atlatszo.hu

Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4

· PT1H15M32S

Összefoglaló

A Fidesz által az elmúlt másfél évtizedben felépített, közpénzből finanszírozott nemzetközi think tank-hálózatot elemzi az Átlátszó podcastjának negyedik adása. Zubor Zalán és Sarkadi Nagy Márton oknyomozó újságírók ismertetik, hogyan működött ez a rendszer, milyen szervezeteket…

Röviden

Műsor
atlatszo.hu
Megjelenés
2026. 07. 08.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Zubor Zalán, Sarkadi Nagy Márton, Orbán Viktor, Hont András, Jordán Adél
Témák
think tank, közpénz, oknyomozó újságírás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Hogyan épült fel a Fidesz nemzetközi think tank-hálózata, és mit vásárolt vele a kormány? 03:00 – Végigvesszük a legfont
  2. — Így lett Magyarország a nemzetközi populista jobboldal találkozóhelye.
  3. — A közpénz útja az alapítványokon keresztül vezet a think tankekhez.
  4. — Mihez kezd a Tisza-kormány az MCC-vel és a Batthyány Lajos Alapítvánnyal? (Adásunk felvétele után jött a hír, hogy júliu
  5. — Elmeséljük, milyen akadályokba ütközött az Átlátszó, amikor megpróbálta feltárni a think tank-hálózatok finanszírozását.
  6. — Mit ért el valójában a Fidesz a több százmilliárdos szerződésekkel? 42:50 – Az MCC és a BLA kiemelt politikai szerepéről
  7. — Orbán Viktor sajátos mentőakcióba kezdett a választási vereség után.
  8. — Miért tűnik úgy, hogy a Fidesz maga mondott le a think tank-hálózat jelentős részéről? 1:00:57 – Csontvázak a szekrénybő
  9. — Hogyan értelmezik a nemzetközi konzervatívok a Fidesz választási vereségét? A podcast az Európai Unió társfinanszírozásá

Ebben az epizódban

Az elmúlt hetekben látványosan összezsugoródott az a birodalom, amit a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben közpénzből és állami monopóliumokból épített.

Mai adásunkban az Orbánrendszer nemzetközi szellemi hátországáról beszélünk, és arról, hogy ezek finanszírozásával valójában mit vásárolt a leköszönő kormány.

Ez itt a Papíron Szép, az átlátszó szerkesztőségi podcastja.

Vendégeim: Zubor Zalán és Sarkadi Nagy Márton.

Oknyomozó újságírók, az Átlátszó munkatársai.

Támogassátok az idén 15 éves átlátszót, hogy még több fontos ügyről tudjunk podcastot készíteni.

Egy think Tank, mit nevezünk így? >> Szerintem Think Tanknek egy olyan szervezetet nevezünk, ami valahol úgy néz ki, mint egy oktatási vagy kutatási intézmény, de nem része a az akadémiának.

És emiatt talán a színvonal és a az igények azok nem feltétlenül ugyanazok. miatt lehet arról beszélni, hogy sok szintank az politikailag valamilyen oldalhoz vagy akár valamilyen párthoz tartozik.

Nemrég volt egyébként egy műsor, ahol az egyik meghívott vendég a MCC egyik oktatója volt, ami ugye nálunk, hogyha ők bemutatkoznak valahol, akkor ők magukat egy oktatási intézményként mutatják be.

Ott viszont már úgy konferálták fel őket, hogy a budapesti konzervatis tanknek az egyik munkatársa, aki most nyilatkozni fog.

Tök jó, hogy ezt mondtad, mert kapcsolódik a következő kérdésemhez, hogy ezek a hát egységek vagy szervezetek konkrétan kihez szóltak?

A konzervatív elit vagy valami más? >> Talán érdek érdemesebb volna megfogni azt a kérdést, hogy voltaképpen miről is tehát, hogy mik azok a konkrét szervezetek, amikről beszélünk.

Nem, hiszen én nem állítom, hogy ennek a kérdésnek az elméleti szakértője volnék, de hogy a a think tank, mint egy ilyen frappáns, vicces angol nyelvű kifejezés okos emberek egy szobában vagy egy egy dobozban, az igazából egy már létrejött szervezeti jellegzetességnek a leírására szolgált.

Ezek elsősorban az angol száz világban jöttek létre valahogy a kormányzattól független, de mégis közpolitikai kérdésekben a hangjukat hallató szerveződések, amikben értelmiségiek vannak, és ezeknek nyilván lehetnek különféle aspektusaik, amik meghatározzák a jellegüket és a működésüket, például oktatás, vagy azzal elmondta az előbb vagy a az a az a terület, az az elméleti terület, amivel elsősorban foglalkoznak, ugye ez idővel a közpolitikán túl gazdaságra a környezetvédelemre számos más területre is kiterjedt.

Mostan nagyon sokféle thinkt tank van.

Nagyon nehéz volna megmondani, hogy mitől think tank egy ting tank, de hogy például Magyarországon ahol a politika környéki intézményeknek a tipológiája az elsősorban német hatásra alakult ki, ezeket hagyományosan háttérintézményeknek szoktuk hívni. mondjuk a kormányzatnak a háttérintézménye, vagy egy politikai pártnak a háttérintézménye.

És amikről beszélünk, mondjuk mondjuk most az olyan az elmúlt időszakban a közérdeklődés homlokterébe került nevek, mint a Mátes Corvinus kollégium, vagy a Batyányi Lajos Alapítvány, azt hiszem ezzel fogunk a legtöbbet foglalkozni, vagy a Denub Institute, az alapjókérközpont, vagy akár a a Magyar Külügyi Intézet [horkantás] és mondjuk a szövetség a polgári Magyarországérő alapítvány.

Remélem jól emlékszem a nevére.

Ö ezek többnyire mind olyan szervezetek, amik hasonlóképpen valahol a politika és a közélet környékén mozogtak az elmúlt 20 évben, valahogy a Fidesz és a kormány és a függetlenség, a tényleges függetlenség között ebben a ebben a három tengelyű mezőben valahogy nyilván nem függetlenül attól, hogy mennyire a hatalma alájtotta és a saját ízére formálta Orbán Án Viktor és a Fidesz a kormányzati intézményeket is.

Úgy ezeknek úgy nyilván van egy hasonló ilyen konvergencia ezeknek a működésében is, de hát a az egyes intézményekre mind a saját történetük és a saját jellegzettességeiknek a mixel jellemző.

Azt hiszem, ez egy nagyon hosszú kezdőválasz volt.

Ugye ezek a szerzetek, amiket felsoroltunk egyébként azért egymástól sokszor sok mindenben különböztek.

A amikor például arról beszélünk, hogy mondjuk egy alapjogokért központ vagy egy Theub Institute, az sokkal inkább nem a háttérben működő intézmény volt, hanem egy kifejezetten egy olyan intézmények voltak, amik egyfajta arcot és nyilvánosságot biztosítottak a kormánynak, és annak az üzeneteit. eddig mondjuk korábban mondjuk el nem ért közönségeknek próbáltak közvetíteni.

A ehhez képest mondjuk egy MCC az sokkal inkább a olyan háttérmunkát végzett, hogy például képzett kádereket.

És egyébként emiatt sok minisztériummal akár a államnak később dolgozó nagy vállalatba is ugye be egyébként bekerültek elég sokan MCZC-s diákok, akik egyébként beszélnek arról most az új kormány, hogy megalakult, hogy ez problémákat is okoz, mert nem tudják, hogy a mondjuk mennyire bízhatnak meg ezekben a volt Mzc-sekben, mennyire nevezhetők ők akkor a Fidesz egyé megmaradt katonáinak.

A és akkor például ott vannak a mondjuk olyan szerzetek, mint a ugye Batyányi alapítvány, ami tulajdonképpen a inkább egy ilyen pénzosszó szervezetként működött.

A denut is tulajdonképpen az ő projektjük volt, de ő volt ami ugye állami részben állami hátterügyekva alapítványként osztott pénzt többek között a az alapért központ alapítványának is.

Úgyhogy ezek nagyon sokszor egyébként különféle funkciókat szolgáltak.

A amiben szerintem hasonlítottak az és itt főleg ugye a alapjogokért központ New Institute, illetve azzó Batyány Alapítvány részben a MCC ezek annyiban hasonlítottak, hogy ezek kifejezetten nemzetközi karakterűek voltak.

Voltak is egyébként köztük átfedések arra nézve, hogy ugye milyen kutatókat alkalmaztak, külföldi kutatókat, vendégkutatókat.

A nagyon sokan volt, akik a Denum Instituteban vendégkutatói pozíciót kaptak, és egyébként a mellett oktattak a Matias Corvinus kollégiumban is a alapjogokért központ, ami a egyébként ugye együttműködött a republikánus pártháttérintézményeivel, különösen a ugye a szípekkel, akik a itteni ugye konferenciákat is megszervezték. ők szintén szerepeltettek olyan figurákat, akik mind a két intézményben is részt vettek.

Úgyhogy a ez a külföldi láb ez ebben a három esetben nagyon fontos volt.

És akkor ugye kérdezted, hogy tulajdonképpen mi volt a cél, és mi volt ezeknek a célközönsége?

A volt, én én úgy foglalnám, hogy elindult nagyjából a Trump megválasztása idején és a legelső ciklusában egy fajta hát ilyen globalizálódás a a populista jobb oldalon. gyakorlatilag megalak el kialakult egy fajta globálissá vált ilyen egységes jobboldali szervezet és személyi hálózat egy egyfajta ideológia egyfajta politizálási stílus és a ezt ezt egyébként nagyon pontosan látták is a a Fideszben, hogy hogy ez kialakul és hát volt egy szándék, hogy hogy ebbe bele kell csatlakozni és Magyarországot ennek egy fajta központjává kell tenni.

És jelentős részben erre szolgáltak ezek a az intézmények.

Ez egyébként sikerült is, és ö a ebben a körben egyfajta magyar lobbit sikerült is kialakítani, ami a egyébként elisért eredményeket.

A az más kérdés, hogy egyébként most ez az országnak hasznára vált-e?

Ö viszont a Fidesz politikai céljait, vagy vagy amit ők annak gondoltak, azt tényleg ebben a közösségben képviselte. >> Ezeknek a szervezeteknek a finanszírozása is egy elég sajátos modellre épült.

Ugye az átlátszó több cikkben is foglalkozott a The Noob Institute vendégkutatóinak a kifizetéseivel vagy a Batyányi Lajos Alapítvány finanszírozásával.

Miért pont alapítványokon keresztül érkezett a pénz?

Nehéz megszólalni azután, hogy a zalán tulajdonképpen lelőtte a beszélgetést.

Tehát, hogy a van itt még bármiről beszélnünk az elejétől végig elmondtad.

Igen, hát igen, biztos lehet valamit.

A >> a kérdés az volt, hogy miért alapítványokon keresztül érkezett a pénz ezekhez?

Igen, a én azt hiszem, hogy érdemes kiindulni abból a tipológiából, hogy mégis kik voltak az alapítói és a fenntartói ezeknek a szervezeteknek.

Azalán segít megérteni azt, hogy hogyan lehet ezeket mégis különböző halmazokra osztani, meg különböző sapkák alá betenni.

A ugye a magyar külügyiintézet az például egy kormányzati háttérintézmény abban az értelemben, hogy a a fenntartója végső soron az a kormányzat.

Ö tehát, hogy az nagyon-nagyon kevéssé különbözik a magyar kormánytól. amikről beszélünk, a azok azok közül az MCC és a Batjányi Lajos Alapítvány elsősorban, amelyek korábban magán alapítású alapítványként léteztek, és aztán különböző jogi folyamatokon keresztül a magyar kormány az megszerezte, vagy valamilyen módon hozzájutott, megkapta ezekben a szervezetekben az alapítójogok gyakorlásának a lehetőségét.

Ö onnantól kezdve ezek az alapítványok egyfajta kvázi állami szereplőként működtek.

És ez volt mondjuk az első kör, az első hé a hagymának.

És a második kör, a második hé a a hagymának az azok a azok a szervezetek, amik kifejezetten magán alapításuként jöttek létre.

Nem is változott meg ez a jellegük, tehát hogy ezek nem kerültek a kormányhoz.

De ezzel szemben olyan szervezeteken keresztül kapták a finanszírozásukat, amelyek már az első héon vannak, és amelyek közvetlenül az állami támogatást csatornázták tovább.

Ugye az alapjogokér központ az egy nagyon jó példa erre a második körös szervezetre, hiszen a Szántó Miklós volt az alapítótulajdonosa, akiről ugye nagyon jól lehet tudni, hogy egy korábbi ifjú konzervatív közegből érkező a KDNP ifjúsági szervezetében már fiatal korábban aktív korábbi ifjúsági politikus.

Tehát ezek a Fidesznek a a legszorosabb holdudvarába tartozó emberek, akik magánemberként megalapítják ezeket a szervezeteket, mint az alapjokérközpont, de mondhatnám az ökonomus alapítványt is, másokat, és aztán a első körbe tartozó szervezeteken keresztül kapják az állami pénzt.

Ez azért jelent egy jelentős változást a korábbi állapotokhoz képest.

És nem állítom azt, hogy a nem tudom az Orbán Viktor előtti normális állapotokhoz, de mégis korábbi állapotokhoz képest, hogy a a korábban domináns ö rendszerben a pártokhoz kötődő hasonló háttérintézmények mondjuk a szövetség a polgári Magyarországér alapítvány, amit párt hogy hívják ezt?

Párt Alapítvány törvény szerint a pártok választási eredménye után kaptak állami támogatást, és ezek a pártalapítványok ebből a pénzből osztottak azoknak, akik hasonló kisebb tinteeket csináltak, újságokat, hasonlókat az egyes pártok körül.

Az alapjogokért központ például annak idején a legelején az Eszpémától Fidesznek a pártalapítványától kapta a saját bevételét.

A Batyány Lajos Alapítvány az szintén a jobb oldal környékéről indult, és 2010 magasságában szintén az SZPM-ától a pártalapítványtól, világosan pártos forrásokból kapta a saját bevételeit.

És ami történt án fokozatosan, de egyre látványosabban, az az, hogy ezek a különböző szervezetek, ezek ezeknek egyre inkább elkezdett lecsökkenni az a bevétel, amit kaptak a Fidesz saját szervezeteitől, és ezzel párhuzamosan rendkívüli módon megnőtt az, amit a kormányzattól kaptak.

Korábban ilyen nem volt, hogy a kormányzat a politikai pártoknak a holdudvarába tartozó szervezeteket ilyen mértékben finanszírozza.

És ezek az arányok olyan mértékben meg is fordultak, hogy hogy tízszeres százszoros arányykülönbség jött létre.

Korábban a kicsikek is nem kicsike, de hogy tisztes mértékű szervezetekhez képest óriási mértékű óriási méretű think tankek jöttek létre a Fidesz közelében kormányzati finanszírozásból.

Ugye az MCC-t és a Batjányi Alapítványt mondtuk ilyen elsőkorös szervezetnek.

A Denub Institutot érdemes megcsillagozni, hiszen a denub institute ez nem rendelkezik önálló jogi formával. hanem a Batyányi Lajos Alapítványon belül működik.

Ezt igazából nem lehet elválasztani a kettőt.

A BLA és az MCC volt az a két nagy szervezet, amik közvetlenül a kormánytól kaptak pénzt különböző jogcímeken.

Ezzel nem akarok nagyon sokáig foglalkozni, mert unalmas, de a a KEWA törvény előtt, ugye ez a speciális alapítványi törvény előtt, ezek állami adományként kapták az állami pénzt, utána pedig úgynevezett állami vagyoni juttatásként.

Ajándékba adta az állam a pénz pénzt.

A különbség az az volt, és ez egy nagy különbség egyébként, hogy az MCC-nek van egy nagy oktatási lába, ahol elsősorban diákokkal foglalkoznak egyetemisták, a középiskolásokkal, különböző ingatlanokban történik ez az oktatás, hogy nekik nagyon nagy vagyonuk volt, és ez a vagyon nagyon jelentős részben ingatlanokban állt.

A Batyányi Alapítványnak egy nagyságrendel kisebb vagyona volt, de ők ezt azonnal át is adták.

Vagy elköltötték a Denitra, vagy azonnal tovább adták olyanoknak, mint az alapjókér központ és más hasonlóknak. amik szintén a Fidesznek a holdudvarából kinőtt magántulajdonú, magánalapítású think tankek voltak.

És itt térnék vissza az eredeti kérdésedre, miszerint miért alapítványokon keresztül érkezett a pénz?

Igazából szerintem két dolog van.

Az első a Fidesznek a az a törekvése, hogy mindent, amit amit ő a másik oldalnak vél, amit ő az ellenfelei oldalán lát, abból kell egy neki is, ha izé van nekik egy bicikliük, akkor nekem is kell egy bicikli.

És az volt én szerintem a Fideszen belül a tapasztalás, hogy hogy ami ami számukra kellemetlen, azok a azok az értelműségből érkező megszólalások, azok az elemzőtípusú megszólalások, amik azt értelmezik, hogy az ő politikájuk az ténylegesen mit csinál, milyen célt szolgál, és és nehezen tudtak, én azt hiszem, védekezni ezekből a részben értelműségi szakértői részben újságűrői pozíciókból érkező kritikákkal szemben.

És az volt a tanulság, hogy akkor nekünk is kell sok újságíró és sok elemző, akik ilyen fontos székekben ülnek, és akkor azt lehet mondani, hogy ezek a fontos szakértők, ezek meg azt mondják, hogy a Fidesznek van igaza.

És és viszont tehát, hogy ehhez kellett pénz, tehát hogy nyilván Jézus koporsóját sem őrizték ingyen.

És ehhez valahogy szükség volt szervezeti formákra, és másolták, én azt hiszem a a nonprofit szervezeti formákat.

Az egy erős érve volt a kormánytól független nyilvánosságnak, hogy ők nonprofit szervezetekben…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4”

Miről szól ez az epizód: „Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4”?

A Fidesz által az elmúlt másfél évtizedben felépített, közpénzből finanszírozott nemzetközi think tank-hálózatot elemzi az Átlátszó podcastjának negyedik adása. Zubor Zalán és Sarkadi Nagy Márton oknyomozó újságírók ismertetik, hogyan működött ez a rendszer, milyen szervezeteket… Az epizód a atlatszo.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Zubor Zalán, Sarkadi Nagy Márton, Orbán Viktor, Hont András, Jordán Adél.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4”?

Fő témái: think tank, közpénz, oknyomozó újságírás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az orbáni think tankek titkai | Papíron szép #4”?

Megjelenés: 2026. 07. 08.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/atlatszo-hu/az-orbani-think-tankek-titkai-papiron-szep-4-55578351

Több epizód a atlatszo.hu-ből