itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával

Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus

· PT28M51S

Összefoglaló

A neurobiológus Szász Máté "A legkedvesebb mérgeink" című könyvében arról ír, hogy a kozmetikumok veszélyeket rejthetnek. A podcastban szó esik a "koktélhatásról", a hormonrendszert károsító anyagokról, és arról, miért növekszik a fiatalok körében az autoimmun betegségek száma.…

Röviden

Műsor
itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Megjelenés
2026. 03. 04.
Hossz
29 perc
Szereplők, említett nevek
Szász Máté, Bánhalmi Kata
Témák
kozmetikai ipar, egészségügy, toxikus anyagok, bőrápolás, hormonrendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Sziasztok, én Bánhalmi Kata vagyok és köszöntelek titeket az Itt vagyok legújabb rövid epizódjában.

Tusfürdő, sampon, arckrém, deodor, parfüm és még el sem indult a nap.

Egyetlen rutin során több tucatmesterséges vegyülettel találkozunk.

Engedélyezettek, polcon vannak, elvileg biztonságosak.

De mit jelent az, hogy biztonságos?

A legkedvesebb mérgeink című könyvében Szász Máté neurobiológus azt állítja, hogy nem egyetlen anyag a kérdés, hanem a keveredés.

Lehet-e ártalmas együtt az, amik külön-külön biztonságosak?

Hogyan hatnak ezek az anyagok a hormonális rendszerünkre?

És egyáltalán mik lehetnek a hosszútávú hatásaik?

A mai rövid adásban azt járjuk körbe, hogyha már elkerülni nem tudjuk ezeket a kozmetikumokat, hogyan tudjuk őket biztonsággal használni?

Tartsatok velünk! [zene] [zene] Ez az Itt vagyok élet és egészség podcast Bhalmi Katával. [zene] [zene] Megjelent az első könyved, és kedves mérgekként hivatkozol benne a kozmetikumokra.

Miért? legkedvesebb mérgeinként egészen pontosan.

És ennek ennek az az oka, hogy picit távolabbról kerüljem meg ezt a választ.

Ugye azért az azzal mindenki tisztában van, hogy a modern életvétel egyik velejárója, hogy folyamatosan különböző vegyianyagokat és toxinokat viszünk a szervezetünkbe.

És ugye ezek között vannak olyanok, amikről tudjuk, hogy káros, próbáljuk őket elkerülni, és nagyon is tudatában vagyunk fel, hogy hogyan lehet ezeket elkerülni. ilyenek mondjuk a mikroműanyagok, de senki nem szereti.

És azt gondol, hogy ezeknek a az ezektől való megszabadulás lesz kevésbé megterhelő az ember számára, hiszen eleve nem szívesen látjuk őket.

De vannak olyan toxinok, amik észrevétlenül kerülnek a szervezetünkbe olyan módon, olyan termékekkel, amiket rettes rettetesen szeretünk, és minél több toxin van benne, annál jobban szeretjük.

És tipikusan ilyenek a kozmetikai készítmények.

A kozmetikai készítmények ma már gyakorlatilag a leg a legtöbb esetben nem természetesek, de amikor boltok polciról leveszünk, azok teli is teli vannak vegyszerekkel, de el se tudjuk képzelni nélkül az életünket.

És minél minél illatosabbak, minél semesebbek, minél jobban pohítják a bőrt, minél különlegesebbek, annál jobban szeretjük és ragaszkodunk hozzá.

És amikor kibontunk egy ilyen csomagot, amit ajándékba adsz valakinek, akkor fölrajog a szeme, és jaj istenem, mennyire örül neki.

És ez így ez így bennem így meg megvilágosodott, hogy úristen, mekkora örömet tudunk okozni valakinek azzal, hogy átadunk neki egy tégennyi tokszint.

Annyi témával foglalkozol, tényleg rengeteggel.

Miért ezt a témát választottad az első könyvednek?

Ugye négy négy kisgyerekem van, és nyilván apaként az embernek az aggodalmainak az iránya alapvetően megváltozik.

Amikor gyerek voltam, akkor attól féltem, hogy az ágyaló kinyúlik a bohócra és megfogja a bokámat, tudod.

És és ezek az irracionális félelmek, ezek elmúlnak akkor, amikor szülővé válsz, és egyetlen egy dolog kezd érdekelni, hogy a gyerekeidnek nehogy valami baja legyen.

Ugye diagnosztikában dolgozom, a labordiagnosztikában dolgozom, és hát látjuk a látom látjuk azt a kollégákkal, hogy hogy a a különböző betegségeknek a gyakorisága az meredeken emelkedik.

Olyan betegségek, amik korábban majdnem irodalmi ritkaságok voltak, ma már meglepően gyakoriak, ráadásul egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek.

És akkor az ember óhatatlan és ugye arra gondol, hogy úristen hozzánk mikor fog becsapni a villám, akkor akkor én én ezzen elkezdtem elkezdtem őrölni magamat és elkezdtem utánamenni, megpróbálni megérteni, mi történt, mi történt, mi az oka annak, hogy egy egy hasimtó pajzsmilí gyulladás az irritábilis és gyulladásos bélbetegségeknek a gyakorisága már elképesztően magas és akár tizenvalahány éves korban kislányoknál tud jelentkezni.

Ez mit miő mi történetett, hogy 10 évvel ezelőtt ez még nem volt?

És amikor elkez végiggondoltam, hogy mi változott az életünkben, az egyik legalapvetőbb változás az az elképesztő mennyiség mértékű intoxikáció, amit elszenvedünk.

És ezek a toxinok, ezek ezek értendők kémiai értelemben és értendők neurológiai pszichológiai értelemben.

Ezért ez ez igazából egy háromkötetes könyvnek az első kötete, ami a kozmetikai szerekben lévő toxinokról szól.

A a következő az az információs toxinokról fog szólni, és az utolsó pedig az élelmiszerben lévő toxinokról.

A skinker rutinoknak a korszakkátjük, és hát nekem őszintén egy kicsit fájt ez a témaválasztásod.

Ma reggel bementem a fürdőszobába, reggel nem tudom 5:30-kor és hát elkezdtem számolni.

Harclemosó tonik, kicsi szem szérum, arcsérum.

Tehát körülbelül 10-nél hagytam abba a számolást, és még nem volt 6 óra, ami nem tudom, hogy mennyire kirívó.

Nagyjából hány vegyülettel, hányféle ö nem tudom, toxint tartalmazó termékkel találkozik egy átlagember napi szinten.

Egy átlagos ember Európában, ha nő, akkor reggel 10-ig átlagosan 160-165 különböző kémiai vegyületet ken az arcára, a testére. férfiak ennek nagyjából a felét.

Én nemrég jöttem haza Kenyából, és ilyen repülős utaknál előfordul, hogy a a biztonsági ellenőrzés során kibontják a bőröngjeidet.

És előttem egy fiatal hölgynek kibontották a böröngjeit, mert sok volt ben a ugye a kozmikorunk nem tette be ebben a neon zacskóba és így néztem, hogy úristen, hogy pakoltak ki a különböző üveget, tégelyt kencét, tubus satöbbi, tudod, hogy mekkora stressz utazásnál amúgy nőknek, tehát hogy hogy berakd a kis zacskóba, és hogy minden ott legyen.

És tényleg azon gondol úristen, ez tényleg erre mind szükség van.

Tehát hogyan tudja, hogy mikor mit k mit mit kell kenni?

De viccett félretéve, tehát ugye pont ez a probléma, és ezért neveztem, ezért adtam a legkedvesebb mérgeink címet ennek a a könyvnek, mert látható, hogy ehhez ezekhez a mérgekhez nagyon-nagyon magas a ragaszkodásunk.

Sőt, nagyon sok nő gondolja úgy, hogy de te is gondolj bele abba, hogyha most azt mondanám neked, hogy fú, te Katal kiderült, hogy nem tudom az alap felvágottat nem ehet soha többet, akkor jó, de akkor majd de most ha kiderülne, hogy nem tudom, nem ehz többet kivit, megrántod a vállal és jó nem eszünk kivit, de azt hiszem, hogy többet nem használsz sminket valszosót.

Nem, tehát a a tehát nem tudod, tehát de ugye nem erről szól a könyv.

Hát amúgy de [nevetés] tehát köszi, hogy itt voltál, nem?

Tehát, hogy ez ez azért ez azért nagyon fog sokunknak fájni.

Igen, azért ez ez nagyon fog fájni, és igazából ez is a célom ezzel a könyvvel.

Nyilván tökéletes megoldásokat nem tudok kínálni rá.

A társadalmunk úgy, úgy változott, meg úgy alakult ki, hogy a nők ma már alapelvárásnak tekintik az erős sminkek használatot, az erős illatok használatot és a folyamatos használatot.

Amikor én fiatal gyerek voltam, gimnáziumban jártam, most amikor visszamegyek a gimi tablót, megnézem, akkor azt látom, hogy hogy messze nem töröttünk együtt, főleg ennyit, főleg fiatalkorban a szépségápolás.

Hát a lányoknak olyan volt a haja, amilyen volt, és nem nagyon használta a kozmetikumokat, volt saját szemöldökük, és akkor sminkelte ki magát egy lány, hogyha valami esemény volt.

Ma viszont én azt látom, már a kisbotba nem mennek le az emberek, hogy az alapmapot föl ne dobják, és ez az alapmakeup ez egyre durvábbá válik.

Van már olyan trend, ami az ilyen minimál rutinokról szól, meg nagyon lecsökkenti ezt, de alapvetően mindannyian használunk termékeket.

A mi a különbség aközött, hogy valami engedélyezett, tehát hogyan lehet valami engedélyezett, miközben mondjuk nem biztonságos?

Szerintem ez a legfontosabb gondolata ennek a könyvnek, hogy azt azt szeretném megértetni a kedves arra szerintem fölhívni az embereknek a figyelmét, hogy attól, hogy egy termék úgymond engedélyezett, nagy vállalatgyártya, hivatalos csatornákon értékesítik, nem biztos, hogy biztonságos.

És ez egy nagyon fontos, egy nagyon nehéz gondolat. ugyanis mi ugye a modern ember a a fogyasztási szokásunk olyan szinten körbe vannak véve biztonsági garanciákkal, tudod már a liftnek is nem több kábele van meg minden.

Tehát hogy az emberben van egy olyan érzés, hogy ami az én kezembe kerülhet, az már annyira sokszorosan ellenőrizve van, hogy ez minimális a veszélyforrás.

És amikor elektronikai eszközt vásárlok, tudom, hogy biztos, hogy nem fog megrázni, mert hát nyilván, hogy valaki ezzerszer letesztelte, hogy megrázhat-e.

És azt gondoljuk, hogy ez minden esetben így van.

A kozmetikai termékeknél az európai szabályozás alapvetően eltír az Egyesült Államokbeli szabályozást.

Az Európai sokkal szigorúbb szabályozás és alapvetően preventív szemléletű.

Tehát az EU-ban az a vezérlőelv, hogy ha nem tudjuk, hogy hogy egészen biztosan biztonságos, akkor nem engedjük a használatát.

De van egy nagyon fontos tényező, amit meg kell értenünk.

Amikor én, amikor nagypapám gyerek volt, akkor a világon összesen 200000 fajta vegyületet engedélyeztek használatba.

Tehát egyetlen emberöltő alatt 1000 szeressére nőtt a a használt vegyületeknek a száma.

És egy egy kozmetikai termék pé lehet veszélyes úgy, hogy az összetevői külön-külön mondjuk biztonságosak, de együtt valamilyen olyan hatást indítanak el, ami veszélyes megnézve.

Amit a kozmetikai szereknél ugye vizsgálnak, meg mindenfolyt termékbiztonsági teszteken vizsgálnak, az az adott hatóanyagnak az önálló hatása.

Tehát fogja fogják a most már nem egereket, de fogják a kísérleti modelleket, és alkalmazzák azt az egy hatóanyagot.

A probléma az, hogy mi nem egy hatóanyagot használunk, hanem ahogy mondtam, 168-at vagy 165-öt csak reggel 10-ig.

Ez egy olyan el ugye ezek között a vegyszerek között interakciók vannak, kémiai interakciók, és ezek jelenleg még technikailag is nagyon nehezen kutathatók le.

Amikor koktélhatást kutatnak, most kezdték el az autóban is egy pár éve a koktélhatást.

Most kezd most kezdték el kialakítani a törvényeket, hogy majd a jövőben kötelezik a cégeket, hogy koktélhatás vizsgák néhány 5-10 vegyület kombinációjában, de nem 160 vegyület kombinációjában.

A másik, ami szintén egy rejtett veszélyforrás, hogy hogy ugye mennyi ideig használjuk ezeket a vegyületeket.

Gyakorlatilag életünk végéig folyamatosan, amikor kísérleti modellben vizsgálják, hogy egy adottszer ártalmas-e, azok akut dózisokban vagy egy rövid idéktartó alkalmazás alán tudják vizsgálni.

De hogy azt kell megértenünk, hogy a a a mérget a dózis határozza meg.

Tehát nem mindegy, hogy hány félét kenek egyszerre magamra, mekkora dózisban, és milyen hosszan alkalmazom ezt.

És ez a több éven keresztül monoton alkalmazott intoxikációnak a a hatása nagyon nehezen vizsgálható.

Nézzünk rá ezekre a hatásokra itt akár hormonális szempontból, akár bármilyen más egészségügyi szempontból.

Mivel kell számolnunk, hogyha nem hagyjuk abba a ipari kenegetését a testünknek?

A korzadikai készítményekben vannak olyan hatóanyagok, amik amikor sejtjük, hogy károsak és szándékosan tesszük bele, mert van valami nagyon fontos tulajdonsága, és vannak olyanok, amiket nem szeretnénk beletenni, de beoldódnak mondjuk a csomagolóagból.

A leggyakoribb mellékhatások, amiket látunk, a legnagyobb kategória a hormonrendszerre ható vegyianyagok, ezek az endokrin disztruptorok, tehát hormonrendszert felborító anyagok.

Ezeknek a többsége vagy az ösztrogén receptorokra hat, vagy a pajzsmirigyünkre hat.

Ugye talán emlékszünk a triklozána nevű vegyületre, ami a kogé totálnak volt a a nagy ilyen baktérium ölő hatóanyaga, az egy olyan antibiotikus hatású vegyszer, ami amire azt ígérték, hogy a baktériumok 99, nem tudom hány százalék-át megöli.

Így beletették a fokkrémekbe, mert akkor milyen jó kipusztítani a szájflóránkat.

Beletették a szappanokba, hogy akkor teljesen steril lesz a kezünk.

De kiderült, hogy ennek a triklozánnak a szerkezete nagyon hassult a pajzsmény hormon szerkezetéhez.

Megváltoztatja a pajzsmígyfunkciót, megváltoztatja a pajzsmű működését.

Nemrég kiderült, hogy ez tartósan a változás akkor is megmarad, amikor már nem használjuk ezt a készítményt.

Éppen ezért a hatóságok elkezdték ezt korlátozni.

Tehát például szappanokban már nem található meg, de fogrémekben még mindig megtalálható.

A vannak olyan hormonhatású anyagok, mint a falát, vagy a BPA, vagy a parabénnek is, ezeknek is van össztogénszerű hatása, amelyek a az ösztogén receptort aktivál, tehát ösztogén hatása az gyengébb, mint az általatt termelt ösztrogénnek a hatása, de egyrészt folyamatosan hatnak, tehát lifetime jelen vannak, másrészt egy picikét máshogyan aktiválják az ösztrogén receptorokat, mint a az általunk termelt természetes ösztrogén.

Ennek egyrészt az a problémája, hogy igencsak beleszól a szex a nemi életünkbe.

Ugye gondoljunk bele, hogy egy egy felnőtt nőnél vagy férfinál sem mindegy, hogy mekkora az ösztogén szint.

Ma már a parabének vagy a falátok a lak, tehát a falátok a lakossági vizelet 100%-ában kimutható.

A gyermekek vizeletében is körülbelül 100%-ban kimutható.

Nem nagyon van olyan ember, akinek ne lenne benne a vizeletébe.

Tehát gyakorlatilag úgymond gyógykezelünk, hormonhatású szerrel kezelünk társadalmakat anélkül, hogy ebbe beleegyeztek volna.

Amúgy a az egyik probléma az, hogy megváltoztatja a nemi működéseket.

Egy férfinál ha megemeljük az öszogén szinte csökken a tesztoszeron szint ezt gyermekkorban tesszük akkor szervi elváltozásokat okoz agyban és az ivarszervekben is.

A másik nagy probléma az, hogyha belenyúlunk az ösztrogén egyensúlyba, akkor nagyon-nagyon komolyan kockáztatjuk a daganatoknak a kialakulását.

A szervezetünkben vannak olyan hogy mondjam, vészfékek, amik amik arra hivatottak, hogy ha egy sejt elindulna a daganatos elfúlyalás irányába, akkor ezt érzékeljük és behúzzuk.

A könyv ezek egy picit részletesebben le vannak írva, de az a lényeg, hogy ezeknek a k ezeket a vészfékeket blokkolja ez a ez az ösztrogén hatás.

Tehát az a probléma, hogy nem csak nem csak a a hormonrendszerünkre hat, hanem konkrétan daganatos kockázatot is nagyon nagy mértékben megemeli.

És hát vannak olyan anyagok, amik pedig direkt rákeltőek, vagy legalábbis nagyon gyanúsan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus”

Miről szól ez az epizód: „Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus”?

A neurobiológus Szász Máté "A legkedvesebb mérgeink" című könyvében arról ír, hogy a kozmetikumok veszélyeket rejthetnek. A podcastban szó esik a "koktélhatásról", a hormonrendszert károsító anyagokról, és arról, miért növekszik a fiatalok körében az autoimmun betegségek száma.… Az epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szász Máté, Bánhalmi Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus”?

Fő témái: kozmetikai ipar, egészségügy, toxikus anyagok, bőrápolás, hormonrendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nem mindegy, mit kensz magadra - a legkedvesebb mérgeink – Szász Máté neurobiológus”?

Megjelenés: 2026. 03. 04.. Hossz: 29 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/itt-vagyok-elet-es-egeszseg-podcast-banhalmi-kataval/nem-mindegy-mit-kensz-magadra-a-legkedvesebb-mergeink-szasz-mate-neurobiologus

Több epizód a itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból