Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

· PT57M54S

Összefoglaló

A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, sőt 100 éves alkotásokat is. A beszélgetés során személyes kedvenceiket emelik ki, és történelmi…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2026. 02. 25.
Hossz
58 perc
Témák
filmipar, évfordulók, filmtörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Igen, az nekem is az első címe a listámban, ami idén 100 éves, ugye?

Mármint nem a listám 100 éves idén, hanem a [nevetés] >> Szevasz Mario! >> Szia Dávid!

És üdvözöljük a Filmkocka podcastnak a leghűségesebb és legnagyra becsültebb hallgatóit, azaz azt a öt embert, nem [nevetés] 10.

Rég hallottuk egymást, rég volt a legutóbbi adás, nem is tudom már pontosan mikor, de hát itt teltek, múltak az események, meg voltak teendők, viszont aztán kitaláltuk, hogy mi legyen a új téma. >> Bocsánat, bocsánat, bocsánat.

Szeretném a rivadalfényt teljesen rádönteni.

Te találtad ki, hogy mi legyen a téma. >> Na tényleg. >> Igen.

Te mondtad nekem, hogy mennyi évfordulós évfordulós jubiláló film van idén.

Úgyhogy aztán rácuppantunk erre a témára.

Ugye most 2026 van és rájöttem, rájöttünk, hogy nagyon sok film kerekévfordulót ünnepel idén, de van egyébként néhány olyan is, ami nem kerekévfordulót.

Viszont akkor is érdemes talán megemlíteni, mert filmtörténeti jelentősége van.

És úgyhogy most az elképzelés, hogy végigvesszük, hát nyilván nem címről címre, de végigvesszük az elmúlt olyan durván 100 évnek az ilyen nagyon mérföldkőnek számító film alkotásait, és közben beszélgetünk személyes kedvence, amik ezek közül a filmek közül minket valahogy megérintettek, vagy fontosak nekünk, kedvencünk, szeretjük, bla bla bla bla bla.

És egy kis történelmi kontextusba is fogjuk helyezni a dolgokat.

Na már most én viszont egy picit egyszerűsítettem a tematikát.

Én elkezdtem azon a vonalon végigvenni, amit ugye az elején megbeszéltünk.

Tehát te is meg én is megállapítottuk, hogy irgalmatlanul sok film köthető már csak a kerek évforduló alapján a hatos számhoz, tehát 2026-hoz.

És Isten igazából >> bocsánat, bocsánat, csak úgy láttam, hogy úgy láttam, hogy te is egyébként kinyomtattál pár oldalt, mert én is nekem nekem nekem három nekem három és fél oldal lett, és ebben egyébként több tucat >> cím van.

Én nem számoltam össze, de egy ilyen nem tudom 40-50 biztos csak az, amit én összeszedtem. >> Én is úgy kezdtem.

Aztán végül is egy huszáros vágásal vágással először is úgy voltam vele, hogy én maradok csak a kerekszámosoknál.

Tehát ugye a most hiába 35 éves idén a bárányok hallgatnak meg 91-es, azt majd hogyha még lesz akkor podcastünk, akkor azt majd a 2031-ben mag beszéljünk róla részletesebben.

Tehát én a kerek évfordulóknál maradtam. >> Én nem voltam azért ennyire szigorú.

Tehát nálam azért van van 25 meg 35 éves is. >> Az nem baj, legalább te leszel a >> említés szintjén legalá >> színes foltja ennek az adásnak.

Meg a másik az, hogy én viszont visszább is mentem. >> Na mennyire? >> Egészen 130 évet utaztam vissza az időbe. >> 1896-ig az időgépben 1896-ig.

És ugye szépen elkezdtem nézegetni, hogy mik voltak.

Ugye a legdurvább az, hogy volt, amire még emlékeztem is, hogy azt én valahol formában [nevetés] láttam.

Igen, nem ott voltam, hanem láttam, láttam is, és ettem is. >> Szóval így elkezdtem végigmenni rajta, aztán rájöttem, hogy vannak filmek, amik nagyon is prominensek, kedvencén, viszont azok külön-külön adást biztos, hogy megértemelnének, úgyhogy azokat csak megemlítem, hogy miért.

Aztán majd ha egyszer kedünk lesz róla, lesz róla adás.

Isten igazából kettő-három évtizedet azért hagytam ki, mert ott na majd arra rátérek, hogyha odaértünk és megfigyeltem egy érdekességet, ahogy hátulról haladtam a jelenünk felé, úgy fogyott a filmek száma.

Tehát 2016-nál állapítottam meg, hogy összesen egyszer voltam moziban. >> Én 2006-nál hagytam abba a listázást egyébként. >> Ühüm.

Nem baj egyébként, hogyha neked van ennél frissebb.

Most csak így eszembe jutott az, hogy ugye az előbb azt mondtad, hogy te mikor voltál utoljára a moziban.

Amikor én saját magam akartam megnézni a filmet és fizettem jegyért, az szerintem a Joker lehetett. amikor felkértek, hogy írjak filmről és fizették a jegyemet, az az Alien Romulus volt.

De ez is csak a tehát ezt csak azért mondom, hogy én is elszoktam már a Mozitól, és nem azért, mertogy streaming meg izé, hanem egyszerűen hát valószínűleg fel mindig te mindig ezt szoktad mondani, felnőttünk idősebbektünk más igényeink vannak, bla bla bla bla bla.

Nekem a mostani filmek, filmkínálat az utóbbi nem tudom hány évben nem áll hozzá már annyira közel, hogy én ezért úgymond fizessek és ezért máshogy intézem el.

De én egyébként tényleg nagyon-nagyon régen voltam moziban, viszont ilyen boldog lárvakoromból még emlékszem, hogy a 80-as90-es években azért én viszonylag sokat jártam.

Tehát a hát nyilván ugye a mi korosztályunk az az >> valószínűleg ezt elmondhatja ugyanígy magáról.

Plusz ugye az egy olyan időszak volt, picit még az előző rendszernek a vége, a már az újnak a kezdete, és akkor benne voltunk ebben a kis átmeneti időszakban is, amikor Üüm >> máshogy voltak ugyan még a a amerikai hát jobbár a amerikai filmeknek a bemutatói, mint mint manapság.

Tehát nyilván sokkal több csúszással, de láthatunk egy csomó olyan tök jó dolgot, ami hát ma már nem.

Ez egy tök nagy köszegy, de ma már nem készülnek ilyenek, ilyen filmek.

A >> az a helyzet, hogy most ha eltekintünk a filmnézési szokásoktól, ugye streamingen nézünk, meg letöltjük, meg satöbbi, most nem bort iszom és vizet prédikálok, én is nézek streamingen filmeket, bár ott is egyre ritkábban.

Érdekes ott itt visszakapcsolok az én saját fiatalságom filmjeire.

Ugyanúgy ha valamit nem találok sehol, akkor hát akkor az talán akkor az hát az magától letöltődik valahogy.

Nem tudom, hogy magától letöltődik. megjelenik a gépeden egyszerűen spontán és hogy jé és még a és még a felirat is van hozzá >> vagy a szinkron minden >> hát ez hogy lehet egyébként én gyakran belefutok ilyen jelenségb >> igen szóval az a helyzet hogy a filmek egyébként nagyon nem változtak nem változtak jelentősebben ahhoz képest mintogy a mi fiatalságunk filmjei vált mennyit változtak a mi szüleink fiatalságainak a filmjehez képest egyébként persze tehát az hogy mi most ír Nem lettek rosszabbak a filmek. >> Hát mások lettek, mi meg és mi változtunk.

Hát nyilván a a mi kedvenceink az azért válthat azért válhattak kedvencekké, mertogy egy olyan speciális időszakban és olyan nyitottsággal és olyan befogadó képességgel találkoztunk velük, hogy ennyire meghatározókká tudtak válni és be tudtak vésődni 80-as90-es évek. >> Absolút Figyú csak egy hasonlatot hadd mondjak.

Hogyha én a 2000-es évek legelején, tehát amikor a Prickel trilógia kijött a Star Wars-ból, ugye az epizód 1 2 3, tehát én akkor lettem volna 10 éves, nem héves, hanem 10 éves, akkor nekem az a trilógia jobban tetszett volna, mint az, ami akkor látta, amikor én voltam 10 éves.

Ennyi, hogy melyik korosztályba kapott meg a filmeket.

De szerintem ugye a szociológiai kutatásokba ne menjünk most bele, inkább kezdjünk is rá, hogy >> jó, kezdjük.

Én én szeretnék kezdeni, ugyanis egy én évente fogok haladni, 10 évente, és én 1896-ot citálnám ide is.

Beszéljünk egy picit 1896-ról, azon kívül, hogy ugye 1000 éve volt a honfoglalás.

Na, ennyi volt a leglényegesebb tény.

Viszont azt képzeljék el, hogy 1896-ban a világnépessége 1,5 milliárd főt számlt.

Az egy kényelmesebb időszak lehetett.

Kevésbé volt zsófolt a világ és hát nyilván sokkal több nagyobb is volt a világ.

Nem volt annyira kicsi, mint mai napság. >> Tulajdonképpen itt még az első világháború előtt vagyunk jó 20 évvel.

Mondhatni azt, hogy ez egy normális időszak a világban.

És itt szeretnék egyetlen egy filmet kiemelni nem mástól, mint George Milétő.

Melié vagy Melies, de George Melié, mindegy, mindenki tudja szerintem miről van szó. >> George Melié.

És neki volt egy filmje ebben az évben, ami egyébként ha nagyon más, ebben a műfajban még nem született addig.

Tehát elmondhatjuk, hogy George Murrier megalkotta az első horrorfilmet, ami pedig nem más, mint az ördög háza. >> Ó, >> na most kanyarodjunk rá egy picit a kornak a filmjeire.

Az, hogy feketefehér, remélem nem kell elmondani senkinek, meg azt, hogy néma filmekről beszélünk még egy pár évtizedig, de hogy George Milier nevét miért jegyezzi meg mindenki, aki legalább háromszor többször volt moziban, mint egészséges.

Az azért, mert nekik köszönhetjük lényegében a modern filmtrükkök megszületését.

Természetesen nem komputertechnikáról beszélünk, hanem fizikai trükkökről, optikai trükkökről.

Tehát mindent, amit a kamera >> élőben fölvett, azt hogy tudjuk illúzióvá teremteni, azt nekiköszönhetjük. egyébként mai szemmel nézve nem az a lenyűgöző, hogy milyen jó trükkök vannak benne, hanem az a lenyűgöző, hogy ezt kitökölte a George Mé, hogy ezt megcsinálja.

Tehát az a precizitás, ami ott látszik, hogy trükk, de az, hogy látni rajta befektetett munkát, és ez mindenképpen dicséreten irtó.

És egy picit beszéljünk ennek a kornak az ingerküszöbéről.

Tehát ugye 1896, tehát úgymond te vizuális ingert csak akkor kaptál átlag bármelyik ország állampolgáraként, ha elmentél oda.

És itt most nem csak filmekről beszélek, hanem kiállításokról is.

Tehát mondjuk elment elment elment egy munkácsi kiállításra, sőt bocsánat, akkor nem is munkácsi kiállítás volt, hanem egy új munkácsi festménynek a leleplezése.

Ez azt jelentette, hogy rengeteg ember összegyűlt.

A sajtóképviselői ott voltak mindazért, hogy megnézzenek egy képet.

Ugye ez az ingerküszöb akkor olyan maga olyan alacsonyan volt, jól mondom?

Tehát a a missionpontuk, hogy a vagy a hozzánk visszanyítva alacsonyabb volt.

Nyilván a korhoz képest meg hát az volt akkora szint.

Az volt akkor a szint, hogy tehát ezt jelentett az, hogy megnéztünk egy új festményt, tehát elmentünk a a kiállító terembe, ahol a megbeszélt időpontban, hogyha úgy sütött be a nap, leleplezték a festményt, és tulajdonképpen órákig nézted, befogadtad először egybe azt a hatalmas festményt, mondjuk legyen az, amit mostanában a parlamentben lehet látni a honfoglalásról, de nem tudtad felfogni egybe az egészet, mert egy hatalmas festményről beszélünk, és így elvesztél a részletekben, hogy az, hogy a lovak hogy vannak megrajzolva, hogy azok, akik éppen leteszik a koszorút, azok éppen milyen ruhában vannak, hogy a festmény, a fényvilág satöbbi.

Tehát órákig elvolt már egy festménnyel, megtöltöttött a fejed ennek az élménnyel, haélmesélted a családnak, aki mondjuk nem tudott elmenni, mert nagyon drága volt, és elmesélted nekik, hogy mit láttál, hogy milyen gyönyörűséges.

Tehát egyetlen egy festményből tudott az ember akkora élményt szerezni, hogy az napokig, hetekig beszédt téma volt. élmény volt neki az, hogy megláthatta ezt a festményt élőben. >> Igen.

És ennek ugye az is a hát nem az oka így ezt most akkor egy nagy időzel mondom, hogy tehát nem az az oka, hogy az emberek az mit tudom én ennyire érzékenyek voltak mondjuk egy festményre, tök mindegy mire, hanem egyszerűen ugye ma ez nekünk egy teljesen természetes dolog, hogy vizuális kultúrában élünk. >> Ühüm.

Tehát képek vesznek körül minket, akár a >> lényegében már a vizuális kultúrát átéptük és vizuális zajok tengerében Igen.

És most ehhez képest a 19. század legvégén ez baromira nem volt így.

Tehát ott a vizualitásnak a csúcsa azok a festmények voltak, meg esetleg a a korabeli fotográfiák.

És ennyi. >> Tehát nem volt más. >> És ennyi.

Nem volt más. és hogy mennyire ki volt rá ehe é erre éhezve az embertöveg.

Ugye most 1896-ról beszélünk, tehát még nem telt el 10 év a világtörténelem legelső mozgóképpen rögzített úgymond kvázi filmjéig. 188-ban Angliában valahol valaki lerögzítette három másodpercen keresztül, hogy sétálgatnak a kertjében föl a láb.

Sőt nem is volt három másodperc. >> És ez >> nem volt 10 éve.

És eljutottunk odáig, hogy már az emberek mozijegyet vesznek. filmszínház bocsánat filmszínházba vesznek jeg egyet, és elmennek megnéznek különböző művészeti alkotásokat, filmeket, rövid történeteket, ponyvákat.

Na és amikor ebben a vizuális kezd kialakulni a vizuális éra >> Igen. >> Kezdig >> és akkor elmész egy moziba, egy filmszínházba, ahol ahol körbeadtad a laposüveget, [nevetés] mindenki rágyújtott a szivarkájára, beszélgetnek az emberek. már egy fél órával az adás kezdete előtt, és alig várják, hogy felgördüljön, nem is volt függöny, elkezdjék zongorán bejátszani élőben a zenét, és akkor elkezd pöregni a filmvetítő, és látod azt a nem is tudom mennyi volt, 12 perces volt ez az ördö ház. >> Az még az rövidek voltak ezek a korai filmek.

Csak még bocsánat, egyetlen mondatot szeretnék ehhez beszúrni, hogy amit mondtál, hogy a a legelső filmek és a legelső próbálkozások, azok még kvázi dokumentációk voltak.

És később lett, később vált, hát egy röbke 10 év alatt vált az dokumentációból.

Hát gyakorlatilag akár egy fikció vagy illusztráció. >> És az ördög háza az ez volt.

Na és ne felejtsük el, hogy ebben a vizuálisan még egy picit visszafogott korban egyszer csak becsapódik George Mé és akkor jönnek a film trükkjei. >> Hát az egyébként az akkori szemmel az döbbenetes élmény lehetett.

Most gondold el, hogy az >> hát kábé akkora lehetett, mint 92-ben megnézni a Jurasszic Parkot, hogy Jézusom, milyen van.

Gondoljunk bele, hogy addig oké, hogy dramatizált helyzetek, festett díszletek, jelmezek, bla bla bla bla bla, de nagyon teátrális volt ugye a korabeli filmeknek a a képi világa.

Nem nagyon volt még plánozás, a kamera se mozgott, tehát igazából minden egy képkivágásban jött, ment és történtek az események.

Na most ehhez képest jött ez a fickó és olyat mutatott, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Olyan dolgok kell gondolni, mint stop trükk, vagy a hú az hát magyarul csúnyán lefítva a kényszerített perspektíva, ez a force perspective, amit egyébként minden napig használnak ezt a trükköt. >> Az egyik leghíresebb felhasználás a legutóbbi évtizedekből az pont a Gyűrű Uram.

Szóval a fickó egyébként rájött olyan dolgokra hogy egészen elképesztő eredményeket ért el a maga korában.

Hát nyilván mai szemmel ez olyan, hogy hehe he ha haha, de hát…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)”?

A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, sőt 100 éves alkotásokat is. A beszélgetés során személyes kedvenceiket emelik ki, és történelmi… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)”?

Fő témái: filmipar, évfordulók, filmtörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)”?

Megjelenés: 2026. 02. 25.. Hossz: 58 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-56-2026-ban-jubilalo-filmek-1-resz-be727435

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

  • Filmkocka Podcast #47: Batman (1989)

    A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból