... és boldogan éltek

Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai

· PT52M10S

Összefoglaló

A "… és boldogan éltek" podcast vendége Dr. Kádár Anna Mária, akivel az életciklusok fejlődési láncát, az egészséges énkép és énerő forrásait vizsgálják. Kitérnek H. Erikson, Jay Haley, Bades és Pearson fejlődési elméleteire, a teljesítmény vagy kisebbrendűség érzésére.…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2025. 05. 16.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Kádár Anna Mária, Dr. Kádár Annamária, Vörös István
Témák
életciklusok, énkép, énerő, fejlődéselmélet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha azt érzi, hogy én még nem vagyok képes, mindenkinek sikerül, csak nekem nem egy ilyen belső hang formájában, ezt folyamatosan viszem magammal.

Lehet, hogy még akkor is, amikor már tényleg képes vagyok, csak már annyit mondogattam magamnak, vagy vannak olyan helyzetek, amikor a szülő, vagy akár a pedagógus jelzi vissza ezt a gyereknek, hogy pont olyan belső náci hangá válik, mint amiről úgy Éva Edit Eger is beszél, hogy én a saját önértékemet teszem függővé attól, hogy én most jól teljesítek vagy nem. [Zene] Sziasztok!

Köszöntünk benneteket egy újabb és boldogan értek epizódban Dr.

Köszöntöm én is a hallgatóinkat.

Annyira próbálunk mosolyogni, igaz?

Látom te is meg én is nézem magamat, hogy annyira annyira próbálunk így ráhangolódni, hogy most valami piszok dinamikus, valami nagyon erős dolgot fogunk csinálni, igaz?

És közben hát mondjuk el, nem mondjuk el nyugodtan.

Azt mondtad, hogy az ilyeneket vállaljuk, hogy így atomjaiból tartjuk egybe magunkat.

Mondjuk úgy, hogy a kritikus útban vagyunk.

Erről is volt egy rész, ugye, amikor beszéltünk a miről is?

A az idő időmenedzsmentről, vagy nem is tudom már, mikor jött közbe.

Arról is, meg a hősútjáról is.

És karácsony karácsony emlékszel?

Az évvége, hogy az évvége mindenkinek kritikus út.

Hát és nekünk valah, hogy az a május megint így bekritikusod.

Beritikus csak a saját szavaiddal.

Ist van a a saját szavaim akartam mondani, hogy ilyen kritikus út lett.

És ezt úgy akartam mondani, hogy bekritikusodott.

Nem tudom, hogy jól mondtam-e, de azt mondtad, hogy ezeket is vállaljuk, úgyhogy benne marad.

És ugye egy újabbat lépünk az idei tematikánkat, fő tematikánkat adó, minden hónapban visszatérő tematikánkat adó életciklusok fejlődési láncán.

Ez ugye az ötödik ilyen adásunk, de itt nem 12 lépésről beszélünk, mint a hősnél, hanem különböző fázisok vannak.

És ugye ezt osztottuk szét egész évre, és párhuzamosan vizsgáljuk Erikssonnak a modelljét, az egész életciklusokra megfogalmazott modelljét, illetve Bá és Pearstonnak a modelljét, aki ugye az anyagyerekkapcsolat mintájára modellezte a párkapcsolatot.

Van a harmadik, aki péld a családi életciklus fogalmát vezette be.

És ugye azt mondtuk, hogy elvileg ezek olyan folyamatok, amik így szépen párhuzamosan lekövethetők, hogy mondjuk a az ember élet szakaszi fejlődése az mondjuk lekövethető egy egy párkapcsolati folyamatban, illetve mondjuk egy család életében is.

Igen. hogy vonhatunk egy ilyen párhuzamot, és az amit végülis a gyerekkorunkban megharcoltunk, és ennek a jó vagy a negatív kimenetele, ugye Erikson is mondja ebben az ellentétpárokban, ezek nagyon sokszor visszaköszönnek, hogyha nem harcoltuk jól meg az adott életciklust, akár a családban, akár a párkapcsolati dinamikában, és hogy hát végül is ez egy jó dolog egyféleképpen, mertogy soha nem késő változtatni meg felismerni azt, hogy hol vannak a hiányok és mi az, aminkel dolgozunk, hiszen szerintem mindannyiunknak Vannak ilyen fejlődési feladataink, bármennyi óra önismeret, személyiségfejlődés után még mindig rácsodálkozunk saját magunkra, hogy vajon miért tartunk ugyanott, vagy vagy miért mozgunk ugyanazokban a körökben.

És hát valahonnan innen kezdődik szerintem a fejlődés, amikor felismerjük, meg így rácsodálkozunk, meg aztán dühösek leszünk, és aztán egyszer csak változtatunk, vagy nem változtatunk, mert az is lehet, hogy stagnálunk egy adott fázisban.

És ugye azt is mondtad, hogy azért szereted különösen ezt az Ericson modellt, mertogy ez egy olyan modell, ami gyakorlatilag a halálunk pillanatáig egy ilyen fejlődési folyamatként tekint az életünkre.

Tehát nem mondja azt, hogy van időszak, amikor vége van, hanem hogy még az időskor is egy olyan dolog, amikor valamilyen értelemben többé válsz, vagy valamilyen értelemben fejlődsz.

Hát igen, de hogyha Isten megnézed ezeket a ciklusokat, van nyolc.

Ez az életfelnőtt kor, ugye, amiről majd szó lesz a generativitás versus stagnálás.

És szerintem a fiatal korunkban, vagy akár kiskolás korban, amiről most szó lesz, amikor így elképzeltük ugye ezt a felnőtt létet.

Most már mondhatsz bármit, Anna, egy két mondattal ezelőtt megölted a bulit. ezt a részt elintézted.

Akkor ugye azt gondoltuk, hogy vá, amikor majd felnőttek leszünk, akkor mennyire egyszerű lesz. saját ma magunk urai leszünk, és akkor mennyire jó lesz minden.

És persze nem azt mondom, hogy nem jó, csak hogy néha ez az érzés, amikor ugye összecsapnak a hullámok a fejed fölött, és akkor fú, hát én most pont abban a projektben vagyunk, hogy ugye a gyerekeim pont ebben az életciklusban vannak a teljesítmény versus kisebb rendőség.

Hát meg a te lányod is ugye ebben az életusban.

És hát vannak a különböző projektek, ilyen projekt, olyan projekt, amiket be kellene fejezni, de hát persze a gyerek nem tudja egyedül készíteni, úgyhogy anya meg apa sok projekt mellett még akkor készíti a gyereknek a projektjét.

Úgyhogy valahogy úgy vagyok, és szerintem a szülők többsége is ebben a iskola vége előtti utolsó hónapban, hogy ilyen 250 Excel táblázat van nyitva a fejedbe, hogy akkor vegyél pollenport és virágport és mézet a méhecskés porákbe.

De azért olvasd el a szatíros fejezetet, mert hogy Lilának az a feje, megtetszett neki a szatír, ugye, mint téma.

Mondjuk el gyorsan, hogy a görögökről beszélünk, mert a görög kultúráról beszélünk.

De hát ugye az egy dolog, hogy a filmben hogy ábrázolják a szatírokat és hogy van benne a görög mitológiában a szatír.

Úgyhogy mindenki rákeres, hogy fogja látni különben, hogy milyen milyen illusztrációk vannak a szatírokkal kapcsolatos.

Lakor belű gyerekeknek azoknak ugye a herpules meséből a filoktétész a szatír a cuki kis csávó, aki féli kecske és vicces.

Tehát hogy az ő fejükben ez a kép a szatírról.

És hát az a mitológiában az valahogy teljesen más.

Mindegy, készítünk társasátékot meg minden, de hogy pont szerintem amikor a gyerek ebben az életciklusban van, hogyha már így rátérünk ugye a témára, akkor szerintem a szülők kábé olyan állapotban vannak, mint mi.

És mielőtt innen indíthatunk is.

És figyelj, megnéztük már a csecsemőkort, ami az ősbizalom vagy ősbizalmatlanság időszaka, megnéztük a kisgyermekkort, az autonómia, illetve szégyen vagy kétely időszakát.

Ha most az Ericson modellt nézzük, legutóbb ugye a korai gyermekkorral foglalkoztunk, aminek a hívószava ugye a kezdeményezés vagy bűntudatpáros volt.

És akkor most érkeztünk meg, amit említettél, ez a 6-12 éves kor közéb előtt, ugye jól mondom, várom, hogy borogas vagy meg megerősíts.

A 6-12 év közé előtt úgynevezett teljesítmény vagy kisebb rendűség időszakába.

Ezt úgy is írják aztán, hogy abban a készületben, amit küldtél nekem, abban úgy van, hogy teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben.

Ez egy picit segít konkretizálni, hogy most miről is szól ez az időszak.

És ugye minden ilyen adást úgy kezdünk, hogy megkérlek, hogy evvel a két hívószóval kapcsolatban helyezd minket egy picit képbe.

Ugye ez az időszak, amikor a gyerek elkezdi az iskolát, és egyáltalán nem mindegy, hogy iskola érett, nem csak kognitív, hanem szociális meg érzelmi szempontból is, merthogy ennek a szakasznak ez az én minősége, ez a kompetencia, hogy én képes vagyok rá, hogy engem elismernek, hogy hogy valamit létrehozok, alkotok, hogy ki tudok tartani és és nem csak ez a belső érzés, hanem hogy megnézem azt, hogy a külvilág erre hogyan reagál, hogyha kettőt talál, akkor akkor ez a jó teljesítménynek a az érzése, hogy én letettem valamit az asztalra, alkottam valamit, ezt elismerte mondjuk a szűk meg tágabb körű környezetem, meg a csökként értékűség, meg a kisebb rendűség egy kicsit azt jelenti, hogy én folyamatosan azt érzem, hogy nem vagyok elég jó, ezt még nem tudom, én képtelen vagyok, hiszen nagyon egyenlőtlen a fejlődés, és nagyon sokszor egy fél év év rengeteget jelent.

Akár a Facebookon keringtek nagyon sokáig azok az ábrák, amikor így így ilyen röngen felvétellel megmutatták egy gyereknek a tenyerét, hogy hogyan helyezkednek el a csontok, és ugy egy év alatt, tehát ez a hat-hét éves kor között mekkora változáson megy át egy gyerek.

Vagy akár az is lehet, hogy kognitívan ő teljesen érett, csak még szociálisan és érzelmileg nem kész még arra, hogy hogy a a figyelmét ugye tudja összpontosítani hogy hogy egyáltalán ott legyen, jelen legyen ezekben a helyzetekben, hiszen egy kicsit ez olyan ez a periódus, mint a kétűeknél, hogy a szárazföldön is tud élni, meg a vízben is, és akkor még még nem lehet tudni, hogy hogy egyik vagy másik területen ő ő hogyan tud helytállni.

Tehát, hogy hogy amikor az ebihalból béka lesz, de hogy az ebihal még nem tökéletlen béka, hanem tökéletesen elégséges önmagának.

Tehát, hogy lehet látni ugye a hat-hét éves gyerekek között, hogy van olyan kisgyerek, aki teljesen még ebben az óvodás álomvilágban, a belső képalkotásban teljesen el van varázsolva, és gyakorlatilag már nagyon sok kisiskolás, olyan mintogyha kiskamasz lenne, mert ott ott van már harmadik- negyedik osztályban tényleg a kiskamaszkor küszöbére lépnek, és már teljesen a realitás talaján áll, hogy már a mesére való beállítódás is valahogy megszűnik, és elkezdődik a realitás. való irányulás, és hogy hogy ez egy nagyon-nagyon tágskála, és ilyen ugrásszerűen fejlődnek a gyerekek.

Ez pont olyan, mint amikor így a gyerek egyik percől a másikra megfordul, és mondjuk leesik a pelenkázó asztalról, mert addig nyugodtan ottgytad, mert azt hited, hogy hát még ezeket ő nem tudja, de úgy egyből elkezd dolgokat megtenni.

De nagyon fontos szülőként és pedagógusként is figyelni ezt az időszakot, mert hogyha túl hamar kezdi az iskolát, és még nincs meg ez a tehát, hogy ez az érési folyamat nem fejeződött be, akkor végülis ezt a lemaradást ezt folyamatosan viszi magával.

Lehet, hogy nem külső teljesítmény szintjén, hanem érzés szintjén.

Azt olvastam erről a szakaszról, hogy a játék szerepét, illetve a nemi ösztönöket átveszi a szisztematikus tanulás és az ehhez kapcsolódó állandó minősítés.

És hogy hogy ez a váltás nagyon meghatározó a gyerek életében.

Egészen addig vezették le, hogy ami itt történik, bár mindig mondtad, hogy persze ez egy hosszú út, tehát nem lehet azt mondani, hogy itt történt valami és 30 éve később ez azért van, mert itt történt.

De hogy ami itt történik, az mondjuk meghatározó lehet például később a munkához való viszonyában is a gyereknek.

Persze mindenképpen, hogyha rendszerszemületben nézzük a dolgokat, akkor ez is egy szelet, hiszen itt tanulja meg azt, hogy hogy vannak feladatai, hogy hogy most már a vágyakban is valahogy el kell kezdjen lemondani dolgokról, kell bírja a frusztrációt, mert hát kinek ne lenne kedve végeérhetetlenül játszani, meg meg egyszerűen pihenni, meg relaxálni, és akkor vannak házi feladatok, meg vannak projektek, meg vannak különböző dolgok. amikben ugye a gyerek meg a szülő együtt kell működjön.

És nem véletlenül mondják erre a szakaszra azt is, hogy ez a Robinson Cruso korosztály, ez a felfedezési vágy, tehát ott van benne éberen ez a fajta kíváncsiság, és hogyha ez a kíváncsiság valahogy kapcsolódik ezzel a kompetenciaérzéssel, és ha az iskolának, hogyha csak ennyit tudna megőrizni, ugye ebből a gyereki lélekből, hogy hogy ő mindig kíváncsi legyen, hogy kutakodjon, hogy merjen kérdéseket feltenni, hogy járjon utána, hogy hogy nyitott tekintettel kell figyeljen a világra, akkor ez ez egy belső motor a fejlődésben.

Viszont ha azt érzi, hogy én még nem vagyok képes, én nem tudom, képtelen vagyok, nem tudom megvalósítani, mindenkinek sikerül, csak nekem nem, akkor ezt érzés szintjén végül is egy ilyen belső hang formájában ezt folyamatosan viszem magammal.

Lehet, hogy még akkor is, amikor már tényleg képes vagyok, csak már annyit mondogattam magamnak, vagy vannak olyan helyzetek, amikor a szülő, vagy akár a pedagógus jelzi vissza ezt a gyereknek, hogy pont olyan belső náci hanggá válik, mint amiről ugye Éva Edit Eger is beszél, hogy hogy én a saját önértékemet teszem függővé attól, hogy én most jól teljesítek vagy nem.

Ez ez lehet több tantárgy, vagy több kompetencia esetén, vagy lehet, hogy a gyerek általánosít, hogy neki nem megy a matek, mert olyan is lesz, hogy a gyerek mondjuk felkészült az iskolára, de lesz egy-két- három olyan tantárgy, amiből nem tud jól teljesíteni.

Hát nincs olyan kéziügyessége kézi munkaórán, vagy nem olyan a kinesztetikus intelligenciája az a mozgás.

Tehát, hogy vannak olyan gyerekek, akik egy kicsit sutábbak, nem tudnak ugyanolyan jól mozogni, mint például az, aki mondjuk rendszeresen sportol, meg meg valahogy jobban bánik a testével.

Például van olyan, aki bármennyit gyakorol, úgysem lesz belőle jó táncos.

Van, aki például csak egy-két ilyen mozgást néz meg, és egyből utánozni tudja, és ez is teljesen rendben van.

És hogyha a környezetnek a visszajelzése valahogy az, hogy nem kell neked mindenből maximálisat teljesíteni, és az is teljesen rendben van, hogy egyik vagy másik tantárgyból vagy készség szintjén nem tudod te ezeket a dolgokat nyújtani, mert attól te még egy értékelhető és egy nagyon értékes ember vagy.

Viszont ez olyan szempontból pont szerintem egy ilyen visztás időszak vagy helyzet, hogy ahogy mondtad, ugye bekerül az iskolába, az iskola nyilván magával ho egy osztályt, vagy egy közösséget, amibe bekerül, és itt hát ugye most mondtad, hogy ugyanebbe a cipőbe járunk, mármint így kort tekintetében nálad is ugye a lányok meg meg nálam is.

Én azért azt láttam, így mondom inkább, hogy hiába volt mondjuk itthon egy olyan támogatóköz, amit mondjuk mi próbáltunk megteremteni a a gyereknek.

Hiába voltak olyan tanítói, akik szerintem szintén ilyen…

Említett entitások

Témák

  • életciklusok
  • énkép
  • énerő
  • fejlődéselmélet

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai”

Miről szól ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai”?

A "… és boldogan éltek" podcast vendége Dr. Kádár Anna Mária, akivel az életciklusok fejlődési láncát, az egészséges énkép és énerő forrásait vizsgálják. Kitérnek H. Erikson, Jay Haley, Bades és Pearson fejlődési elméleteire, a teljesítmény vagy kisebbrendűség érzésére.… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Kádár Anna Mária, Dr. Kádár Annamária, Vörös István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai”?

Fő témái: életciklusok, énkép, énerő, fejlődéselmélet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca V. – Az egészséges énkép és énerő forrásai”?

Megjelenés: 2025. 05. 16.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/eletciklusok-fejlodesi-lanca-v-az-egeszseges-enkep-es-enero-forrasai

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből