... és boldogan éltek

Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)

· PT38M29S

Összefoglaló

A 2024-es marosvásárhelyi KULT fesztiválon rögzített epizódban a csoportdinamikát vizsgálják gyermek- és felnőttkorban, osztályban, munkahelyen és családban. A beszélgetés a "Joy" című táncművészeti előadás és egy bullying-bemutató apropóján indul, és Balatoni József „Jocó…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2024. 12. 13.
Hossz
38 perc
Szereplők, említett nevek
Kányádi György, Balatoni József, Vörös István, Dr. Kádár Annamária
Témák
csoportdinamika, bullying, oktatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

én aztondolom hogy bármilyen közösséget nézel családtól kezdve az osztályig nem mindenki mindig boldog nem mindenki szeret egyformán mindenkit nem mindenki van oda a másikért tehát egy állandó dinamikai változás van ebben és én azt is szoktam mondani hogy a közösségben nem kell mindenkit szeretni én azt szoktam mondani hogy nem szabad bántani [Zene] egymást megint itt vagyunk egy újabb és boldogan éltek epizóddal újra a marosvásárhelyi kultfesztiválról jelentkezünk amelyen egy rendhagyó kulturális élményben volt részünk megnéztük a joy az a öröm élvezet boldogság önfelett boldogság talán így lehet szabadfordításban fordítani címre hallgató tien éves lányok által előadott táncművészeti performance talán ez a korrekt megfogalmazás miért mondom ezt el azért mert részben erre az előadás illetve ennek az előadásnak a kapcsán fogunk kapcsolódni életkori sajátosságokhoz gyermekkor küzdelmei szépségei prepubertáns kamaszkor problémái nehézségei kapcsolódások csoportdinamika ennek a korszaknak az árnyoldalai és a szépségei nem kevés humorral fűszerezve a célunk az volt hogy ezt a témát úgy fogjuk meg hogy kicsit könnyerebb hangvételben beszélgessünk egyébként húzós veretes és nehéz témákról amelyben egyébként szakértő közreműköd ödőink is lesznek még egyszer tehát a beszélgetést egy táncművészeti performancra is reflektálva a marosvásárhelyi kultfesztiválon rögzítettünk következik a beszélgetés köszöntünk mindenkit ebben a rendhagyó kibeszélő fölvételen beszélgetésen azért nehéz ilyenkor mindig baromira elkezdeni ezt a podcastet mikor mondjuk egy ennyire intenzív élmény után járom mint amilyen a joy előadás volt amit az elmúlt percekben nézhettünk meg és erről is fogunk beszélni ebben az előadásban aztán előtte még itt volt balaton józsef jocó bácsi előadás szóval így meg vagyunk sorozva mindenféle impulzussal meg érzéssel meg infóval akkor nagyon-nagyon nehéz elindítani ezt a beszélgetést aztán annál könnyebb belefeledkezni most viszont illeszkedünk az elmúlt percekben hallottakhoz az elmúlt percekben látottakhoz a hallgató kedvét pedig majd megkérjük az alkotót akinek köszönhettük a a joy előadást hogy miről is volt itt szó mit láthattunk megvalósulni mindez hogyan fűződik rá jocótól balatoni józseftől a korábban hallottakra illetve lesznek visszsat ások annak korábbi gondolataira is a podcastben szóval köszönjük hogyha esetleg majd adást követően megkeresik youtube-on spotify-on apple podcasten podpaden bárhol a műsort bekövetik és hallgatják a többi epizódot is ez is visszahallgatható lesz majd ott immedia stress hát akkor az ülésorrendjében haladjunk kintről befelé de az illem úgy kívánja itt van velünk dr kádár anna mária állandó munkatársa a podcastnek szerkesztőtársam aztán itt van velünk kányádi györgy muszáj puskáznom a előadásnak a rendezője a transilvanian contemporary dance project és a navara dance előadása volt a joy amit láthattunk és amiről majd beszélni fogunk és itt van velünk ismét balatoni józsef jocó bácsi aki egyébként jár neki a taps jár a taps nem beszélek bele a tapsodba aki egyébként a történetek összeköttek ugye ez a kultfesztiválnak az egyik mottója a mi történetünk is úgy kötődik össze hogy tök jó most újra itt ülni mert egyébként ennek az és boldogan éltek podcastnek több mint két évvel ezelőtt a 10 epizódja alkalmával jocó volt a az első vendége aki egyébként ugyan eben témág igen a jubileumi vendég és ugyanebben a témában közreműködtél akkor is bulling roy zakratásról beszélgettünk szeretnék majd egyszer úgy podcastbe menni hozzátok hogy valami vidám témáról beszélgettünk töláról vagy valamiről van egyébként egy hősútja sorozatunk ez 12 hónapon át 12 lépésből áll ha gondolod még abba visszakapcsolódhatsz az ilyen nagyon feel good most már afelé megyünk és ha már feelg joy ugye ami a címe is az előadása ennek címe is annak az előadásnak amit itt láthat k az elmúlt percekben én megkérném kányári györgy rendezőt hogy kicsit mesélj nekünk is akik itt látták az előadást illetve a hallgatók kedvéért is hogy mi volt ennek az előadásnak a koncepciója milyen érzelmekre gondolatokra vizualitásra fűztétek föl ezt az előadást mit szerettetek volna megmutatni ezzel az előadással tudom hogy e az alkotó halála de muszáj elbesélned a podcast hallgatóknak hangban mond el hogy mit láttak táncban naát mintha rádió interjút adnál így van köszönöm hát őszintén koncepciót kitalálni egy táncházi előadáshoz úgy hogy gyerekek táncolnak benne tehát nem kell annyira elvonatkoztatni bármitől nem szerettem volna abba a hibába beleesni hogy úgy csinálunk mintha tehát valami olyan témához nyúlunk ami talán meghaladja ezt a korosztályt talán csak el tudnának játszani bizonyos nagy drámákat tragédiákat vagy bármilyen óriási érzelmeket ezért a koncepcióm az volt hogy belőlük indulok ki mivel rengeteget dolgoztunk mert én én is tanítottam ő 2021-22 között így a legnagyobb élményem mindig az volt hogy a próbateremben folyamatosan vagy siipongás kacagás folyamatos energia volt ami szerintem négy órán keresztül így fel lett volna lőve a csillagokba ott is maradt volna és ebből próbáltam valamit inkább leképezni hogy ne az legyen hogy ezek a lányok most valami olyasmit akarjanak megmutatni ami számukra idegen hanem inkább belőlük induljon ez az egész és mivel jó kedv volt szinte minden egyes próbán ugye csajok ezért elm elmondhatom azt hogy ez ez a ezt a témát fogtam meg inkább azért is mert amint hallható is volt vivádi alap a szinte az egész előadás nagyon gondolkoztam azon hogy ezt hogy lehetne hogy hogy tehetné ezt a joyt az örömöt színesebbé viválddi mert már a fülembe égett évek óta ez a a négy évszak és mi sem természetesebb mint ahogy az ő hangulatingadozásukat figyeltem meg és azt próbálta inkább kiemelni hogy ki kivel beszélget most akkor kivel vagyunk jobban mikor van az amikor együtt tudunk működni mikor van az amikor rám haragszanak mikor van az amikor engem idegesítenek fel és akkor hogy valami leképzés legyen aminek inkább mozaik feelingje legyen hogy ne az ne egy szálon elindulva végighaladjunk és a-ból eljussunk b-be hanem bármilyen képet ebből kiragadok önmagában van valamilyen értelme vagy valamilyen feelinget egy érzést át tud adni a nézőnek is hogy ne legyen barágós ne legyen az hogy akkor én most itt hoz hozom a címsort és felírom mindenkinek hogy mit is láthatunk a színpadon mi is történik mire is kell gondolni erőteljes a zene a lányok is szerintem gyönyörűen mozognak ennek az összhatása plusz egy kissi fényjáték azért van hogy az embert hátra tudja hőköltetni a székben és nem az volt a cél hogy hatásvadászat történjen hanem az hogy ezek a lányok azt az energiát amit a próbateremen beletesznek ebbe az előadásba ezt színpadon is meg tudják mutatni mert akkor van igazán hatása akkor a zene az csak kiegészítés vagy valaminek a felerősítése de voltunk úgy azt hiszem hogy pontosan az utolsó előtti zenével volt az hogy a zene kellett ahhoz hogy megkapjuk hogy mi mi mit is akarunk itt mutatni a színpadon milyen érzésvilágot szeretnénk megmutatni amit tudok mondani a vörös fény amikor bejön erőteljesen hogy ott a zene valamit diktált amire hagytam én is hogy na most nézzük meg hogy a zene ha visz akkor merre visz mert azér ért ugye volt itt egy fölvezetése ennek az előadásnak és nem tudom én például nem tudtam úgy nézni hogy egy kicsit nem nem ilyen storytelling szemmel hogy na akkor lássuk hogy tényleg a a gyerekkortól hogy jut a felhőtlen játékos gyerekkortól hogy jutunk el mondjuk a a kamaszkori nehézségekig esetleg ott az egymás segítése nagy összeborulások nagy harcok engem például érdekelne a anna is végignézte az előadást pszichológus szemmel mi minden köszön neked vissza ebben az előadásban illetve mindabból amit a az előbb hallottunk amikor könnyű kérdést kaptál amikor végignéztem ezt az előadást nekem teljesen a csoportnak a dinamikája jutott eszembe mindig szoktuk ugye tréningeken is nyilvánvalóvá tenni hogy ahhoz hogy összeforjon egy csoport mindig vannak ilyen szakaszok hogy a ugye ez a normálódás a formálódás a viharzás amikor ott vannak a konfliktusok a nehézségek vagy az egymásra feszülések és akkor ott van majd a működőképes csoport tehát ő soha nem lesz akár egy családból mint kiscsoport vagy akár egy nagy csoportból egy működő közösség hogyha nincsenek ott a konfliktusok a nehézségek a és hát ugye mondtad hogy amikor ellened feszülnek mint a testvérkapcsolatban és akkor tudjuk azt hogy megoldódott a testvérkonfliktus amikor a testvérek közösen idegesítenek bennünket szülőket tehát amikor összefognak valaki ellen az már egy működőképes csoport akkor így megveregedheted a válladat hogy jó munkát végeztél és eszembe jutott egy szimbol tehát ez a joy meg hogyha ennek egy alcíme lenne ki is kerestem gyorsan azt a szabó magda gondolatot hogy úgy kell a világban mozgolódnunk hogy közben ne surúoljuk le egymásról a bőrt és amikor ott ugye itt jöttek mentek és köszöntek meg satöbbi tehát hogy hogy ebben is mennyi minden van hogy hogy egyáltalán létrehozni ugye ezt a produkciót nem is olyan könnyű mert mert folyamatosan kell figyelnem magamat a másikat és még a legnagyobb rohanások közepette is minden érzé szervemmel figyeljem a másikat és hogy hát ez mennyire nem valósul meg a mindennapokban hogyha belegondolunk reggel 7:00 és 8 óra között mikor megyünk az iskolába és mindenki dudál és feszült és hogy hogy mennyire fontos lenne akár ez is hogy hogy minden idegszálunkkal figyeljünk egymásra mert emlékszem ezt egyszer geszti péter mondta hugy ilyen társadalmi kísérletet végez hogy reggel ilyen füligérő mosollyal megy be a munkára és mindenkire kimosuk ú lepődnek az emberek nem jutnak szóhoz hogy mi történik mert nagyon sokszor egyelemnek a változás hogy ez a rendszerszemléletnek a lényege hogy változik egy elem és változik az összes többi tehát ugyanúgy hogyha én zsébes vagyok feszült ideges az az egész csoportdamikábanra szétterjed de hogyha én változom és én felszabadultabb vagyok örülök akkor az megint egy más közösséget hoz létre emlékszel ez a legutóbbi részünkben hangzott el ez a klasszikus idézet hogy minden nap egy mosollyal kezdődik ez a magyar lesz és aztán itt véget is ér a nagy viháncolás ezt szokták mondani látom jocó nagyon bóog ht gondols h mire tud kapcoló teljesen tehát a a reggeli ideges fejjel rohangálás az nem én p szoktam én is azt tesztelni hogy így ülök és ránézek az emberekre kedvesen és és volt aki volt aki megijedt és arrébb sétált tehát hogy annyira annyira meglepődött hogy így t tehát hogy nem nagyon szokatlan számunkra a kedvesség idegen emberektől pedig hát miért kéne annak lennie ugye és hogyha már itt szóba került erről a az érzelmi hullámvörgy hogy a jóságok nehézségek azt tőletek kérdezném anna illetve jocó hogy bármilyen akár osztályközösségben vagy csoportban az a teljesen természetes dinamika része hogy nem mindig csak örülünk egymásnak tehát tök normális az hogy úgymond kialakulnak olyan helyzetek aminek valaki nem fog örülni abban a csoportban vagy nem fogja jól érezni magát abban a csoportban igen én azt gondolom hogy bármilyen körzöséget nézel családtól kezdve az osztályig nem nem mindenki mindig boldog nem mindenki szeret egyformán mindenkit nem mindenki nem mindenki van van oda a másikért tehát hogy igazából teljesen véletlenül mondj egy ztályban összekerül 30x gyerek 30x személyiség és persze formaldik egy közösség az első pillanattól kezdve mert azt mondjuk hogy ők egy osztály de de abban mindig van a van aki kijjebb lesz van aki beljebb lesz van akinek változik a szerepe van aki mondjuk mondjuk a hangadóból kijjebb kerül beljebb kerül tehát egy állandó dinamikai változás van ebben és én azt azt is szoktam mondani hogy közösségben nem kell mindenkit szeretni én azt szoktam mondani hogy nem szabad bántani egymást de én nem akarok rákényszeríteni senkit arra hogy szeresse a másikat mert hogy vagy szereti vagy nem emberek vagyunk személyiségek vagyunk nem mindenkivel van meg a kémia azért mindenki végiggondolhatja hogy hány olyan emberrel kell együtt dolgoznia akit monduk nem szeret de együtt kell vele működni ez dobta a gép de annál többet nem kell ebbe beletenni tehát én azt gondolom hogy egy csoportban egy osztályban nem a seretet a fő motiváló erő mert kényszerből kerültünk össze az egy extra történet hogy szeretjük egymást de én azt gondolom hogy h ezért a lányok között is biztos hogy van konfliktus van amikor picit nem beszélek és már egy oldalra néztek és röhögnek úgyhogy igen tehát tudom hogy igen tehát hogy csaj van kizárt hogy nincs hogy az volt hogy hogy így hogy köztük is vannak feszültségek köztük is vannak súlódások szerintem ez egy teljesen természetes dolog pláne ebben az életkorban hogy kamaszok vannak együtt azért ott nagy hullámzás van ugye ott a izé van hogy hogy jaj te te vagy a barátom örökre egészen holnapig aztán holnap után meg már nem te vagy akár hogyha a kommunikációs tipológiákat nézzük amiről szintén volt egy és boldogan éltek podcast részünk az első évadban igen és narancssárga mesepszichológia könyvben is írtam erről részletesen ez a az elemző a fenntartó a kontroláró illetve a promováló típus és ezeket a típusokat már az óvodás csoportban be lehet azonosítani ugye a promoválók akik ez a buzgómóing típusú gyerekek akik mindig minden hülyeségnek a közepén ott vannak már megismerkedtek tehát hogy a a beszoktatás is körülbelül öt perc mert már bement a másik csoportba már beszélgetett az igazgatónővel és hogyha nem figyeltél jó rá már kimászott az ablakon és mindig szoktam vigasztalni a szülőket hogy olyan 45 éves korukra y lecsillapodnak tehát hog addig hogyha úgyhogy úgyhogy kibírják akkor minden rendben lesz és akkor ezek a gyerekek azok akik hát nagyon sokszor a tanárok rémálmai mert ugye így esnek ki a padból meg mindig elindítanak egy cetlit meg náluk minden nap április 1 milyen hülyeséget lehetne csinálni meg satöbbi lehet beszélni róluk reggelig de ezek a nyüzsgőosztályok egy korábbi részünkben mondtad ez a típus aki azt mondja az óvónéninek hogyha nem szimpi hogyha én lennék az ne ne ne az a kontrolláló várjál mindjárt jön a másik az elemző…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)”

Miről szól ez az epizód: „Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)”?

A 2024-es marosvásárhelyi KULT fesztiválon rögzített epizódban a csoportdinamikát vizsgálják gyermek- és felnőttkorban, osztályban, munkahelyen és családban. A beszélgetés a "Joy" című táncművészeti előadás és egy bullying-bemutató apropóján indul, és Balatoni József „Jocó… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kányádi György, Balatoni József, Vörös István, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)”?

Fő témái: csoportdinamika, bullying, oktatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csoportdinamika: nem kell mindenkit szeretni, DE… (vendég: Balatoni József és Kányádi György)”?

Megjelenés: 2024. 12. 13.. Hossz: 38 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/csoportdinamika-nem-kell-mindenkit-szeretni-de-vendeg-balatoni-jozsef-es-kanyadi

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból