Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

· PT1H14M58S

Összefoglaló

A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudományos előrehaladásait ötvözte saját világképével. Az adásban az 1960-as filmadaptáció mellett a…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2025. 12. 22.
Hossz
1 óra 15 perc
Szereplők, említett nevek
H. G. Wells
Témák
filmadaptáció, irodalom, sci-fi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

lerövidítve Herbert George W lényegében a 19. századi Michael Cryon volt, aki a kortudományos előrehaladásait gyúrta egybe a saját utópisztikus vagy pesszimista világképével. >> Az időutazás, mint olyan, az megmozgatja az embereknek a fantáziáját.

És egy olyan korszakban, amikor a technikai fejlődés úgy látványosan beindul, azt gondolom, hogy ez egy olyan fajta táptalajt jelenthet ennek a sztorinak, amire egyébként a szélesebb közönség is kíváncsi lehet, vagy vevő lehet rá.

És innentől kezdve az emberek fantáziáját nem a hogyan ragadta meg, hanem a miért. >> Szevasz Márió! >> Szia Dávid! [nevetés] >> És üdvözöljük a >> Igen.

Harmadszor kezdjük el a felvételt egyébként, merthogy így kicsit akad a netünk és nem tudjuk miért, és azért próbáljuk a különféle felületeket, de most úgy tűnik, hogy jó.

Na, üdvözöljük a Filmkocka podcast hallgatóit is valószínűleg egyébként az év utolsó adásában. >> De nem most nincs nincs kifogás.

Nincs de egy nagyon jó kifogás van. >> Most már nem kell dolgoznom, csak a következő adásunkhoz, ahhoz még le kell folnia egy-két résznek az Apple TV egyik új sorozatán. >> Ja igen. akartam mondani, Mario a Plurrybossról is kellene egy adást csinálni, mert marha jó sorozat lett szerintem.

Én továbbra sem vagyok annyira odaérte.

De hát akkor majd én leszek a rossz zsarú. >> Ennyi.

Szóval a lényeg az, hogy idén utoljára kanyarodunk rá a filmes Á nem megy ez ma nekem. >> De de a Filmes sztrádára éves Patricát vettél, és most ráhajtottál és mindjárt felveszed a forgalom ritmusát és dinamikáját és sebességét.

Jó, jó, jó volt, jó volt abszolút.

Na, a lényeg az, hogy az előző adásunkban ugyan két filmet hasonlítottunk össze, egy eredeti meg egy remakeet, és ráadásul beszéltünk annak a könyves eredetijéről.

Ez AG W könyvéből készült világok háborúja. 53-as meg a 2000 nem tudom hányas feldolgozást hasonlítottuk össze, és beszéltünk egy kicsit AG WSrel.

És maradva ezen a vonalon, még mindig AG Wellsnek az egyik klasszikusából készült filmalkotásokat fogunk összehasonlítani, és természetesen egy picit beszélni.

Most már annyira nem is AG Welsről Herbert George Wells, az újonnan érkezőknek, mert róla az előző adásunkban már beszéltünk.

Lerövidítve Herbert George WS lényegében a 19. századi Michael Cryon volt, aki a kortudományos előrehaladásait gyúrta egybe a saját utópisztikus vagy pesszimista világképével.

Na de hát miről is lesz ma szó?

Hát kérlek szépen, ugye egyrészt te egy pár nappal ezelőtt küldtél egy fotót, hogy elkezdted olvasni a könyvet, ugye az eredeti regényt, >> amiről te majd szeretnél egy kicsit értekezni, meg azt mondtad, hogy idézni is belőle.

Ugye megnéztük az 1960-as filmet, és ugye abból készült, hát végülis nem remakelték, de 2002-ben készült egy új feldolgozás, ami már egyébként nem kapcsolódott annyira szorosan a könyv történetéhez. ö lazábban kezeli, és kicsit ki is bővíti egyébként. >> Hozzáteszem, nem volt nehéz kibővíteni.

Egyébként az 1960-as filmet sem volt nehéz kibővíteni, hiszen maga az eredeti hát tulajdonképpen regény, de maradjunk annyiban, hogy egy rövid történet, egy 84 oldalas a kiadástól függen. 84 kötő 92 oldalas történetről beszélünk, ami ugye az időutazásról szól.

De ugyanúgy, ahogy az előző adásunkban is rá kellett kanyarodnunk, hogy a Vesnek a világok háborúja című könyve miért szólt akkorát, hogy mai napig is beszélünk róla, hisz múltkor egy adást is készítettünk róla, hogy vajon az időgép című műve mivel érdemelte ki azt, hogy mai napig beszélünk róla.

Ráadásul tényleg egy 84 oldalas, rövid, egy délután alatt elolvasható történetről beszélünk.

Nem olvastam egyébként a világok harcát is, csak szeretném.

Egyébként már az ebook azt letöltöttem, úgyhogy gondolom majd ezt is valamikor letöltöm.

Az időutazás, mint olyan, az megmozgatja az embereknek a fantáziáját.

És egy olyan korszakban, amikor a technikai fejlődés úgy látványosan beindul, azt gondolom, hogy ez egy olyan fajta táptalajt jelenthet ennek a sztorinak, amire egyébként a szélesebb közönség is kíváncsi lehet, vagy vevő lehet rá.

Azt gondolom, hogy a fizika is esetleg akkoriban elkezdhetett egy olyan úton haladni, ami lehetővé tette, hogy mondjuk elkezdjen foglalkozni az időutazásnak a gondolatával, hogy ez egyáltalán megvalósítható-e.

Nagyon jó helyeken kapígálsz egyébként, tehát nagyon jó, hogy becéloztod az ipari forradalmat, ugyanis akkoriban 1895 hoppá [nevetés] 130 éves idén a regény, tehát 130 évvel ezelőtt egy ipari forradalomban voltunk, amikor is Wesz berobbantotta ezt az egyik rövid történetét, merthogy az ipari forradalomnak volt köszönhető, hogy már gépekben gondolkoztunk, és az időgép nem véletlenül kapta ezt a címet.

Az első konkrétan az első olyan történet, amiben fizikai eszközként, egy gépként van leírva nekünk az időutazásnak az eszköze. >> Igen. >> Tehát ugye emlékszel, egy korábbi adásunkban már beszélgettünk err az időutazásnak a filozófiájáról, meg a korabeli irodalmi lenyomatairól, Ripan Winkle, tehát hogy az azok az idő azok az időbeni utazások általában egy álomnak voltak köszönhetően, vagy betegségének, vagy ki tudja minek.

Tehát lényegében először lett leírva a virágirodalomban az, hogy időgép.

És most akkor idézni fogok magából a könyvből.

Réges rég van egy elgondolásom valami olyan gépről, amellyel tetszés szerint lehet utazni a tér és az idő minden irányában a vezető akarata szerint.

Ezekkel a mondatokkal volt az irodalom során először leírva az, hogy időgép, time machine.

Egyébként magában a könyvben a a főszereplőnk, az időutazó a korabeli fordításnak megfelelően soha nem volt nevén nevezve, hanem kor a azt hiszem a 50-esbeli fordítást vették át a mai napig is, és úgy hívják, hogy az időjáró.

Tehát az időjáró először manifesztált egy olyan dolgot irodalomban, hogy időgép.

Először kapott a közönség egy olyat, hogy időgép.

És ha belegondolsz, hogy egy eléggé szimbolikus dolga lett az időutazásnak, hogy nem nem elképzeltük a múltat, nem belenéztünk a múltba, hanem elmentünk oda egy eszköz segítségével, és ez már eleve egy olyan popkulturális lenyomata lett az emberekben.

Gondoljunk csak bele az 1980-as évekbe, amikor Back to the future vissza a jövőbe trilógiáról az első, ami eszedbe ütlik, az a repülő Delorien.

Tehát, hogy maga egy gép jelenik meg előttünk, mint az időutazásra alkalmas valami.

És ez ugye egy egy dolgot még leegyszerűsít a olvasónak.

Ö, a Ritund köben meg a többiben is valamilyen filozófiai eszmecseréje megelőzte magát az időutazás tényét, az időben utazás tényét, legyen ez egy hosszú álom, valami varázssernek a bevétele satöbbi.

Itt most először történik az, hogy lényegében tudományos magyarázatot nem nagyon kapunk a könyvben arra, hogy ez hogy működik, hanem a nagyon egyszerű olvasónak is ott volt a a működő recept, hogy ott a gép, beleülsz, azt mehetsz előre, vagy hátra.

És innentől kezdve az emberek fantáziáját nem a hogyan ragadta meg, hanem a miért.

És ugyanebben a könyvben rögtön, ahogy a történet narrátora, ugye a könyv eleve úgy kezdődik, hogy ez egy baráti beszélgetésen ez a tudós, ez az időjáró el jegyzi meg, hogy van egy ilyen gépe.

És ugye ez az illusz társaság, akiknek ezt a vacsora estet tartja, ezek rögtön egymás szabába vágnak.

Egy mondattal azután, hogy bejelenti, ugye visszaidzem még egyszer, amellyel tetszés szerint lehet utazni a tér és idő minden irányába vezető akarata szerint.

Pompás eszköz lenne a történetíró számára, szólt közben az egyik vendég.

Tehát itt most a vendégek egymás szabába vágnak a lehetőségekre.

Az ember magától Homérosól és Platontól tanulhatna görögül.

Aztán a jövő, képzeljétek csak el, az ember befekteti a pénzt, hogy kamatozzék, aztán hurrá hus előre, hogy fölfedezzen egy olyan társadalmat, amely szigorúan kommunista alapon épül. 1895-ben járunk, akkor a kommunizmus nem volt egy olyan lejáratot dolog, mint most.

Tehát azon az oldalon belül, féloldalon belül, ahol már megtörténik az ismertetése annak, hogy van egy ilyen gép, rögtön a lehetőség tárháza jön.

Tehát ez volt az első regény, ami nem azzal foglalkozott, hogy hogy hogyan történik az utazás, és hogy ez milyen filozófia dolgokkal jár.

Itt rögtön a lehetőségekkel kezdtek el dobálózni a könyvbeni hallgatóság, tehát maga az olvasó is.

És ismétlem, egy 80 valahány oldalas rövid történetről beszélünk, bár 800-2000 évet utazunk benne.

Ez az erős kép, ugye szövegről beszélünk, ez az erős kép, hogy meghatározza, hogy most már egy gép van, amivel tudsz menni. 1895, ezt még gyakran fogom ide citálni, 1895-ben már nem volt csoda az, hogy te felültél Lomnobbal és lementél Kent megyébe egy pár óra alatt a vonatnak köszönhetően, de közel, mit tudom én, egy a könyv írásának korát megelőző 100 évvel ezelőtt ez még egy hetes út lett volna, tehát ugye ahogy gyorsul a világ, Jules ver, Wily Fog satöbbi.

Nem, nem, nem citálom ide többet.

Tehát ez volt az egyik, ami ezt a könyvet így nagyon így úgy így odatette az emberek képzeletébe.

A másik, a másik az pedig kérlek szépen, az egy azt viszont mind a két film megidézte.

Nem csak a két film, onnantól kezdve, ahol egy picit is utalunk az időutazásra, egy picit viccesebb aspektusból mutatjuk magának az időutazásnak a folyamatát, hogy ez hogy emlékszel a filmekre, amikor az időjáró beindítja a gépet, hirtelen a világ körülötte elkezd >> hát megváltozni, ugye?

Hát amikor a jövőbe megy, akkor ugye felgyorsul a hát várjál kicsit máshogy közelítem meg.

Tehát az időgépnek a működését azt vizuálisan úgy oldották meg, hogy gyakorlatilag létrejön az eszköz körül egyfajta buborék, és a buborékon belül van az, most nevezzük úgy normál idő, a buborékon kívül pedig felgyorsulva folyik az idő.

Ez leginkább a második filmnek, a második filmnek, tehát a 2002-es filmben nagyon látványos, ahogy ezt megoldották, hogy egy több mint fél perces vágatlan jelenetben több 100 évet megyünk előre az időben.

Eltűnnek épületek, új épületek nőnek, eltűnnek zöld részek, új zöld részek nőnek ki gyakorlatilag a semmiből. felhőkarcolokat látunk, régi autók helyett, hirtelen új modern autók járják az utakat és a többi, és a többi, és ez egyébként egy baromira látványos jelenet.

Az első filmben azt hiszem ezt egy kicsit egyszerűbben oldották meg, mert ott azem kimentünk a laborból, ahol ez a időgép működött, és például a a Holdnak meg a Napnak a járását lehet látni az ablakon kívül.

Az időjárás gyorsul felhirtelen a labort benvő borostjy meg növényeknek a életciklusát lehet látni, hogy növekednek >> forsul maga a környezet, ahogy te mész előre, ugye az idő megy utánad, tehát te utazol előre, de a körületed látod a világot felgyorsítva, mint ahogy előre tekerted régen anns lejátszon a a a szallagot, és felgyorsult minden.

És na most az a durva, hogy ez nem a filmalkotóknak az ötletéből eredett, még az se, hogy a gyorsan váltakozó nap és hold.

Ez itt volt a könyve, úgyhogy megint idézek. >> Az egyre fokozódó sebesség következményeként a nappolok és az éjszakák ütemes váltakozása összefolyó szürkeségbe olvad.

Az égbolt a hajnal csodálatosan fénylő mékég színét öltötte fel.

Az ugrándozó nap tündöklő fényívként hatott a végtelen szabad térben.

A hold olyan volt, mint egy hullámzó ezsüszallag.

A csillagokból már semmit nem láttam, csak egy-egy megvillanó fénykört a sötétkék háttérben láttam, amint a fák nőnek, és alakot változtatnak akár a felhők, hol barnák, hol zöldek, megnőnek, szétterjednek, összezsugorodnak, szétfoszlanak.

Óriási épületek, tündérpaloták emelkedtek ki a semmiből, és elenyéztek, mint az álom.

Egyik percről a másikra hótakaró borította a világot, majd megint a tavasz színére öltözött minden.

Tehát ezt 1895-ben sikerült olyan vizuálisan leírni az eurónak, hogy ez azóta is kihatott egyébként a filmkészítőkre is.

Tehát ez ugyanúgy megjelenik a 60-as években, illetve a a 2000-es évek elején készült filmváltozatban. >> De ez még csak maga a vizuális megjelenítése az időutazásnak.

Ugye maga a történet miért számít így 130 évvel azután is mondhatjuk úgy, hogy frissnek? >> Hát egyrészt van benne egy romantika szerintem, ami egy ilyen örökérvényű romantika.

Bármikor is él az ember, igazából szerintem soha nem érzi teljesen jól magát a jelen korában, és szeretne ebből valahogy kiszabadulni.

És abban van egy ilyen romantikus elképzelés, hogy lás például Star Trek, hogy mondjuk a jövőben minden társadalmi probléma, gazdasági, politikai satöbbi ellentét megoldódik, és akkor egy ilyen hú, nagyon happy leszünk.

És a az időgépnek a ez a sztorija, ez lehetővé teszi azt, hogy ad egyfajta reményt, hogy hát oké, hogy a jelenünk az most éppen vacak, de van lehetőség arra, hogy minden megváltozik és jobb lesz.

Ez egyébként, ha belegondolsz, ugye egy erkölcsi dilemma is a egy ha mondjuk nekünk, hogyha időutók lennénk, fenn állna bennünk ez a lehetőség, hogy előre ugorhatunk, mit tudom én 10, 203 vagy 100000 évet.

Tehát ez egy erkölcsi dilemma is, hogy adegy mi átugorjuk azt a keserédes folyamatot, hogy mint egy egyszerű állandó, egy egyszerű halandó állampolgárként próbáljuk szebbé tenni a jelenünket és ezáltal a következő generációt, vagy lusta disznóként átugorjuk ezt és mi élvezzük kortársaink gyümölcsét 1000er évvel később. >> Aha.

Tehát nem kell nekünk megdolgozni érte meg létrehozni, hanem már a kész terméket tudjuk fogyasztani és élvezni. >> Így van.

De egyébként nem erről, de ez is egy érdekes vonulattal, és ez jól ráéreztél, ez a filmek, ez a filmek tették hozzá ezt az eredeti történethez.

Vers ugye ahogy azt már korábbi adásunkban is mondtuk, nagyon sokat foglalkozott a társadalommal, a szociológiával, politik politológiával, Dávid nem tud beszélni.

Tehát ő mindig előre tekintett és próbálta egy kicsit optimistán vagy pesszimistán hullámzó hullámzó volt egyébként ebben a hozzáállása megjósolna a jövőnket.

Amikor ez a könyv íródott, maga az időjáró karaktere, hogy miért utazik előre, az teljesen különbözik egyébként a filmektől. >> Mind a kettő filmtől, mert ugye a a 60-as is, meg a 2002-es filmben is teljesen más a motivációja a főszereplőnek. >> Neki a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002”?

A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudományos előrehaladásait ötvözte saját világképével. Az adásban az 1960-as filmadaptáció mellett a… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: H. G. Wells.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002”?

Fő témái: filmadaptáció, irodalom, sci-fi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002”?

Megjelenés: 2025. 12. 22.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-55-az-idogep-1960-2002-7589b4bb

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

  • Filmkocka Podcast #47: Batman (1989)

    A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból