Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

Összefoglaló

A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot hasonlítják össze. A beszélgetés kitér H. G. Wells regényének kulturális hatásaira, az 1938-as Orson…

Röviden

Műsor

Filmkocka podcast

Megjelenés

2025. 10. 16.

Hossz

1 óra 32 perc

Szereplők, említett nevek

Steven Spielberg, H. G. Wells

Témák

sci-fi, filmadaptáció, irodalom

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Maga a könyv egy invázior skifi, de a későbbi katasztrófaek receptjeit alapozta meg azzal, hogy történik valamen, amit az ember nem tud befolyásolni. különböző társadalmi szinteken, mikro makrözösségekben milyen ez, hogyan reflektálódik, hogyan csapódik le ez a szörnyiséges esemény, hogy aztán végeredményben az ember szembesüljön azzal, hogy neki semmi hatása nincsen arra, hogy éppen az ő civilizációját pusztítják, megzálják, fölhasználják trágyaként.

Na és mindezek a kulturális hatások, ez egy kulturális sokként maradt meg.

Plusz azon kívül, hogy egész jó író voltálsz.

Ezért van az, hogy a világok harcát kapják elő mindig, amikor arról beszélünk, hogy jönnek az űrbé idegenek, hogy meghódítsanak minket. >> Szevasz, Marió! >> Szia, Dávid!

Na hát üdvözöljük a kedves hallgatókat újabb adásunkban.

Kicsit olyan fura, mertogy ugye te most egy ilyen éjszakai melózás után vagy itt velünk.

Én meg most néztem meg ugye a John Candyről szóló dokumentumfilmet picit még ugye a hatása alatt, de egyébként az nem fog megadályozni minket, hogy beszélgessünk most két nem hát konkrétan két filmről, de alapvetően ez is egy franchise tulajdonképpen. >> Így van.

Ez pedig nem más, mint a világok háborúja.

Két filmes feldolgozását fogjuk összehasonlítani. 1953 és 2005.

De ugye, ahogy te is említetted, itt lényegében majdnem, hogy egy franchis-eról beszélünk, vagyis egy olyan címről, ami úgymond eléggé meghatározó volt. >> Több mint két film túl azon, hogy ugye több film is készült, tehát nem csak kettő >> sorozat, >> de ugye persze és hát ugye a forrásregény, aminek te egy nagy rajongója vagy.

A világok harca rövidítve, hogy én hogyan találkoztam azzal az egész dologgal, és hogy lett ez, hogyan lettem h rajongója, ne nem rajongója, elis elismerője a könyv a regény hatásának plusz az írójénak is.

A lényeg az, hogy amikor kis csimót a koromban, a rég múlt időben, a honfoglalás korban, amikor még nem volt otthon egyáltalán internet se volt meg semmi ilyesmi, faterra helyi újságban kiszúrta, hogy a helyi kultúrházban ilyen Herbert George Wells bemutató napot, ilyen skifi napot tartanak, vagy ilyen skifi délutánt.

Ez az volt e annyira emlékszem az egészben, hogy elmentünk, összejött egy pár ember ott a kerületből, valaki jött és egy VHS-sen mutatott filmrészleteket és mesélt nekem egy AG Wells nevezetű csávóról, és ami bennem megmaradt, hogy valakik futkosnak, nagyon régi film lehetett, de már színes, valakik futkosnak egy világító szikra eső elől, és egy rendőrautó elmegy, és az meg pirosra változik, és ú ez mi volt?

És akkor ott az előadó bácsi már nem emlékszem, mert nagyon pontosan elmesélte, hogy ez a világok háborúja című könyvből készült.

Háborúja világok háborúja vagy harca? >> Háborúja. >> Mind a két cím mind a két címmel lehet ismerni ugyanis. >> Így van.

És akkor ugye én nekiálltam kutakodni, hogy hol a fenébe lehet egyáltalán könyvtárban van-e ags könyv.

Nem volt akkoriban. egyáltalán olyan, hogy felhívtam felhívtam emlékszel hogy fogtam a kis vezetékes nyomógombos telefont le, ami a fal nyombos volt. >> Már nyomógombos volt.

És a telefonkönyvet lapoztam föl, hogy milyen filmforgalmazók voltam, és felhívtam őket, hogy a világok harca kapható-e VHS-en Magyarországon.

Viszont aztán egy antikvárium belefutottam a könyvbe, valami Franklin társulatos kiadás az 1920-as évekből.

Elolvastam, totál rabja lettem.

Na de az, hogy a kis Dávid Kát rabul ejtette egy több mint 100 éve írt science fiction mű a maga régi nyelvezetével, az nem egy meglepő dolog, fura gyerek voltam, de hogy maga ez, hogy világok háborúja, War of the Worlds vagy világok harca, ez miért lett akkora truvajság, hogy 70 évvel később is csináltak belőle egy filmet, aztán musicet, arról majd külön mesélek, aztán még egy mozifilmet és két BBC sorozatot, meg még egy sorozatfolytatást >> rádiójáték.

Ne felejtsük el, ugye a nagyon a híres hírhe, ugye? >> Így van. >> A Orson Welsnek a rádiójátékát, ami pánik bepánikoltatta a félusát. >> Szóval miért ez a könyv lett az alapja az Invázió skifiknek?

Mert pofon egyszer a válasz, a könyv 1898-ban jelent meg, és klázi ez az első inváziós, tudományos, fantasztikus mű, ami megjelent. >> Ühüm. zárójel.

Ugye azt sokszor beszéljük egymás között, hogy a függetlenség napja az gyakorlatilag a világok háborúja.

Egész pontosan ez 1953-as filmfeldolgozást veszi alapul, és nagyon sok mindent lemásol belőle, de ne szaladjunk ennyire előre.

A lényeg az, hogy attól, hogy valami első lesz magán műfaján belül, attól még nem biztos, hogy annak olyan felkapottnál márkajegyé, márka névjegyé, védjegyé kell válnia, hogy csak azt dolgozzuk fel. utána úton úttalam jobb rosszabb filmfeldolgozásokban.

Tehát elég az az a kultuszhoz, hogy valamiben az első valami?

Tehát ennek valószínűleg akkor kell lennie ebben valami plusznak.

Tehát leképezése mondjuk valami korabeli társadalmi jelenségeknek folyamatoknak. >> A lényege az, hogy olyan kulturális hatást kell tennie, ami a napjainkig is kihat.

És ezt hogy lehet elérni bizonyos műfajokon belül? műfaja válogatja egyébként meghatározó elemeket tegyen hozzá egy olyan műfajhoz amiket megteremtett mert az hogy megteremtünk valamit az még nem biztos, hogy kulcstátuszra ad okat de az hogyha hozzáteszünk olyan dolgokat ami ezt a kulcstátuszt vagy ezt a műfajt eleve nevezetessé teszi >> ühüm >> akkor már beszélhetünk arról hogy kulturális hatása van és hogy mi ebben a könyvben jönnek az idegenek és meghdítják a földet mi ebben a kulturális hatás ami napjink is kitart na ebbe egy picit most részletesebben belemegyek de Tényleg zanzásítom egy kicsit a dolgokat.

Vegyük a kort, amikor Jelsz kiadta ezt a könyvet. 1898. >> Igen. >> A brit birodalom volt a világ akkori kvázi 70%-ának az ura.

Az Edward Viktoriánus korszakbeli Angliáról beszélünk.

Igen. >> És lényegében ebben a könyvben ezt a birodalmat, mert ugye Angliában játszódik a könyv, ezt a birodalmat gyalázza le a marsbéli hódítók tömkerege.

Ugye az akkori korabeli brit olvasó szemében, amikor elolvasa azt, hogy a brit birodalmat legyalázza a marsbéli jövevények hadserege, ez számukra egyenlő volt lényegében a a kihalással. >> Ühüm.

Tehát ez a totális vereség és a kihalásnak a veszélye volt benne a könyvben, merthogy most elserezzük az összes létező feldolgozásnak a legnagyobb truvajságát.

A világok háborújában nincs esélyünk a inváziós seregek ellen.

És egyébként ezt csak egy hasonlattal próbálom ezt ahogy lefesteni, hogy valamelyik filmben, szerintem egyébként a a Spielberg félében ott mondja valamelyik karakter, hogy mintha mi mondjuk háborút viselnénk a hangyák ellen. >> Ez elhangzik egyébként a könyvben is.

Tehát, hogy igazából a hangyának milyen esélye lenne mondjuk az emberrel szemben, még akkor is, hogyha nem használ eszközt, hanem csak simán végigtol mondjuk rajtuk. >> Semmit az ég egy a világon.

Tehát a lényeg az, hogy egy esélyt, tehát jön az invázióserek, nincsen esélyünk, technikailag fölöttünk állnak, sorra, egymás után foglalják el a területeket, írtanak ki minket, hogy aztán a végén egy földi baktérium megfertőzze őket, és az emberi ráhatás nélkül meghalljanak az inváziós erők, megsemmisülnek.

Igen, gyakorlatilag az akkor ez azt jelenti, hogy nem mi győzzük le őket, tehát közel sem, hanem csak mázlink volt. >> Így van.

Ö viszont nekem ebben van egy pici logikai bookfence egyébként, hogy ugye a rádiójáték az 53-as meg a 2005-ös filmnek az elején is elhangzik, hogy hogyan figyelik irigy szemek a földet bla bla bla bla bla bla bla és hogy ők technikailag fejlettebbek meg és a többi és a többi.

Ö nekem nagyon furcsa ezek fényében elképzelni azt a lehetőséget, hogy egy ennyire fejlett faj nem számol a biológiai kockázattal. >> Kandyaruljunk vissza egy picit a a könyvírásának idejére. 1898.

Échsvelet úgy tudnám leírni, hogy ő volt az Edward Viktoriánus korabeli Anglia Michael Cryonja. akkoriban hitelesnek vélt, megalapozott tudományos elméleteket, tanokat szölt bele egy társadalomkritikus társadalmat tábrázoló science fiction thrillerbe. >> Ez volt a világok harca is.

Tehát abban a korsz arról a korszakról beszélünk, hogy 1895-ben fedezték fel ugye a azokat a különös vonalakat a Mars felszínén, amire a korabeli tudományos szaklapok olyan elméletekkel láttak elő, hogy azok vízvezetékek, >> vízcsatornák belelátták az emberiséghez. hasonlatos technikai kultúrát és társadalmat a mert hát nem látták, hogy az az nem egészen úgy van, csak romantikusan hangzott. >> Korabeli távcsövek hát nem a James Web űr teleszkópok voltak, hanem csak így látták a felszínt halován >> és abból próbáltak következtetni, ami ugye akkoriban tudományosan elfogadott volt és elfogadott tényé vált lehetőségként, hogy az Marson lehet élet.

De akkor tulajdonképpen az a akkor ők miért ne jöhetnének el?

Ugye elkezdtek filozofálni azon, hogyha van a különböző bolygókon élet az a a naprendszerünkben, akkor azok milyen fejlettségben lehetnek? >> Ühüm. >> Ha olyan fejlettek, hogy el tudnak-e jönni hozzánk, akkor mennyivel fejlettebbek nálunk?

Tehát rengeteg ilyen tudományos elméletet vett alapulva esze, amikor ezt a könyvet megírta.

És ugye abban a tudományos elméletben, mivel nem lehetséges az embereknek megnézni, hogy a Marson vannak-e baktériumok, a marsbériek csak annyival fejlettebbek, hogy ki tudnak lőni hozzánk ágyúlt ágyukkal rakétákat, amiben becsapódnak a földbe és kikásztálodnak, és összeszerelik a saját háromlábú szerkezeteiket, és nekiállnak szecskázni minket. >> Tehát ebbe a részbe, ebbe a tudományos korszellembe belefér az, hogy ők nem tudhatják, hogy nálunk milyen izék vannak. nem is tudhatnak a biológiai fertőzésekről. ehhez hozzátenném, és egy picit akkor most ezt az én előző kijelentésemet át kell egy picit értékelnem, ugyanis a biológiai hát ilyen kitettség és fertőzészély és immunológia satöbbi.

Ez egyébként olyan szinten létező dolog egyébként itt a földön is.

A nagy felfedezések korábban, például az európai hódítók, mit tudom én eljutottak amerikai kontinens, Dél-Amerikába, ott a Karibtérségbe, és egyébként vitték magukkal a jó kis európai baktériumokat és vírusokat, amik ellen ugye akkor nekik volt már védettségük. >> Ühüm. >> Viszont ugye az a helyieknek, indiánoknak nem.

És egyébként baromi sok civilizáció, vagy hát sok civilizáció és egyébként baromi sok ember, helyi őslakos ebbe is halt bele, hogy például egy ilyen egy átlagos influenc >> köznyelven a behurcolt betegségekről beszélsz. >> Igen.

Úgyhogy ha innen nézzük, akkor viszont már nem olyan hű akkor már akkor már egyébként van logikai meg biológiai alapja ennek az egésznek.

Kicsit úgy még mindig fura, hogy nem számolnak vele. >> Ja, bocsánat.

Igen, elfelejtettem, hogy te nem olvastad a könyvet, és hogy nem sok feltolgozás azt tudni kell, hogy a könyvről, hogy ez ez tehát mag ha a brutalitást nézzük, akkor a könyv vezeti a viszi a prímet.

Tehát ugye a könyvben >> a könyvben le van írva, hogy ugye ez a Spielberg filmben egy jelenetben, egy hatásos jelenetben meg is jelenik, hogy a könyvben le van írva, hogy a marslakók a bioszféránkat is elkezdik átalakítani.

Ezt most csak én mondom, nem így van kimondva a könyvem, mer ez a szó. akkor még nem is nagyon létezett a bioszférkat alakítják át és ennek a bioszfénnek a kialakításája kialakításához szükséges >> trágya az az emberi test és az emberi szervezet és az emberi vér.

Tehát így >> hát gyakorlatilag egyfajta terraformálást hajtanak végre csak nem úgy ahogy >> Igen.

És hát ugye ez ehhez föl kell használni minket mint is főzzük őket.

Tehát a világok háborúja nagyon röviden összefoglalva erről szól, hogy a marsbéli idegenek 1898-ban megérkeznek a földre, kilövik őket a Marsról ágyúkkal, feltételezik a korbeli tudósok, megérkeznek, majdnem kihalunk, és egy betegség kiirtja őket.

Na de ami közben le van írva, és a könyvnek itt a másik erőssége, hogy ugye VS azon kívül, hogy elképesztő nagy koponya volt, tehát ő a saját szociológiai megfigyeléseit használta föl arra, hogy különböző helyzetekbe belerakja az emberiséget.

A Mi lesz holnap című könyv, amivel elképzel három világháborút, vagy négyet, már nem tudom.

Ugye szintén Vesnek köszönhetjük az időutazást, mint a mainstream skifibe megjelenő az időgép című könyvé. szintén mesél az emberiség várható jövőjéről. >> Na és ő ebben a könyvben az idegen civilizáció hódításával lényegében, tehát ő alapvetően egy pamflemet egy kiállást idéz a a brit birodalom kolonista politikája ellen. >> Tehát akkor ez egy rendszerkritika gyakorlatilag az ő szemében. >> Ez egy az ő könyveiben rendszeresen ott van a rendszerkritika.

Tehát de minden könyvében, >> de ebben az esetben, mint mondjuk a a brit birodalom alatt valójaként, ő elítélte egyébként a brit birodalomnak a korabeli mű brit birodalomnak a működését, >> a kolonista politikáját.

Igen. >> Tehát a beavatkozást, a kulturális ráerőltetést, kulturális kisajátítást.

Tehát ezeket ő mind elítélte ahhoz képest, hogy ő korábban egy eléggé egy hát a fasista szó talán erős, de ő egy eléggé eugenetikai hívő volt.

Aztán ebből kiszokott leszokott hál istennek. >> A másik, hogy Vers, ő egy lelkes darwinista volt. >> Aha.

Ő úgy volt vele, hogy egy nagyszerű science fiction sorozatban ebben ki is mondják, majdnem az ő szavait idézik, hogy a vallás az egy természetes velejárója egy értelmes faj evolúciójának, hogy megmagyarázzák a körülöttük lévő világot.

Ezt vesz valamelyik kis >> sok mindent olvastam tőle.

Ezt valamelyik könyvében le is írja.

Tehát ugyanúgy ebben a könyvben is megjelenik a papaktere, aki megjelenik az 53-as filmben, a valamelyik a BBC sorozatban is. >> Igen. >> Aki lényegében a vallási fanatizmus őrületébe kerül bele, és ő úgy látja, hogy ez isten büntetése, hogy itt vannak a marsi hódítók. >> Ez is benne volt a könyvben, hogy aztán a papot aztán le kell ütni, hogy aztán a saját halálába futkározzon, mert őrületében megkettyózik.

Ez egy gyönyörű jelenetben visszajön az 53-as filmben.

Magának a könyvnek nincsen igazi főszereplője.

Van egy narrátorunk, akinek a nevét nem…

Említett entitások

Témák

• sci-fi
• filmadaptáció
• irodalom

Személyek

• Steven Spielberg
• H. G. Wells

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005”

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

• Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész) 2026-02-27

  A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

• Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész) 2026-02-25

  A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

• Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002 2025-12-22

  A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

• Filmkocka Podcast #53: Alien Earth 2025-09-30

  A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

• Filmkocka Podcast #52: A parfüm 2025-05-07

  A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

• Filmkocka Podcast #51: Paradise 2025-03-11

  Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

• Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone 2024-12-19

  A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

• Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek 2024-10-01

  A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

• Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton 2024-09-05

  A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

• Filmkocka Podcast #47: Batman (1989) 2024-07-06

  A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Filmek a második világháborúról - I. rész — Régen minden jobb volt

  Ebben az epizódban Balázsy István filmideológus és Laska Pál forgatókönyvíró a második világháború filmes reprezentációiról beszélget.

• Rádió 3 Hungary — Rádió 3

  Ez az epizód a Rádió 3 Hungary címet viseli, és a Rádió 3-mal kapcsolatos információkat tartalmazza.

• Rico’s Café 51-es adás: Űrlények a moziban — Rick's Café Podcast

  A Rick’s Café 51. adása a mozi űrlényeket középpontba állítva vizsgálja a földönkívüli megjelenítéseket a filmvásznon. A műsorban 2000 előtti és utáni alkotásokat is elemeznek, kö…