#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea
· PT37SÖsszefoglaló
Prohászka Andrea, a TUTTI Élelmiszeripari Kft. ügyvezető igazgatója a Forbes Deal podcast vendége volt. Beszélt a cég indulásáról 1986-ban fagylaltpor szabadalommal, a családi vállalkozássá válás nehézségeiről és a generációváltásról. Kitért arra is, hogyan küzdötte le a női…
Röviden
- Műsor
- Forbes Deal
- Megjelenés
- 2026. 02. 28.
- Hossz
- 1 perc
- Szereplők, említett nevek
- Prohászka Andrea, Forbes Magyarország
- Témák
- generációváltás, családi vállalkozás, élelmiszeripar
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Beköszöntő 0:55 Balatoni fagyimaratonokról, a cég indulásáról, leszakadt plafonról és a meghiúsult almakocka bizniszről.
- — Generációváltásról, családi alkotmányról, női vezetői mintáról, illetve annak hiányáról.
- — Vezetői elvekről és gyakorlatokról, klímaváltozásról, áldozatokról és a halastór
Ebben az epizódban
És hát eljött a ez a coachs, és eltöltött velünk egy két napot, és utána félrehívott, és mondta nekem, hogy Andika, nem gondolod te azt nőként három gyerekkel, hogy ezt bírni fogod?
Meg még egy-két jelzőt kaptam, de teljesen mindegy.
És akkor ez egy olyan triggert húzott ott meg bennem abban a pillanatba, mtam, hogy na akkor majd majd azért én ezt megmutatom.
Jó, tehát biztos, hogy nem fogom vállalni ezt másfél évre.
Én nem leszek egy ilyen híd, ha ebbe beleállok három gyerek mellett, akkor akkor akkor én ezt normálisan szeretném csinálni. >> Forbes Deal, a Forbes podcastje valódi magyar teljesítményekről és mindenről, ami üzlet.
Hogyan veheted át a családi céget, ha apád egy polihiszta?
Ráadásul számodra maga az Isten, de mindig átnyúl a fejed felett.
Egy nem szakmányos családi sztori a fagylar porokkal induló tuti Kft-ről, céges halastóval, generációváltással, árutősdővel és arról, hogy miért nem hitték el egy három gyerekes anyáról, hogy át tudja venni a családi céget.
A Forbs Deal e vendége Prozka Andrea, a tuti társtulajdonos ügyvezetője.
Mielőtt kezdünk, regisztráljatok a forbs.hu-n exotartalmakért, vagy kövessetek minket a YouTube-on vagy a Spotify-on, hiszen már több podcastünk is van.
Köszöntünk a műsorban. >> Köszönöm a meghívást. >> Ez ugye nem egy kifejezett portrém műsor, de ugye a vendégeinknek a fontos döntéseit járjuk végig.
Viszont nálatok azért egy elég extra körülmény, hogy édesapád feltaláló élelmiszermérnök vegyipari mérnök volt.
Hogy nézett ki a te gyerekkorod és főleg a konyhátok, és mit csináltatok ott?
Lehet azt mondani, hogy öt éves kor, amíg teljesen normális családi életet éltünk, időbe jöttek értem az óvodába, apukám sokat dolgozott, és utána jött ez az ötlet a cégge.
És hirtelen azt vettem észre, hogy ők a konyhába anyukámmal nagyon sok időt töltenek, és ami nagyon kellemes volt, hogy mindig fagyi volt a végeredmény, meg parfékat csináltak, meg hát én ezt gyerekként hihetetlenül élveztem.
Aztán jött az a rész, ami már kevésbé volt élvezetes, hogy az óvodában én lettem az utolsó, akiért jöttek. >> És akkor azt úgy nagyon nem értettem, hogy az én szüleim hova tűntek el.
És egy idő után úgy döntöttem, hogy akkor én most már haza se megyek az oviból.
Tehát ha most jönnek értem, akkor én nem megyek haza.
Úgyhogy valójában ez volt a nagy változás, amit először megéltem, hogy hirtelen a hirtelen a szüleim nagyon-nagyon sokat kezdtek el dolgozni.
Édesanyám is akkor aktívan bent dolgozott a cégbe, és volt fagyi otthon. a 86-baan indult, ugye? >> Igen. >> Akkor milyen formában indítottátok el?
És akkor a fagyi fagyi por volt a már akkora fő termék, tehát azzal indultatok ugye? >> Abszolút.
Édesapámnak az a saját szabadalma, és azt nagyon szerette volna még az áfész keretei között megcsinálni.
Ő ott volt üzemvezető, el is készült, minden szinte startra kész volt a projekt, amikor mondták, hogy még sincs rá keret.
És akkor ő mondta, hogy jó, hát akkor ő akkor bátor lesz, megcsinálja maga egyedül.
Végül is 85 végén akkor kerített pár barátot így maga köré, és 86. március 26-án indult a cég.
Most leszünk 40 évesek, úgyhogy már csak közel két hónap és négy évtizedes lesz a cég.
És hát GMK-ként indultunk, voltunk kiszövetkezet, és hát most Kft. formában működünk.
Hogyan él a családi legendáriumba ez a váltás?
Mert ma sem egyértelmű amúgy, hogy egy jó mérnök mondjuk elmegy saját vállalkozásba.
Tehát ez >> ebben van egy lemaradásunk, mondjuk a régióhoz képest, de hát akkor meg aztán tényleg a a extrémitás csúcsa volt, hogy valaki azt mondta, hogy jó, megcsinálom én magamnak. >> Absolút felelőtlenségnek gondolták, őrültnek gondolták. a környezete >> abszolút.
Tehát nyilván pénz nem volt rá, tőke nem volt semmi, és ezt a semmiből kellett létrehozni, és hát ez olyan kényszermegoldásokat hozott, minthogy egy betonkeverő lett átalakítva az első keverőgépnek.
Úgyhogy valójában tényleg egy kis garázscégből indult ez az egész, csak ez nem garázsolt, ez egy régi kocsmaépület.
És akkor ebbe ö kipofoztak a helyi lakatossal valami ö nem tudom nem hat új betonkeverő volt, de hát ezt alakították át arra, hogy élelmiszeriparra is alkalmas legyen.
Úgyhogy így indult a cég és tényleg minden nagyon manufakturális volt.
Úgyhogy innen nagy ugrás volt az, ahon ahogy aztán végülis a cég elindult, mert nagyon hamar berobbant úgymond a magyar piacra, mert nem volt versenytárs.
Tehát akkor ezek a nagy szalmonella történetek voltak, nagyon sokat lehetett hallani.
Főzték a fagyit frissen, tejből, tojásból, és hát a tojás azért az nem a élelmiszerbiztonságilag nem éppen a legalkalmasabb dolog ilyenre, tehát ahol azért nem kellőképpen figyelnek, ott sok probléma volt.
És akkor jött az apám a saját szabadalmával, ami meg egy olyan termék volt, hogy hogy ilyen fel sem merülhetett.
És valójában azt gondolom talán a Köel volt az egyik legnagyobb reklámozónk, mert mikor ellenőrizgették a fagyizókat és voltak ezek a szalmonál problémák, akkor mondták, hogy ember, miért magad főzött?
Ott van a tuti terméke, használjad azt. >> Ők voltak a szélszesek, >> esküszöm.
Ők voltak a szélszesek. ma a nébi igazából annak az elődjel. >> Igen, igen, igen, igen, igen.
Úgyhogy annak ellenére, hogy eleinte így ők is azt gondolom, hogy teljesen őrültnek nézték az apámat, hogy mit akar ő itt kavargatni, fadlaltport csinálni és hát ilyen nagyon kalandos volt az indulás, mert aznap mikor jött a kőállos hölgy, hogy átvegye az üzemet, előtte pár órával leszakadt a plafon.
Úgyhogy nagyon gyorsan kellett Köművest keríteni, és egy teljesen frissen festett fal volt.
Utána már csak az a probléma volt, hogy az ajtót nem tudták kinyitni, úgyhogy az ablakon kellett a hölgyet bemászatni.
Na most, hogy ezek után egyáltalán elindult a cégnek a története, úgyhogy a festőt közben el kellett bújtatni a mosdóba, mert annyira lastmit bevégzett a festéssel, hogy már nem volt idő elmenni.
Úgyhogy őt bezárták a mosdóba, bemászott a köyálós hölgy az ablakon, és ő azt mondta, hogy hát fiatal ember. azt mondja, hát ha ön tényleg ezt meg akarja csinálni, hát legyen, de mindkét szemünket magunkon tartjuk, hogyha nagyon sokat jöttek ellenőrizni, de de aztán végül is hál istennek jól elindult a dolog. >> Egy kicsit olyan, mint egy kundera regény egy >> nagyon nagyon sok ilyen történetünk van. >> Hát képzeld el, mi lett volna, hogyha apukád magyarázza, hogy biztonságos meg minden rendben van, és akkor szakad, >> akkor szakad le a plafon.
Tehát köszönjük a plafonnak, hogy két órával korábban zagadt le.
Úgyhogy ezt ma már tényleg sokszor el se hiszik, ha elmesél, de ez tényleg így indult, vagy hogy nem volt telefon.
Tehát, hogy úgy kellett kereskedni, hogy nem volt telefon.
És a helyi takarékszövetkezetbe a hölgyek megengedték, hogy csütörtök délután 2-től 400-ig apukám használja a telefont.
Ez volt a cégnek az első telefonja, illetve volt náluk egy kockás füzet, és ha nem volt ott édesapám, ott írták a rendeléseket a takarékszövetkezetes hölgyek.
Tehát itt annyi embernek kellett a segítsége ahhoz, hogy valójában ez a dolog elindulhasson hogy ezt ma már nagyon-nagyon nehéz elképzelni, hogy hogy lehet így vállalkozást építeni. >> De ez nagyon berobbant, nem?
Tehát hogy viszonylag gyorsan terjedt a híre. >> Te ezt hogy élted meg?
Még még tovább ott hagytak az óvodában?
Hát én arra emlékszem, hogy ugye ez úgy folyt, hogy délelőtt ment a termelés. édesapám, édesanyám, a többi tulajdonos, és ez a néhány ember, tehát ez egy 8-10 fős vállalkozás volt akkor.
Keverték a fagyit, visszatöltötték először még az eredeti cukroszsákokba, mert még csomagolóanyag sem volt, tehát hogy ennyire ennyire manufaakturális volt az egész.
És akkor délután pedig édesapámmal indult kihordani a fadlaltot, és ment Veszprémtől, állt mindenfele az országba.
És ha Balatonra ment, akkor mi mehettünk vele.
És én azt rettcentesen élveztem.
És az nem volt akkor még gyerekülés, tehát még ott hátul a fagyi kartonok között, tehát az egy iszonyat nagy kaland volt gyerekként, hogy leérünk a Balatonra és hát fagyizóról fagyizóra mentünk, mindenhol fagyizhattunk.
Tehát ez ez nekem nagyon-nagyon jó élmény volt.
Én ezt nagyon szerettem. >> Most onnantól kezdve, hogy a GMK megvolt, az volt a munkahelye, tehát nem volt már olyan, hogy mondjuk télen >> elment rendes állásba, és akkor nyáron megfog mindent feladott.
És valjában ez okozta azt, hogy el kellett kezdeni téli munkákat is keresni, mert ahogy az első szezont megcsinálták, és télen mindenki hazament, hogy jó, akkor most várjuk a tavaszt, ezt már amikor a következő évben még több ember volt a cégben, már nem lehetett megcsinálni.
El nem akarta küldeni az embereit, azt kigazdálkodni, hogy télen meg senki semmit nem, cs azt nem nagyon lehetett csinálni.
Úgyhogy mivel ő egy hihetetlen kreatív ember a mai napig, akkor nyilván neki állt újabb termékeket csinálni és illetve bérmunkákat.
Mi már akkor csináltunk bérmunkákat.
Mi a fürdősótól elkezdve mindenféle olyan dolgot csomagoltunk, ami ebbe a portechnológiába belefért. >> És hogy nézett ki az első pár év most? bocs, hogy pont itt a az még a gyerekkorodás csak érdekel tényleg eleve egy izgalmas kérdés, hogy a fagyiárus mit csinált télen, de hát tényleg megvan a nagy siker, gondolom volt bevétel is, és akkor jön a első hidegebb nap, és otthon ül a próházka a család, hogy most akkor várunk márciusig.
Ez hogy volt pontosan? >> Jó, hát az apám sosem ült át, hogy ő egy rendkívül tevékeny ember a mai napig, úgyhogy ő már akkor dolgozott különböző termékeken, italporokon.
Mi már akkor csináltunk Cvitaminnalított jeg, tehát hogy 20 évvel később kezdtek el elterjedni ezek a most úgy hívják, hogy funkcionális élelmiszerek, amihez adnak hozzá ezt a szamaszt.
Hát ez nálunk már a 80-as évek legvégén megt, illetve neki nagyon nagy álma volt az, hogy exportpiacokra menjünk.
És ez rögtön azt hiszem, hogy az első év utáni nyáron már sikerült, igaz nem a fagyiporra, hanem almakockát sikerült eladni egymakockát. >> Almakockát.
Ugyanis mi almakockát használtunk a gyümölcsfagylaltok alapjához.
Az almakockát daráltuk le, és az egy nagyon jó gyümölcspor alap volt, és ebből készültek a fagy, ezért nagyon jó kapcsolat volt az alföldi almafeldolgozókhoz.
És édesapám egy tiroli rétesgyárnak adta el ezt a csodálatos terméket. ők nagyon keresték a jóízű magyar almát, és hát ez az élet a legnagyobb bizniszének tűnt.
Kivétel, amikor megérkezett az első kamionárú, és kiderült, hogy hát az alma nagyon jó, csak hát vannak benne ilyen műanyag zsákdarabok, merthogy hát olyan nem nagyon szitálták ott át meg hát ilyen-olyan dolgok belekerültek az almába, és ez a kék műanyagdótok azért a rétesbe nem mutatnak túl jól, úgyhogy ott sajnos ez a nagy biznisz rögtön megszakad.
Úgyhogy ezért nem lettünk a tiroli rétes iiparnak a nagy beszállítója. >> Az mennyire volt egyértelmű, hogy hogy a családi cégben neked majd helyed lesz, vagy hogy átveszed?
Tehát mikortól mindig elmondják családi cégben, hogy nem volt ilyen nyomás satöbbi, de te hogyan élted meg ezt a ezt a részét a csádi cégnek?
Sokszor gondolkozom rajta, hogy vajon gyerekként komolyan gondoltuk-e azt, hogy mi a tutiba akarunk dolgozni?
Mert hát egyértelmű, hogy ott akartunk dolgozni, imtunk bemenni.
Imádtuk a magának a tutinak is a az egész légkörét.
Bementünk ott, az egy nagy család volt a mai napig is az, de azért egy nagyobb cégnél teljesen más, mint egy ilyen kis pici cégnél.
Tehát imádtunk bemenni, és hát rögtön mindenki tuti főnöknek készült, mert láttuk, hogy az apánkhoz akkor hát mi mások szeretnénk lenni hat-nyolc évesen, de aztán nyilván utána elkezdtünk tanulni.
Én idegenforgalmi vonalon tanultam középiskolába, mert annak a lényege a nyelvtanulás volt.
Én nagyon szerettem a a az idegen nyelveket, úgyhogy nekem abszolút az az ment, de szerintem bármi is akartam lenni, tehát gyerekként még minden volt a fejemben, és így direkt nyomás abszolút nem volt rajtunk, de szerintem az apám nem tudta volna azt elképzelni, hogy mondjuk a végén nem a cégbe kötünk ki.
És végül is én magamtól mentem a főiskola elvégzése után.
Én a külkereskedelmi főiskolán végeztem.
És kül >> Ja, de már amúgy azért mentél, mert félszemmel a családi cégre néztél, hogy ez majd hasznos lesz, vagy csak érdekelt? >> Azért mentem, mert a matek tanárom azt javasolta, hogy az a nekem való iskola.
Előtte közgazdasági pályára készültem.
Az úgy egyértelmű volt, hogy valami ilyesmit fog tanulni, de én úgy a közgázt néztem ki magamnak.
És akkor ő ő egyszer így leültetett, és így beszélgettünk arról, hogy hogy nézem én meg azt a külkereskedelmi főiskolát, mert pont a nyelvek miatt meg meg látta, hogy én mennyire sokat utaztam, mert fiatalként is sokat voltam külföldön, hogy lehet, hogy ez lenne a nekem való.
És elmentem, megnéztem, és igaza lett.
Úgyhogy végül is így választottam a külkert, amit azóta sem bánok meg, mert nagyon szerettem a kereskedelemnek ezt a külkereskedelmi részét, amit a cégbe csinálhattam.
Nekem nekem az igazi szívem csücske. egy felfutó, jól működő családi cég az mennyire emelt titeket más státuszba, mondjuk így a 90-es években, amikor azért volt nagyon magas infláció, láttunk nagyon sok sikersztorit is, privatizációt, szóval tényleg volt minden, de azért az életszínvonal mondjuk közel sem volt ott, ahol mondjuk már a 2000-es évek után vagy a tehát pláne ugye a a az EU csatlakozás >> után, tehát hogy mennyire voltatok kiemelt stát, >> vagy ilyesmi.
Nem nagyon, mert az apám erre mindig nagyon figyelt, hogy hogy hogy attól, hogy nyilván egy valamilyen szintű vagyont addigra ő már felhalmozott, de azt befektette egy nagyobb családi ház, mert közben megszületett a húgom is, mert hárman lettünk testvérek, akkor házat épültünk, akkor ez soha nem hivalkodó dolgokra költötte a pénzét, soha nem volt nagy autója, iszonyat drága autója, tehát semmi ilyen nem volt.
Ö jól éltünk, mert nem voltak mindennapi gondjaink nyilván, meg el…
Említett entitások
Témák
Személyek
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea”
Miről szól ez az epizód: „#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea”?
Prohászka Andrea, a TUTTI Élelmiszeripari Kft. ügyvezető igazgatója a Forbes Deal podcast vendége volt. Beszélt a cég indulásáról 1986-ban fagylaltpor szabadalommal, a családi vállalkozássá válás nehézségeiről és a generációváltásról. Kitért arra is, hogyan küzdötte le a női… Az epizód a Forbes Deal című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 28..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Prohászka Andrea, Forbes Magyarország.
Milyen témákat érint ez az epizód: „#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea”?
Fő témái: generációváltás, családi vállalkozás, élelmiszeripar.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#31 Jött egy coach és azt mondta, ugye nem gondolod, hogy nőként ezt bírni fogod? / Prohászka Andrea”?
Megjelenés: 2026. 02. 28.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/forbes-deal/31-jott-egy-coach-es-azt-mondta-ugye-nem-gondolod-hogy-nokent-ezt-birni-fogod-pr
Több epizód a Forbes Deal-ből
- Nem az összeszerelő irányba kellett volna menni/ Cselovszki Róbert /#18 Forbes Deal
- Mindenkinek mindent meg kell tenni, hogy életben tartsuk a civilizációnkat / Buda Lorina /#10 FD2036
- Forbes DEAL 2036 x HOLD After Hours élő podcastfelvétel /#09 FD2036
A Forbes Deal eseményén Szabó Balázs, Balásy Zsolt, Pistyur Veronika és Pogátsa Zoltán a jövő Magyarországáról, 2036-ról beszélgettek. Főként a magyar gazdaság fenntartható növeke…
- A legkárosabb, amit közszereplő mondhat: "én nem politizálok"/ Kovalcsik Ildikó, Lilu / #08 FD2036
A Forbes Deal podcast új sorozata egy élhetőbb, fenntarthatóbb és gazdagabb Magyarország létrehozását tűzi ki célul 2036-ra. A vendég, Kovalcsik Ildikó (Lilu), ismert televíziós s…
- #07 Mai napig álmodok a Ustreammel / Fehér Gyula / Forbes Deal2036
A Forbes Deal2036 podcast Fehér Gyulát, a Ustream társalapítóját és az Oktogon Ventures alapító partnerét látja vendégül. Az epizód Fehér Gyula vállalkozói és befektetői tapasztal…
- #06 A magyar társadalom praktikus értelemben európainak tartja magát / Hatos Pál / Forbes Deal2036
A Forbes Deal2036 sorozat ezen epizódjában Hatos Pál történész a magyar társadalom múltbeli örökségéről és jövőbeli lehetőségeiről beszélget. A diskurzus során szó esik a történel…
- #05 Minél nagyobb a szorítás, annál inkább szükség van a munkámra / Rozgonyi-Kulcsár Viktória / Forbes Deal 2036
A Forbes Deal2036 podcast vendége Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója és vezetője. Beszélgetés a független színházak helyzetéről, az elmúlt évek küzdelmeiről, a szí…
- #04 Magyarország egy olyan lehetőséget pazarolt el, ami többé nem lesz/ Varga Zoltán / Forbes Deal2036
A Forbes Deal2036 podcast legújabb részében Varga Zoltán üzletemberrel beszélgetnek a 2036-os Magyarország jövőképéről, a gazdasági környezetről és a NER elmúlt 16 évéről. A beszé…
- #03 Sokat kell beszélgetnünk olyanokkal, akikkel nem értünk egyet / Lénárt Viktor / Forbes Deal2036
A Forbes Deal2036 podcastsorozat ezen epizódjában Lénárt Viktor evangélikus lelkész, vezetői coach, szervezetfejlesztő és felsővezetői tanácsadó a vendég. A beszélgetés középpontj…
- #02 Abban mérem a sikert, hogy hány ember életét tettem jobbá / Küllői Péter / Forbes Deal2036
A Forbes Deal2036 podcast epizódjában Küllői Péter osztja meg gondolatait arról, hogyan teremthető egy élhetőbb és fenntarthatóbb Magyarország 2036-ra. A beszélgetés során szóba k…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Családi minták a vállalkozásban — Porkoláb Gyöngyi
Prohászka Andrea, a Tutti Élelmiszeripari Kft. ügyvezetője beszél a családi vállalkozás vezetéséről, az édesapjától átvett cég irányításáról, a testvéreivel való együttműködésről,…
- Partnerség, bátorság, exportsikerek - Beszélgetés Prohászka Andreával — CEDukáció podcast, az üzleti hangadóTudás és siker a mikrofon mögött
Prohászka Andrea, a TUTTI Kft. ügyvezetője arról beszél, hogyan vált a családi vállalkozásból egy közel 60 országban jelenlévő, exportképes vállalat. Megosztja tapasztalatait a kü…
- DR. SZUROMI-KOVÁCS ÁGNES : A FÉRFIAK ÉS NŐK TELJESEN MÁSKÉPP GONDOLKODNAK? //EP 32 — Mahlzeit Podcast
Dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Women in Leadership League (WILL) Foundation alapítója és elnöke vezetői utakról, döntési helyzetekről, karrierről és felelősségről beszélget. Szó esik…