Az Én Kék Zónám

Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31

· PT1M6S

Összefoglaló

Felszeghy Márton a kínai gyógyászatról, annak elméleti és gyakorlati aspektusairól, valamint a nyugati orvoslással való különbségeiről beszél. Az epizódban szóba kerül a tai chi, a csikung, a jin és jang, valamint a Mozgás Multivitamin koncepciója is. A beszélgetés kitér a…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 08. 06.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Felszeghy Márton
Témák
kínai gyógyászat, tajcsi, csikung, jin és jang
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:30 A kínai gyógyászat alapjai 05:50 A nyugati és a kínai gyógyászat közötti fő különbségek 08:12 A test és az e
  2. — A Tai Chi varázsa 14:59 TuiNa kínai masszázs 19:07 A jin és jang a kínai filozófia egyik alapfogalma 24:27 A moxa és a f
  3. — A csikung művészete 35:05 Az egészségmegőrzés elképesztően complex 38:12 Mozgás Multivitamin 40:35 A stesszt le kell moz
  4. — Vendég kérdése Kövesd Felszeghy Márton munkásságát: Facebook: https://www.facebook.com/thefivemethods Instagram: https:/

Ebben az epizódban

A kínai gyógyászóban, amikor azt mondjuk, hogy szervek, nem csak a fizikai, anatómiai szerveket értjük alatta, mint a nyugati gyógyászatban, hanem a különböző szervekhez különböző tudati, lelki, energetikai funkciók is társulnak.

Tehát egy nagyon-nagyon komplex, nagyon mély rendszerről van szó.

Ajangot használjuk, a csível dolgozuk, az energiával, ötelemmel. >> Ferszegi Márton több mint 20 éve foglalkozik kínai mozgásformák gyakorlásával és oktatásával, valamint kínai masszázsal és egészségmegőrzéssel.

Filozófiája szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a kiteljesedett élet alapja.

A pilátesz, kungfu, csikung, tai és meditáció ötvözésével olyan módszert dolgozott ki, ami átmozgatja és erősíti a testet, táplálja és keringeti az életenergiát, megmutatja a tudatot, mert az igazi edzés nem kizsigerel, hanem visszaad, fejleszti az önismeretet és javítja a közérzetet. >> Az embernek van ez a wellbeing állapota, mondjuk legyen ez a sáv.

És van a betegség, amikor te egy fizikai betegség kialakul, de közte a jólét és a betegség között van egy nagyon-nagyon széles sáv, amit diszharmóniának hívnom, amikre nem mondanád azt, hogy betegség, de azért nincsen jól az ember.

Tehát fájogat a fejed energiaszegény szorong stresszes puffad vagy székrekedés, vagy hasmenése van itt-ott fáj.

És azt gondolom, hogy az emberek többsége él őszintén szólva.

Erre mondja a kínai, hogy ne akkor kezdjünk el kutat ásni, amikor megszomjaztunk.

Nem csak az a lényeg, hogy ne legyünk betegek, hanem hogy jól legyünk.

És ebben nagyon-nagyon sokat tud tenni a kígyógyászat. >> Nem titok, hogy Marci, mi már találkoztunk pont egy héttel ezelőtt, ahol is én egy elég komoly, der elég fájdalmakkal jelentkeztem a te rendelődben, és hát egy nagyon rendhagyó élményem volt igazság szerint veled, mert nem azzal kezdtük, hogy na akkor pattanj föl a masszázságyra, és akkor majd te kimasszírozod itt nekem a fájdalmat, hanem elkezdtünk beszélgetni. elkezdtünk beszélgetni, és a beszélgetésből te egy csomó következtetést lebontál, majd pedig két dolgot néztél meg. >> Az egyik a nyelvemet kellett kidugnom rád, ami egy furcsa kérés volt, hogy dugjam ki a nyelvedetre. >> Másik pedig, hogy megnézted a pulzusomat, mégpedig mindkét csuklómon. >> Igen. >> És innentől kezdve gyakorlatilag levontál bizonyos következtetéseket, és már ez alapján kezdted el a masszírozást. >> Így van. >> Mi történt itt pontosan egy héttel ezelőtt? azért hozzá kell tennem, hogy azóta sokkal kevésbé fáj a derekam, sőt volt két teljes derékfájdalommentes napom is a százs után. >> Na szuper.

Hát a nyelv és pulzus diagnosztika a kínai gyógyászatnak nagyon fontos diagnosztikai módszere.

Tehát egy készletes kikérdezés volt ugye testi, energetikai, lelki helyzetről.

Utánanéztem a pulzusodat, nyelvedet, és ebből alakítottam ki egy képet, ami a kínai gyógyászat alapján egyfajta kép, ami alapján a kezelést adtam neked. >> Mit lehet egy nyelvből és a pulzusból megállapítani?

Tehát hogy hogy kell ezt elképzelni? >> Hm.

Hát ehhez kicsit fel kéne vázolnom, hogy a kínai gyógyászat hogy néz ki.

Tehát az embernek nem csak a testét, hanem az energiáját és a és a tudatát is vizsgáljuk, illetve próbáljuk kezelni. és a különböző szerveknek az állapotát néztem a a nyelven és a pulzuson, illetve a energiaszintet, yin és jang állapotát, folyadékok állapotát, ilyesmiket kutattam.

Hozzá kell tenni a kínai gyógyászatban, amikor azt mondjuk, hogy szervek, nem csak a fizikai, anatómiai szerveket értjük alatta, mint a nyugati gyógyászatban, hanem a különböző szervekhez különböző tudati, lelki, energetikai funkciók is társulnak.

Tehát egy nagyon-nagyon komplex, nagyon mély rendszerről van szó.

Most így rád nézek, nem az az első gondolatom, hogy te biztosan kínai gyógyászat foglalkozol.

Sokkal inkább egy írnéptáncosnak képzelnélek.

Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a ezzel a témával ennyire szorosan? >> Hát én zenészként kezdtem a pályafutásomat gitárosként és 17 évesen bekerültem egy tök jó menő rockzenekarba.

Csak aztán egy év után lett egy alagút szindróma a kezemben.

Az azt jelentette, hogy nem tudtam fogni a pengetőt, le kellett tenni a gitárt 18 évesen.

És akkor valaki ajánlotta a Tjcit, hogy lehet, hogy a Tcsi tudna segíteni.

És akkor már hallottam a Tjcsiról, hogy ez valami lágyharcművészet, hogy nem ilyen nagy bikák egymásnak feszülnek és a kilók győznek, hanem valami érdekesség van ott.

És akkor kipróbáltam a tjcsit, egyből beleszerettem.

Tehát emlékszem pontosan a a pillanatra, amikor kiléptem az edzőteremből az első edzés után, és azt értem, hogy ez az, amit mindig is kerestem. 19 évesen volt ez.

És aztán megműtötték a kezemet, tehát az a Tchill magában még nem segített a problémán, de hát elindított egy úton, és akkor egyből elkezdtem a Ticchi után a kungfut, Csikungot, buddhista gyakorlatokat 2001-ben.

Tehát és azóta is tart a szerelem.

Azóta egyébként sok minden változott, meg ugye ez még nem a kínai gyógyászat szűkebb értelemben, ez még a kínai rendszerekkel való ismerkedés, de hát ugyanúgy a yinyangot használjuk, a csível dolgozunk, az energiával, ötelemmel.

És maga a kínai gyógyászat tanulás az 2008-ban kezdődött.

Hartman Ferenctől kezdtem el tanulni.

A táics mesterem Havasi András egyébként, tehát nagyon kiváló tanáraim voltak és erre épült rá később az, hogy Pilá Piláteszt is elkezdtem tanulni, vagy >> ami nem kínai, hanem amerikai, ha jól emlékszem. >> Kai ö azt hiszem, hogy angol volt talán angol volt >> azt hiszem.

Na mindegy. >> Vagy talán német.

Mindegy minden lehet, hogy francia >> nyugati.

És az azért került a képbe, mert azt találtam a saját gyakorlásomban hosszú-hosszú gyakorlás után és a tanítványoknál is, hogy nem igazán felkészült a testük a a különböző energetikai módszerek kivitelezésére.

Tehát a tájcsi a kungfu az egy nagyon-nagyon intenzív módszer tud lenni, hogyha úgy gyakorolja az ember, és ha nincsenek megfelelő testi alapok, akkor én azt gondolom, hogy nem fog úgy működni, mint ahogy lehetne. >> Mi az, amiben szerinted alapvetően különbözik a kínai és a és a nyugati orvoslás egymástól? >> Hát ez egy nagyon nagyon jó kérdés.

Próbálok óvatosan fogalmazni, mert múltkor kaptam egy kis leszidást.

De ha nagy nagy általánoságban fogalmazunk, akkor hogy a nyugati gyógyászat alapvetően inkább a testsel szokott foglalkozni, testből indul ki és fizikai problémákat, hogyha komoly testi eltérés van, akkor ezt tudja egyáltalán diagnosztizálni és jobb esetben kezelni, hogy igen vagy nem.

A kínai gyógyászat pedig, és hozzáteszem, a nyugati gyógyászatban is egyre inkább elterjed a holisztikus szemlélet.

Tehát ez most már változik szerencsére, de azért mire a háziorvosi rendelőkbe meg az SZK-ba eljut ez a tanítás, azért az még idő lesz.

Bár vannak, akik most már foglalkoznak ezzel az iránnyal.

A kínai pedig teljesen egyben kezeli a testet, az energiát és a a tudatot.

És azt is mondják a kínaiak, hogy a fizikai anyag meg a test az a Cí-nek igazából egy összesűrűsödött formája. a tudat vagy a lélek pedig a csí-nek egy finomabb formája.

Tehát minden CS, az anyag is CS, meg a tudat is, meg az energia is csí, ezt mondják.

Persze van különbség, de van átjárás.

Tehát egy tudati probléma, hogyha sokáig fennáll, vagy pedig nagyon extrém erőse, akkor megzavarja az energetikai keringést, vagy energiakeringést, és ez befolyásolja, befolyásolja a testet is, és v visszafele is igaz egyébként.

És ezt nagyon-nagyon szeretném hangsúlyozni, és ez szerintem a munkámnak az egyik lényege, hogy ha a testet meg tudjuk erősíteni és az energiát tudjuk táplálni, akkor a pszichénk is erősebbé vagy vagy harmonikusabbá válik.

Ugye manapság nagyon-nagyon sok a pszichés probléma, a szorongás, depresszió ADHD alvászavar agyiköld traumák mindenféle dolgokkal küzködünk.

És hogyha a testet meg tudjuk erősíteni és az energiákat tudjuk táplálni, akkor a tudatunkat is tudjuk valamennyire stabilizálni.

Hozzáteszem, ez nem kerüli meg a terápiát, vagy esetleg a spirituális gyakorlást, de egy jó alapot ad neki.

Amikor azt mondod, hogy holisztikus szemlélet, tulajdonképpen egy egy nagyon ősi ősi dologra utalsz.

Te magad ugye a testnek a >> gyógyításával, vagy a testnek a karbantartásával, vagy az erősítésében látod a megoldást?

Há nem mondanám, hogy a testből indulok ki, inkább azt mondanám, hogy testből és energiából, mert a tudattal direkt foglalkozni, egyrészt nem vagyok pszichológus, meg nem vagyok meditációs mester.

Tehát ehhez nem, ez nem az én szakterületem, bár nagyon szeretnék ehhez jobban érteni.

A test és az energia fejlesztése az viszonylag biztonságos.

Nem nagyon tudunk mellényúlni, vagy hát jó lehet, de hogyha ha jól csinálod, akkor nem nagyon tudsz mellényúlni.

Míg a tudattal foglalkozni, azért ahhoz nagyon nagy szakértelem kell.

Nagyon sok fele félre lehet menni, esetleg olyan spirituális dolgokba belekezdeni, ami elviszi a a dolgokat egy nagyon furcsa irányba.

Tehát egy nagyon-nagyon egyrészt nagyon-nagyon képlékeny, illanékony, illanékony dolog a a tudat.

Másrészt meg iszonyatosan berögzült.

Tehát olyan mániáink, berögződéseink vannak, amik keményebb, mint az asztal.

Szóval, hogy így iszonyat nehéz sok lelki traumával vagy berögződéssel dolgozni és oldani sokszor.

Vagy lehet, hogy valaki tud, én én ehhez nem értek, én inkább a testi és az energiafelő közelítek.

Egyébként ez eléggé tipikusan taoista vonal, tehát a taoizmus nagyon nagyban befolyásolta a kínai gyógyászatot.

És a taoistáknál alap ez a hármasság, hogy a test, az energia és a tudat egyenértékű, és ezek egymásba alakulnak, egymást áthatják. >> Ezt ugye a magyar szólásmondás úgy hívja, hogy épptestben épp lélek.

Abszolút. >> Tehát az ez a holisztikus szemlélet azért ez még az ősi vagy a vagy a több 100 évvel ezelőtti magyar hagyománybannak is a része volt azért.

Említetted a Tcsit, ami neked egy ilyen sorsfordító találkozás volt?

Azért nagyon sokan a Tjit inkább egy ilyen idősebb nyugdíjas otthonos mozgásformának ismerik, hogy ilyen nagyon lassú mozdulatokkal nagyon helyes, idősebb bácsik és nénik kiállnak a rétre és nagyon édesen furákat mozognak. hogy hogy tudott egy 18 éves fiút elkapni ez a szenvedély?

Hát én már t éves koromban nagyon sokat foglalkoztam a nyugati filozófiával egyébként né volt a kedvencem és nagyon-nagyon foglalkoztatott mélyebb megértése a világnak, az embernek satöbbi, és nagyon kerestem valamit, amiről nem tudtam, hogy micsoda.

És amikor elmentem a tjcsjegyzésre, akkor megéreztem egy nagyon-nagyon mély harmóniát, meg egy olyanfajta belső testi energetikai tudatállapotot amit mindig is kerestem, és sehol máshol nem találtam.

És igazából ez nagyon-nagyon speciális.

Tehát mindenfajta edzésmódszernek van egy hangulata, meg egy eredménye, hogy hogy érzed magad jóga után, hogy érzed magad egy fitness után, hogy érzed magad egy mit tudom én, kickbox után.

És van egy érzete a tjcsi gyakorlásnak és a és az eredményének, hogy hogy érzed magad után, meg mi mik történnek az életedben, hogyan érzékeled a világot, hogyan kommunikálsz, milyen energiaszinted van, és az nagyon-nagyon megfogott.

És ugye a tchinak a a teljes nap a tjchi chuen.

A tai az igazából a jinési hangot jelenti.

A chuen pedig azt jelenti, hogy hogy ököl vagy módszer, vagy harcművészet.

Tehát egy yinyangra alapuló harcművészet. és a yinyang harmóniájára, keringetésére, yinyangal való munká munkára alapszik az egész tajcsi.

És hogy az ember tényleg fölveszi ezt a fajta lágymzgást, ezt a belső hullámzást meg tudja érezni, és belemegy azokba a mozdulatokba, amik úgy lettek kitalálva sok száz évvel, amik a harmóniát szolgálják, akkor szinte eltáncolod a harmóniát, hogyha így lehet mondani, amit hát sok-sok 100 évvel ezelőtt találtak ki, és azt érzed, hogy hú, itt valami nagyon nagyon jó.

Nagyon sokakban felmerül ez, hogy ez a fajta távolkereti kultúra vagy távolkereti mozgásforma, ez ez nekik lett kitalálva, és valahogy nekünk itt Nyugaton vagy Európában ez egy picit idegen, sejtidegen.

Te nem érzed annak soha? >> Ez nagyon jó kérdés.

Azt gondolom, egy bizonyos szintig nem, tehát egy bizonyos szintig ugyanannyira befogadható a nyugatiaknak, mint a kínaiaknak.

Viszont amikor az ember elkezd a pszichével dolgozni, a lelki dolgokkal, ott szerintem nagyon fontos, hogy a saját kultúránkhoz kapcsolódjunk.

És nekem egyébként az egyik szenvedélyem a kínai gyógyászatnak a pszichológiai része, hogy a a tudatot, a pszichét, a lelket hogyan közelíti meg egy nagyon-nagyon szép átfogó rendszerben.

Egyébként erről szívesen majd beszélek egy pár mondatot kicsit később.

De azt gondolom, hogy ahhoz, hogy a lelkünkhöz hozzáférjünk, ahhoz a saját nyelvünket vagy saját kultúránkat is kell használni.

De egyébként, hogyha az ember a testét szeretne edzeni, vagy az energiáját szeretné keringetni, akkor akkor ez egy tökéletes módszer.

Valóban egy nagyon lassú és lágymozgás, tehát általában 10-20 évesek nem szokták elkezdeni, inkább 30 plusz 40 fölött szokott ez bejönni a képbel. az ember már jobban tud befele figyelni, ugye nem kifele pörög annyira, kicsit lassulnak a a dolgok, és rájön, hogy hogy kicsit vissza kéne venni, és a a Tajcsinak a mozgásába így belefeküdni, belelazolni, az egy nagyon-nagyon megnyugtató dolog.

Azzáteszem, hogy nekem a Tj mellett azért bejött a kungfu is, ami egy nagyon intenzív dolog volt 19. >> Nem tűnik annyira, hogy mondjam, harmonik.

Hát harmonikusnak lehet, hogy harmonikus, de semmiképp sem mondanám ilyen nagyon laza, megnyugtató mozgásformának. >> Hát akkor megnyugtató, amikor túlélted az edzést és utzottan így haz mész, és akkor nagyon nyugodt vagy, mert már mindent ki kütörkedtél magadból.

Ö de egyébként nagyon-nagyon érdekes, hogy Habasi Andrástól tanultam a Tcsit is, meg a kungfut is.

És az a fajta kungfu, amit tőle tanultam, egy annak azért van köze a Tjcsihoz.

Tehát a harmóniát, a földdel, az égel, a a különböző természeti dolgokkal való kapcsolódást, az energiakeringetést nagyon hangsúlyozza.

Nagyon sok fajta kungfuirányzat is van.

Ez úgymond egy belső erőstílus, ami…

Említett entitások

Témák

  • kínai gyógyászat
  • tajcsi
  • csikung
  • jin és jang

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mozgás Multivitamin

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31”

Miről szól ez az epizód: „Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31”?

Felszeghy Márton a kínai gyógyászatról, annak elméleti és gyakorlati aspektusairól, valamint a nyugati orvoslással való különbségeiről beszél. Az epizódban szóba kerül a tai chi, a csikung, a jin és jang, valamint a Mozgás Multivitamin koncepciója is. A beszélgetés kitér a… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Felszeghy Márton.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31”?

Fő témái: kínai gyógyászat, tajcsi, csikung, jin és jang.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Felszeghy Márton: A kínai gyógyászat a disszharmóniát kezeli | Az Én Kék Zónám #31”?

Megjelenés: 2025. 08. 06.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/felszeghy-marton-a-kinai-gyogyaszat-a-disszharmoniat-kezeli-az-en-kek-zonam-31

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból