Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show

SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)

· PT1H32M23S

Összefoglaló

Ebben a podcast epizódban a házigazda és Biró András, a DevZone alapítója a szoftver mint vállalkozásfejlesztési eszköz szerepéről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a célszoftverekbe való gondolkodás jobb munkahelyeket, nagyobb rendet és költséghatékonyabb folyamatokat eredményezhet.…

Röviden

Műsor
Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show
Megjelenés
2025. 10. 01.
Hossz
1 óra 32 perc
Szereplők, említett nevek
Biró András, Sándorfy Adrián, Pál Zoli
Témák
szoftverfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, költséghatékonyság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nekem rohadtul nem logikus lépés az, hogy azt mondom, hogy van egy problémám.

Nézzük azt meg, hogy ezt szoftverrel lehet-e megoldani.

Biztos vagyok benne, hogy ez egy ilyen közös betegség.

Bármit mondok, hajlandó, meg képes úgy gondolkodni, egy vállalkozó, vagy beruház valamibe, ami cégnövekedést fog hozni, és hajlandó elkülöníteni rá pénzt, az legtöbb esetben elhozza a cégnek a következő szintjét.

És a szoftver is egy ilyen dolog. addig nem akarnak szoftver fejlesztésben vagy bármilyen digitalizációs lépésben előrehaladni cégvezetőt, amíg az nem fáj eléggé. >> Sziasztok kedves Business Boys hallgatók, ez itt egy újabb podcast.

Most egyedül leszek veletek, és ezt az előző évben már kipróbáltuk.

Én jól éreztem magam ezekben a helyzetekben, mert ilyen nagyon jó kis mély beszélgetéseket tudunk csinálni.

És ma is van egy téma, egyrészt a szoftverfejlesztés, másrészt az, hogy képesek legyünk azon gondolkozni, hogy beruházunk-e valami olyan dologba, ami szintet emel a cég működésén, ami miatt úgy tud úgy tudunk gondolkozni, ahogy korábban nem tudtunk.

Esetleg van egy üvegplafon fölöttünk, amit vagy szoftverrel, vagy egy beruházással veszek egy új mikrofont például, vagy egy új kamerát, és ezzel a gondolkodással át tudjuk ütni ezt az üvegplafont.

Szóval ez az adás ma részben erről fog szólni.

Píó András lesz a vendégem, a Devzonnak az alapítója.

Szia András! >> Üdvözlök mindenkit!

Mindjárt, mindjárt hagylak megszólalni.

Csak el akartam mondani a hallgatóknak, hogy szerintem abban gondolkozni, hogy hogy szoftverrel megoldunk üvegplafon kérdéseket, vagy megoldunk-e más eszközzel, termelő eszközzel, az egy nagyon izgalmas kérdés, és ma részben erről lesz szó.

Meg úgy általában a digitalizáltsági szintjéről a magyar vállalkozásoknak, arról, hogy ti mit csináltok a Devzonnál.

Szóval izgalmas lesz. azért is szeretem ezt az adást így már most előre, mert bár még nem hallottam meg, de de sokat beszélgettünk előtte, >> mertogy nem arról beszélünk most, hogy hogy a szoftverkészítés vagy a szoftverfejlesztés önmagában, önmagáért, hanem azért, hogy vállalkozói problémákat oldjunk meg.

És a másik jó dolog ebben, hogy a szoftver, vagy bármilyen más termelőeszköz, mert ezt a párhuzamot egész adás alatt meg szeretném tartani, ez egy alacsony szintről is elindulhat.

Tehát el tud indulni onnan, hogy hogy van szoftverünk dobozos szinten, van valamilyen pár 1000er Ftos szoftverünk egészen az egyedi fejlesztésekig, úgyhogy erről is fogunk ma beszélgetni.

András, téged a BB Pro-ból ismerlek elsősorban.

Azt hiszem, ott találkozhattunk először. >> Így van.

Igen, igen. >> A Business Boys Pro-nak az egyik előfizetője vagy, de nem ezért hívtalak meg.

Csak a beszélgetésünknek meg a meg az ismerettségünknek ez az egyik forrása.

Azt hiszem a Tomán Józsival is dolgoztatok együtt, aki aki aki nálunk volt, és összeállt az, hogy >> egyrészt tök jó dolgokat csináltok, külföldre is gyártatok szoftvert, beszélgettünk is erről, és akkor jött az idea, hogy rengeteg olyan vállalkozói probléma van, amit szoftverrel kéne megoldani, vagy lehetne már megoldani, csak még nem tudjuk ezt fejben megugrani.

Nekünk is vannak ilyen elakadásaink, és itt ülök rendszeresen a pázoli mellett, nem csak a mastermindban, hanem itt most már az új adásokban is, és látom azt, hogy neki mennyire könnyen megy így gondolkodni, hogy problémánk van, nem megy valami, rendszeresen csinálunk valamit, hibázunk, szoftver.

Na, erről fogunk ma beszélgetni.

Én kezdem a beszélgetést egy hálával, ugyanis a ti égészetek alatt volt az az első olyan podcast, aminél én azt gondoltam, hogy cégépítés az nagyon inspiráló lehet podcastból is. >> És >> ez a cégépítők podcastnek mondjuk.

És én voltam olyan, hogy feladatosítottam és kiegyzeteltem a dolgokat, és arra jöttem rá, >> hogyha analitikus gondolkodással hallgatja az ember azokat a podcastokat, amit ti csináltok, akkor olyan tudást lehet föl fölvenni és bevinni a cégekbe, amit hát néha egyetemeken sem oktatnak.

És én nagyon nagy köszöntet szeretnék mondani nem csak nektek, hanem az összes podcast készítőnek, illetve ami nagyon fontos, hogy akiket meghívtok, ők azért a tudások tudásukat azt ingyen adják a többieknek, és ezeknek az embereknek is szeretnék köszönetet mondani. >> De jó, köszi, hogy ezt elmondtad.

És erről eszembe jut a saját történetem, hogy a Pongoras Attilával csináljuk az önjáróvállalkozás podcastet, és én ott ugye műsorvezetőként ülök bennem tudok úgy figyelni a vagy nem nem azzal a szellemiséggel tudok figyelni, hogy na akkor megjegyzem, és mit fogok majd meg belőle megvalósítani.

Úgyhogy én is újra szoktam hallgatni, és akkor kijegyzetelem, de de egyszerűen azt látom, hogy a az ember tényleg évtizedekkel van előttem gondolkodásmódban, az Attila, és próbálom megtalálni, hogy mi az az egy vagy két olyan dolog, amit én is most meg tudok csinálni, és holnaptól be tudok vezetni.

Cégépítők is ezért jó, meg hát a Business Boys meg egy csomó más üzleti műsorunkat is azért csináljuk itt a Brokasters égisze alatt.

Na de köszönöm szépen ezt a ezt a bevezetést.

Na de akkor térjünk vissza szerintem így az alaptörténetünkhöz. >> Oké. kicsit beszélgessünk erről, hogy hogyan lesz egy szoftver termelőeszköz, hogyan lesz egy egy új mikrofon, egy új kamera termelőeszköz.

Egy az adás előtt beszélgettünk erről, hogy például egy teherautóval kapcsolatban, egy szállítmányozó cégnél én mindig csodálattal tekintek arra, amikor azt látom, hogy valaki úgy tud gondolkozni, hogy a a cég skálázásához, a cég növekedéséhez milyen új és új befektetésekre van szükség.

És akkor csak a példakedvért még elmondom, és ennyi ideig még monologizálom ezt a az adás elejét, hogy hogy imádom nézni ezeket az üzleti modelleket, hogy valaki rájön arra, hogy szeretne mondjuk a B-be eljuttatni valamit, és azért pénzt akar kérni, le ez egy szállítmányozó biznisz.

Onnantól kezdve mire van szüksége?

Minimum egy futra, vagy egy szállítóemberre, vagy olyan valaki egy sofőrre, aki tud vezetni, meg egy autóra.

Ez a ez azt hiszem talán ez a kiinduló történet. és az autót is lehet először bérelni.

Aztán lehet venni egy olcsó kiszuperált teherautót.

Ugye ezek elég drága történetek, >> de onnantól kezdve, hogy el tud kezdeni úgy bárki gondolkodni vállalkozóként.

És itt szólok most a hallgatókhoz, hogy van egy eszközünk, ami termelőeszközzé tud fordulni.

Akár béreljük, akár megvesszük magunknak, akár csúcskategóriát veszünk, akár alacsony kategóriát veszünk, mindig az egy következő szintje a vállalkozásnak.

És hogyha ez a szállítmányozó cég fejleszti a a kamiont, vagy fejleszti azt a teherautót, vagy egy jobbra lecseréli, vagy vesz egy még egy ugyanolyat, az a cégnek a skálázódása, az a cégnek a növekedése.

És ezt bármilyen fajta modellben el tudom mondani, hogy itt ülünk a podcast stúdióban, és és ne legyen korlát a fejemben az, hogy ez a stúdió, ez most 60 nm körülbelül, és mondhatom azt, hogy hát ez ennyit tud, ennyien férünk be, egy műsort tudunk párhuzamosan felvenni, meg még ott a kis stúdiónk, akkor kettőt.

Miért nem lehet abban gondolkodni, h hogy ez egy termelőeszköz innentől kezdve ez a stúdió?

Tehát nyitni még egy stúdiót, az egy bérlettel vagy akár beruházással, az egy megoldható skálázási dolog.

És bármit mondok, hajlandó meg képes úgy gondolkodni egy vállalkozó, hogy ő beruház valamibe, ami cégnövekedést fog hozni és hajlandó elkülöníteni rá pénzt, hajlandó végigcsinálni azt a folyamatot, ameddig az a valami termelőeszközzé nem válik. az legtöbb esetben elhozza a cégnek a következő szintjét növekedésben méretben teljesítményben.

És a szoftver is egy ilyen dolog. >> Er erre az analógiára, hogy tudod rákapcsolni a szoftvert? >> Igen.

Adok majd egy kicsit hasonló, de másik nézőpontot, de azt ugye tudnunk kell, csak ilyen sima adat, hogy az MIT kutatások szerint a digitalizált cégeknél, akik jó digitalizációs szinten vannak, 26%-kal több profitot tudnak csinálni. >> Üüm.

Ezt nem tudom most meg mondani pontosan, hogy nemzetközi vagy amerikai, de én hiszek abban, >> hogy minden cégnél lehet szoftveresen vagy digitalizáció segítségével egy egy, hogy tudom ezt jól kimondani, az üzleti hatást megemelni.

Nem biztos, hogy közvetlenül az lesz az üzleti hatás, hogy több lesz a profitja, vagy ott őke tartaléka lesz, hanem én ezt úgy képzelem el, hogy van egy fő cél, az a vízió és egy ilyen jövőképe egy cégvezetőnek, és vannak alcélok, amik támogatják ezt a fő célt.

Nyilván a végén profitabilis, tehát a profit lesz a fontos lényeg, de bizonyos divízióknál más lehet a cél.

Bevezetünk mondjuk egy nagyon egyszerű szoftvert, és ettől jobb környezetet tudunk teremteni ott bent egy rendben, egy ahol a folyamatoknak van egy esztétikája, ott szívesebben dolgoznak emberek. hogyha valahol szívesebben dolgoznak, akkor kevesebb pénzből lehet találni embereket, és kihat majd mindjárt szeretnék erre kitérni, nem csak az ott dolgozó emberekre, hanem azoknak a családjukra, az egész iparágra és mindenhová.

Azt ne felejtsük el, hogy aki viszont vesz egy új teherautót, csinál egy egy szoftvert, akár azért, hogy hogy kényelmesebb legyen az élete a kollégáknak, akár azért, hogy többet tudjon közvetlenül termelni, vagy nyitunk egy új stúdiót, bla bla bla.

Tehát, hogy termelőeszközben gondolkozunk, és ez az, amit most be akarok égetni hallgatók fejében, ott ott van egy megterülési számítás >> mindenféleképpen van megterülés.

Mindenféleképpen van megterülés, de nem mindig az első megtérülési számítás az a profit.

Lehet, hogy más számításokat is kell behozni, de ezt egy kicsit másképp közelíteném meg.

Én ezt úgy szoktam mondani, hogy digitalizációs téglák.

Tehát például egy marketingnél sem lehet úgy kezdeni, hogy tévében nagyon sok pénzt elköltünk, aztán lesz valami, vagy vagy éppen nem.

Hanem nézzük meg, hogy azon a digitalizációs szinten, ahol mi vagyunk, milyen téglákat tudunk megcsinálni, milyen apró kis változtatásokat tudunk megoldani azon a költségszinten.

Rengeteg ingyenes vagy nagyon olcsó megoldás van.

Most már mondok egy példát, hogy mit tudom én, ott van a Google-nek a naptára, és akkor hogyha valakivel akarsz találkozni, akkor írsz egy emailt neki, és az szinkron, ő válaszol, hogy mikor mikor jó neki.

Amire te válaszolsz, hogy az jó-e neked vagy nem, addire megváltozik már mondjuk a te naptárad.

De meg lehet csinálni tök ingyen, hogy beállítasz egy linket, elküldöd a ügyfélnek vagy valakinek, és ő megnézi a te naptáradban, hogy mikor van hely, és kiválasztja.

De hogyha megnézzük, hogy mondjuk a chat GPT előfizetés is mennyibe kerül, és mennyi mindenre lehet azt használni, akkor nem kell ilyen nagy lépésekben gondolkodni.

Viszont az nagyon fontos, hogy egy digitalizációs jövőképe meglegyen a vezetőnek, és ő majd el tudja dönteni, hogy a anyagi lehetőségei szerint milyen digitalizációs téglákat tud azon a szinten beépíteni, és így kényelmessé, komfortossá lehet tenni, de nagyon-nagyon kell az, hogy ott legyen a szándékuk, az akaraterejük a vezetőknek, és én ezen dolgozom.

Na hát akkor beszéljünk arról, hogy hogyan dolgozol, meg min dolgozol.

A Devzone már mondtam, hogy ez a ez a vállalkozások 27 éve >> talod ezt a bizniszt.

Tehát aki itt így szoftverban otthon van ennyi idő alatt, itt nagyon durva változás lehetett, amit te megéltél.

Milyen volt 27 évvel ezelőtt a a szoftver piac?

Ugye akkor fedezték fel az emberek, hogy vannak weboldalak és a multicégek akkor fedezték fel, hogy lehet jó minőségű szenior programozókat bérelni bizonyos programok bizonyos ilyen projektekre.

Két dolog mindig nagyon éltetett.

Az egyik, hogy a webes felületen az emberekhez való kommunikációt, azt minél magasabb szintre tudjuk hozni.

Tehát én 21 és fél évesen, 98-ban csináltam a első weboldalt és akkor már 2000-ben ilyen aukciós dolgokat is.

Szóval olyanokat, amikből pénzt is lehetett keresni az ügyfélnek.

És ami nekem nagyon-nagyon tetszett mindig, hogy a álmoldozó, tervező, eredményorientált cégvezetőket hogyan tudom összekapcsolni az olyan programozókkal, akiknek nagyon magas szaktudásuk van, és tényleg a legjobban mélyére mennek a problémáknak. ugyanis itt a kommunikáció az egy különböző személyiségípusokkal van megáldva, és én mindig szerettem középre bekerülni, és ezt a két személyiség típusú, nagyású embereket összehozni.

Itt most arra arra gondolsz, hogy egy cégvezetői, tehát egy sikeres cégvezetői személyiséghez más jegyek társulnak, mint egy jó programozóhoz, ugye, hogy más milyen a más milyen a szocializációs vagy szociális készségeik vagy képességeik máshogy gondolkoznak, más milyen a máshogy jutnak egy megoldásra. >> Teljesen jól mondod.

És ugye nagyon fontos az, hogy >> az üzenetet, amit mondjuk egy cégvezető kitalál, és elmond nekem, azt hogyan tudom én, illetve a kollégáim, akiknek ez a feladatuk, úgy elmondani a programozónak, hogy az a kódokba >> Ühüm. >> Az üzleti hatást bele tudja tenni, és ez egy sok lépcsős dolog, és ehhez a különböző személyiség típusú emberekkel jól kell tudni kapcsolódni.

És ezt ezt én nagyon-nagyon élem. >> Ühüm.

Az előbb elmondott példáknál, hogy minden termelőeszköz, amit így néztünk, ahogy a szoftver is egy termelőeszköz, mindegyiknél megvan ez a fordítási út, hogy hogy most megint maradva a szállítmányozó példánál, hogy én lekes kezdő logisztikus vállalkozó vagyok, mármint inkább vállalkozó vagyok és nem logisztikus, és odamegyek a nagy kereskedésbe, vagy az autókereskedésbe, hogy akkor én egy kamiont szeretnék venni, mire az lefordul oda, vagy átfordul oda, hogy nekem mik az üzleti paramétereim, hogy az végeredményben nekem majd pénzt termeljen, az egy tök jó tök jó kereskedői skill, hogy így így el tudják-e, tehát meg tudják-e érteni azt, hogy én hogyan gondolkozom erről az eszközről, amivel én majd pénzt szeretnék keresni. >> És akkor ezt csináljátok ti.

Hogy épül fel most a Devzson, milyen projektek vannak?

Milyen milyen létszámban vagytok?…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • DevZone

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)”

Miről szól ez az epizód: „SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)”?

Ebben a podcast epizódban a házigazda és Biró András, a DevZone alapítója a szoftver mint vállalkozásfejlesztési eszköz szerepéről beszélgetnek. Kiemelik, hogy a célszoftverekbe való gondolkodás jobb munkahelyeket, nagyobb rendet és költséghatékonyabb folyamatokat eredményezhet.… Az epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Biró András, Sándorfy Adrián, Pál Zoli.

Milyen témákat érint ez az epizód: „SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)”?

Fő témái: szoftverfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, költséghatékonyság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „SKÁLÁZÁS SZOFTVERREL - A szoftverben gondolkodás művészete Biró Andrással (DevZone)”?

Megjelenés: 2025. 10. 01.. Hossz: 1 óra 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/biznisz-boyz-a-magyar-vallalkozoi-podcast-show/skalazas-szoftverrel-a-szoftverben-gondolkodas-muveszete-biro-andrassal-devzone

Több epizód a Biznisz Boyz: A magyar vállalkozói podcast show-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból