Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

· PT1H13M56S

Összefoglaló

A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy szabad kezet kaphasson. A sorozat, amely 1959-től 1964-ig futott, tévétörténeti mérföldkővé vált, és…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2024. 12. 19.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Rod Serling
Témák
alkonyzóna, rod serling, sorozatok, tévétörténelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez egy amerikai méia franchise mert ugye annak idején nem annak szánták csak aztán kinőtte magát mert ugye lement öt évadnyi sorozat aztán jöttek folytatások volt egy film is és persze rengeteg hatással bírt más filmekre sorozatokra történetekre sztorikra tehát igazából tényleg egy ilyen műfajteremtő valami és mindez tökéletes 25 percben elmesélve az az érdekes hogy hiába kiszámítható tökéletesen eladhatóvá tette a [Zene] történeteket szevasz máio szia dávid és üdvözöljük a filmkocka podcast hallgatóit ebben az új formátumban merthogy próbálunk haladni a korral és ezért most videót is rögzítünk egy picike verk az előbb az első felvételt elszúrtuk de most már megy a hang is és megy a kép is én gondoltam hogy ezt nem kéne közölni mindenkivel de a legviccesebb az egészben hogy te szóltál nekem miután már negyed órája pofázunk hogy elfelejtetted bekapcsolni a hangfételt én készültelek lehülyézni körberöhögni aztán ráhittem hogy h se indítottam el a felvételt úgy mert ugye a kamerát elindítottuk de akkor már elindítottuk és edig megszoktuk hogy csak egy dolgot indítottunk el úgyhogy de egyébként lehetséges hogy azért zavarodtunk mi így meg mert hogy bekerültünk alkonyzónába hát vagy homály vagy homályzóna borult az elménkre és azért nem tudtuk a gombokat megnyomni egyébként érdekes hogy ugye az alkony zónának a második évadtól lett ez a nagyon ismert intrója meg az intró zenéje tehát arról lett ismert lényegében mindenki azt idézi föl nekem érdekes módon az első évadban használt kicsit kicsit akusztikusabb kicsit melankolikusabb nyitánya jobban tetszett [Zene] [Zene] diioncience man we [Zene] twi trav another diion a diion and s but mind journe whose b twilight zone na de hát mi is a twilight zone ugye az előbb is már elmondtam de akkor csak az egy próba volt am amit nem vettünk föl tehát a twilight zone homá zó vagy alkon zóa az a twolimited nevű együttesnek az egyik dalának a [Zene] címe nem tehát ugye ez egy hát amerikai méia franchise mai divatos kifejezéssel ééve franchise mert ugye annak idején nem annak szánták csak aztán kinőtte magát és franchiseá vált mert ugye lement öt évadnyi sorozat aztán jöttek folytatások volt egy film is ugye ha jól emlékszem meg aiszem ilyen leágazások satöbbi és persze rengeteg hatással bírt más filmekre sorozatokra történetekre sztorikra tehát igazából tényleg egy ilyen műfajteremtő valami a az alkony zóna ami hát igazából egyetlen egy embernek a fejéből pattant ki aki ugye nem más mint roterling akit egyébként mai kifejezésel érve showa runnernek lehetne nevezni mert hát ugye ő találta ki és hát igazából őt csatározott a tévékkel a szponzorokkal és ő tartotta az egész kreatív irányítást a kez izében mielőtt rákanyarodná rot sterlingre aki nem azt mondom h egy külön műsort megérdemelne de azér egy szobrot m érdemes egyébként egy picit elmondani hogy ő ki ő mi ő hogy kezdte mit csinál de mindjárt rátérünk így van először is helyezzük az egészet ezt az egész alkony zónát homá zónát twilight zoneet kontextusba időrendileg ugye itt az 50-es évek végéről 9-ről beszélünk 59-től 64-ig ment ez az öt évad 156 epizód igen így van ebből 92 egyébként maga rodírt igen na már most a maga az hogy a science fiction ugye akkoriban egy felkapott műfaj volt ugye televíó tehát televízióban annyira még nem de a mozikban még mindig özöllöttek az emberek a science fictionről van szó annyit annyit szeret várjál annyit szeretnék hozzátenni hogy valóban felkapott volt viszont egy ilyen hát ilyen magyar szocial magyar szocialista megfogalmazás éve ez inkább a megtűrt kategóri ába tartozott tehát nem tehát populáris volt de komolytalannak tartották abszolút abszolút tehát ez egy ez egy ponyva tehát lényegében ponyva műfajnak számított a science fiction akkor még a köztudatban annak ellenére hogy na de kanyarodjunk egy picit vissza hogy egy picit érdemes átnéznnik magának a science fictionnek az alakulását törióra akik eddig hallgattok azt tudták hogy ilyenkor elszalad nálam a gyógyszer de higgyétek el ez most össze lesz foglalva valamennyire na röviden a science fictionről egyelőre mint az irodalomról szeretnék beszélni irodalmi műfajról van egy joshua glenn vagy joshua green de szerintem joshua glennnek hívott pali publicista aki a science fictionnel foglalkozik és a nature magazinnak 2012-ben jelent meg egy cikkje amiben ő foglalkozott egy a különböző science fiction érákkal a az irodalomban az irodalmon belül és ő úgy úgy szedte ketté a dolgokat hogy volt a tudományos romantika tehát nem tudományos fantasztikum a tudományos romantika időszaka az 1800-as évek közepe eleje közepétől az 1900-as évek elejéig majd volt a science fictionnek egy aranykoram a 30-as évektől ugye a 60-as évek közepéig ez az aranykor ezt ugye mondanom sem kell asimov clark bester hinlin philip kedik satöbbi tehát az atya úristenek hogyha lehet így nevezni zárójelben megjegyzem 451 farenight kötelező olvasmány most de két éráról beszélünk ugye a tudományos romantika és a az aranykora science fictionnek üm a kettő közé ékelődik joshua glenn szerint glenn most már glenn most már emlékszem joshua glenn szerint a úgynevezett a rádium éra aha ezt úgy kell elképzelni hogy itt mind a hogy mind a kett hogy a rádium éra beékelődik a kettő közé mind a kettőből vesz egy picit messzire mentünk de mindjárt odaérünk a lényeg az hogy a tudományos romantika korszaka ag ver zsulverne ez lényegében az akkoriban felrobbant tudományos világra reflektál tehát ugye a 19 század vége 20 század eleje hajnala ez volt az a tudományos éra amikor amikor a tudományos fejlődések lényegében az óceánnak mindegyik partját megrengették egy picit úgy felfedezések történtek satöbb hát ez ez az ipari forradalom időszaka ami nyilván magával hozta egyébként ezt is é hogy nem csak ilyen gyári vagy tehát nem gyármértékű léptékben fejlődött a technika technológia hanem egyébként ez egészen a az embernek így a a saját kis kézzel fogható világában is tapasztalható volt ezt úgy kell elképzelni hogy ami nekünk ma már elavult az a kor emberének határtalan csodával ért fel például a a rádió a távíró póznák a távíráz irodák megjelené tát amik egy picit mind gyorsították a világot az új gözgépek amivek a mozdonyok meghajtottak tehát úgynevez és ebben az irodalmi korszakban ebben a korszakban az irodalomnak beindult ez a tudományos romantika műfaja ahol ezek az írók akiket az előbb már soroltam lényegében a tudomány határait feszegették természetesen annak a határait amit akkor elképzelhetőnek tartottak ühüm de ezeknek mind volt egy közös úgymond mondanivalója hogy a tudomány fejlődésével a tudomány képviselője az ember a most elnézést hogy így fogalmazom az ősi fehér keresztény értékeket tette időtállóvá ugye agiversnek az a az a regénye amikor átutaznak egy másik dimenzióba dimenzióutazás 19 század elején már ott volt kösz végenén ott volt köszönöm szóval hogy ez volt a tudományos romantika időszaka hogy a tudományt használva a viktoriánus korból éppen csak kiláboló emberiség romantikus elképzelés hogy ezeket az értékeket univerzálissá egyetemessé teszik na most ebből nőtt ki a rádium korszaka ugyanis 1896-ban igen évszámok bocsi madame curry fölfedezte a rádioaktivitást a sugárzást satöbbi és innentől számíthatjuk lényegében nem hiába nevezte joshua a rádium érát ez az a korszak ami már cinikusan tehát ezek az írokk cinikusan ak hozzá a tudományos romantika időszakához tehát úgymond má belengetik hogy ezek az univerzális értékek am teremtéshez nem biztos hogy olyan két kötet alatt sikerülni fog a rádió mérának köszönhetjük azokat a manapság időtálló mémeket mint például a a gyilkos robot ami eluralja a világot ugye ez rengeteg mémen előfordul ezt szintén ezt a rádium érának köszönhetjük ugye a rádium éra képviselői cinikusan gondolnak vissza a tudományos romantika időszakára tehát úgymond a tudomány által feszegetett határokat ők már másképp képzelik el ráadásul ne felejtsük el hogy a 18 192 század küszöbén vagyunk amikor úgymond ugye freud már kezdett ismertté válni az elborult festők tehát ezek is mind hatással voltak ugye ezekre az irományokra persze tudatalat a tudatalatti az a tudományhatása az emberi lélekre satöbbi ez volt maga a rádióéra ami amiből egyébként kinőttek a mai klasszikus arany aranyírók vagy a klasszikus írók ahogy ezt nevet nevezni na már most viszont figyeljük meg hogy itt van nekünk három korszakunk közötti átmenet ugye a az a az aranykora sciencefiction aranykora most a könyvekről beszélünk még mindig viszont meghozta a moziba ugye elkezdték feldolgozni ezeket a könyveket megszületett a moziban járás a science fiction kultúra ugye ezek tényleg többnyire rossz filmek voltak volt kzte egy-két arany kis rög amit én már egyszer kibányásztam neked egyszer-kétszer és ne felejtsük el hogy kábé így a 40-es50-es évek között valamikor megjelent a televízió és megtörtént ugyanez az éra váltás is tehát hogy megpróbálunk reflektálni az eddig elért tudományos sikerekre eredményekre a tudományos világra jack arnold és a rádioaktivitásból összement csávó ugye igen érdemes azt az a adásunkat is egyébként majd meghallgatni így van tehát úgymond megvolt ez a korszakváltás a a képkockára filmre televízióra v science fictionöknél is és ebbe talált bele rot sterling hallgatlak igen hát rot serling picit ilyen zsouraliszta kifejezéssel élve jó helyen volt jó időben illetve azt azért fontos tudni hogy pont akkor nőtt fel amikor egyébként ez az általad vázolt időszak hát amerikában ugye megjelent a televízió viszont ugye akkor már azok a hatások meg ilyen előzmények amiket az előbb elmondtál ugye azok már léteztek viszont ugye addig még hát más formátumban más médiumban rádión hát ugye támadókre gondolson ws igen hát ugye a világokarca rádiójáték igen az is egy ilyen előfutár volt viszont akkor picit legyen szó a rosslingrő hogy kicsoda micsoda hogy merre meddig mert azért érdemes szerintem azért minimum tudni róla hogy ő hát így hogyan vált azzá aki gyorsan átpörgök rajta szóal nem nem nem nem kell bele dolgozatot írni nem lesz feleltetés sem tehát ugye ő 1924 december 25-én született tehát igazából majdnem pontosan 100 éve egyébként erre én csak ebben a pillanatban jöttem rá most puskázok kicsit a jegyzeteimből azt írtam hogy gyerekkorában épített egy kis színpadot a pincében ahol gyakran adott elő színdarabokat hat-h éves korában órákig szórakoztatta magát azzal hogy eljátszotta magazinokból vagy látott filmekből vett pbeszédeket hát nyilván akkor így ez volt az előfutára annak hogy egyrészt dialógírás helyzetgyakorlat jeleneteket elképzelt és el is játszott a legjobb egyébként egy tehát a legjobb módszer egy író számára aztán ugye újságíróként dolgozott már a középiskolában fontos és egyébként ez a a sorozat szempontjából is meghatározó volt hogy érettségi után azonnal jelentkezett az amerikai hadseregbe ahol egyébként szolgált is'46-ban szerelt le és egy kórházban dolgozott aztán és eköz ben aztán ugye egyetemre is jelentkezett és ott is már az egyetemi rádióban dolgozott de más rádió műsorokban is mégpedig íróként rendezőként és néha szereplőként is és egyébként itt van egy olyan idézet tőle amit érdemes egyébként így megemlíteni és ami hát így alapvetőnek bizonyult egyébként az ő írói munkásságában is tehát a televízió számára valaki ír mindjárt mondom miért azt mondta hogy megtanultam az időt az írást egy olyan médium számára amely amelyet másodpercekben mérnek és ez baromi fontos hogy tehát vannak olyan emberek akik mondjuk így ösztönösen tudnak 10 percig beszélni vannak olyan írók mondjuk akik megírnak egy fél órás rádiójtékot vagy egy televíziós játékot és pont belefér a fél órába és egyébként ez a rádiózás vagy ez a rádiós munka amit a szerling csinált a 40-es években hát az alapvetőnek bizonyult ehhez ekkoribban ismerkedett meg a későbbi feleségével aki egyébként egy diáktársa volt született két lányuk 1950-ben irodalomszakon diplomát szerzett ő ugyanakkor nyerte el az első írói elismerését aztán ez volt az első lépés talán abban a munkás ban amit ma ismerünk hogy nyert- egy forgatókönyv írói pályázatot mégpedig 1949-ben aminek a keretében egyrészt nyert 500 dollárt másrészt elutazhatott new yorkba mertogy ugye hát első helyet ért el attól leave a dream tehát élni egy álmot jól ha jól fordítom című rádiós forgatókönyvéért aztán 49 őszén elutasítottak elutasították egy boxról szóló forgatókönyvét és azt azt tanácsolták neki hogy írja át látványra hát mert ugye rádióról beszélünk ahol egyébként a box nem eladható mert nem látszik hát a box az meg ugye egy vizuális valami és egyrészt egykor megkezdte a hivatásos hivatásos írói karrierjét és elkezdett a televíziók számára is írni ebben valószínűleg egyébként volt egy pici ilyen dacosság is hogy a azok nem ismerték el az ő munkásságát eléggé és akkor ez a anyátokat ekkoriban mondta azt hogy a rádió ami a drámát illeti megásta a saját sírját lefelé vette az irányt olcsóbbá és hihetetlenné vált és készségesen beérte a második legjobbal ez azért fontos egyébként mert a serlingnek volt egy ilyen olyan hajtóereje hogy mindig am legjobb akart lenni tehát egyfajta ilyen tökéletességre törekedett vagy perfekcionista volt meg hát valószínűleg volt ben egyébként nem kevés bizonyítási vágy is meg picit ilyen eg lego magad építed módon ismert akart lenni és sikeres íróként valószínűleg egyébként ez ez nagyon sokat motiválta úgyhogy elkezdte a korábban rádiókra írt forgatókönyveit átírni tv számára és aztán az 50-es évek elején meg meggyőzte az ügynöke hogy költözzön new yorkba mert hogy ott van az akció 55-ben bemutatták tévében a 72 forgatókönyvét amit írt ami a minták címet viselte ezt egyébként meg is néztem a felkészülés során hát 50-es évekhez képest egyébként betonkemény dramaturgiai és feszültség van benne nagyon fokozatosan és lassan építkező de aztán egy nagyon keménnyé váló sztorival van dolgunk néz hú hát drámának mondanám tehát ez nem ez még nem fanti nem skifi ebben semmi ilyen nincs igazából két férfi feszül egymásnak tulajdonképpen és egy ilyen nem azt mondom hogy farok méregetés de azért valahol igen tehát egy nagy vállalatnak a az…

Említett entitások

Témák

  • alkonyzóna
  • rod serling
  • sorozatok
  • tévétörténelem

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone”?

A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy szabad kezet kaphasson. A sorozat, amely 1959-től 1964-ig futott, tévétörténeti mérföldkővé vált, és… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rod Serling.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone”?

Fő témái: alkonyzóna, rod serling, sorozatok, tévétörténelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone”?

Megjelenés: 2024. 12. 19.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-50-the-twilight-zone-68eddd72

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

  • Filmkocka Podcast #47: Batman (1989)

    A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból