Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

· PT42M18S

Összefoglaló

A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az archívum 1957-es alapítása óta őrzi és mutatja be a magyar filmeket, de nemzetközi alkotásokat is…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2024. 09. 05.
Hossz
42 perc
Szereplők, említett nevek
Ráduly György
Témák
filmarchívum, budapesti klasszikus film maraton, magyar filmek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

1957-ben alapították a filmarchívumot és azóta töretlenül végzi azt a munkáját ami a magyar filmeknek a megőrzése és a magyar filmeknek a a folyamatos bemutatása a budapesti klasszikus filmaraton azért hoztuk létre hogy bemutathassunk olyan filmtörténeti alapműveket és ritkaságokat amelyeket talán nem is látott soha senki de mégis el kell mondani hogy mien meghatározó szerepük volt a a filmtörténet alakulásában itt ülünk ugye a magyar nemzeti filmarchívumnak a székháza székháza így van és annak a vezetőjéel rádú györgyel az igazgatóval a filmarchívumot az intézményt bemutatni ez mivel foglalkozik mióta foglalkozik ezzel mi a jelentősége ennek az egész intézménynek ahol most vagyunk 1957-ben alapították a filmarchívumot magyarországon ez a filmarchívumok sorában azért sajnos némi késést jelent mert az első filmarchívumot azt 1936-ban franciaországban hívták életre ez volt a la cinematech fran nevű intézmény anry langloa nevű úriemberhez kötődik a az intézmény alapítása és ezt talán azért fontos megemlíteni mindig mert ő volt az aki el először a világon el tudta érni hogy legyen egy olyan intézmény ami a filmek megőrzéséért felel és ehhez a munkájához még az állam támogatását is meg tudta szerezni magyarországon is més minden országban felmerült a a filmtörténet hajnalától kezdve a filmek megőrzésének a kérdése de amíg ez csupán hogy mondjam szórakoztató iipari terméknek számított addig tulajdonképpen senki nem gondolt arra hogy hogy a filmeket hosszú táávon meg kell őrizni ez az igény később alakult ki amikor rájöttek arra hogy kortörténeti dokumentumok készülnek filmhíradók a általában az utcán készített képek életképek és hát természetesen a játékfilmek is hordoznak olyan információkat amik egy kort tudnak bemutatni illetve művészi alkotásokká is váltak egy idő után vagy avanzsáltak na most a magyar ö filmarchívumnak a a a kialakulása vagy a létrehozása az ugye több ötlet felvevő pionírnak a tevékenységének köszönhető ilyen volt például balázs béla is de mi itt az arhívumban azért azt mondjuk hogy a legtöbbet annak érdekében hogy egy filmarchívum létrejöjjön és az működőképes filmarchívum legyen az egy lajta andor nevű úr tette őt őrizzük úgy vagy az ő emlékét őrizzük úgy hogy a filmarchívum mondjuk úgy hogy a film magyar filmarchívum atyjaként tehát 1957-ben alapították a filmarchívumot és azóta töretlenül végzi azt a munkáját ami a magyar filmeknek a megőrzése a hosszútávú megőrzése szakszerű megőrzése és és a magyar filmeknek a a folyamatos bemutatása természetesen a filmarchívumban vannak nem magyar filmek is főleg annak köszönhetően hogy a 60-as 70-es 80-as években a filmarchívum is egy filmforgalmazó cég volt aminek volt saját mozija budapesten a filmmúzeum mozi és hát a filmarchívumnak egy olyan szerepe volt hogy egy magyarországon gondoskodott arról hogy olyan filmművészeti alkotások nagyfilmklasszikusok kerüljenek bemutatásra vagy folyamatosan elérhetővé tette őket amelyek más mozikban nem nagyon kerültek műsorra úgyhogy úgyhogy ezáltal egy nagyon komoly nemzetközi gyűjteménye van a az archívumnak és hát természetesen ennek a megőrzéséről is gondoskodik hiszen nem csak a magyar filmeket őrzi egy archívum hanem az egyetemes filmalkotásokat is ezeket folyamatosan feldolgozzuk a saját gyűjteményünknek a a az ismeretanyagát próbáljuk bővíteni filmtörténeti kutatásokat végzünk próbáljuk a magyar és a nemzetközi közönség elé tárni a magyar filmművészet és a magyar filmtörténetnek a különböző időszakait alkotóit illetve a magyar filmnek és a magyar film alkotóknak a nemzetközi viszonylatban betöltött szerepét hiszen tudjuk hogy a magyar a 20 századi magyar történelem rengeteg olyan vagy hát több olyan időszakkal járt több olyan időszakot ismert ahol rengeteg magyar távozott el magyar országról és hát ezek között voltak többen elég sokan olyanok akik nemzetközi karriert futottak be a film művészet területén vagy a filmipar területén és akkor hát itt nyilván érdemes megemlíteni az amerikaiakat h h megalapítása cukor györgy és társai cukor adolf cukor adolf és és william fox akit ugye freed vilmosnak é később fux vilmosnak hívtak mind a mai napig számtalanen olyan név van hollywoodban akik magyar györkerekkel rendelkeznek rengeteg olyan sztár és akkor itt el lehet menni tényleg a a csak a hogyha a legpopulárisabb populárisabb neveket akarjuk említeni akkor az adrian brody vagy például kásak közül régen a t k jorö így van így van de akár drew berry mooreról sem gondolnánk hogy a nagymamája magyar volt hát tony tony curtis pedig kifejezetten egy egy egy new yorki magyar családban született a ahol magyarul beszéltek szü édesanyja édesapja magyar volt de ugyanígy george cukor aki ugye oscá díjas filmrendező volt neki is tulajdonképpen ő is egy magyar családba született amerikába ezért ők egyébként beszéltek is magyarul sokáig tehát vagy hát életük végéig és és bár bár teljes mértékben amerikai filmkészítőknek tekintjük őket de ők büszkék voltak a magyarságukra felvállalták a tartották a kapcsolatot magyarországó ugye tony kört is sokszor haza is látogatott igen igen emlékszem még még idős korában amikor legalább egyszer idejött magyarországra körézni igen í így van így van hogyan jön ön ennek a az intézménynek így a az életébe a a filmek szeretete az gyerekkorra datálható édesapámmal sokat jártunk moziba egerben nőttem fel ahol ahol akkor még nyolc különböző helyen lehetett nagyvászlon filmeket nézni és valóban rengeteg rengeteg filmet láttam és és aztán később amikor pedig már a videókorszak is megérkezett vagy elérte hazánkat is akkor akkor természetesen amit nem tudtam moziban megnézni azt megpróbáltam megnézni videón vagy a televíziónak a különbö televízióban sugárzott különböző olyan filmeket amiket érdekesnek tartottam azokat rögzíteni és akkor újra és újra megnézni tehát valóban amellett hogy hogy hogy egyébként gépi ipari technikumban végeztem és később közgazdasági tanulmányokat folytattam ahhoz képest egy egy egy nagyon nagyon széleskörű filmes alapismeretet szereztem közgazdasági tanulmányokat folytattam kezdtem magyarországon és aztán folytattam franciaországban szervezett vezetést tanultam elsősorban tehát vállalatvezetési ismeretekből diplomáztam először ilyen területen is kezdtem dolgozni hiszen francia gazdasági vállalatoknak magyarországi leányvállalatok alapításával foglalkoztam illetve később párizsban is egy olyan multinacionális vállalatnál dolgoztam controlling területen ahol egyértelműen a gazdasági felügyelet volt a a feladatom és aztán egy teljes véletlennek köszönhető az hogy egy francia filmprodukciós és filmforgalmazó vállalathoz kerültem aki éppen hirdetés útján keresett magyarul és franciául beszélő munkatársakat ezt azért tette mert magyar filmek forgalmazásával szeretett volna akkor éppen foglalkozni ez ugye a a 2004-es ötös időszakban járunk amikor erről az időszakról beszélünk ez ez ma ez a dvd korszaknak az aranykora igen igen és hát ez a és ez a cég is arra adta a fejét hogy hogy magyar filmeket franciaországban megjelentessen dvd-n a vállalatnak a vezetője aki egyébként szintén egy ilyen egyegy magyar úriember simon sándorról van szó nagyon kedves barátom ő gondolta azt hogy a magyar filmklasszikusok bemutatása az egy az egy fontos feladat elsősorban kultúrmisszió jelleggel próbálkozott nem feltétlenül gondolta azt hogy a magyar fil magyar filmklasszikusok bemutatása igazi anyagi sikertörténet lehet franciaországban hanem inkább a magyar filmkultúra fenntartása volt a célja hiszen akkor már a magyar filmek egy kicsit kikop a francia piacról legalábbis a filmtörténeti alkotások és ő úgy döntött hogy akkor jancsó miklós fábri zoltán mészáros márta szabó istván filmjeit megpróbálja újra a francia piacon dvd formátumban értékesíteni és hát ehhez keresett lelkes munkaerőt és hát én én én egy ilyen voltam mert megláttam ezt a hirdetést és úgy gondoltam hogy itt az alkalom hogy hogy hogy egy olyan terül en hasznosítsam mindazt a tudást amit amit meg tapasztalatot amit addig felszedtem ami igazán érdekel is és hát ugye mivel forgalmazásról van szó ezért rögtön azért a gazdasági szemléletem a gazdasági tanulmányaim tapasztalataim azok rögtön nagy segítségül szolgáltak és hát elkezdtünk ezen dolgozni és valóban nagyon sok [Zene] példányban sok magyar filmet adtunk ki akkor a kedu czinema ami a legnagyobb francia filmes lap négy oldalas cikkben méltatta a tevékenységünket hogy tulajdonképpen mi voltunk abban az időben azok az egyetlenek akik magyar filmekkel terjesztésével foglalkoztak franciaországban tehát ez egy igazán izgalmas és hogy mondjam nemes feladatoktól tűzdelt időszak volt és és nagyon jól éreztem benne magam hát aztán a dvd korszaknak elkezdett leáldozni sajnos ugye ez a ez a kiugrás ami ami 2004 és 2007 között volt ezutána hirtelen az internet és az internetes tartalmak előretörésével egyre kezdett hanyatlani és akkor el kellett kezdeni gondolkodni hogy mit csinálunk még mivel fog tudunk foglalkozni hát természetesen a cég közben filmgyártással is foglalkozott és és ebben úgy gondoltuk a sándorral együtt hogy hogy ebben is van lehetőség a számomra tapasztalatszerzési lehetőség úgyhogy elkezdtem sándorral együtt dolgozni a éppen futó produkciókon ezek televíziós filmek voltak dokumentumfilmek illetve volt fikciós film gyártás is először ilyen gyártási asszisztensként majd elég gyorsan gyártásvezetőként és 2007-től pedig producerként dolgoztam franciaországban y a helyi filmközpont fran a filmintézet által akkreditált producerként és hát évente négy-öt dokumentumfilm gyártása körülbelül ez volt a term a termés a csak dokumentumfilmek voltak vagy fikciós é volt volt egy televíziós sorozat ami 12 epizódos volt 26 perces ilyen ifjúsági film félig animációs félig élőképekkel dolgozó film volt egy egy játékfilm amibe amit a xavier de luk és a rona hartner főszereplésével készítettünk a xavier de luuk volt most ugye allen dlon éppen nemrég pár nappal ezelőtt hunyt el xavier düök volt az a ne ébreszd fel az alvó zsarut című filmben a az egy ez a fiatal gonosz rendőr hát izgalmas időszak volt sok mindent csináltunk de volt olyan nagy játékfilm tervünk is amiből végül is sajnos nem lett film amiben david linncsel voltunk kprodukcióban alejandro jodorovski nak a king shot című filmje parádés szereposztás volt a a filmhez felkérve és a szerep a felkért színészek el is fogadták a filmben való részvételt ilyen itt meg kell említeni nick nolt johnny depp jelezte a szándékát a részvételre ariel dombal santiago segura hát csuka is csuka ismeretlen igen marilyy manson szóval nagyon izgalmas de nem lett semmi sajnos e sz azért nagyon nehéz összerakni egy olyan filmet ami ami ennyire ambiciózus nagyon nehéz összerakni egy olyan filmet ahol a jó szándék megvan azoknak a részéről akik ebben segíteni akarnak gondolok itt a hollywoodi sztárokra de az európai finanszírozás az az nem elég erős ahhoz hogy hogy ezzel a európai támogatási rendszer modellel ezt össze lehessen fel lehessen építeni legalábbis abban a szisztémában ahogy mi gondoltuk hogy a finanszírozást elő tudjuk teremteni ugye állami támogatások elsősorban francia állami támogatás televíziós koprodukciók satöbbi ez ez ezzel nem tudtunk elérni annyi forrást ami szükséges lett volna a film biztonságos legyártásához valószínűleg ezt ehhez egy amerikai típusú finanszírozás lett volna szükséges de hát a film annyira atipikus volt és a annyira művészi és annyira jodorovskinak a szürreális világát tükrözte hogy amerikában nem találtunk picit az igények talán másak erre ez nagyon szők lett volna hát nem hw értelen tonképpen david lin volt az egyetlen aki aki úgy gondolta hogy hogy igen ő viszont nem nem akart annyi pénzt kockáztatni hogy hogy azzal meg tudta volna oldani ezt a problémát nagyon jó kaland volt két évig próbálkoztunk ennek a filmnek az össze kalapálásával rengeteg érdekes találkozó rengeteg érdekes élmény munka azért elkészültek díszlettervek jelmeztervek stztoryboard forgatókönyvek nemzetközi verziói a forgatókönyvek tehát a a gyártási terv olyan olyan gyártásvezetővel tudtunk együtt dolgozni a gyártási terven mint venson canap aki lbessonnak a gyártásvezető je szóval hihetetlen lehetőséget teremtett ez az ez a projekt arra hogy hogy hogy mögé lássunk annak hogy hogy is néz ki a vagy legalábbis számomra ez egy nagyon nagy tapasztalat volt hogy hogy hogy mögé lássak annak hogy hogy hogyan néz ki egy egy fil egy nagy igazi nagy mozifilmnek az előkészítése és hát mind ez mind mindind bele beépült tulajdonképpen a abba abba az eszközkészletbe amivel ma is dolgozomm az pedig hogy hogyan kerültem az ar élére az természetesen annak köszönhető elsősorban hogy franciaországban 2011-12-ben már a gazdasági világválság annyira begyűrűzött tehát ami ami 2007-ben megrengette a világot az franciaországban a sajátos gazdasági körülmények miatt csak később mer engedte meg alapjaiban a a gazdasági környezetet de 20101 12-re már már nagyon komoly szankciókat vetettek ki a pénzügyi intézetek mint tehát a bankok akik egyébként a az elsődleges hitelezői voltak a filmgyártócégeknek ugye a filmgyártások általában állami támogatás mellett működtek és a bankok megelőlegezték ezeket az állami támogatásokat a filmgyártó cégek számára és hát ez ebben az időszakban egyre nehezebbben lehívható forrásnak bizonyult és nem igazán tudtunk gyártásból tovább fejlődni úgyhogy megint egy egy profilváltásra volt szükség és itt visszatértünk a magyar filmklasszikusoknak a bemutatásához vállalaton belül ezt a ezt a profilt ezt teljes mértékben én vittem tovább vagy én fejlesztettem tovább hogy a a magyarországon restaurált filmeknek az újrabemutatását elindítsuk franciaország van és és ugye itt ez mozi bemutatásokat jelentett természetesen akkor még dvd kiadványokat is megjelentettünk de elsősorban mozi bemutatás vagy pedig televíziós bemutatásokat jelentett tehát tév forgalmazást és hát itt a a cinematch franzzel kezdtünk el közösen dolgozni meg a francia filmközponttal a cnc-vel ugye a a f a cégnek ahol dolgoztam szintén volt 1960-as évekből egy katalógusa tehát amikor a 60-as70-es években…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton”?

A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az archívum 1957-es alapítása óta őrzi és mutatja be a magyar filmeket, de nemzetközi alkotásokat is… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ráduly György.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton”?

Fő témái: filmarchívum, budapesti klasszikus film maraton, magyar filmek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton”?

Megjelenés: 2024. 09. 05.. Hossz: 42 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-48-filmarchivum-es-klasszikus-film-maraton-fcd743d1

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #47: Batman (1989)

    A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból