atlatszo.hu

Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről

· PT1H2M38S

Összefoglaló

Az Átlátszó podcast a bősi vízerőmű élettartamának meghosszabbításáról, a magyar részvételről, és a szlovák-magyar kormány tárgyalásairól szól. A Duna elterelésének jogi és ökológiai következményeit is vizsgálja.

Röviden

Műsor
atlatszo.hu
Megjelenés
2025. 09. 18.
Hossz
1 óra 3 perc
Szereplők, említett nevek
Jordán Adél, Hont András
Témák
bősi vízerőmű, duna elterelés, szlovák-magyar tárgyalások

Fejezetek

  1. — Hogyan szivárgott ki, miről tárgyal a szlovák és a magyar fél Bősi Vízerőmű jövőbeni hasznosításával kapcsolatban? Mi az
  2. — Milyen tervek utalnak arra, hogy mégis megépítenék az eredetileg Nagymarosra tervezett részét a vízlépcsőnek, esetleg an
  3. — Hogyan marad víz a Dunában, ha még több vizet vesznek ki belőle és tartanak vissza, mint a jelenlegi? Lehetséges, hogy ú
  4. — A magyar kormány a Bősnél termelt áram megvásárlásáról tárgyal, e szerint kész elfogadni, hogy a szlovák fél jogszerűen
  5. — Milyen tájrombolással ökológiai kártétellel járna, ha újabb műtárgyakkal tartanák vissza a vizet (21:03) A bősi erőmű fe
  6. — Miért venne részt Magyarország a malineci szivattyús energiatározó építésében és mi köze van ennek Bős-Nagymaroshoz? (28
  7. — Békét kötünk Szlovákiával vagy kapitulálunk? (43:13) - Szlovák és magyar politikusokhoz közeli üzleti érdekek állhatnak

Ebben az epizódban

A Bősi Vízerőmű élettartamának meghosszabbításáról, az abban való magyar részvételről, új erőművek és gátak építéséről tárgyal a szlovák és a magyar kormány.

A kiszivárgott részletek alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam jogilag is kész elfogadni, hogy Szlovákia Bősnél elterelte a Dunát.

Miért mond le Magyarország a Dunáról és jogairól Szlovákia javára?

Ennek beszélgettünk az Átlátszó podcastban Jánossy András környezetgazdálkodási tanácsadóval és Czímer Gábor szlovákiai magyar újságíróval. - Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint „eljött az ideje a megbékélésnek” a két ország bősi erőmű körüli vitájában.

Mint ismeretes, Csehszlovákia a magyar állam eddigi álláspontja és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint jogszerűtlenül terelte saját területére a Dunát 1992-ben.

Megbékélést vagy kapitulációt jelent, ha az Orbán-kormány lemond a Duna saját medrébe történő visszatereléséről némi olcsó áramért cserébe? (01:47) - Hogyan szivárgott ki, miről tárgyal a szlovák és a magyar fél Bősi Vízerőmű jövőbeni hasznosításával kapcsolatban?

Mi az amit már tudunk és mi az, amit még nem?

Czímer Gábor, a parameter.sk munkatársa ismerteti, mire utalnak a kikerült részletek és az azokra reagáló szlovák politikusi nyilatkozatok. (02:09) Milyen tervek utalnak arra, hogy mégis megépítenék az eredetileg Nagymarosra tervezett részét a vízlépcsőnek, esetleg annak megfelelőjét egy másik helyen?

Csúcsra lehet-e járatni a bősi erőművet – ahogy tervezik –, ha nincs párja lejjebb a Dunán?

Milyen erőművet terveznek az Ipolyra? (05:30) - Hogyan marad víz a Dunában, ha még több vizet vesznek ki belőle és tartanak vissza, mint a jelenlegi?

Lehetséges, hogy újabb gátakat építenek a Dunára, hogy megmaradjon a vízborítás. (07:50) A magyar kormány a Bősnél termelt áram megvásárlásáról tárgyal, e szerint kész elfogadni, hogy a szlovák fél jogszerűen terelte el a Dunát, ezzel pedig élesen szembefordul a rendszerváltás óta képviselt álláspontjával.

Vagy mégsem? (13:50) - Milyen tájrombolással ökológiai kártétellel járna, ha újabb műtárgyakkal tartanák vissza a vizet (21:03) A bősi erőmű felújításra szorul, de csak akkor éri meg 360 millió eurót költeni rá, ha több vizet vehet ki a Dunából, mint amennyit a hágai Nemzetközi Bíróság döntése alapján megtehetne.

Magyarország ebben a helyzetben lenne kész a jogsértő helyzet legalizálására a két ország közötti nemzetközi szerződéssel.

Miért nem azt képviseli a magyar kormány, hogy visszatereljék a Dunát a saját medrébe, miért fogadja el az erőmű élettartamának meghosszabbítását, amikor az már megtérült és könnyen ki lehetne váltani a szerepét az áramtermelésben? (26:11) - Miért venne részt Magyarország a malineci szivattyús energiatározó építésében és mi köze van ennek Bős-Nagymaroshoz? (28:45) - Miért támadja a két kormány közötti tárgyalásokat a szlovák ellenzék? (34:05) - Békét kötünk Szlovákiával vagy kapitulálunk? (43:13) - Szlovák és magyar politikusokhoz közeli üzleti érdekek állhatnak az újratárgyalás hátterében? (51:15)

Említett entitások

Témák

  • bősi vízerőmű
  • duna elterelés
  • szlovák-magyar tárgyalások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Átlátszó

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről”

Miről szól ez az epizód: „Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről”?

Az Átlátszó podcast a bősi vízerőmű élettartamának meghosszabbításáról, a magyar részvételről, és a szlovák-magyar kormány tárgyalásairól szól. A Duna elterelésének jogi és ökológiai következményeit is vizsgálja. Az epizód a atlatszo.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jordán Adél, Hont András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről”?

Fő témái: bősi vízerőmű, duna elterelés, szlovák-magyar tárgyalások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Visszakaphatnánk a Dunát, de inkább eladjuk – Átlátszó podcast a bősi vízerőműről”?

Megjelenés: 2025. 09. 18.. Hossz: 1 óra 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/atlatszo-hu/visszakaphatnank-a-dunat-de-inkabb-eladjuk-atlatszo-podcast-a-bosi-vizeromurol-72491226

Több epizód a atlatszo.hu-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból