Görögkatolikus Metropólia

Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2

· PT1H4M27S

Összefoglaló

Szotyori Nagy Gábor orgonaművésszel, a Szent István-bazilika orgonistájával beszélgetünk. A művész arról mesél, milyen érzés egy 120 éves, felújításra váró Angster-orgonán játszani, és milyen a kapcsolata a Szent István-bazilika impozáns hangszerével. Szó esik a hangszerek…

Röviden

Műsor
Görögkatolikus Metropólia
Megjelenés
2026. 04. 03.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Szotyori-Nagy Gábor, Vándor Ilka, P. Tóth Nóra
Témák
orgona, orgonaművész, egyházi zene
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] A vendégem Szotyori Nagy Gábor, orgonaművész, egyházzenész.

Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Nagyon szépen köszönöm én is a meghívást.

Nagyon öröm számomról nyit lehetett. >> Tegnap szólaltattad meg utoljára a nyíregyházi 120 éves angter orgonát, a magyarok nagyasszonya társékes egyháznak a nagy orgonáját.

Milyen érzés egy ilyen sebzett, restaurálásra váró hangszeren játszani?

Miután ugye te azért nap mint nap a Szent István bazilika tökéletesen felújított monumentális orgonáján játszol? >> Kettő választodám a kérdés egy kicsit.

Hát egyrészt egyrészt ugye nagyon jó játszani egy ilyen orgonál, ami sebzett, mert benne van az a reménység, hogy még mi lehet belőle.

Az ember ilyenkor már hallja azt, hogy hogy mi lehet, mit lehet kihozni egy ilyen hangszerből.

Úgyhogy van benne egy ilyen reménykedés, és van benne egy kicsit olyan egy ilyen tisztelet az elődök iránt, hogy hányan szólaltatták meg ezt a hangszert, hány hívő hallotta, milyen emberek, milyen generációk hallhatták ennek az orvodának a hangját.

Úgyhogy ez egy ilyen kettős érzés, hogy van benne egy tisztelet az elődök iránt és van benne egy reménység, hogy ezt a hangszert újra majd szépen meg lehet szólaltatni.

Most jelen állapotában nyilván a hibájuval együtt kellett élni, de igyekeztem úgy megválogatni a műveket és a hangszíneket, hogy ez minél kevésbé derüljön ki a a közönség számára.

A másik része a kérdésednek, amin most eszembe jutott, az az, hogy az, hogy én nap mint nap, ahol szolgálok, ott egy nagyon jó hangszer van, ami tényleg a szívem csücske, de ez abszolút nem jelenti azt, hogy bárhova megyek, én azt ahhoz hasonlítanám.

Én nagyon szeretek nagyon kis orvonákon is játszani, és általában én mindenhova elmegyek, és bármin képes vagyok játszani, mert öregem a viselégem szerint, amit elém tesznek, mert nem nem az a lényeg, hogy milyen hangszer van, és azon mit lehet megfogadni.

Persze az megkönnyíti az ember dolgát. hogyha egy jó hangszer van a keze alatt, akkor nyilván azon nagyon élmény játszani.

De nekem nem az a dolgom, hogy én élvezzem sok esetben ezt a dolgot, hanem az a feladatom, hogy akik eljönnek ezekre a hangversenyekre, vagy zenei állítatókra, alkalmakra, nekik tudjak valami olyat adni, amit haza tudnak vinni.

És az lehet egy háromhangszíes picior, az lehet egy harmónium, az lehet zongora, kamarazene organa, de a fókusz ugye nem a hangszer minőségén van, hanem az azon a ne kitárukon, amit próbálok adni az embereknek az elesztül. azért egy picit mégis csak maradjunk az összehasonlításnál, hiszen a nyíregyházi orgona, amint most játszottál tegnap és a Szent István bazilika orgonája is, angter orgon és majdhogy nem közel egy évben születtek, vagy gyártatták őket, mennyiben érzed, hogy hogy egy család?

Tehát, hogy érezni az azokat a a vonásokat, ami ugyanattól a gyártótól származhat akár.

Ilyen az angszer orgonáknak ebben az időszakban tényleg hasonló hangzásvilága volt.

Ez egy úgynevezett hát német romantípus hangszernek hívjuk, hogy szakmai nyelven.

Ezt a típusú orkonát természetesen van hasonlóság a két hangszer között, hiszen azok a lágy, de mégis telt hangszínek, amik vannak a nyíregyházi orgonában, azok a Bazulika orgonáján is megtalálhatóak.

Ezt úgy nevezzük, hogy az új nevület alapkar, amivel mondjuk egy éneket legtöbb esetben kísérnek.

Az egy nagyon kellemes hozzást ad ez a bazilika orgonájában is, itt a Nyíregyháziba is fellelhető, és reményeim szerint tényleg a felújítás után ez jobban is hallható lesz, hiszen jelenleg olyan levegőellátás egyéb problémák voltak, ami nem tud amiáltal nem tud ez megvalósulni, és nem annyira ki ez a szép hangzásbeli karakter. >> Amúgy még egy nagyon picit tényleg maradva ennél a kérdésnél. léptékben egy picit mondanál a kettőről még valamit.

Milyen nagy a >> Milyen nagy a >> kettő között?

Hát nyilván a a Szeti Szabéka Orbonája egy négy manuálos, négy billentyűsoros hangszer, majdnem 100 különböző hangszínnel.

Itt a nyíregyházi orgon ez egy jelentősen kisebb, de maga a székesegyház is egy kisebb liturgikus tér.

A a két orgonát olyan szempontból nem hasonlítanám össze, hogy akár a felújítás szempontjából, hogy így mekkora orgoda lesz itt, mert szerintem ennek a hangszernek is a sajátosságait kell megőrizni, azt kell kördözni belőle elsősorban, ami amúgy is benne van.

És hogyha ahhoz sikerül hozzáadni egy-két plusz dolgot, ami még mióbbá teszi egy székes egyházi ranghoz, akkor szerintem teljesen teljes lehet ez a kév.

És hát az nem lesleg Nyíregyházza pedig egy nagyszerű koncert orgonával gazdagodik, ami azért itt kicsit hiányzik a város zene életéből. >> Nyíregyháza talán elárulhatjuk, hogy számodra nem csak egy fellépési helyszín, hanem a ugye a feleséged innen származik.

Ö ez a fajta kötődés, ez tesz-e valamiféle érzelmi többletet ahhoz, amikor játszol, amikor fellépsz itt?

Mondjuk >> természetesen, de nem volt mindig ez ilyen nyilvánvaló, mert Nyíregyházán egyébként nem sokszor játszottam, és hát kezdben ugye nem ezért jöttem Nyíregyházára, elsősorban hát tényleg a család feleség, emlator akkor megismertem, ugye mi viatta jöttem a városba és és nem nem igazán voltak ilyen se egyházi szinten, sem a hangszerekhez való kötődéseim így a városban, de igazából most érzem ennek jobban jelent jelentőségét.

Ez lehet, hogy a korral is alakul.

Ahogy nagyobbak a gyerekeink, valahogy az ember élete, mert meg is változik nyilvánvalóan.

És az utóbbi időben éreztem azt, hogy hogy szeretnép is többször jönném, mert hogy így szívesen lenne ilyed módon is kapcsolódási pontom a városhoz.

És kicsit olyan volt egy nap is, hogy mintha otthon lettem volna, pedig először játszottam a a székesegyházban.

Kicsit olyan nézésem volt, hogy a közösséget is jobban magamének tudtam érezni, és maga a helyszín is magára az organaépítésre vagy az átalakításra.

És most úgy gondolok, hogy egy kicsit a szívemben van, hogy hogy remélem, hogy ez szépen le fog zajlani. >> Marad már egy kicsit a feleségednél még.

De ugye a görög a görög katolikus vallás egy egészen más zenei egyházzenei liturgikus világot jelent.

A feleséged révén kerültél-e esetleg közelebb a bizánci egyház zenéhez, vagy tudott-e esetleg, ha igen, akkor ez hatni ugye az a a az ének, illetve a vokális hagyomány az organa a művészetedre? mindenképpen tudhatni.

Onnan indulnék talán, hogy ugye a Gregorián az nagyon sok esetben hatással van az Orkan az elére.

És hát nagyon sok olyan művet is játszunk, leírt műveket, aminek konkrét ilyen dallamra épül.

A másik szegmense az az, hogy az ember nagyon sokszor kell, hogy improvizáljon, mondjuk egy római katolikus templomban, ahol szintén ugye a Gregóriále énekanyag előkerül.

Most amikor a görög katikus liturgiában az ottani énekanyagban találkozom, én azt tényleg őszinte csodálattal hallgatom, mert valami egészen más, mint ami az az ember hozzászokott.

Úgyhogy megszeretni mindenképpen megtudtam ezt a ezt az énekanyagot és ezeket a liturgiákat.

Nyilván egy kicsit személyesebb történetet mondanék ezzel, ami talán hát egy kicsit ilyen viccesebb, hogy olyan szempontból, hogy egyszer kértek meg arra, hogy vagy hát apósomnak a amikor elhunt apósom, akkor hogy esetleg én tudnék-e kántorkodni.

És hát ki is tudottam egy liturgikus könyvet, de én azt nem vállaltam el.

Ugyanis tényleg ez ezt külön kell érteni, ebbe benne kell lenni.

Ez egy nagyon szép hagyomány, de az ember pontosan megismeri, hogy mikor mit kell csinálni, akkor az sajnos nem tud működőképes lenni.

De mindenképpen hatással van rám, már csak azért is, mert maga a templom liturgikus terei is nagy hatással vannak az emberre.

És valahogy ez a kettő, az énekanyag és a liturgikus térsz más, mint egy katolikus templomból egy másik felekezetnél ez egészen jól kapcsolódik össze a kettő.

És és igen, ez egy nagyon érdekes darab számomra. >> Januárban rögzítettetek egy monumentális munkát.

Liszt Liszt Ferenc összes zongoradarabját feljátszottad, eljátszottad a Szent István bazilikában.

Valószínűleg ez kimerítő lehetett fizikailag és szellemileg is.

Hogyan bírtad ezt a lelki maratont, és hogy hol hallhatják ezeket a műveket a az érdeklődők?

Annyiban egészíteném csak ki a kérdést, hogy az orgona műveit, az összes orgonaműveit játszottam föl, az említetted, hogy zongoraműveket is, de zongoraműveket is.

Egy-két átirat volt, amit eljátszottam saját, illetve más átiratban.

Ez valóban egy nagyon kimerítő dolog volt.

Már csak azért is, mert évek óta nem volt ilyen tél, mint amivel most volt.

És pont akkor kezdtem el a pontosan a helyszí felkészülést, amikor az első havazás megtörtént.

Úgyhogy a leghidegebb napokat és a behavazók napokat töltöttük ott a hangérdekömmel a a szentésábor Zulika falai között. tényleg egy nagyon nagyon koncentrált és nagyon kemény időszak volt, mert nyilván az embernek nagyon sok más egyéb tevékenysége is van, és emellett egy ilyen projektet felkészülni, ez nagyon kemény fizikai és szellemi koncentrációt igényel.

És amikor már az ember benne van a felvételekben, ott is egy nagyon erős odafigyelésre van szükség, mert nem olyan, mintha egy koncertet kéne játszani.

Ugye itt ez mindig a felvételeknél a a az a probléma, hogy ugye ez megmarad, és az embernek egy teljesen más lelki attitűje van ebbe a pillanatban, hiszen látja a piros pénzt, hogy most ezt fölveszik, ez megmaradt, és onnantól kezdve azért ez egy plusz tesz az emberben előadói szempontból.

A legjobb az, hogyha ezt ki tudja zárni.

Ehhez kell egy olyan hangmérnök, a kicsit sok szeretnék megemlíteni, hogy Zányi Tamás a a hangmérnököm, aki egyébként többek között a Saul Figya című filmnek is volt a hangmérnöke.

És amellett, hogy nagyszerű szakember, egy olyan lelki alkat, aki teljes higgadság, nyugodtság, úgyhogy nekem tényleg nagyon szerencsém van ilyen szempontból, hogy együtt tudunk dolgozni, hiszen nem mi ki az, aki aki hallgatja az embernek a produkcióját, hiszen ez nem úgy történik, hogy na most eljátszottam egyszer, és az tökéletes, hanem ez ott sokszor egy ilyen őrlőbő folyamat, hogy most még egyszer eljátszom ezt és most még egyszer, és az még mindig nem tetszik.

Tehát egy ez ez egy ez egy tényleg egy nagyon szép, de nagyon kemény munka.

Nem mondom, hogy még egyszer belekezdek egy ilyen mértékű projektbe, mert csak akkor lehet ilyetbe belekezdeni, hogyha az ember azt szereti azt a szerzőt, vagy azt a zenét.

A most jelenleg a stúdiózásra várok, úgyhogy valószínűleg pont a héten lapokban fogok bemenni először, és akkor a nyersanyagokkal elkezdtem foglalkozni, és valószínűleg az év folyamán, én azt gondolom, hogy nyár környékén a különböző megosztókon, Spotify videómegosztókon lehet majd találkozni ezekkel a zeneiokkal.

Az is érdekelne, hogy ugye mondtad ezeket a nehézségeket, valószínűleg tényleg nagyon odafigyel az ember, hogy tűpontos legyen, hogy pont azt nyilván nincs olyan visszajelzés, bár hát ugye azért egy karzaton lévő kántor vagy organista azért azért kicsit elzártam van a a közönségtől amúgy is.

De hogy tehát nincsen olyan jelleg visszajelzésem, tehát biztos ezért is nehéz.

Viszont az is érdekelne, hogy maga a bazilika tere hogyan fogadta be a lisztműveket, hogyan tudtál ezzel dolgozni.

Hát az valami fantasztikus egyébként az az érzés, amikor a üres sötét bazilikában az ember olyan kompozíciókat játszik, ami ami tényleg a zeneszerzőnek a legbelsőbb világát tükrözi és meg a személyesítét fogalmazta meg Lisz Ferenc ezekbe az orgon a művekből zömében.

Szóval az ő életében azért nagyon jelentősen jelen van a vallási a átitű és ez és ez nem az ő esetében tényleg nem elválasztható dolog.

És amikor ezeket a darabokat és az embere a sötét székes egyházban játsza, az nagyon sokat hozzá tudni lelkileg a a produkcióhoz szerintem.

Úgyhogy hát vannak olyan pillanatok az ember életében, de egyébként ez gyakorláskor is előjön, amikor a egyedül van az ember a templomban, hogy egy kicsit mintha jobban is el tudná játszani az, mint koncerten vagy egy nyilvános alkalommal.

Én ezt nem nem is tudom így szavakból foglalni.

Tehát voltak ilyen pillanatra, ahogy az ember gyakorol és tényleg úgy érzi, hogy abbillatban egy kicsit fölemelkedik a orgonekarzatról, úgyhogy egészen fantasztikus.

És hát Lisz Ferenc újvei meg amúgy is egy stratégikus székesegyházban nagyon is illenek, hiszen tényleg minden darabban van valami utalás, ami ami vagy az egyházzen zzenére, vagy a hitre, vagy konkrét kölcsönt dallamra utal.

És persze amit én még nagyon szeretek Lisz Ferenc műveibe, és ezt igazából minden művénnyel érzem ezt is, hogy a emellett a vallási kötődés mellett megjelenik az ember a maga györgeséreivel együtt.

Tehát, hogy itt messze nem egy ilyen pátoszról van szó, hanem mindenben benne van ez az elbukás, hogy hogy nem sikerülön ez az emberi dolog, és abból való küzdelem, és mégis a végén van minden műnek egy esszenciája, ami általában egy ilyen megdicsőült állapot.

És szerintem Luis nagyon jól érezte, hogy egész életünkben így gyötődünk a magunk természetében, a maguk hibáival.

Próbálunk törekedni, és és nem egyszer rám mindig sikerül, de próbálunk valami jót tenni életünkben, mertogy a a utolsó célt látta Lisz Ferenc is, azt a célt, hogy hova kell érkezni.

Az, hogy közben mi történik, hát ez egy folyamat, de azt gondolom, hogy ez abszolút ez, ha valamit meg lehetne fogalmazni, hog mi az, amit az ember át tud adni Ferenc művészetéből, akkor azt gondolom, hogy ez a legfontosabb, hogy ahogy a célit lássuk, a vés cél. hallgatlak téged, és azon gondolkozok, hogy rengetegszer játszhattad már ugyanazt a darabot fenől például, hogy jutsz-e közelebb még mélyebben, mondjuk akár az értelmezésben egy-egy darabhoz, nem tudom, az Xedik játék után is örészt nem lehet őket megunni, de mindig olyan rétegeket, de de ők egy bármelyik zenes szerzőre igaz a hogy nem nem lehet igazából megunni, mert Mert ez is egy olyan juvatás, akármint a papságnak a gyvatása, a papi hivatás, hogy tényleg holtívtalon az ember.

Tehát olyan nincsen, hogy kész.

Tehát a nem tudom azt mondani, mondjuk egy most mondok egy művet a a Vner Klágen, ami egy…

Említett entitások

Témák

  • orgona
  • orgonaművész
  • egyházi zene

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Szent István-bazilika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2”

Miről szól ez az epizód: „Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2”?

Szotyori Nagy Gábor orgonaművésszel, a Szent István-bazilika orgonistájával beszélgetünk. A művész arról mesél, milyen érzés egy 120 éves, felújításra váró Angster-orgonán játszani, és milyen a kapcsolata a Szent István-bazilika impozáns hangszerével. Szó esik a hangszerek… Az epizód a Görögkatolikus Metropólia című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szotyori-Nagy Gábor, Vándor Ilka, P. Tóth Nóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2”?

Fő témái: orgona, orgonaművész, egyházi zene.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az orgona ablak az örökkévalóságra - beszélgetés Szotyori-Nagy Gábor orgonaművésszel | Görögkatolikus Metropólia Podcast | EP. 2”?

Megjelenés: 2026. 04. 03.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/gorogkatolikus-metropolia/az-orgona-ablak-az-orokkevalosagra-beszelgetes-szotyori-nagy-gabor-orgonamuvessz-3ca272b5

Több epizód a Görögkatolikus Metropólia-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból