyha valaki négy órában dolgozik, de szerződése szerint és mégis 12-t, nyolcat, 16-ot, akkor akkor ez is egy kizsákmányolás, hogyha ő nem kap, ezért többlet bért. >> Tehát amikor embereskedelemről beszélünk, akkor emberi kizsákmányolásról is beszélünk egyúttal.

Tehát nem feltétlenül az izaóra rabszolgasors típusú helyzetekre kell gondolni, de arra is, >> hanem ez a modern világban kiterjesztve 1000 arcot ölthet. >> Igen.

Hát visszanyúlik azért, tehát hogy tudunk hozni párhuzamokat, hogy hogy mi volt régen.

Tehát, hogy azt gondolom, hogy azok a rabszolgák, akiket régen tartottak, őket is használták mindenféle egyébbre. akár a testüket is használták, akár szexuálisan is használták őket, akár tevékenységükön túl nekik még kellett a ház körül is munkákat végezni, nem csak a földeken, mondjuk rabszolgaként, hanem a gazdájuknak a házában házi munkát, gyerekekre vigyázni á és a többi.

És hogy ez most is így van, hogy hogy az embereket így a végtelenségig kizselik.

És sajnos azért, mertogy ha tönkremegy ez az ember fizikailag, leleg, bárhogy, akkor lecserélik és van helyette más. >> Ezt is muszáj megkérdeznem, hogy szerintem önökben, bennetek is felmerülhetett a kérdés, hogy hogy megütötte a fülemet, hogy azt mondod, hogy Magyarországon van rabszolgatartás. >> Igen. >> Hogy lehetséges ez?

Ez nagyon érdekes, merthogy hogy a társadalom elég elfogadó a környezetében ezeknek az embereknek.

Mertogy azok, akik gyakorlatilag szolgákat, rabszolgákat tartanak, ők úgy interpretálják saját magukat, minthogyha a szociális hálónak az egyik tagjai lennének, merthogy ők Koszquvárté fejében azt az embert magukhoz veszik, és ő azért dolgozik, hogy ott lakhat ingyen, ehet ingyen.

Más kérdés, hogy igen keveset, igen rossz körülmények közé szorítják ezeket az embereket, és hogy ezek a gúy nevű köncsicskák, és talán úgy sok mindenkinek jobban a a szem ellé kerül, hogy mi is ez tulajdonképpen, de hogy hogy sajnos vannak olyan háztartások, ahol nem csak egy, hanem több ember van.

És zömében egyébként ezek férfiak, középkorúak vagy idősebb férfiak, akiket befognak a ház köré, és olyan emberek, akik egyedül maradtak, magányosak és gondoskodásra vágynának, és az emberkereskedők ezt ígérik nekik, vagy azok a gazdáik, akik, hogy így könnyebb legyen megérteni, hogy ne emberkereskedőknek hívjam őket, akik a háztartásukban vagy az udvar vari munkákat ellátják elláttatják velük, vagy akár a földeken, amik hozzájuk tartoznak, és zsigerelik ezeket az embereket a végtelenségig és nem foglalkoznak azzal, hogy hogy ezek az emberek tönkremennek-e.

És sajnos nagyon sokszor a bántalmazás is társa ennek a rabszolgatartásnak, merthogy ha nem tetszik az, amit tenni kell, vagy elfárad a másik és pihenőt kér, akkor erőszakosan rábírják arra, amit ő akarnak. adódik bennem a párhuzam, hogy ez valami olyasmi dinamika, mint amikor a gyermekeinknek szeretnénk elmagyarázni, elmesélni, hogy valami alapvetően nem rossz, de hogyha egy kicsit máshogy csináljuk, vagy máshogy állunk hozzá, vagy egy kicsit félrecsúszik egy adott folyamat, vagy cselekvés, akkor az már árthat másoknak, akkor már akkor az már akár bűncselekmény is lehet.

És valami ilyesmi jutott erről is eszembe, hogy tulajdonképpen ha egy gyerek megkérdezné, hogy apa, az egy jó dolog, hogyha meg anya természetesen, hogyha az egy jó dolog, hogyha segítünk másoknak, és ha mondjuk nekünk van egy egy felesleges szobánk, van akár egy kis apartman a házunkban, akkor fölajánljuk, hogy átmenetileg mondjuk tudjon ott lakni, élni, merthogy vannak olyan nehéz helyzetek az életben, amikor segítségre van szüksége embereknek.

És akkor nagyon jó, ha mi tudunk segíteni, akkor segítsünk.

És mondanám mindenki, persze, ez egy fantasztikus dolog.

És akkor hogyha ő esetleg cserébe segít nekünk, mert ott lakik, és éppen nincs munkája, és egész napotó van, és ráér, akkor az az jó dolog, igaz?

És akkor hát végül is el lehet fogadni.

Hát hát végülis ha ott van ő is, akkor közösen végül is egy háztartásban tudunk élni, és hogyha az jó.

Na és akkor jön a következő lépés, hogy de ez meddig jó dolog, vagy ez meddig legális, hogy hol vannak azok a határok, amiket illene kellene a tízpancsolat, a jóérzésünk, a a kultúránk, az etikettünk és mindenféleát a neveltetésünktől vezérelve meg kellene húznunk, hogy azt mondjuk, hogy de ez csak eddig terjedtet, és ezen túl nem. és hol van kinek hol van az intim szférája és hol van a a a a becsülete a lelke a satöbbi satöbbi.

És valami ilyesmi jut erről eszembe, hogy hogy azért is beszélgetni kell mindenről a témáról, mert hogy én szeretném, hogy segítsünk a modern szülőknek, akik hallgatják az apaidőt és nézik is, hogy hogy ők el tudják mesélni a gyermekeiknek, hogy hogy mások kizsákmányolása az honnantól kezdődik.

Két dolog jut eszembe, hogyha elfelejteném, akkor légyszíves emlékeztes.

Az egyik az az, hogy hogyan működnek a gyerekek, hogyan használják egymást, és hogy mennyire párhuzamot lehet hozni, amikor felnőtt korban is ez történik, merthogy egy kicsit infantilis dolog ez, hogy a másiktól mindent elvehetünk.

És a másik pedig az, ami eszembe jut, az az ukrán háború kitörésekor a menekülteknek a helyzete, ahogy reagáltak a hétköznapi emberek segítő szándékkal és olyanokkal kapcsolatban, akik alapvetően akár középosztálybeliek, tehát hogy nem azzal a múlttal rendelkeznek, amit szoktam mondani, hogy az emberkereskedelem áldozatoknak általában a gyerekkorából vagy a múltjában felelhető a bántalmazás, ami lehet verbális, fizikai vagy szexuális bántalmazás, illetve az, hogy diszfunkcionális családból jönnek, hanem ez egy másikféle krízishelyzet volt, ami szintén kiszolgáltatott helyzetbe sodorta az embereket.

És akkor mondom először azt, hogy hogy milyen érdekes volt pont ez, hogy befogadjunk-e a háztartásunkba ukrán menekülteket, akik a háború elől menekülnek anyák, nők, gyerekekkel, és hogy a legsérülékenyebb csoport egyfelől, másfelől meg ugye azt mondhatjuk, hogy miközben ők nem rendelkeznek ezzel ezekkel a háttérdokkal, amiket említettem, de mégis egyszerre váltak hajléktalanná, egyedülálló anyává vagy egy olyan nővé, akinek nincsen kapaszkodója, és segítségre szorulnak vita nélkül.

És közben teljesen kilátástalan a jövője, hogy meddig tart ez az állapota, nem tudja kiszámolni.

Tehát, hogy hogy azt gondolom, hogy a kultúrsok fázisaiban is mindig nagyon fontos az, hogy hogy az úgy törre a különféle hullám, hogyha tudja azt, hogy mondjuk meddig van egy új helyzetben, de ha nem tudja, akkor ez ilyen teljesen random jön és sodródik az ember az euforikusból a depresszív amplitúdó között. ö ingadozik.

És hogy hogy nagyon érdekes az a dinamika szerintem, hogyha befogadunk egy embert, aki idegen segítségre szorul, mondjuk egy ukrán menekültet, és ezt tapasztaltuk is, hogy hogy körülbelül két hét után elfáradnak azok, akik nem akarják azt az embert kihasználni.

Az egyik embernek szívességet teszünk, és ezért ő úgy érzi, hogy hálával tartozik. esetleg elkezd otthon mosogatni, háztartást vezetni, hogy valamit adjon.

És akkor mondhatjuk, hogy neki nem kell, de egy idő után elkezd terhes lenni, hiszen ő ott fogyaszt, költeni kell rá, és több a mosogatnivaló, vagy a mosnivaló, az áram, a satöbbi, minden, ami ezzel jár.

És természetes az, hogy kényelmetlenné válik, meg ugye felborul az eddigi megszokott harmónia vagy diszharmónia.

És akkor ez átfordulhat oda, hogy egy idő után az ember elkezd gondolkodni, vagy csipkelődni, hogy jó, hogy itt van, de azért csináljon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás”

Miről szól ez az epizód: „Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás”?

Az Apaidő podcast 38. adásában De Coll Ágnes, az emberkereskedelem elleni küzdelem szakértője, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa beszélget Kertész Andrással az emberkereskedelemről. Kiemelik, hogy ez egy kizsákmányolási folyamat, amely során felnőttek másokat érzelmi… Az epizód a Apaidő című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: De Coll Ágnes, Kertész András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás”?

Fő témái: emberkereskedelem, kizsákmányolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több szeretet, kevesebb emberkereskedelem - De Coll Ágnes / Apaidő podcast 38. adás”?

Megjelenés: 2025. 09. 28.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/apaido/tobb-szeretet-kevesebb-emberkereskedelem-de-coll-agnes-apaido-podcast-38-adas

Több epizód a Apaidő-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból