Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #52: A parfüm

· PT53M12S

Összefoglaló

A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek tartott jellegét, a szinesztézia ábrázolását, a 18. századi Franciaország korrajzát, a…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2025. 05. 07.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Patrick Süskind
Témák
filmadaptáció, regény, szinesztézia, 18. század, franciaország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Rögtön az első ilyen könyv versus film kapcsolata között, hogy hogyan lehet megfilmesíteni egy alapvetően vizuális műfajban egy totálisan más jellegű valamit, amiben szavak szintjén a tökéletes szíesztéziát éri el a szerző.

És ezt hogyan tudot-e átültetni látványra?

Pontosan ezért nagyon sokáig ez volt az ilyen hú a megfilmesíthetetlen könyv, merthogy ezt hogyan, amilyen rövid az a könyv, annyi minden történik benne, és hihetetlen egy jó kis korrajzot kapunk a 18. század 30-as-40-es éveinek a Franciaországáról, egy picit a parfümkészítésről, a parfümpiacról, az emberekről satöbbi. [Zene] Szevasz Marió!

És üdvözöljük a Filmkocka podcast hallgatóit.

Most megint volt egy picvel hosszabb kihagyásunk két adás között, de most valami újat szimatolok.

Az egész úgy kezdődött, hogy kérdezgettem Máriót, hogy miről szól jön a következő adásunk, és te meg mondtad, hogy ú hát a lé meg a Lola, arról beszéljünk, az egy marha jó film és satöbbi.

Meg mondtam, hogy jó, legyen a lé meg a Lola.

Igen, tulajuldonképpen le is töltöttem a lé meg a lolát, aztán eszembe aztán nézegettem az adatlapját, készülgettem satöbbi.

És akkor láttam, hogy ú baszki, hát ez a csávó, ez a Tom Tom a rendező az Tom Tik szerintem Tikver.

Én én úgy mondom, hogy Tikver német a fick egyébként.

Tehát nem biztos, hogy így angolosan kell az ő nevét.

Na lényeg az, hogy Tom ugye megrendezte, hogy a piros hajú csaj keresztül rohan Berlinen.

És milyen jó zenéje volt annak a filmnek egyébként.

A Lé meg a Lolának. rohadt jó zenei szettje volt.

Azért érdekes, mert ennek nem olyan hagyományos kísérő zenéje van, hogy mit ilyen szimfonikus, hanem ilyen hát ilyen 90-esekbeli né, mint a tren spottingnak, annak se filmzenéje volt, hanem válogatásakor legfelkapottabb vagy utána felkapottabb zenéből.

Lényeg az, hogy a Léle Léle meg a Lé meg a Lola örömé nekem ez ugye feltűnt, hogy ez a Tom Tik Tik németesen is elthetett jö ott arra fel.

Lényeg az, hogy Tomy rendezett még egy csomó jobb filmet, köztük 2006-ban a Parfilm egy sorozatgyilk, egy gyilkos története címmel, amiről nekem eszem jutt, hogy én ezt a könyvet olvastam, nem is egyszer, és tulajdonképpen ahelyett, hogy megnéztem volna a lémegó, hát én inkább elolvastam a parfüm című könyvet sokadjára.

Aztán jött az isteni szikró, hogy tulajdonképpen hasonlítsuk össze inkább a könyvet meg a filmet, ezzel is elindítva egy így van. szívem titkos vágját egy könyv versus filmatot így a podcasten belül, és hát annak ennek az első sorozatnak az első epizódja szólhatna erről a nagyon-nagyon jó könyvről és magáról a filmről.

Na most ugye itt jött a csavar a dologban, hogy várjál, hogy az volt de da de de az volt az is egy csavar volt, hogy én a könyvet nem olvastam korábban.

Pont ezt akartam mondani, hogy én először a könyvet olvastam, és csak utána láttam sokadjára a filmet.

Te meg viszont ugye a filmet láttad először, és én nem mármint várjál, de tehát a filmet azt láttam korábban.

Benne is van a gyűjteményemben egyébként, de eltelt az olyan pár év, hogy utoljára megnéztem, és nyilván az volt egy csomó ilyen új emlékkel felülíródott már, tehát most így nincsen előttem, hogy milyen az a film, vagy milyen volt.

Eleve én mondjuk szinkronnal néztem, magyar szinkronnal.

És most ugye kitaláltuk azt, hogy akkor először olvassam el a könyvet.

Tehát ugye te először a filmet hogy nem hogy volt?

Nem, én olvastam először a könyvet, utána láttam a filmet.

Tehát az, hogy most ez a az epizód készít a jelen epizód készítésé előtt mennyi idővel történt, az kvázi mindegy.

Nekem az első ennek a történetnek az első prezentálása részemre a könyv volt, utána a film.

Neked meg először a film volt és utána a könyv.

És most nem szinkronnal néztem, hanem eredeti nyelven néztem a filmet.

És igen, először olvastam el a könyvet, ami egyébként idén jubilál, mert 40 éve jelent meg.

Te először a filmet, utána a könyvet.

Én először a könyvet, és utána a filmet.

Na már most igen, kanyarodjunk is rá, hogy tulajdonképpen miről is szól mind a könyv, mind a film.

Egyébként egy nagyon jó feldolgozásról van szó. a szagokról.

És egyébként akkor a rögtön az első ilyen mondat a a könyv versus film, vagy hát a könyv és a film kapcsolata között, hogy hogyan lehet megfilmesíteni egy alapvetően vizuális műfajban egy totálisan más jellegű valamit, amiben egyébként hát gyakorlatilag így szavak szintjén a tökéletes színesztéziát éri el a szerző.

És ezt hogyan tudott-e átültetni látványra? plusz még mondjuk zenével satöbbi.

És egyébként pontosan ezért nagyon sokáig ez volt az ilyen hú a megfilmesíthetetlen könyv, merthogy ezt hogyan egyébként profán egyszerű megoldással sikerült, tehát kvázi ahogy a filmben történet, előbb a történet.

Ugye a 18. század majdnem közepe, közepe előtt egy kicsivel kezdődik a történet. 1730-as, az 1730-as évek valamelyik forró nyári napján, amikor meg 1738ban.

Pá 1738 Párizsban egy nagyon büdös halpiacon megszületik a könyvnek és a filmnek is a főhőse.

Jean Baptist Grenu Gren Greni.

Grenu Gren Jean Baptist Grenu egy franciás.

Grenu Popti Grenu valahogy így, aki hiperszenitív szaklása van.

Tehát minden szagot megérez bármilyen messzeségből, és minden szagot pont illatott szagot pontosan el tud raktározni az emléke közö.

Viszont neki nincsen, tehát ennek a csávónak nincsen szaga.

Semmilyen szaga nincsen, mint a pénznek. mint a pénznek.

És az ő kálváriáját, az életét követjük végig.

Nem hiába parfüm a filmnek meg a könyvnek a fő címe, ugye alcíme egy gyilkos története, ami szintén nem véletlen, merthogy ez a John Boptis Grinoi meg akarja alkotni a tökéletes parfümöt, és rájön, hogy ennek az egyik esszenciája az, hogy a számára kellemes illatú hölgyeket, lányokat gyilkolja meg és rabolja el a szagukat.

Igen, tulajdonképpen itt jegyzem meg egyébként, hogy itt olvasgatva egyébként a hátterét ennek a sztorinak, volt ennek egyébként valós alapja.

Tehát egy spanyol sorozatgyilkosnak lehetett inspirációja, aki a 19. század elején és közepén több nőt és gyereket megölt, eladta a ruháit és kinyerte a testzsírukat, hogy szappant készítsen belőlük. nyami.

Van, aki megette az áldozatait, van, aki meg szobrot csinált belülük.

Szóval mondom, sorozat gyilkosokkal tele vagyunk.

Tulajdonképpen ennek a történetnek is a különlegessége mind a film, mind a könyv szempontjából, hogy magáról a szagokról van szó, illatokról van szó.

Na most ugye Igen. ugye maradjunk 85-nél, amikor a könyv készült, íródott.

Ez egyébként egy kifejezetten rövid könyvről van szó, tehát ilyen elég kis vékonyka egyébként.

Tényleg. és mennyi minden belefér egyébként.

Szóval, hogy hogyan adjuk vissza írásban a a szagoknak, az illatoknak a leírását, ami egyébként ugyanazt a módszert alkalmazta, mint később a Tom Tomy a filmben.

Tom így van, hogy illusztrálta, ahogy te is azt a szép irodalmi szót használtad, de én nem vagyok bölcsész.

Tehát leírja, hogy milyen szagokat érez Grenui, a faillatát, az utcaillatát, a kőnek az illatát, hogy a minden kőnek meg tudja különböztetni az illatát satöbbit.

És ezt filmben milyen jól visszaültetnék, de még egy picit maradjunk a könyvnél.

Amilyen rövid ez a könyv, annyi minden történik benne, és egy hihetetlen egy jó kis korrajzot kapunk ennek a korszaknak a 18. század 30-as-40-es éveinek a a Franciaországáról egy picit a parfümkészítésről, a parfümpiacról, társadalmi állapotokról.

És egyébként az eg és ugye említést tesznek ott egyébként ehhez várjál egy előzmény mondat ehhez, hogy ugye ez egy kicsit a regény az egy hosszabb jóval hosszabb időszakot ölel fel, mint a film és ugye vannak különféle történelmi utalások korabeli eseményekre, háborúkra satöbbi.

És hogy te mint történelemrajongó valószínűleg egyébként ez pici szívedet megdobogtatja, hogy a könyvben a korrajz meg ez a történelmi helyszín és időszak ez részletesebben kerül bemutatásra, mint a filmben, ahol egyébként még csak kulisszos sem igazából, mert ott an cselekmény annyira viszi a a sztorit, hogy ott ez a háttér ez ilyen szinten nem jelenik meg.

Hát igen, ezt jól mondtad, hogy a történelem az én szívem egyik csücsöke, hogy magában a könyvben viszont ezek a történelmi eseményekre való nagyon halovány kis utalások, nem nagyon tehát nem ezek miatt tetszett magam, mint a korrajz, ha úgy vesszük.

Volt benne egy pici utalás a könyvben, de magából a filmből egyébként ez a vonulat tökre nem hiányzott.

És majd még beszéljünk arra, hogy mi mi maradt még ki úgymond a filmből.

Tehát a lényeg az, hogy maga a könyv hogyan mutatja be nekünk a korabeli állapotokat.

És most maradjunk a higiéniánál, ki tudta mondani tehát, hogy az emberek nem nagyon fürödtek, nem most atombüdös, mint a az ismert világ atombüdös.

Ez de és mindenki rohadt büdös.

Tehát igazából ugye hát nincsen folyóvíz a mai értelemben vett csatornázás.

A higényei higiéniai igények egy picit alacsonyabban vannak, mint manapság. jóval alacsonyabban.

És ezért ugye hát a a korabeli társadalmi szokások szerint hát a kellemetlen illatokat, azokat hát illatanyagokkal mesterséges illatanyagokkal, például parfümökkel leplezték el, de amúgy bűzölgött a királyi udvartól kezdve egyébként a legutolsó paraszt is.

Mindenki ugyanolyan büdös volt, csak a gazdagoknak volt egy kis parfümjük, hogy ezt tudják letni, hogy ezt el tudják látni.

Ezt csak azért emelk, hogy tehát ugye a mai nap embere ugye már megszokta azt, hogy a háztartásában, hogyha meg van több csap, amiből tiszta víz folyik, igen, amivel le tud fürödni minden nap, lényegében a társadalmi elvárás, hogy minden nap fürdjünk le, mind reggel, este mossunk fogatát kellemes illatóan, nem szájszagúan kelünk és fekszünk minden nap.

Plusz még a wc-n is le tudjuk húzni a matériát. ebben a korszakban, ami egy borzasztóan büdös korszak, a a szagok történelmén egy kicsit utánamentem, tehát hogy majdnem, hogy a 19. század utolsó éveig kellett ahhoz várni, hogy a napirendszeres fürdés elkezdjen köztudatba kerülni, meg az illatanyagok, mindezor használata, de ez egy másik téma.

A lényeg az, hogy egy borzasztóan büdös korszakban vagyunk, és ennek a büdös korszaknak az egyik legbüdösebb helyszínén, egy nagyon büdös, forró nyári napon megszületett a Zan Baptist Grinoé főszereplőnk, akinek nincsen szaga, viszont félelmetesen jó órra van.

Na, már most szerinted miről szól igazából a könyv meg a film?

Tekinthetjük őket egynek, mert lényegében ugyanazt a történetet mesélik el.

Hát inkább a regény, mert ugye a film az hát most idézőjelben csak feldolgozza és valamennyire illusztrálja, de egyébként önálló alkotásként is, tehát a regény ismerete nélkül is élvezhető.

Hú, ennek valamennyire picit én is utána olvasgattam egyébként, hogy hogy hát mire gondolt a költő.

Ugye Patrik Süskund Süskind Süskind Patrik Süskind.

Nem is tudom egyébként most hirtelen így egy az egyben ezt megfogalmazni. inkább csak így valamennyire körülni próbálom, hogy így összeszedem a gondolataimat egyfelől egy fa egy ilyen kiemelkedés egy ilyen átlagos társadalomból.

Most tényleg csak találgatok, tehát ahogy így jönnek a a gondolataik, gondolataim, én se tudnám egy mondatba összefoglalni, vagy talán Igen.

Van van egy többségi társadalom, és abból te akarva akaratlanul kiemelkedsz, és ezzel gyakorlatilag önmagadat magányra és elszigetelődésre és elidegenedésre ítéled.

Én is ki tudtam mondani azt a szót, hogy elidegenedés.

Ami téged kiemel, az egyszerre el is szigetel.

Tehát a te különleges képességed az egyszerre áldás és átok.

És hogy ez is, ez a magány és ez a elismerésre szeretetre figyelemre valahova tartozásra való vágy.

Ez hogyan jelenik meg mondjuk az embernek a személyiségében, a gondolataiban, a cselekményeiben? cselekedeteiben, és ez hogyan befolyásolja ez a fajta ilyen interakció egyébként az ő mindennapi létezését.

Tegyük hozzá, hogy konkrét pontos meghatározása nincsen egyébként a könyv történetének, illetve egy nagyon profán egyszerű van, ugyanis ez egy gyilkos története, ahogy az alcím is tud.

Hát úgy ha innen nézzük, igen, de hát nyilván mindenki a gyilkosnak is van egy a gyilkosnak is van egy motivációja, tehát hogy nem csak úgy adok gyolni.

A a lényeg az, hogy maga a könyv ugye ebben a maga kis párszáz oldalában nagyon gyorsan végigmegyünk Rinui életén, a társadalom és a végén.

A lényeg az, hogy úgy is spoileresek leszünk.

Tehát az él, tehát hogy a Rövidke életében Jeanpasti Grunoét út úgy rótosták az emberek, ahogy csak lehet.

Tehát kivetette magából a társadalom, be se fogadta igazából.

Tehát be se fogadta, mert hát ugye egy árva gyerekkén nőtt fel egy árvaházban.

És ugye az, hogy mennyire fantasztikus óra van, az a lőtéri kutyát nem érdekelte, amíg be nem könyörögte magát kicsit idősebb korában, ilyen fiatal felnőtt korában, az egyik parfümkészítőhöz, hogy ő neki olyan óra van, és olyan parfümmet tud készíteni, hogy csak na, de még utána is csak egy megtűrt úgymond rabszolgaként lett használva a parfümkészítő által.

Tehát, hogy hiába volt egy csodálatos tehetsége, ez a társadalom kitaszította magából, mert de mondjuk várj, azért tegyük hozzá, hogy azért ő sem törekedett arra, hogy a társadalom része legyen.

Ő egyébként egy ilyen egy ilyen kicsit ilyen asszociális, picit az picit antiszociális, ugye a kettő nem ugyanaz.

Tehát aszociális, de antiszociális is introvertált személyiség lehet szerintem, akinek egyébként a vagy nincsenek igényei emberi kapcsolatokra, vagy az a kevéske, ami jut neki, az elegendő számára, mert az ő mindennapi létezésének az igényeit a szagok, illatok kielégítik maradéktalanul, és ő a saját elméjében éli meg önmagát és a világot.

De mi lett volna, hogyha nem a halpiacon születik meg, és akasztják föl rögtön utána a muttert, merthogy el akarta dugni a csecsemőt, hogy ott ott rohadjon a halak között.

Tehát mi lett volna, ha nem ha nem ott születik, hanem mondjuk pont a parfümkészítőnek Bininek a háztartásában születik, ha az ő egyik fia lett volna.

Hát akkor nyilván máshogy alakul az egész sztori, és akkor nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #52: A parfüm”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #52: A parfüm”?

A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek tartott jellegét, a szinesztézia ábrázolását, a 18. századi Franciaország korrajzát, a… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka Podcast #52: A parfüm”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Patrick Süskind.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #52: A parfüm”?

Fő témái: filmadaptáció, regény, szinesztézia, 18. század, franciaország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #52: A parfüm”?

Megjelenés: 2025. 05. 07.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-52-a-parfum-f64020d9

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

  • Filmkocka Podcast #47: Batman (1989)

    A Filmkocka Podcast #47. adásában a ’Batman’ (1989) című filmet idézik fel a 35. évforduló apropóján. A beszélgetés során a műsorvezetők és a vendégek személyes emlékeiket osztják…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból