... és boldogan éltek

Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk

· PT44M9S

Összefoglaló

A 100. és egyben „duplázott” adásban az életciklusok fejlődési láncának aktuális állomását, a kamaszkor biológiai és kapcsolati viharait boncolgatják. Szó esik az önkép átalakulásáról, a külső elvárások és belső bizonytalanság feszültségéről, valamint a világ „nem fekete-fehér”…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2025. 06. 27.
Hossz
44 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Kádár Annamária, Dr. Kádár Anna Mária, Vörös István
Témák
kamaszkor, önkép, fejlődéslélektan, biológiai változások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem csak biológiailag viharos ez az egész időszak, és ugye az agy áthuzalozása miatt, hanem kapcsolati szempontból is, tehát hogy szétcsúszik az önkép, ki vagyok, milyen legyek.

Na most melyik elvárásnak feleljek meg, vagy akarjak-e megfelelni?

És hát szerintem a nagy csalódások időszaka miatt is felfedezi, hogy a világ nem feketefehér, és akkor elkezdi szembesíteni vele a szüleit, meg a saját tökéletlenségünkkel.

Tehát, hogy van egy halom külső elvárás és van ez a belső bizonytalanságnak a feszültsége. [Zene] Hát sziasztok kedves boldogan éltek hallgatók.

Köszöntünk benneteket a 100. és boldogan éltek epizódban Dr.

Köszöntöm én is a hallgatóinkat.

És ugye legutóbb beszéltünk arról a 99. adásban, hogy ennek a századéknak úgy meg kéne adni a mondját, mert hát mégis századik az olyan szép kerekszám, meg nagy dolog, meg a franc gondolta négy évvel ezelőtt, nem mikor egy hotel folyosójáról fölvettük az első részt, igaz, akkor éppen talán ott voltál, hogy egyszer majd lesz egy századik, és hogy mi minden történt az elmúlt négy évadban, de hát ez most nem ennek a helye meg az idején, majd ennek is találunk helyet meg időt.

Arra gondoltunk, hogy attól lesz igazán különleges ez a század. hogy a 99-ben ugye léptünk egyet az életciklusok fejlődési láncán, és megérkeztünk hát ahogy Anna mondta a rettegett serdülő korhoz.

És ezt két részre is bontottuk, mert hogy annyi mindenről kell itt beszélnünk a téma kapcsán, hogy hogy nem fértünk bele egy adásba, úgyhogy a megúszhatatlan konfliktusok a serdülőkor kapcsán lesz majd az 100. adásunknak a vezérfonal.

Úgyhogy ez a hónap a 100. adása azért különleges, mert egy hónapban nem egy életciklust, hanem kettőt fogunk lépni.

Úgyhogy ez a június így az életciklusok fejlődési láncáról fog szólni.

Úgyhogy elkerülhetetlen konfliktusok, megharcolt önazonosság.

Máris beszélünk a témáról, merthogy rengeteg dolog kapcsán, rengeteg dologról kell itt szót ejtenünk, mielőtt ezt megtennénk.

Viszont kaptunk kérdéseket többek közt a korábbi adásokhoz kapcsolódóan instán.

Úgyhogy én gyorsan Anának ezt a két kérdést szeretném föltenni, aztán pedig beszélünk a témáról, amihez egyébként kis spoiler vendég is társult, aki már itt van velünk, de még nem mondjuk el, hogy ki ő, mert ő is egy különleges szállal kötődik a a műsorhoz.

Anna azt mondja, kislányom általános Iskola második osztályos és elakadtunk.

Imád a kertben lenni, rajzolni, játszani.

Korrácsal is sminkelik magukat, nem néznek meséket, legalábbis neki azt mondják, inkább a Wesdayt nézik, arról beszélgetnek.

Egy másik alkalommal azzal küzdött, hogy babázni szeretett volna, de már ez is dedós másodikban.

Milyen tanácsot adhatnék a lányomnak, aki még had legyen gyerek? beszélgettünk róla, hogy nem kell másoknak megfelelni, saját magának feleljen meg, illetve azt tanácsoltam, hogy ne arról beszéljen, hogy ő mit néz, vagy játszik, de úgy gondolom, ez nem volt olyan jó tanács.

Köszönöm, írták ezt nekünk instán.

Ugye ez egy inkább egy korábbi életciklusunkhoz vág.

Ugye ez az iskoláskor, hogyha jól értem.

Hát mit mondanál Anna tényleg így dióhéban?

Hát hogyha megnézzük ugye az üzenetet, itt a egy kicsit ez az elcsúszó érési ritmusoknak az ütközéséről van szó.

Ezt nagyon sokszor megtapasztaljuk akár az általános iskolában is, amikor egyik gyerek januárban született, a másik decemberben, hogy hogy akár ugyanannyi évesek, csak hogy még nem ott tartanak.

Ö itt ugye a kislány másodikos és pontosan ott tart a lelki fejlődés szempontjából is, mert még még ugye ez az óvodás kor vége kisiskolás kornak a kezdete, még a játékon keresztül épül az identitás, merthogy a a mese, a babázás, ezek mindind az érzelmi fejlődésnek az eszközei, de a kortársai egy kicsit már előbbre tartanak.

Ott ott van már a serdülésnek az elősz, amiről a múltkor is beszéltünk, hogy ez már nyolc-kilenc éves korban elkezdődik, főleg, hogyha nagyon sok ilyen felnőttes ingerí őket, vagy csak a szociális státus miatt játsszák ezt a felnőttesdét, a smink meg a TikTok nyelv, vagy ez a jelzés, hogy én már nagy vagyok, tehát ő mindenki keresi a helyét a csoportba és ez a kislány nem gyerekeskedik, hanem hanem végülis önazonos, nem maradt le, nem ciki, pontosan ott tart, ahol tartania kell az életkora szempontjából.

És ugye benne vagy a szülőben is ez a kérdés, hogy hogy mit kezdjen azzal, hogy más, vagy mit kezdjen azzal, hogy ő még nem ott tart, ahol a többiek.

És hát én egy dolgot fűznék hozzá, mert ugye a a felnittnek a tanácsa volt az, hogy hogy ne beszéljen arról, hogy mit játszik a kortársainak.

Persze, hogy ez egy védelmi tanács, hogyha belegondolunk, de ez körülbelül olyan, hogy ne fájon, ha fáj, vagy fáj, de ne mutasd ki, légy szíves, hogy inkább maradj csendben, maradj egyedül az érzéseiddel.

De hogy pont azt kellene neki közvetíteni, hogy nem vagy egyedül, merthogy pont a kislányomnak is mondjuk ő is sokat szokott játszani és babázni még mindig, merthogy vannak és ugye rengeteg felnőtt megosztotta ezt a mi körünkből is, hogy akik még titokban még mindig szeretnek babázni, nem mindenki ismeri el, nem mindenki vallja be, de hogy hogy nem azt jelenti, hogy teedós vagy, hanem azt jelenti, hogy mersz az lenni, aki vagy.

És lehet, hogy van egy másik kislány, vagy egy barát, vagy egy kortárscsoport tag, akivel ő ezt ezt az egészet megélheti.

Na, még sok mindent mondhatnék, de szerintem ez most így dióhíban ennyi.

Tehát, hogy elismerni az érzését nagyon fontos, hogy nem kell konfrontálódni a csoporttal és hát lényegében az egész fejlődésünk is, ez a ciklus is, amiről mi beszélünk, ez a hűnek lenni magadhoz és ott tartani, ahol vagy.

Tehát, hogy nem kell egyik korszakot sem erőltetni. egyébként anyuka azt is írta a levélben, csak azt kihagytam, mert kicsit hosszabb volt az üzenet, hogy amikor mondta ezt a kislány és mondta, hogy ő játszana, ő egyébként rögtön leült vele és elkezdtek együtt babázni, tehát hogy otthon játszottak.

Következő kérdésünk, ez viszont már a serdülőkorhoz kapcsolódik, és kicsit szerintem elő is készíti a mai témánkat.

Legutóbbi adásban említettétek, hogy nyugodtan írhatunk egyes témában.

Személy szerint engem érdekelne külön témaként a barátság, hogyan alakulnak ki, milyen szerepük van az életünk során.

Erre egyébként volt egy korábbi részünk is.

Érintőlegesen a barátságról volt benne szó, a csoportdinamikáról szólt, ha emlékszel.

És a kulton vettük föl Jocóbával.

Emlékszel be a Tony József volt benne a vendégünk.

Az előző évadban hallgatható vissza, ahol beszélgettünk erről a Igen.

Tehát volt volt szó a barátságról, illetve életciklusos fejlődési láncával kapcsolatban kérdezett a a kérdeznőkn.

Fontos az a serdülőkorban, hogy mindenképpen ebben az időszakban legyen-e az első párkapcsolat, mennyire meghatározó az a későbbi életünkre, hogy mikor és hogyan serdülőkorban vagy fiatalabb korban történik meg az első nemi együttlét?

Hát ez szerintem már kicsit így rávezetés arra, amiről ma is fogunk beszélni.

A Sex Education című sorozat, amit ajánlottunk, az pontosan ezeket a kérdéseket járja körül, úgyhogy ez ajánlott a filmélmény is, mert hogy ugye a serdülő kornak pont ez a lényege, hogy kapcsolódni is szeretne a serdülő, meg leválni, és szeretne is tartozni valakihez, de még nem akar elköteleződni teljesen.

És ilyenkor a a párkapcsolat ez egy kicsit olyan, mint egy ilyen identitás játék.

Tehát hogy még nem valódi intimitás, merthogy megvizsgálja a serdülő magát abból a szempontból is, hogy milyen vagyok szerelmesen, hogy akkor most én közeledem vagy ők közelednek hozzám.

Ö és az, hogy valakinek nincs párkapcsolata, az nem azt jelenti, hogy fejlődési lemaradásban van, de hogy ott van benne a vágya kapcsolódása.

És sokszor nem is a valós térben, hát kéne emlékezne vissza, amikor a fantáziájában, a regényekben, mondjuk akár regényhősbe lesz szerelmes, vagy vagy most már ugye online térben is megtörténhet ez a kapcsolódás, de hogy valóban van egy ilyen egy ilyen nyomás, társadalmi nyomás, akár a barátok, akár az említett sorozatok tekintetében, hogy hogy ez okozhat egyfajta szorongást, hogy jaj, hát még neked még nem volt barátod, és te még nem voltál együtt senkivel.

Tehát, hogy nem is a hiány a baj, hanem ennek a megítélése.

És hát ugye az identitás szerepdifúzió szakasza után pont ez az intimitás versus izoláció szakasz jön.

Amiben ugye a az identitás kialakulásában ugye a kapcsolat adja majd a fő fókuszt.

És ez a hogyan, ez szerintem sokkal fontosabb, mint a mikor.

Tehát, hogy nem feltétlenül most akkor az életkor az, ami számít, hanem hogy milyen ez a kapcsolat.

És ugye a szexuális élmény sem egy ilyen mérföldkő, amit le kell tudni és akkor ki kell pipálni, hanem szerintem ezt kell tudatosítani a kamaszban, hogy ez egy érzelmi és testi tapasztalat, ami vagy gazdagít, vagy sebez, és ez valóban egy életre szóló élmény.

És hogyha egy ilyen önbizalomhiány áll mögötte, vagy akár egy ilyen kényszer, vagy egy ilyen nyomás, akkor nagyon gyakran ez nem egy olyan emlék lesz, ami be tud jól épülni az önletrajzi emlékezetbe, hanem ez a szégyenne látszött emlék egy ilyen törékeny tapasztalat és nem ritkán, tehát hogy én ezt látom, hogy hogy akár egy ilyen a terápiás térbe is behozzák tapasztalatként, amikor például a párkapcsolati krízis vannak, hogy na az első élmény is ilyen volt, vagy olyan volt.

Hát szerintem így ennyi előre, mert hogy nem akarok még 3000ár jeletni csak azért.

De szerintem fogunk beszélni a többi kérdésről.

Abszolút fogunk beszélni, mert szerintem ez már része annak, amiről most ez az epizód is szólni fog, ugye az elkerületetlen konfliktusoknak a az időszaka, vagy a rettegett kamaszkora, hogy majd később erről beszélünk is.

Ugye a 99. részben azt a címet adtuk az epizódnak, hogy a kamasz, aki megmenti a világot, mert hogy igazából az volt, ahova kifutott a serdülőkor szóró korábbi részünk, hogy legyen egy belső kamaszunk, hogy hagyjuk létezni ezt a belső kamaszunkat, ahogy fogalmaztál, hagyjuk őt dönteni, hagyjuk őt harcolni, mert valahogy valahogy ők ők valamiképpen, ahogy mondtad, megmentik a világot.

A mai adásban pedig, hogyha úgy tetszik, akkor a kamasz harcokról fogunk beszélni.

És nem is véletlen ez a ez a megfogalmazás, merthogy ezig kapcsolódik vendég szakértőnkhöz, aki egyébként visszatérő vendége a műsornak.

Ma is szó volt már róla, és amikor indult az és boldogan éltek, az első évadnak a 10. részében, a legelső vendég a műsort történetében ő volt.

Ő pedig Balatoni József Jocóbácsi történelzakos pedagógus, illetve blogger.

Hát nagyon-nagyon szépen köszönjük, Jocó, hogy újra itt vagy velünk a 100. epizódban.

Úgy látszik, én vagyok a jubileumi emberetek.

Meg te az ilyen gabalapasink vagy, vagy vagy nem is tudom, hogy hogy mondják.

Hát voltál a harmadik évadban, vagy a negyedik évadban csak a második maradt ki.

Ott hagytunk neked egy szusszanás szünetet.

Hát látjátok, meg is tértöttem egy picit, hogy van egy évad nélkülem, de hát ez van.

Majd a következő évadba duplázunk és akkor bepótoljuk a második évadot.

Láttam, hogy íy otsz egy pillanatra elűn, azt mondtam, hogy kamaszarcok.

Rögtön itt volt, merthogy ugye, mertogy ugye ez a kifejezés és nekem legalábbis az én fejemben nagyon-nagyon összenőtt veled és akkor erről is beszéljünk.

Ugye Vekerdi Tamás a kamaszkor körül című könyvében azt írja, hogy ez a korőségek kora.

És ezt mindkettőtöktől kérdezném, hogy ti hogyan értelmeznétek Vekerinek ezt a mondatát.

Tényleg csak így kontextusból kiragadva, vagy kamaszkor egyenlő a szélsőségek kora?

Hát én például úgy értelmezném, ahogy a ahogy mondta a tanár úr, hogy hogy ezek az iszonyatos nagy amplitúdók, tehát a a nagyon boldog vagyok és a nagyon szenvedek, a mi mindenkit utálok és a mindenkit szeretek.

A halálosan szerelmes vagyok és azzal nekem nekem soha nem kell semmi.

És mondjuk általában ezt még egy egy órán belül váltakoznak ezek a dolgok.

Tehát ugye a különböző hormonális változatások és egyéb miatt tényleg ez a ez az iszonyatos nagy amplitúdó.

Tehát én azt gondolom, hogy nem is tudom, hogy van-e ilyen ekkora amplitúdó.

Talán még a a hölgyeknél az állapotos időszak az, ami az ami tud okozni ekkora ekkora amplitúdót, meg ekkora hormonális rohamokat.

Tehát én azt gondolom, hogy én így értelmezném a tanár úrnak a mondatait.

Én is hasonlóan, hogy minden felnagyítódik, minden kileng, és tényleg ilyen nagyon szélsőségben, mer minden drámaivá válik, és ez nem hiszti vagy túlérzékenység, ahogy nagyon sokan mondják, hanem hanem én úgy fordítanám ezt az egészet le, hogy ez nem más, mint egy biológiai, pszichológiai és identitásfejlődési robbanás, merthogy tehát, hogy a kamasz egyszerre gyerek és egyszerre felnőtt, hogy egyszer ölelgeti a plüsmacit, utána pedig pedig vitatkozol vele a világbékéről, hogy egyszerre akar autonóm lenni, de utána, hogyha magára hagyják, akkor elbizonytalanodik.

Amit Jócová mondott, ugye ez az érzelmi hullámvasút, hogy egyszer mindent akar, utána pedig semmit, egyszer dühős, utána pedig a nyakadba ugrik, és ezt ki kell várni, merthogy te is aztán szépen lassan felülsz vele erre a hullámvasútra.

És hát ez a kritika szempontjából is, hogy egyszer még kész elfogadni mindent, és utána pedig mindent elutasít.

És hát ez a pszichés újjászületésnek egy kicsit ez az időszaka, és mint minden születés, és ha már az a várandos nőket említetted, akkor ez ez sem lesz fájdalommentes, mint az összes többi sem.

Hát és ugye az is érthető ebben az is ez a ennek a ennek a jellemzője, hogy amikor amikor gyerekként kezelik a kamaszt, akkor nagyon dühös, de amikor felnőttként kezelik, akkor is dühöst.

Tehát hogy mindig mindig nem akkor kezelik felnőttként, amikor ő akarja, és nem akkor kezelik gyerekként, amikor ő akarja.

És ez is egy ilyen, ez is egy ilyen állandó állandó konfliktus forrás.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk”

Miről szól ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk”?

A 100. és egyben „duplázott” adásban az életciklusok fejlődési láncának aktuális állomását, a kamaszkor biológiai és kapcsolati viharait boncolgatják. Szó esik az önkép átalakulásáról, a külső elvárások és belső bizonytalanság feszültségéről, valamint a világ „nem fekete-fehér”… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Kádár Annamária, Dr. Kádár Anna Mária, Vörös István.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk”?

Fő témái: kamaszkor, önkép, fejlődéslélektan, biológiai változások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca VII. – Amikor szétesik és „újrahálózódik” az agyunk”?

Megjelenés: 2025. 06. 27.. Hossz: 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/eletciklusok-fejlodesi-lanca-vii-amikor-szetesik-es-ujrahalozodik-az-agyunk

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból