Della - 24.hu

Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában

· PT46M36S

Összefoglaló

László Csaba volt pénzügyminiszter a Della podcast vendége volt, ahol a 2024-es költségvetésről és a politikai hitelességről beszélt. A rendkívüli hőség miatti áramfogyasztási korlátozások gazdasági hatásait is elemezték, különös tekintettel a Paks atomerőmű lehetséges…

Röviden

Műsor
Della - 24.hu
Megjelenés
2026. 08. 05.
Hossz
47 perc
Témák
költségvetés, választás, gazdaság, hőség, áramfogyasztás, paks atomerőmű
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] őszintén szólva, tehát egy megnyert választás után ilyen gyors adócsökkentéseket [zene] csinálni.

Most mondanám, hogyha én nagyon cinikus vagyok, hogy akkor ősszel lesz még egy választás, és arra készülünk, de nem tudok róla, hogy ősszel lenne egy újabb választás.

Tehát, hogy [zene] én biztos, hogy nem ezekkel kezdtem volna.

Ugye mondom ezt én, aki ugye a 100 napos programot csináltam, ugye itt sok függ attól, hogyha megígértek valamit rövid távra, akkor azért azt gondolom, [zene] hogy egy kormány, hogyha a bizalmat fenn akarja tartani, akkor legalább a legfontosabb ígéreteit betartja.

Tehát itt a költségvetés meg a politikai hitelesség az két [zene] külön történet.

Én is megcsináltam azt, hogy a politikai hitelességért költöttünk [zene] pénzt a 100 napos programra.

Mondjuk akkor más, mert akkor még legalább volt egy önkormányzati választás az össze.

Tehát lehetett azt mondani úgymond [zene] a politikai logika alapján, de közben a költségvetés nem szerint működik.

Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm önöket. [zene] Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája.

A Della ugye a 24.hu gazdasági [zene] podcast műsora.

A mai vendégem László Csaba volt pénzügyminiszter.

Üdvözöllek a stúdióban. >> Jó napot kívánok.

Köszönöm a meghívás. >> Egyetemi tanár.

Ezt azért talán még tegyük >> címzetes egyetemi tanárokat.

És akkor még lehetne hosszosan sorolni.

Az [horkantás] adást pedig augusztus 3-án vesszük föl 11 óra magasságába.

Pont abban az idősá 40 fok van kint. hogy teljesen közszolgálati legyen a műsor, és pont abban az időságban rögzítjük az adást, amikor a a Sándor Palotában Magyar Péter éppen sajtótájékoztatott tart, tehát az ott bejelentettekre értelemszerűen itt és most nem fogunk tudni kitérni.

Továbbá azt kérném önöktől, hogyha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

Ugye a hőség szolgáltatja az apropóját ennek a mai tájékoztatónak is a Sándor palotában.

És én is ezzel kezdeném veled ezt a következő 40 perces beszélgetést.

Nyilván alapvetően gazdasági államháztartalási költségvetési fiskális monetáris ügyekről fogunk most beszélgetni, de talán van egy aspektusa ennek a mostani rendkívüli helyzetnek ami ami ami kevesebb figyelmet kap egyelőre.

Ez pedig a gazdasági hatása a a extrém hőség miatt részben elrendelt.

Áramfogyasztási korlátozásnak részben pedig önkéntes alapon vállalt.

Ugye azt tudjuk, hogy több mint 300 cég már önkéntes alapon ezt fölvállalta, és további több 100 fog majd hozzájuk állítólag csatlakozni.

De hogyha nem javul a helyzet a következő napokban, akkor ezt kötelezővé is teheti a kormány.

Ezt ugye kilátásba is helyezték.

Most ott tartunk, hogy az a kérdés, hogy teljesen le kell-e állítani a paksi atomerőművet, vagy sem.

Tehát tényleg >> én már reggel azt olvastam, hogy ma f:30-kor vége. >> Aha.

A most még a hírek arról szóltak, hogy talán még egy blok tud működni, de hát meglátjuk majd, hogy mi fog történni.

A lényeg az, hogy hosszú napokra nem hetekre elnyúló krízishelyzet alakult ki Magyarországon, ami vastagon érinti az áramfelhasználás, áramfogyasztást is.

No de ugye ez azt jelenti, hogy ez teljesítményben is meg fog majd mutatkozni a magyar iparban, tehát nyilvánvalóan kevesebb energiát használnak föl, az azt jelenti, hogy kevesebb lesz a produktum is.

Ilyen időkben nyilván nem ez az elsődleges szempont, de mégis most arra kérnélek, hogy hogy ezt vizsgáljuk meg, ezt a kérdést, hogy milyen hatást gyakorolhatt az idei gazdasági pályánkra ez a hőség [torokköszörülés][köhögés] hőséghelyzet, vagy nem tudom milyenre a megfelelő leírás különös tekintettel arra, hogy amúgy is nehéz nyomon követni, hogy pontosan hogy alakul idén a GDP-n.

Ö kezdjük akkor először nem a állami intézkedésekkel, mert ugye az egy dolog, hogy most leáll a paks, meg ez leáll, az leáll, amaz leáll, de hogy van egy normál hatása ennek a helyzetnek.

Hát szerintem, hogyha valaki így kimegy az utcákra, akkor azt érzi, hogy például sokkal kevesebb ember van az utcákon, mert óvatatlanul ülnek otthon, főleg aki teheti a légkondizott lakásába.

Ha meg nem légkondizott, akkor azért.

Tehát szerintem ez látszik a vendéglátásba, ugye a második negyedévi GDP az már rosszabb lett, mint a várakozás.

És az egyik negatív megjegyzés az az volt, ugye még a részletes adatok nem voltak meg, hogy a mezőgazdaság teljesítménye.

Tehát ebben még nincs benne a július meg az augusztus, de már a második negyed évben látszott, hogy a mezőgazdaság rosszabbul fog teljesíteni, mint tavaly.

Én olyan agrárközgazdászként végeztem, ezt nem mindig szokták rólam tudni, ami nem jelent azt, hogy agrárszakértőnek merném magam mondani, de hogy ez a hőség szerintem kinyírja a kukorica nagy részét Magyarországon, abban egészen biztos vagyok.

Tehát például a mezőgazdaságban vendéglátásban turizmusban, mert egyszer amikor az emberek nem mennek ki az utcára, akkor nem mennek be fagyit venni, nem mennek be nem tudom én.

Látjuk a képeket a Balaton partjáról, hogy a Balatonparton is nincs akkor a tömeg.

Tehát szerintem önmagában a hőség, és akkor ez itt már az egész globális felmelegedésről beszélünk, ennek van egy olyan hatása, ami részben a fogyasztásra, de egy csomó ágazatnál hát azért feltételezem, hogy az építőiparba se ilyenkor tudják a legnagyobb tempót diktálni, mert déli 12-kor 40 fokba biztos nem tudják olyan gyorsan rakni a kőművesek a téglát.

Most nyilván ez nem feltétlenül ma már ez a legfontosabb, de egy csomó ágazatban önmagában ki van mutatva, hogyha hőség van, akkor kisebb lesz a teljesítmény.

Sőt, nemrég olvastam róla, megint brit tudósok, hogy még ha valaki légkondizott irodában ül, de egyébként kint hőség van, még akkor is kimutatható a teljesítménycsökkenés.

Tehát, hogy ennek önmagában van, és erre jönnek rá azok az intézkedések.

Az igaz, hogy Pakson az 50 milliárd önmagában az a leállás, amiről még nem tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, ez nyilván egy előzetes becslés.

Ennek szerintem legalább az 5 6 7 8 10szerese a közvetett hatása.

Ugye egy csomó cég bejelentette, ugye jöttek is, hogy MOL TVK-tól kezdve, és lehet ennek egy olyan része, hogyha mondjuk augusztus közepén így is, úgy is csináltak volna egy karbantartást, hogy most azt két héttel előrébb hozzák, vagy nem, ennek valószínűleg nincs jelentősége.

De nekem az a gyanom, hogy azok a cégek, akik most kényszerűségből visszafogják az áramot, hogy egyébként működjön az ország, tehát ennek ez a természetes rendje, hát ők nem azért fogyasztották eddig az áramot, mert elmebetegek voltak, és direkt minél több pénzt akartak áramra költeni, mert ez valamiért kellett az ő üzletükre, tehát ennek valamilyen hatása lesz.

Most mondok egy apró példát, de ez jól érthető, hogyha jól értem, a Moll leállította az autómosóit, hogy ne pazarolják a vizet.

Tehát itt még csak nem is a az áramól van elsősorban szó.

Ezzel is csak egyet lehet érteni.

Tehát szerintem most nem az a legfontosabb, hogy tényleg a az autómosásra pazaroljuk az ivóvizet.

Tehát szerintem minden autómosót le kéne állítani.

A MOL ezt simán túl fogja élni.

Ha valakinek egy darab autómosója van, és neki ez a családi biznisze, hát ott azért ez már sokkal fájdalmasabb.

De hogyha én mondjuk ebben a két hétben nem mosatom le az autót, és egyébként két hetente szoktam autót mosatni, akkor ki fog maradni egy autómosás, és az hiányozni fog a GDP-ből, az hiányozni fog a fogyasztásból, hiányozni fog az Áfabevételből és az autómóban lévő embereket is, nem tudom, hogyha ilyen teljesítménybérben fizették, ők kevesebbet fognak kapni, és rengeteg ilyen közvetett hatás van, ami részben önmagában a a hőség, részben meg önmagában az árammal meg a vízzel kapcsolatos egyébként teljesen észszerű és szükségszerű intézkedések hoznak.

Én szerintem ez több tized lesz az éves GDP-ben.

Most >> belegondolsz, hogy 50 milliárd a paks, >> és azt mondom, hogy mondjuk egy olyan pár száz milliárd, ha mindent összeadsz, hát az már önmagában olyan 450 500 milliárdos%-a a GDP-nek.

Ugye most a várakozások úgy szórnak, hogy másfél kötő 2% körüli idei GDP növekedést vár a piac.

Akkor ez azt jelenti, hogyha hogyha másfél meglesz, akkor annak már örülhetünk kríz egyértelmű.

Tehát főleg a mostani helyzet fényében, a másfélnek szerintem kifejezetten örülhetünk.

A mezőgazdaságnak szerintem kifejezetten rossz éve lesz most már.

Most már szerintem nem tud annyi eső esni.

Ugye hétvégén talán jön valami eső.

Ez szerintem a kukoricát már nem fogja megmenteni.

És hát nyilván egy többi növénytermesztési ágazatban is ez óriási problé a kert kultúrában és ez tovább gyűrűzik nyilván a biztosítási szektorba, hiszen elképesztő összegű károkat kell majd megint >> gondolom teljesíteni a biztosítási piacnak.

Összességében akkor ez az év ez >> és még egy dolog, azért azt látni kell, ugye elvileg ugye augusztus végéig teljesítjük a szupermérföldköveket az EU felé, a jogállamisági meg az egyéb dolgokban.

Ugye onnantól kezdve elvileg elindulhatnak az EU pénzek, de az már nem fog tudni úgy, ennek egy nagyon kis része fog tudni már olyan hatást gyakorolni, ami az idei GDP-re is számít.

Tehát most gondoljuk bele, lesz négy hónap, elindulnak a pénzek, mire abból valós projekt lesz, új projekt, hát az szerintem inkább jövő év közepen. >> Ráadásul java rész már megvalósult projektek utó finanszírozásáról.

Igazából finanszírozási segítség.

Nyilván csökkenti a kamatot, csökkenti a nyomást, a keresletet, az állampapírpiacot.

Ez hat állampapír piaci ho növekedési hatása szerintem idén ennek még nem.

Mit jelent ez? vonatkoz egyrészt alacsonyabb lesz a bázis másrésztát ez elvileg segíthet egy nagyobb növekedés kimutatásáb másrészt pedig a tényleges folyamatok azok azok azt jelzik hogy sokkal nehezebb lesz akár egy 2%-ot meghaladó növekedés jövőre elérni >> ugye ez mindig egy nehéz dolog hogyha megnézzük a rendszerváltása óta a magyar GDP alakulását akkor mondjuk egy Covid visszapattanást leszámítva nem nagyon látunk olyat hogy egy 1%-os vagy egy f%-os növeked éső 3-4%-ra ugrunk.

Tehát ez is olyan, mint egy rendes futó.

Tehát hogy amikor elkezd valaki mondjuk a 400 mre, akkor az elején lassan, aztán elkezd gyorsulni, és utána tud egy magasabb tempót tartani.

A gazdaság se jön, hogy egyik pillanatra a másikra tud nagyot ugrani.

És azért ha belegondolunk, hogy mondjuk 25%-kal csökken nagyjából a beruházás így három-négy év alatt, szóval itt azért a beruházásoknak meg kell indulni.

Tehát én azt gondolom, hogyha 2-3% közé be lehet vinni mondjuk ilyen 2730 átlagába, azt szerintem a pénzügyminiszter azonnal aláírná, de én biztos. >> És ugye ennek tovább gyűrűző hatásai is vannak még részben az államadósságmutatónál is fontos, hogy mekkora a nominális GDP, tehát hogy sikerül-e kimutatni a szá-os GDP arányos csökkenést, vagy nem sikerül kimutatni.

De ami talán még fontosabb, hogy a ez a mostani helyzet is rávilágít arra, hogy abban a formában, ahogy mi megismertük és működtettük a gazdaságot, az a gazdasági szerkezet az valószínűleg nem fönntartható hosszú távon.

Tehát olyan alkalmazkodási minden fönntartható, csak kérdés, hogy milyen >> olyan alkalmazkodási kényszert fog jelenteni a klímaváltozás és sokkal hamarabb toppan be az életükbe.

Én emlékszem az elmúlt, most már lassan négy évvel csináljuk a dellát és volt néhány vendégem, akik klíma kutatással foglalkoztak és amikor arról beszéltek, hogy milyen kilátásaink vannak, akkor a 5, 10, 15, 20 éves, mondhatjuk, középtávra kitekintve lehetett ezeket értelmezni.

Ehhez képest itt és most már szembesülünk ezekkel a hatásokkal.

Az, hogy konkrét vízkivételi problémák vannak az országban, hogy az árammal spórolni kell, hogy nem jutunk hozzá a vízhez.

Most általánosítok, de ez az irány.

Ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság egy olyan kihívás előtt áll, amire nem meg 10 meg 20 év múlva kell választani, hanem már jövőre is.

Tehát ami most van, ez jövőre is meg fog ismétlődni. >> Szerintem rosszabb lesz.

És a helyzet az, hogyha elkezdődik egy nagyon gyors alkalmazkodás, akkor is akár lehet, hogy 5-10 éves távlatban lehet elérni olyan eredményeket, amiután azt lehet mondani, hogy az akkori még rosszabb helyzetben talán tudjuk a mostani szintet tartani.

Tehát hogyha most tételezzük fel Budapesten elköltenek arra 200 milliárdot, hogy ilyen szivacsváros legyen, meg megtartsuk a vizet, meg tök sokkal több növényzet legyen.

Hát tegnap este moziban voltunk, 11 körül indultunk haza.

A belvárosban, 33 fok volt, mire hazaértünk budai részre, ez 25 perc volt, 27.

Tehát azért ez nagyon nagy különbség.

Itt lát, hogy például a belvárosban a betondsungel 4-5 hat fokkal magasabb van, mint mondjuk a Dunának a túloldalán. >> Igen.

És amire még ki akartam lyukadni, hogy ami most történik, az az a kormány politikájára is kőkeményel hatással lesz.

Tehát bármit gondolt Magyar Péter kormánya 2030-ig a költségvetés rendberakása racionalizálása a költségvetési főbb kiadási tételek át újragondolása, bejött egy olyan tétel, a klímaválság, elleni elleni felkészülés és küzdelem, amivel szerintem áprilisban még nem kalkulálhattak, hogy ennyire élesen lesz jelen.

Lehet, hogy a háttérben az okosabbak erről gondolkoztak, de most azt látjuk, hogy a hogy a a kormány kész, helyzet elé van állítva. magyarul a következő évek költségvetésében ez egy rendkívüli és azt se bánnám, hogyha egy elkülönített tétel lenne a klímára való klímaváltozásra való felkészülés. >> Hát önmagában, hogy van egy olyan minisztérium, ami ezzel foglalkozik és erre koncentrál, ott egyébként ezeket a pénzeket majd látni kell.

Ez szerintem egy ilyen mínusz egyedik lépés abban, hogy valami elinduljon.

Én azért tartom egy picit még rosszabbnak a helyzetet, mert itt amikor elke, tehát ez tipikusan nem az a dolog, hogy most akkor 100 milliárdot az általános tartalékból, bár valószínűleg nincs annyi, hirtelen kiutalunk és akkor jövő héten ezt elköltöttük és mindenki jól járt.

Ezzel mondjuk lehet egy családi pótlékot meg lehet két hét alatt emelni, és akkor az a pénz az ott van az embereknél.

Itt szerintem ki kell találni a koncepciót,…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • László Csaba
  • Bakaev Zoltán

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában”

Miről szól ez az epizód: „Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában”?

László Csaba volt pénzügyminiszter a Della podcast vendége volt, ahol a 2024-es költségvetésről és a politikai hitelességről beszélt. A rendkívüli hőség miatti áramfogyasztási korlátozások gazdasági hatásait is elemezték, különös tekintettel a Paks atomerőmű lehetséges… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 05..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában”?

Fő témái: költségvetés, választás, gazdaság, hőség, áramfogyasztás, paks atomerőmű.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában”?

Megjelenés: 2026. 08. 05.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/osszel-lesz-meg-egy-valasztas-laszlo-csaba-a-dellaban-e49b7365

Több epizód a Della - 24.hu-ből