A 2023-as Izrael–Hamász-háború

Összefoglaló

A műsorban Pap István újságíró, politológus, vendégként érkezik Kiss Lóránt és Lencar Péter műsorvezetőkkel való beszélgetésre. A podcast az izraeli-palesztin konfliktust tárgyalja, különös tekintettel a 2023. október 7-én kirobbant háborúra. Kitérnek a konfliktus múltbeli…

Röviden

Műsor

Értágító

Megjelenés

2023. 11. 14.

Hossz

1 óra 1 perc

Szereplők, említett nevek

Pap István, Lencar Péter, Benjámin Netanjahu

Témák

izraeli-palesztin konfliktus, háború, 2023-as háború

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez az értákító valószínűleg az első romániai magyar nyelvű podcast csatorna üdvözlöm a kedves értágító hallgatókat a mikrofonnál kis lóent itt van kollégám lenká péter és szervusz péter én is üdvözlöm a hallgatókat sziasztok nagyvárdon vagyunk a parciumi keresztény egyetem művészeti tanszékének egyik és itt van a mai vendégünk is aki nem más mint papp istván nagyváradi újságíró politológus szervbusz istván üdvözöllek titeket üdvözlöm a hallgatókat nyilván a felvétel időpontja különbözik a felvétel publikálásának időpontjától ami azt jelenti hogy konkrétan november 8-án történik a mi beszélgetésünk viszont ugye most nem tudom hézelen előre de jövő kedd most ahhoz képest 14e tehát amikor ezt hallgathatják a kedves hallgatók követőink a lényeg pedig ebben az hogy ugye egy olyan témáról fogunk beszélgetni ami hát most már a mi felvételünk időpontját tekintve majd hogyem egy hónapja robbant ki vagy tört ki jelenállás szerint ugye nem másol van szó mint a az izraeli gázaövezeti vagy izraeli palesztin háborúról konfliktusról ami ugye október 7-én kezdődött ebben a formájában de nyilván ennek van a múltba nyúló része is amiről szerintem érdemes lesz azért beszélgetni bővebben ugye október 7 én egy szombati hajnali órában történt egy hát állítólag több 1zer rakéta által egy rakétatámadás ugye a gázai övezetből kiindulva izrael felé ugye földrezilek egy kicsit belemehetünk majd abba aki nem annyira nincs annyira képben hogy hogy tör vagy hol hol lehet elképzelni ugye a térképen ezeket az övezeteket vagy ezt a térséget a lényeg az hogy hajnali órákban történt egy több 1000er rakétából aló támadás izrael felé gázából és ugye ezt a hamas terrorszervezet vállalta fel magára illetve törtek be a terrorszervezet csapatai izrael területére ugye a demarkrációs vanalat áttörve illetve kerítéseket áttörve kerültek be ezekre az izraeli területekre ahol túszokat is ejtettek és számos civilt meggyilkoltak az az rákövetkező néhány órában ez tehát a témánk a mai témánk ami nem egy egyszerű téma és valószínűleg sokakat akár személyesen is érinthet hiszen akár rokonok lehetnek barátok és bármi egyéb téma is felmüüet ilyen szinten ugye izraelből már azóta számos diplomatát civilt és külföldi állampolgárt menekítettek ki nem csak nyugati államok istván kezdjük akkor október 7-ével első körben de aztán nézzünk vissza a múltba is jó hogy akkor mi lehetett ennek az oka vagy hát kirobbantója ennek a jelenlegi helyzetnek tehát október 7-ével kapcsolat atban az első és legfontosabb kérdés az amit fel szoktak tenni az hogy eleve hogy történhetett meg hiszen a gázai övezet a világ vagyis tehát a gáza izraeli határ az a világ egyik legjobban őrzött határvonala tehát h gyakorlatilag egy hatalmas fal van szó szerint egy fal van építve gáza köré a legmodernebb térfigyelő eszközökkel ellátva drónok katonák satöbbi ennek ellenére a hamas katonái buldóz kkel törték át a falakat és benyomultak több helyen is van egy olyan információ is ugye hogy í egyiptom jelezte hogy ők már mondták az izraeli vezetésnek hogy itt készül valami a gázai övezetben amit p benjamin netanyahu miniszterelnök tagadott hogy nem létezett efajta információ egyiptom részéről miközben az egyesült államok is kijelentette hogy valami volt tehát valamilyen információt át adtak izraelnek csak nem tudni hogy milyen szintre jutott el ez az információ tehát ez itt az legelső fontos kérdés hogy hogy történhetett egy ekkora mértékű behatolás és ekkora mértékű pusztítás egy olyan országba amelyik ugyebár 1948 óta fel van készülve arra hogy ilyesmi bármikor megtörténhet honnan folytassuk mert ugye innen rengeteg eleágazás van így van így van így van egyébként én is hallottam erről a a felvetésről amit te mondasz ugye hogy egyiptomnak volt egy ilyen informáó ó izrael felé amit nem vettek komolyan az izraeliek és akkor arról is tehát ilyen tényleg egyszerű megfogalmazásban az izraeli titkoszolgálat egyszerűen elaludt vagy hát nem vette komolyan akár ezt az egész figyelmeztetést az hogy elaludt ez ez szerintem túlzó hanem hanem az lehetett hogy hogy nem vették komolyan de egyiptom honnan tud hamarabb egy ilyen cselekményről mint az akit megtámadnak mert egyiptom is ott van tehát a gázai övezetnek a másik határa ugye két írjuk le a akkor tát a gázai övezet a gázai övezet az egy kicsi kis vékonyka földsáv a földközi tengerpján és gyakorlatilag izrael veszi körül és a déli a déli oldalról pedig egyiptom határolja tehát nyilvánvalóan hogy egyiptom és ja és ami nagyon fontos ez egy kicsi kábbé egy fél budapesti terület az egész gáz övezet és körülbelül annyian is laktak ott mint budapesten több mint két millió ember nem annyira nehéz mondjuk egyiptomnak informátorokat beküldeni a gázi övezetbe hiszen arabok arabok semmi különös ismertetőjelyük nincs mint példá izraelinak nehéz lenne ott ott informátorként tevékenykedni spionként a gáz jövezetben de egyiptom ezt sokkal könnyebben megteheti másrészt az arab államok közül egyiptomnak relatíven jó viszonya van izraellel tehát együtt működnek illetve egyiptom is felméri annak a a lehetőségét és látja hogy a gázai övezetben a terrorizmus melegágya van és egyiptom szá számára sem egy érdek hogy ez a fajta terrorisztikus gondolkodásmód amit a hamas képvisel tát it itt most nagyon fontos hogy hogy már az elején leszögezzük hogy ne hogy megvádoljanak minket hogy most nem a palesztinokról beszélünk nem a palesztin népről beszélünk a hamasról beszélünk amelyet az én egyéni véleményem szerint és sok nyugat-európai állam véleménye szerint is az egy terrorszervezet 2023 október 7e után pedig ez még nyilvánvalóbb lett annak ellenére hogy nagyon furcsa jelenségek történnek hogy a világ számos országában október 7-e után kezdődtek el a palesztinokat támogató tüntetések és megmozdulások erről is érdemes lenne talán egy-két szót ejteni de visszatérve egyiptomra ha már erről van szó ez ez van a háttérben hogy egyiptom azért együttműködik izraellel nem szeretné nem szeretné azt hogy a palesztinoknak a nagy számban özönőljenek egyiptomba mindent meg is tesz annak érdekében hogy ezt elkerüljék holott ez lenne logikus ugye hogy gyakorlatilag észak gázából ahol most a harci cselekmények zajlanak az emberek vonulnak délfele tehát a csíkn lefele hogy a hallgatók elképzeljék és akkor a a csík határvonalától pedig menjenek egyiptomba idejglenes jellegel hogy ez az idéglenes jelleg meddig tartana ez egy másik kérdés és akkor itt térnék vissza a történelmi részéhez mert érdemes ezt is fel eleveníteni egy kicsit ne menjünk vissza az ókorba meg meg ábrahám korában hanem kezdjük el a a a kortárs tehát legyen mondjuk 48-tól-ól legyen 48-tól még csak nem is ik század elejétől legy elég az 48 közepét mondt amikor amikor az egyesült nemzetek szervezete megszavazta hogy legyen egy két állami megoldás tehát a palesztin régióban legyen két állam egy izraeli és egy arab állam ennek az volt a az volt ennek a hátulütője hogy egyetlen arab állam sem ismert volna el egy független izraeli államot ebből háború lett és a háború nyomán ja igen és bocsánat az ens határozattal fel is osztották hogy melyik terület kéne legyen izrael és melyik terület kellne legyen a palesztinoké a háború után izrael ezt megnyerte ezt a háborút és sokkal több területet foglalt el mint amennyit az ens határozat a az izraelieknek adományozott volna csak hát persze ezek után a geopolitikai és politikai helyzet után izrael nyilván nem vonult ki onnan amit nagykeser elfoglalt és miután látta hogy milyen milyen ellenállás van a a az arab világ részéről következik 1967 a következő nagy fordulópont ez a a hatnapos háború amelyben szintén izrael győzött hat napos háborúban győzött a a szomszédos arab államokkal szemben ekkor foglalta el a gázai övezetet is ekkor foglalta el a golamfensíkot és ekkor foglalta el cis jordániát is amit ugye angol west banknek hívnak tehát ott ahol jelenleg a a palesztin hatóság tevékenykedik és elkezdődött az izraeli telepeknek a az építése ezekben az elfoglalt területeken is és gyakorlatilag ma már ez az egyik fő ha nem a fő probléma hogy bár az ens két állami megállapodás két állami megoldást sürget ennek ellenére izrael gyakorlatilag nem tesz lép lpéseket annak érdekében hogy ezt a valóságban megtegye de azért volt két nagyon fontos lépés az első felkelés az első intifád ami 1987-ben volt ez volt a kövekkel tehát amikor gyakorlatilag a palesztinak kövekkel támadták az izraeli hadsereget ez egy siker volt ugyanis ekkor került újra előtérbe a palesztin kérdés és ekkor a világ közvél is közvéleménye is a palesztin oldalra állt izrael kénytelen volt engedményeket tenni a jasszar arafat igen az jasszar arafat volt még mg igen akkor a vezetője a palesztinoknak és meg is történt oszlóban titkos tárgyalások folytak a a palesztin és az izraeli fél között amelyben megtörtént egy történelmi jelentőségű dolog hogy iakrabin akkori miniszterelnök elismerte a palesztinok jogát egy független egy külön állam létrehozására és ez béke nobel díjat is jel ez számára is és jaser alf számára is az egy másik kérdés hogy gyakorlatilag ezt a mi európaiak ezt úgy értelmeztük hogy ez egy siker ez a béke nobel díj is ezt bizonyítja hogy ezt mi sikernek könyveltük el hogy na végre valahára a palesztinok és a az izraelek megegyeztek az egyik az a kisebbik gond az hogy izrael nem tudjuk hogy mennyire gondolta ezt komolyan mert mennyire tényleg ezt ők lépéseket tettek volna az viszont tény hogy az arabok ezt a palesztinak verszájának tekintették tehát ők ezt verséként élték meg ekkor volt nyilvánvaló az hogy az arab világ ágnak a a fő politikai célkitűzése nem a két állami megegyezés hanem gyakorlatilag izrael eltüntetése tehát ők palesztinát teljes mértékben arab államnak akarják tekinteni ezen bukott meg 2000-ben a második egyezmény is amit bill clinton próbált összehozni cam davidbe kitört a második intifáda amely már sokkal durvább volt itt már nem kövekkel hajigáltak a palesztinnak hanem elkezdődött elkezdődött nagyon durva terrorcselekmények a buszoknak a felrobbantása rendőrök civil civileknek a a a a a támadása szóval a békefolyamat amilyen amilyen pozitívan indult és amennyire reményt adóan indult a 90-es évek elején annyira indult annyira megfeneklett a 2000-es évek közepére ennek ellenére izrael tett még egy lépést 2005 ugye így van amikor ari shan akkori miniszterelnök gyakorlatilag kivonult a gáz övezetből úy mert a az 1967-es 6 hat napos háborútól 2005-ig gyakorlatilag izrael kontrollálta a gázajövezetet nos ariel sharon és azért képzelhetitek azért az izraeli jobboldalnak meg meg a meg a fanatikus nacionalistáknak mit jelentett az amikor az nem tudom hány évtizeden keresztül felépített izraeli telepeket lebontották kivonultak onnan kivonult a hadsereg abban bízva hogy akkor hogyha a palesztinoknak a gáz övezetben ami tulajdonképpen az ő egyik saját területik az ens határozat értelmében is ott elkezdenek építkezni és beindul egy egy normalizálódási folyamat hiszen az a logikus gondolata lehetett a vagy volt az izraeli államvezetésnek hogy gázában palesztinok vannak palesztin irányítás van kezdjének kell építkezni és akkor hogyha beindul egy békés folyamat egy békés építkezési folyamat gázában akkor ez egy jó példa lehet arra hogy amire lehet építeni egy izraeli palesztin kapcsolatot ehelyett mi történt 2007-ben a hamas megnyerte a választásokat gázában ez ezt a választásokat ezeket úgy értsétek azért ez olyan mint a 33-as náci győzelem tehát itt azért terrorcselekmények voltak megfélemlítések voltak gyilkosságok voltak tehát a hamas nem egy nem egy nagyon demok mondjuk az arab világban lehet hogy az demokratikusnak számít de európai mércével mi az nem volt demokratikus minden mindazon által mindenki elfogadta hogy végülis népi akarattal került a hamasz hatalomra gázában ez természetesen egy egy intőjel volt izraelnek hogy itt nagyon rossz irányba haladtak a dolgok megkezdődött a blokád tehát gyakorlatilag elzárták gázát izraeltől és a hamas ahet hogy elkezdett volna építkezni épített is csak éppen alagútrendszereket tehát ők az első perztől kezdve tudatosan készültek arra hogy ők ellenállnak és ők harcolni fognak izrael ellen tehát ez volt a békés megoldás tehát láthatjuk hogy izrael tett békés lépéseket annak érdekében hogy a palesztin helyzet valahogy n hogy megoldódjon mert megoldás nem lesz de hogy elinduljon egy bizonyos irányba és akkor jött benjamin netanahu aki a másik filozófiát követte hogyha békésen nem megy akkor majd erővel fogjuk ezt a dolgot megoldani és ugye azt is meg kell érteni hogy tulajdonképpen a palesztinok most két területen vannak tehát van a gázi övezet a a földközi tengerpartján az a sáv illetve van cis jordánia ugye amelyik egy egy zárt terület tehá nincs kijárásuk tengerre a jordánflyó és holtenger jordánfolyó igen h ahol viszont a a a jasser arafat ték által gründolt palesztin hatóság hát nem uralkodik mert izraellel együtt uralkodnak de lényegében ő az ő az ő fennhatóságuk vannak a a cis jordániai arabok amelyet a fatah párt ural na már most a gázában is ugye a hamas a fatak ellen nyert és og gyakorlatilag szinte polgárháborús viszonyok köz között zajlottak a dolgok tehát egymást irrtotta a fatak meg a meg a hamas és jelenleg is az van hogy a cis jordániában uralkodó fatak és a kázában uralmon lévó hamasz egymás ős ellenségei tehát legalább úgy gyűlölik egymást amennyire a zsidókat utálják és benjamin netanjahu ezt használta ki mert ugye ő nyilvánvalóan kijelentette hogy ő egy önálló panesztin államot soha nem fog elismerni ezért hát a mindenki által elismert tehát a nemzetközi szinten is elfogadott palesztin hatósággal szemben akikkel lehetett volna béketárgyalásokat folytatni illetve tárgyalásokat folytatni egy önálló pesztin államról elkezdte támogatni a hamast hogy egy példát mondjak például 2006-ban a gázak elfogtak egy izraeli katonát akiért cserébe 2011-ben izrael kiadott több mint 1000 palesztin fogjot tehát ehhez mondanom sem kell hogy a hogy a hamasznak a a támogatottságát gázában az egekig növelte tehát benyamin nyan tudatosan támogatta a hamaszt egyrészt a a a a palesztin hatóság ellen…

Említett entitások

Témák

• izraeli-palesztin konfliktus
• háború
• 2023-as háború

Személyek

• Pap István
• Lencar Péter
• Benjámin Netanjahu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A 2023-as Izrael–Hamász-háború”

Több epizód a Értágító-ből

• Oscar 2025 2025-02-25

  A 2025-ös Oscar-gálára jelölt filmeket tárgyalja az Értágító podcast. A műsorban a legjobb film kategória tíz alkotását elemzik, kitérve azokra is, amelyeket a műsorvezetőkon kívü…

• 2024 legjobb filmjei 2025-01-20

  A 2024-es év legjobb filmjeit keresi az Értágító podcast filmes csapata. A beszélgetés elején David Lynch rendezőre emlékeznek, aki nemrég hunyt el. A filmesek személyes viszonyuk…

• Top 10 diktátorok 2024-12-17

  A műsor a diktátorok témakörét járja körül, különös tekintettel az elmúlt 200 év olyan alakjaira, akik jelentős emberéleteket követeltek és országokat tettek tönkre. A műsorvezető…

• Demokratikus vagy nem? Érvénytelen az elnökválasztás 2024-12-10

  A romániai elnökválasztás érvénytelenítésének hátterét taglalja a podcast. Az idei évben több választás is zajlott Romániában, melyek közül kiemelkedik az elnökválasztás, amelynek…

• Lewandowski helyett Haaland 2024-11-26

  A magyar válogatott szereplése a Nemzetek Ligájában és az Európa-bajnokság selejtezőin a fő téma. Varga Barnabás sérülése utáni felépüléséről, a csapat elmúlt meccseiről, valamint…

• Amerika választott, Románia választani fog 2024-11-19

  A magyar nyelvű Értágító podcast legújabb adásában Pap István újságíró és politológus vendégeskedik Kiss Lóránt és Lencar Péter mellett. A műsorban az amerikai elnökválasztásokat…

• Top 10 együttesek, előadók 2024-11-12

  Az Értágító podcast e heti adásában a műsorvezetők, Kiss Lóránt és Lencar Péter a 10 legjobb együttesről és előadóról szóló listát mutatják be. A válogatás nagy részben konszenzus…

• Kellenek-e nekünk a remake-ek? 2024-11-05

  A romániai magyar nyelvű Értágító podcast e heti adásában a filmek remake-jeinek létjogosultságáról, pozitív és negatív példáiról beszélgetnek Bozsódi-Nagy Orsolya és Bozsódi-Nagy…

• Gasztronómia és vendéglátás egy séf szemszögéből 2024-10-29

  Szilágyi Róbert, erdélyi magyar séf a vendége az Értágító podcastnek. A séf mesél pályafutásáról, hogyan kezdett el főzni, és milyen tapasztalatokat szerzett a vendéglátásban. Kit…

• Top 10 trilógia és/vagy franchaise 2024-10-22

  Az Értágító podcast soron következő adásában a készítők egy filmes tematikájú top 10-es listát állítottak össze, amelyben filmtrilógiák és franchise-ok szerepelnek. Kiemelik, hogy…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Gázai konfliktus | HVG - Vita #2 — BIDF DOKK

  A BIDF DOKK ezen epizódjában Sayfo Omar és Balogh Roland az izraeli-palesztin konfliktusról, annak hátteréről és lehetséges kimeneteléről beszélget. Az adás a 2024-es BIDF-en kerü…

• Mészárszék Izraelben — Kontextus

  Az epizód a Hamász akciójának előzményeit, az izraeli titkosszolgálat hibáit, és a konfliktus várható kimenetelét járja körül. Veszprémy László Bernát és Gavra Gábor a beszélgetés…

• Az izraeli háború tragédiái; orosz történelemhamisítás; az egó hatalma - Önkényes Mérvadó 2023#519 — Önkényes Mérvadó (Spirit FM)

  Ez az Önkényes Mérvadó epizód az izraeli-palesztin háború tragédiáival, az orosz történelemhamisítással és az egó hatalmával foglalkozik. Az adás vendége Dinnyés Gergely, a műsorv…

• Válaszcsapás - Mit és miért hallgatnak el az izraeli háborúról? 1/2 — Mi Magunk podcast

  Ez az epizód az izraeli háborúról, a Hamász támadásának előzményeiről és a cionista narratíva magyarországi jelenlétéről szól. Elemzi Puzsér Róbert szerepét is a témában.

• “A Hamasz, ellentétben Brüsszellel, vagy Sorossal, tényleg veszélyes ellenség” - Bede Márton — Szamárpad Csatorna

  Bede Márton, a 444 újságírója Izrael és a Hamasz háborújáról beszél. Az epizód a közel-keleti konfliktust elemzi.