Az Én Kék Zónám

Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44

· PT54M14S

Összefoglaló

Varga Máté genetikus beszélget a fejlődésgenetika, a ritka betegségek és a genetikai kutatások világáról. A beszélgetés áttekinti a genetika szerepét az emberi evolúcióban, az ismertetett tudományos modellek jelentőségét, valamint a biohacking és a genetikai tesztek korlátait.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 11. 05.
Hossz
54 perc
Szereplők, említett nevek
Varga Máté
Témák
biohacking, genetika, evolúció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:32 A különleges zebradánió halak 04:50 Az emberi ritka betegségek modellezése segít feltárni, hogy mely gének m
  2. — A hibás gének azonosítása közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy tudatosan befolyásoljuk, vagy akár javítsuk az emberi tul
  3. — A piacon elérhető genetikai tesztek sokszor csak riogatásra jók 13:31 A nők kevesebb genetikai hibában érintettek 15:26
  4. — Az archeogenetika izgalmas területe 20:21 A genetikánk nem olyan sokat változott, de az életmódunk viszont igen 21:44 Va
  5. — A telomerek és a hosszú, boldog élet 26:26 Az epigenetikai óra megmondja hány évesek vagyunk 28:22 Táplálékkiegészítők,
  6. — Egyre divatosabb a biohacking, pedig tényleges eredményeink még nincsenek 31:08 Mennyire határoz meg minket a genetikai
  7. — Az emberiség még nem áll készen a genom manipulálására 41:03 A genetikai módosítás szabályozása

Ebben az epizódban

Mint szülő mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének.

Ugye ennek különböző szintjei vannak, hogy az ember megpróbálja jó óvodába, jó iskolába vinni, külön órákra vinni esetleg, hogy minél jobban tudjon boldogulni az életben.

És hát főleg Amerikában most megjelent egy ilyen újabb trend, hogy hát az igazán felelős szülők azok már eleve olyan gyereket szeretnének, amely okosabb lesz, vagy azt mondanják, hogy szebb lesz, vagy azt mondanják, hogy magasabb lesz. >> Varga Máté genetikus az ELTE TTK genetikai tcékének egyetemi docense a génekhez kötött emberi betegségek vizsgálatát kutatja.

Zebra Dánió halakon, de nem a halak miatt hívtam el Mátét.

Beszélgetésünk túlmutat a laboratóriumon.

Arra vagyok kíváncsi, hogy a világba zajló genetikai felfedezések vajon megváltoztatják-e az ember jövőjét.

A gém módosítás ugyanis nem a jövő, hanem már a jelen.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban régóta használnak gémmutációkat, hogy ellenállóbb, szebb vagy hosszabb ideig eltartható növényeket és alapanyagokat állítsunk elő.

Hol húzódik a határ? a gyógyítás és a designner béb között.

És ki a felelős azért, hogy a tudomány ne forduljon át etikai rémálommá? >> Vannak olyan dolgok, amik a fejlődés során történnek, amelyik véletlenszerűen történnek.

Hogyha klónoznánk is embereket, vagy ikrekben, vagy egy petí ikrekben néznénk meg őket, akkor is azt látnak, hogy ezek a dolgok különböznek.

Most is azt mondják a cégek, hogy ők biztosra mondják.

Most is szerintem az apró betűs részben valószínűleg elismerik, hogy nem, de soha nem tudunk oda eljutni, hogy te egyértelműen 100%-ra megígértő bizonyos módosítás valamit ki fog majd neked keverni az utódod. >> Köszöntelek Máté itt nálunk a stúdióban.

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Hát ez egy borzalmasan izgalmas téma. >> Életemen nem hallottam ugyan korábban a zebra Dáni halakról, de ezek szerint nagyon közeli kapcsolatot ápolsz velük.

Mi az, amit a ebrodánió halak tudnak, amit más halak nem?

Hát igazából olyan, amit másolak egyáltalán nem tudnának, olyan nincs.

Amiért ők egy hasznos modellor organizmus, az tulajdonképpen egy magyar származás, de később Amerikában dolgozó kutatónak bizonyos hát születés szerint Streizinger György, aztán később George Streizinger néven futott, de ő egy múlt század közepén, végén egy nagyon híres amerikai genetikus volt, aki keresett egy modellőlényt arra, hogy bizonyos dolgokat, amik az emberre is jellemzőek. például fejlődési rendellenességek idegrendszernek a működése, ezt jobban tudja vizsgálni.

Tehát ugye nyilván az ilyen komplex dolgokat nehéz emberben megvizsgálni, ezért is használunk modellélőlényeket.

És Risingernek a választása pont egy ilyen akvarisztikai üzletekben általában tuccat élőlényként kapható zebradálira vagy zebra halra, vagy kolokviálisabban nevezik eset.

És pont csíkos hal azért hivegz. >> Igen.

Ilyen egyszerű és nagyon könnyű fenntartani, ami egy modellőlénynél egy borzasztó előnyös dolog.

Tehát azt mondhatjuk, hogy viszonylag igénytelen, bár ugye ennek van általában egy negatív konnotációja, de egy genetikus szempontjából egy viszonylag igénytelen élőlény azt jelenti, hogy könnyebben tudom fenntartani, könnyebben tudom szaporítani és ezért könnyebben tudom vizsgálni is. >> És az nem probléma, hogy ő nem a még az emlősökhöz tartozik? >> Természetesen a kérdése válogatja.

Tehát vannak kérdések, amiket nem tudok megvizsgálni egy zebradánió segítségével.

Ugyanakkor egy gerinces, tehát ugye talán az mindenki számára ismertebb, hogy a genetikusok szeretnek musicán dolgozni, vagy vannak bizonyos fonalféregfajok is, vagy akár élesztő, ami bizonyos dolgokat, amelyek univerzálisan igazak az emberi biológiában, vagy az állatok biológiájában, vagy a sejtes élőlények biológiájában ezeket meg lehet vizsgálni ezekkel az élőlényekkel.

Meg kell mindig azokat a határokat határozni, ameddig tudom vizsgálni a dolgokat. és a Zebradánial egy gerinces élőlénynek általános tulajdonságait meg tudom vizsgálni. >> Hogy kell elképzelni mondjuk egy ilyen laboratórium munkát nálatok?

Ott vannak ezek a halak, ezeket gyakorlatilag a a a a megtermékkéntés pillanatától kezdve nyomon követitek, illetve belenyúltok genetikailag már magába meg termékenyítés pillanatába is. >> Hát a halak az azok egy külön helyen vannak.

Tehát ugye Európában egyre szigorúbbnak az állattartási szabályok, de egyébként is ugye a az ember állattal dolgozik, akkor szeret őket a legideálisabb körülményekhöz tartani, hogy boldog állatok legyenek, hogy szaporódjanak.

Ami nálunk történik, amikor ugye például egy emberi betegségnek a modelljét hozzuk létre, az az, hogy tényleg ezeket az állatokat összeengedjük, ivatjuk, ahogy mondjuk őket.

És hát ugye itt a megtermékenyítés maga az egy külső dolog.

Tehát tényleg az egysejtes tárgyumtól kezdve, megtermégenyítés pillanatától kezdve egy petricészében követni tudom a teljes fejlődést.

Ha bele akarok szólni ebbe a fejlődésbe, annál több lehetőségem van, vagy ebben az egysejtes állapotban, hogyha bele tudok injektálni valamit ezekbe a nektemett zigótákba, vagy mondjuk, vagy pedig vannak olyan különböző reagensek, amelyeket hogyha a folyadékba, abba a médiumba teszek, amiben ezek az embriók nevelődnek, akkor szintén befolyásolni tudom a fejlődésüket.

Tulajdonképpen a ti munkásságotoknak az a legfontosabb célja, hogy megértsük egyelőre azt, hogy egyáltalán a genetika mennyire módosítható, vagy már effektíve vannak olyan céljai ezeknek a kutatásoknak, hogy bele is nyúljunk akár az ember szempontjából is ebbe?

Hát inkább arról van szó, hogy egy kicsit a a betegségekre, az emberi betegségekre koncentrálva nagyon gyakran azt már esetleg tudjuk, hogy egy egy emberi súlyos emberi betegséget, ezek általában ritka betegségek, amikkel mi amiknek a modellezésével mi foglalkozunk, azokat milyen mutációk okozzák, milyen géneknek a nem működése vagy ellromlása okozza.

Ugyanakkor ugye attól, hogy látjuk, hogy ott van egy mutáció egy gényben, meg onnantól, hogy látunk valamilyen súlyos rendellenességet fejlődési rendelenséget, vagy veseléktelenséget, vagy valami szemfejlődési zavart, onnantól hát egy fekete doboz előtt állunk, hogyha csak az embereket nézzünk.

Tehát ez nem egyértelmű gyakran, hogy a mutáció maga milyen sejtes folyamatoknak a megzavarásán keresztül fog odavezetni, hogy végül a fejlődésben valami nagyon félremegy.

És hát ehhez ugye kvázi avatárként tudjuk felhasználni azokat a zebhalakat, ahol ugyanannak a génnek a hal megfelelőjében elrontunk valamit.

És akkor szándékosan, >> szándékosan ezúttal hát ugye modellezzük az emberi betegséget, ezt így mondhatjuk, és megpróbáljuk megérteni, hogy akkor miért az adott betegekben miért is jön létre maga a betegség.

Most nyilván felvethető, és mi is reménykedünk is, de azért ez az ember óvatosan tud optimista lenni, hogy ezeknek a betegségeknek az ilyen típusú modellezése valóban hozzájárulhat a gyógyításhoz.

Részben azért is, mert hogyha nagyon jól le tudjuk másolni ugyanazokat a jegyeket, betegségjegyeket, amik megjelennek a páciensekben, a mi halainkban, és akkor lehetőségünk van arra, hogy bizonyos gyógyszermolekákat teszteljünk, megnézzük, hogyha azokban azokat adjuk ezeknek az állatoknak, akkor enyhülnek-e a tünetek.

És akkor az a remény, hogy innentől kezdve ilyen gyorsított folyamatban már bizonyos korábbi keresgérő lépéseket átugorva lehet bevinni a klinikai tesztelés folyamatába egyes gyógyszer jelölt molekulákat.

És hát ki tudja, hogy melyik a végén.

Bizonyos esetekben biztos, hogy gyógyszer is lehet belőlük, ami az adott betegségnek a egyfajta.

Hát ha ha nem is a teljes gyógyítását, de a tünetek enyhítését okozhatja.

Hú, azért nehéz a témánk, úgyhogy megpróbálom azért a laikusok nyelvére lefordítani.

Alapvetően az a kérdés, hogy ugye a genetikáról nagyon sokan mi civilek azt gondoljuk, hogy ez egy adottság.

Tehát, hogy mi egy bizonyos genetikai adottsággal születünk, és ezt hordozzuk életünk végéig.

És ez ez felelős azért, hogy milyen típusú betegségekre vagyunk hajlamosak, hogyan fogunk öregedni, mikor fogunk megőszülni, milyen a hajszínünk, a szemszínünk, de még állítólag az is genetikusan determinált, hogy milyen a személyiségünk.

Tehát hogy nagyon sok sok genetikusan determinált, hogy ebbe kívülről belenyúlni egy picit olyan science fiction kategória nekem, hogy hogy egyrészt egy egy létező rendszerbe belenyúlni az milyen veszélyeket rejthet egyébként.

Tehát lehet, hogy az egyik oldalon kijavítotok egy betegséget, >> de ugyanezzel a módosítással viszont más hibák előfordulhatnak, nem? >> Én ki ketté szedném ezt a kérdést.

Tehát egyrészt azok a betegségek, úgy is azért is mondtam, hogy ezek ritka betegségek, amikkel mi foglalkozunk, azok általában tényleg nagyon egyértelmű egy funkció vesztése egy fehérjének, ami ezt okozza.

Tehát ugye a remény az, hogyha mi ezt ki tudjuk javítani vagy visszaállítjuk a funkciót, az akár ugye manapság is vannak erre próbálkozások, génterápia és más bevatkozások segítségével, akkor egyszerűen visszaáll az eredeti állapot, tehát nem jelenkezik a betegség.

Most ezen túl tehát vannak, akik szeretnék, hogy ugye, hogyha esetleg annak a gének van egy még jobb variánsa, nem egyszerűen egy működő variánsa, hanem mondjuk ugye amitől valamilyen fizikai ágy vagy valami személyiségi áy, akár esetleg, és itt azekre majd visszatérhetünk, hogy miért mondom, hogy akár és esetleg jobbá válhat, akkor nem érdemes-e már eleve abba az irányba terelni a különböző folyamatokat, akár egy be egy módosítást bevállalva, hogy az az előnyös jelleg jöjjön elő.

És itt ugye nagyon különbözik az, amit ugye egy betegben látunk, ami egy mégis csak egy nagyon kicsi része a populációnak al tényleg valami nagyon elromlott, és az emberek általában hát nagyon rövid életet élnek, és amely és különböző >> milyen betegekről beszélünk?

Tehát tudsz-e mondani esetleg egy-két betegséget, hogy csak úgy be tudjuk lőni, hogy egyáltok?

Két fontos betegség van például, amiből amivel többet is foglalkoztunk.

Egyék egy Bloom szindróma nevű betegség, ahol általában ilyen alacsonyabb növés, viszonylag rövid élettartam, különböző rákokra való nagyobb hajlam jellemzi és általában részleges sterilitás. illetve van egy másik, ami egy úgy hát a szakirodalom általában diszkaratózis kongenit ként ismeri.

Ez az alapbetegség az viszonylag enyhe, merthogy csak egy ilyen a körmöknek meg a bőrnek van valamilyen fejlődési problémája.

De igazából mi itt a Szemelis Egyetemen a Tori Kálmán kutatócsoportjával együtt találtunk egy súlyosabb lefolyású betegséget is.

Ugye ez egy főleg fiúkban jelentkező betegség, mert X- kromoszóához kötött, és ott viszont az van, hogy nagyon gyakran egy nagyon súlyos vesenlégtelenség, nagyon súlyos szürkehályog jelenik meg már a fejlődésnek mondjuk a harmadik- negyedik, vagy hát ily születés után a harmadik- negyedik évben.

Tehát itt ugye ez egy tényleg egy olyan része a a az emberi genetikának, amivel általában az emberek nem találkoznak, ha csak ugye a családi okokból nem érintettek maguk.

És akkor vannak más dolgok, amiket te is mondtál, vannak hajlamosító tényezők.

Tehát ugye mindenki ismeri, hogy vannak bizonyos olyan gének, amelyek például hajlamosíthatnak arra, hogy merrákod legyen, vagy hajlamosíthatnak arra, hogy korábban őszülj, ugye ezt is mondtad, vagy hogy alacsonyabb legyél, vagy magasabb legyél.

De míg ezek a ritka betegségek, ezeknél a mutációk vagy a géneknek az elromlása, azt ahogy szak nyelven úgy mondjuk, hogy kvázi determinisztikusan működik, vagyis tudjuk, hogyha az a gén nem működik, akkor biztos, hogy megjelenik az a betegség.

Nagyon gyakran az ilyen hajlamosító mutációk azok úgy mondjuk, hogy probabilisztikusan működnek.

Vagyis megnő az esélyed valamire, ami nem ugyanaz, hogy biztosan az lesz, hanem csak az, hogy nagyobb eséllyel kerülsz azok közé, akiknél ez a tulajdonság megjelenik vagy nem jelenik meg. >> Na hú, annyi minden eszembe jöttő kérdés, de akkor rögtön most itt hirtelen a a a genetikai állományunk kapcsán hadd tegek föl egy nagyon egyszerű kérdést. egyre népszerűbbek, főleg az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában azok a vizsgálatok, hogy te beküldöd a nyáltesztedet és 2-300000 Ft-ért kapsz egy teljes genetikai elemzést arról, hogy egyébként milyen betegségekre vagy hajlamos egyébként, hogy működik az anyagcseréd, mi az, amit jól emésztesz, mi az, amit rosszul emésztesz, mit kéne enned, mit nem kéne enned.

Én magam is csináltattam kíváncsiságból egy ilyen tesztet, és hát életem legpokolibb napja volt, merthogy megérkezett egy ilyen nem tudom milyen hány rákra való hajlam magasabb, mint egyébként.

Tehát valószínűleg azért ez egy elég kétélő fegyver, nem?

Amikor az ember kapáról egy genetikai tükörképet, és és laikusként meg a legtöbbször nem is nagyon tudunk ezzel mit kezdeni még. >> Így van.

És ezért is van arra ok, hogy a hogyha az ember elmegy genetikai tanácsadásra, ha csak nincs családi érintettség, akkor általában az embereket óvják az ilyenektől.

Tehát ez olyan, hogy kicsit aki keres talál, tehát találnak előbb-utóbb valami olyan mutációt, amire azt mondják, hogy ez akár megnövelheti a hajlamodat x dologra, mondjuk arra, hogy cukorbeteg legyél, vagy megnövelheti a hajlabadat arra, hogy a koleszterin szinted az elszálljon.

De ugye ezek, amit mondtam, ami probabilisztikus, az nem ugyanaz, mintogyha az egy biztos dolog lenne.

És ez nagyon gyakran nincs elmagyarázva, vagy az emberek nehezebben is értik meg.

Tehát hogyha mondjuk egy alveg kicsi esélye van valaminek, tehát mondjuk 2% esélyem lenne arra, hogy kialakuljon egy betegség, de ugye a a teszten ott lesz nagy piros betűke, vagy nekem mondjuk az átlagpopulációhoz képest duplája az esélye annak, hogy kialakul ez a betegség, akkor ugye az az marad meg bennem, hogy úristen, valamiért én nagyon-nagyon rosszul belenyúltam a dologba.

Miközben hát most az 1% versus 2%, miközben eleve a becslésnek a hibahatára az már túlmutat ezen >> feleslegesen akkor ne ne riogassuk magunkat.

Ezért mondom, tehát a szakemberek általában azt szokták ajánlani, hogy egy nagyon sok genetikai…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44”

Miről szól ez az epizód: „Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44”?

Varga Máté genetikus beszélget a fejlődésgenetika, a ritka betegségek és a genetikai kutatások világáról. A beszélgetés áttekinti a genetika szerepét az emberi evolúcióban, az ismertetett tudományos modellek jelentőségét, valamint a biohacking és a genetikai tesztek korlátait. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga Máté.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44”?

Fő témái: biohacking, genetika, evolúció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Varga Máté: A biohacking divatos, de tényleges eredményei még nincsenek | Az Én Kék Zónám #44”?

Megjelenés: 2025. 11. 05.. Hossz: 54 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/varga-mate-a-biohacking-divatos-de-tenyleges-eredmenyei-meg-nincsenek-az-en-kek

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból