atlatszo.hu

A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma

· PT1H4M4S

Összefoglaló

A Szuverenitásvédelmi Hivatal, bár csak két évig működött, az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb intézménye volt. Az Átlátszó újságírói, Bodnárs Husa és Sarkadi Nagy Márton, valamint Solti Hanna vendégek a Papíron Szép adásában, ahol felidézik a hivatal létrehozását, politikai…

Röviden

Műsor
atlatszo.hu
Megjelenés
2026. 08. 11.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Solti Hanna, Sarkadi Nagy Márton, Hont András, Jordán Adél
Témák
szuverenitásvédelmi hivatal, orbán-rendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal már a múlté, ez nem jelenti azt, hogy felesleges beszélni róla.
  2. — Az öröksége még sokáig itt marad velünk – és nem csak a célba vett civilekkel, újságírókkal, ellenzékiekkel.
  3. — Felidézzük azt a politikai környezetet, amiben a hivatal megszületett, és azt, hogy miért pont a független sajtó és a ci
  4. — Milyen szerepet vállalt (önkéntelenül is) a független média a politikai változások előkészítésében, a Tisza felemelkedés
  5. — Körbejárjuk, hogyan illeszkedett az intézmény az Orbán-rendszer hatalmi struktúrájába, és miben hasonlított a titkosszol
  6. — Átlátszó vs Szuverenitásvédelmi Hivatal.
  7. — A gödi Samsung-akkugyár, a GödÉrt Egyesület, az Átlátszó és a külföldi támogatásokról szóló narratíva esete.
  8. — A hivatal jogkörei korlátozottak voltak, de így is nagy károkat tudott okozni.
  9. — Miyen érzés volt úgy dolgozni, hogy egy állami intézmény jelentéseket készített a szerkesztőségről? Milyen hatással volt
  10. — A SzuHi kudarca: hiába a milliárdos költségvetés és a széles jogkör, bizonyítékot nem tudtak felmutatni.
  11. — Szuverenitásvédelmi? Átláthatósági? Ellehetetlenítési? 00:57:40 – A hivatal megszűnésével eltűnt-e az a politikai gondol

Ebben az epizódban

Az Orbánkormány által létrehozott szuverenitásvédelmi hivatal 2024 februárjában kezdte meg a működését.

Papironna feladata az volt, hogy feltárja a Magyarország szuverenitását érintő külföldi befolyásolási kísérleteket, azonban a valóságban civileket, ellenzéki politikusokat és újságírókat vett célba.

Az átlátszó volt az első szerkesztőség, amit a hivatal nyilvánosan is megtámadott.

Az újkormány egyik első intézkedéseként 2026 júniusában megszavazta a hivatal megszüntetését és kimondta, hogy annak létezése politikai célokat szolgált.

A Papíron Szép mai adásának vendégei Bodnárs Husa és Sarkadi Nagy Márton, az átlátszó újságírói, én pedig Solti Hanna vagyok.

Bár úgy tűnik, hogy a szuverenitásvédelmi hivatal már a multé, ez nem jelenti azt, hogy ne kéne róla beszélgetni.

Ti mennyireetek meg a beszántásának vagy bezárásának a hírén?

Amire nem lehetett számítani egyértelműen, az a Tiszapárt győzelme, de ugye Magyar Péter megígérte, hogy véget vett a szuverenitásmi hivatalnak, úgyhogy én számítottam rá, és ahogy megírtuk, mert kiderült, a vezetője Lánci Tamás még végkielégítést sem kap, úgyhogy ettől még nagyobb volt az öröm.

Hát egy szimbolikus intézménye volt a hivatal.

Én azt hiszem az Orbán Viktor rendszerének, vagy az Orbán Viktor késői rendszerének nagyon kevéssé meglepő, hogy az új kormány megszabadult tőle. >> Ha egy mondatban kéne összefoglalni, akkor szerintetek mi az öröksége ennek a hivatalnak?

Hát a a történetén nem lehet egy mondatban [nevetés] szerintem, de ezt nem szeretik a műsorvezetők az ilyen választ, merthogy a a története az a tanulságos és annak a mozzanatai meg az ellen tett például az átlátszó által indított per, amit a a szorítási hivatal ellen indított.

Szóval, hogy ezek ezekből nagyon sok tanulság szűrődik le szerintem a jövőre vonatkozóan, hogy hogy bármikor valami hasonló történik.

Majd majd megvilágítjuk, hogy mit értünk ezalatt, hogy hasonló, mert mert az sok minden lehet.

Szóval, hogy hogy ö én más örökséget ö nem látok ö attól függően, hogy azok az emberek, akik a szóentásvédelmi hivatal környékén mocorogtak, azok azért azért kapnak-e a jövőben bármiféle szerepet, mert akkor viszont esetleg a az örökségét más tovább tudja vinni. >> Egyetért Uzsából én is azt hiszem, hogy hogy voltaképpen ez a történet.

Ez ez érdemes arra, hogy beszéljünk róla és újragondoljuk.

Nagyon sok tekintetben bennén a szuveréen testvédelmi hivatal történetét egy olyan csebben a tengertípusú mikrotörténetnek gondolom, aminek önmagán túlmutató jelentősége van abban, hogy milyen irányba tartott ez a későb Orbán rendszer, és minek kapujában, minek a szélén sikerült végül is megfordulni.

Milyen ország lehettünk volna, hogyha ezen az úton megyünk tovább?

És hát ugye az történt egyelőre, hogy hogy megálltunk, én azt hiszem, hogy egy egy szakadék szélén és és visszafordultunk, ami egy ami egy nagyon szép dolog, és ebből lehet tanulságokat levonni és erőt meríteni, de ugyanakkor egy nagyon hosszú út vár ránk valami olyan irányba, ahol ténylegesen egy sikeresen működő országig tudunk eljutni. és ezeket a történeteket, hogy hogy mielőtt fordultunk vissza, és hogyan fordultunk vissza, ezt érdemes újra mesélni és újra értelmezni, hogy hogy legyen valami a történetünkben, ami a tovább előrevezető útban segít minket.

Azt hiszem, hogy a szúrányításmi hivatal, ami amire visszatekinteni részben tragikomikus, tehát hogy ez egy nevetséges brigád a Lánci Tamással az élen, de ugyanakkora történetében nag rettenetesen félelmetes felhangok is voltak, és nem sokon múlott az, hogy nem lett kifejezetten drámaan tragikus eredménye az egésznek.

Ez nagyon sokat magában hordoz abból, amilyen az Orbán rendszer volt egészében. >> Vigyetek minket vissza 2023 végére, ha jól mondom.

Mi volt az a politikai helyzet vagy környezet, amiben megszületett ez az intézmény? >> Hát ugye a sokféle az Orbánrendszer sokféle leírása, hogy autokratizálódó hatalom, szóval, hogy az haladt egyre egyre az autoritár jelleg felé.

És és egyre hangsúlyosabbá vált a sajtónak a az áld szerintük ádatlan szerepe, meg a civilek árdatlan szerepe.

Ugye ab ebbe benne van az is, hogy a az ellenzék, a politikai pártok, az akkori politikai pártok most úgy fogalmazzuk, hogy tehetetlenül tematizáltak bizonyos dolgokat, vagy képviseltek bizonyos dolgokat ezzel a rendszerrel szemben. és akik potásebben, vagy akik ügyesebben csinálták, vagy akik akiktől jobban tartott a hatalom, az adott esetben a civil szervezetek voltak, a független sajtó volt.

Ö, tehát voltak minták nyilván Orbán előtt, majd beszélünk róla, vagy Marci is elmondja, vagy bárki elmondhatja, meg tudjuk is, hogy orosz minták és egyebek, tehát más autoritsimek is ezeket a entitásokat, a civileket és a a sajtót próbálták kordába szorítani.

Ugye a ami ami ami ami az érdekes volt az, hogy vagy amin meglepődtek sokan, hogy megmeri ezt lépni és hogy majd hogyan fogja meglépni a teljes elhetetlenítést az Orbán rendszer.

Szóval ez volt tulajdonképpen a szuhénak a a története, meg én azt gondolom, hogy ez a háttere, de valószínűleg kihagytam dolgokat a 23-as évből. >> Színezném inkább.

Azt hiszem, hogy egyrészt ott volt ebben a történetben az, amit Zsuzsa is mond.

Orbán Viktornak az ellenzéke 2010 és 14 között fölszámolta önmagát.

És Orbán Viktor valamiért arra jutott 2010 és 14 között, hogy az ő hatalom gyakorlására a veszélyt Magyarországon egyedül a média és egyedül a civil szervezetek jelentenek.

És ehhez volt egy a valóságtól elég távolálló összeesküvés elmélet arról, hogy milyen elképzelhet érdek mentén ténykednek ezek a különböző szervezetek.

A ugye innen származik az a mondás, hogy hogy a a sajtó ellenzékként működik, mert az ellenzéktegrálódása ellenére a függetlenül működő média szervezetek önmagukban és társadalmi szektorként képesek voltak önmaguktól azonosítani, feltárni, tematizálni különböző történeteket.

És 2023 decemberében, amikor előre megismerhető különösebb előzmények nélkül beterjesztették a szuverenitásvédelem hivatalt létrehozó törvényt, akkor már a sokadik választáson voltunk úgy túl, hogy az ellenzék semmilyen veszélyt nem jelent Orbán Viktorra.

Ö, Orbán Viktor és a Fidesz választásról választásra rituálisan legyőzi az ellenzéket, és a kettő között, és folyamatosan pedig rituálisan legyőzi, és hatalmat gyakorol a vele szemben tényleges hatalom nélkül, de intellektuális kihívásokat támasztó sajtót és civil szervezetet, civil szervezeteket.

És a a hivatal maga az egy új bunkós bot lett volna abban az eszköztárban, amivel ez az egyre bejáratottabbá váló, egyre dominánsabb rituális ledorongolás a két választás között zajlik.

Ugye a nagy, bocsánat, a nagy ellenzéki összefogás után vagyunk a teljes ellenzéki szétesésben a 2026-os választásokra történő ráfordulás több mint két évvel megelőzően.

Igen, [horkantás] ezt akarom ehhez hozzátenni, hogy közben hallgatlak meg erre az agyam, hogy hogy én én azért szeretném hangsúlyozni, még civileket és sajtót emlegettünk, hogy nagyon helyesen látta az Orbán rendszer meg a szuverenitásvédelmi hivatal.

Ez kapcsolódik az, amit mondtál, hogy politikai tényezővé vált a a civil társadalom és a sajtó.

És ez ez egy nagyon érdekes dolog, mert ugye most 26-ban történt egy politikai hatalomváltás, de a egy egy másik podcastben majd esetleg beszélgessünk arról, hogy ezt az új ö hatalmat megszerző pártot és közösséget, mer ugye a Tiszapártnak talán nincs olyan sok tagja, de mögötte áll egy nagyon erős népi mozgalom, ha úgy tetszik. az milyen módon, vagy hogyan készítette elő ez a hatalom által, az Orbán hatalom által nagyon veszélyesnek tartott civil társadalom és a és a független sajtó.

És hát ugye nyilván most akkor hazabeszélek civilként is meg sajtósként is, hogy nagyon előkészítette és nagyon erőteljesen tudott támaszkodni ez a ez az új mozgalom, ez a Tisza mozgalom, ez az áradó egyre jobban áradó, de hát csak az utolsó évben áradó mozgalom. erre a szellemi tőkére, meg arra a tudásra, meg arra a bizonyítékmazra, amit ezek a civilek, és és ez a ez a szerencsére minden megpróbáltatás ellenére sokszínűen működő független sajtó előállított a a valóban a folyamatosan választásokon győzelmet arató Orbánhatalommal szemben.

Kétségtelenül nem sok társadalmi intézmény maradt az Orbánrendszer végéről, ami konzisztensen képviselt volna polgári alkotmányos értékeket Magyarországon.

A a sajtón és a a civil szférán kívül abszolút egyébként nagyon érdekes az egész kérdéskör.

De ahova el akartam jutni egyébként nem teljesen független ettől a ettől az észrevételtől az az, hogy ez egy lefutatt meccs volt.

T Orbán Viktor már ott a a póker a kezében, és még még pakolja be az ászokat a a a kezében lévő kártyák közé valahonnan a zsebéből.

Ez lett volna a szuverenitásvédelmi hivatal.

És ebben a pillanatban ugye 23 decemberében nyújtották be a törvényjavaslatot, 24. februárjában állt fel a hivatal, és a a kettő között robbant ki a kegyelmi botrány.

És ez egy olyan gellt adott az egésznek, amitől teljesen más módon kezdett el működni a magyar politika.

Ugye idővel megjelent a kegyelmi botrány farvizén Magyar Péter, aki a mozgalm és a pártja felépítése után választásokat nyert és miniszterelnök lett.

De hogy a ez ez azért érdekes szerintem, mert az időzítés mutatja nekünk az események egymás utániságából következik az, hogy hogyan kapott Gellert a hivatal, és hogyan nem nem tudta megvalósítani, nem tudta betölteni tulajdonképpen a a lényegi célját, amiért létrehozták.

A most a jelenből visszatekintve látjuk, hogy ezek az évek teljesen máshogy történtek a Fidesznek, mint ahogy tervezték.

De amikor a hivatal létrejött, akkor Orbán Viktor Orbán Viktor volt egyedül a magyar politikában, és nem volt neki kihívója, és ez a hivatal arról szólt, hogy ne is legyen. >> Miért volt szerintetek fontos a kormánynak, hogy hogy ne csak egyszerűen kritizálja a független sajtót és a civil szereplőket, hanem egy állat állami hivatalon keresztül tegye mindezt?

És miért pont a szuverenitás lehetett ennek a hívószava? mindannyian tudjuk ezt a történetet, csak annyi minden történik most, hogy elfelejtjük, de ugye nagyon érdekes volt ez, hogy hogy egy állami szerv jön létre, aminek azonban úgymond véleményalkotási szabadsága van, de ezt a véleményt majd esetleg bizonyos szervek, nemzetbiztonsági szervek meg kormány figyelembe fogja venni.

Tehát alkottak egy olyan olyan szervet, ugye, és ez majd a perünkben, az átlátszó perében ki is derült, hogy hogy nem jól csinálták, hogy hogy tulajdonképpen nincsen jogköre arra, hogy letartóztasson bárkit, vagy vagy bezárhasson egy szerkesztőséget, csak úgymond jelentéseket írhat, amiben javaslatokat fogalmaz meg. úgymond a a a jelentése, akikről a jelentéseket írták, azok megélyegzettnek éreztették magukat, és érezték is.

Tehát a kezdetben, ha visszagondoltok, akkor a szhi, a szuverenitás védelmi hivatal, ha úgy tetszik, akkor jelentéseivel nagy felhámodást keltett.

És amit mondtál, hogy utána jött egy ilyen politikai változás a magyar életben.

Megszakíthatlak mielőtt elkezdjük a a gyakorlati tevékenység tárgyalását, én még a >> itt a az értelmezésé, hogy definíciós hterhéz hozzátennék pár ecsetvonást, már csak azért is, mert a perhez aztán tényleg nem tudok majd hozzászólni.

Elnézést, hogy egy kicsit túlbeszélem az elejét, megígérem, hogy a a podcast második felében Zsuzsa fog többet beszélni. >> Légyszi, légyszi.

A de amit amire én sokszor gondoltam ezzel kapcsolatban, az az, hogy a a szuverenitásvédelmi hivatalt, mint ahogy a ennek a késői Orbán rendszernek sok intézményét mindig így definiálni kell egy ilyen beszélgetés során, hogy akkor mi ez?

És akkor el kell mondani, hogy ez szuverenitás védelmi, és ez már nehézséget jelent, hiszen ez egy olyan szó és szókapcsolat, amiben mással hangzó torlódás van.

Azért a mindennapi életben ritkán használjuk, különös létrehozták volna, ritkán használjuk ezeket a ké hülye neve van.

Hülye neve van ennek az intézménynek és nem ez az nem ez az egyetlen eset, amikor a Fidesz és Orbán Viktor kifejezetten hülye nevű intézményeket csinált, akár ilyen szervezeteket, akár törvényeket.

És nekem az a legjobb megfigyelői meggyőződésem, hogy ezek részben szándékosan ilyen hülye nevűek, hogy ne nagyon nehézen, nagyon nehezen lehessen beszélni róla olyan módon, hogy ez könnyen átadható például a sajtó számára, vagy könnyen meg lehet érteni azoknak a számára, akik nem gyakran találkoznak ezzel a szóval, hogy szuverenitás.

És hát egyébk nem sokan foglalkoznak ezzel a mindennapokban.

Ezt lehetett látni abból is, hogy a Fidesznek az értelmiségi holdudvarának a az eminán szereplői is rendszeresen belebonyolódnak abba, hogy hogy kell kimondani ezt a szót akkor is, amikor kamerával veszik őket.

A >> szvenír vagy szverír Igen, nagyon jó.

És én azt gondolom, hogy ö tipikusan egy olyan esetre jellemző az öbre is, de erre is jellemző az, amikor eleve olyan nevet adnak egy intézménynek, ami a hétköznapi emberek számára nagyon nehezen megfogható, és ez az orbáni hatalomgyakorlásnak abba a zsákába tartozik, amiben az értelmiség lefoglalása című matrica van rányomva.

Ugye az Orbán Viktor nem egy értelmiségi karakter, ezt lehet róla tudni. fiatal korában se volt az, amikor ő Budapesten egyetemista volt, és a a nála polgáribb, hátterű, neveltetésű barátai, kollégái, Odor Gábor színházba jártak, akkor az Orbán Viktor csak azért is a fociról beszélt.

Ezt lehet tudni a róla szóló beszámolókból, elbeszélésekből.

És a az azóta eltelt évtizedekben a az értelmiségi megközelítések, álláspontok és személyek is lépésről lépésre egyre inkább kiszorultak a a politikájából.

Amikor én a Lánci Tamástról készítettem egy portrét, ez egy alaposan elkészített portrénak indult, és aztán sajnos rajtam kívülálló okokból nem tudtam befejezni.

Tehát hiába keresitek az interneten sajnos, >> de nagyon sok emberrel beszéltem hozzá.

Volt egy olyan >> egyébként a Fidesz belülről ismerő forrás, aki a láncit így jellemezte, hogy ő hogy ő lesz a szuverenitás védelemhivatalnak az élén. az utolsó értelmiségi, aki az Orbánnak dolgozva…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma”

Miről szól ez az epizód: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma”?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal, bár csak két évig működött, az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb intézménye volt. Az Átlátszó újságírói, Bodnárs Husa és Sarkadi Nagy Márton, valamint Solti Hanna vendégek a Papíron Szép adásában, ahol felidézik a hivatal létrehozását, politikai… Az epizód a atlatszo.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Solti Hanna, Sarkadi Nagy Márton, Hont András, Jordán Adél.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma”?

Fő témái: szuverenitásvédelmi hivatal, orbán-rendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása az Orbán-korszak végének szimbóluma”?

Megjelenés: 2026. 08. 11.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/atlatszo-hu/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-bezarasa-az-orban-korszak-vegenek-szimboluma-79598155

Több epizód a atlatszo.hu-ből