Görögkatolikus Metropólia

Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3

· PT1H13M18S

Összefoglaló

Dr. Véghseő Tamás egyháztörténész nemrégiben elnyerte az MTA doktora címet, melyhez több mint két évtizedes kutatómunka, valamint egy közel 400 oldalas monográfiája vezetett "Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás" címmel. A Magyar Tudományos Akadémia doktora cím egy…

Röviden

Műsor
Görögkatolikus Metropólia
Megjelenés
2026. 05. 29.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
P. Tóth Nóra, Vándor Ilka
Témák
egyháztörténet, bizánci rítus, magyar identitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Végső Tamás Atya egyháztörténész, nemrégiben nyerte el az MTA doktora címet.

Az elismerés mögött több mint két évtizednyi kitartó kutatómunka, levéltári forrás, feltárás és rendszerezés áll, melynek eredményét egy közel 400 oldalas monográfiában olvashatjuk 2023 óta.

Bizánci rétus, katolikus hit, magyar identitás, magyar görög katolikusok címmel.

Tamás Atyán, nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadta a meghívást és beszélgethetünk erről a megtisztelő címről. >> Én köszönöm a meghívást és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatókat, nézőket. >> Engedje meg, hogy gratuláljak először is ehhez a megtisztelő címhez. >> Köszönöm.

Amikor az ember eléri a hazai tudományos életen ezen nagyon kiemelkedő mérföldkövét, mi az az első gondolat, ami úgy átfut az ember agyán? >> Hát ami átfutott, az első gondolat természetesen az, hogy na végre lezárul a folyamat lassan, de hát természetesen ez inkább csak annak szól, hogy ez valóban egy időben nagyon elhúzódó.

Gyakorlatilag már most több mint két éve tart ez az eljárás. elhúzódó folyamat, és ezt jó tudni lezárni lassan.

Nyilván ami viszont leginkább foglalkoztatja az embert ilyenkor, az a az a hála természetesen, hogy hogy megtörténhetett ez, elérhettem ezt a ezt az MTA doktori címet, és hát egyfajta valóban mérföldkőként tekinthetek erre erre a MTA doktori címre.

Hála a jó Isten felé, a családom felé, akik nagy áldozatokat hoztak az elmúlt két évtizedben azért, hogy hogy ezen a területen előrehaladhassak.

És hát hála annak a nagyon sok munkatársnak, akik különböző projektekben, gyakorlatilag három ott kapot projekt és egy lendületprojektben több tucatnyi kollégával dolgoztam együtt.

Nekik is szól a hála és a köszönet.

Rajtuk kívül pedig annak a rengeteg levéltárosnak, könyvtárosnak, akik akik akár idehaza vagy külföldön különböző levéltárakban segítették a munkámat.

Ezek mindenki mindenki számára nagy köszönetet szeretnék mondani, és mindenki segítsége iránt, segítségéért nagy hálával tartozom.

Na végre, de nagy hálával, nagy hálával és köszönettel vagyok. >> Említette Atya ezt a másfél két évet.

Hogyan is zajlik ilyen egy ilyen címnek az elnyerése?

Egyrészt ugye kikből áll a szakmai bizottság, amely a doktori művet mérlegre teszi, és az ön esetében pontosan mennyi időt vett igénybe a benyújtástól az elnyerésig?

A Magyar Tudományos Akadémia doktora cím a Magyar Tudományos Akadémiának egy minősítő eljárása, aminek az a célja, hogy egy eljárás keretében egy tudományos életutat vizsgáljanak, és ehhez kapcsolódóan egy tudományos művet, egy értekezést, egy diszszertációt.

Tehát nem csak arról van szó, hogy írni kell egy egy könyvet, vagy írni kell egy egy tudományos dolgozatot, és azt elbírálják, hanem ezzel együtt vizsgálják azt a tudományos életművet is, ami elvezetett ehhez a ehhez a disszertációhoz.

És éppen ezért a maga az eljárás, amit a MTA doktori tanácsának szabályzata ír elő, azzal kezdődik, hogy a jelöltnek még mielőtt beadja a pályázatát, úgymond rendbe kell tennie a publikációs jegyzékét.

Magyarországon 2008-2009-től kezdődően létezik egy köziteles nyilvántartása a tudományos közleményeknek.

Ez a híres MTMT, a Magyar Tudományos művek Tára, amit a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára üzemelt már néhány éve. 2008-2009 táján kezdődött meg az a munka, ami aztán elvezetett ehhez a ehhez az adatbázishoz, és aminek kifejezetten az volt a célja, hogy legyen egy olyan adatbázis, amiben a tudományos kutatók, a maguk tudományos és egyéb publikációit vezetik, nyilvántartják, és ezt egy testület, egy apparátus ellenő őrzi is és igazolja.

Korábban mindig minden ilyen minősítő eljárásnál az volt az eljárás, hogy a a pályázó maga összeállította a publikációinak a listáját, de arra nem volt apparátus, hogy erre ezt ellenőrizzék is.

A 2000-es évek közepétől kezdődően vált sürgetővé ez a feladat, hogy ez meglegyen.

És Makara Gábor professzor volt az, aki az akadémia részéről ezt szorgalmazta.

És azért akarom ezt egy kicsit bővebben mondani, mert úgy gondolom, hogy hogy itt van okunk a büszkeségre nekünk görög katolikusoknak, mert amikor megtörtént az első tanácskozás ezzel kapcsolatban, hogy létre kellene hozni egy ilyen közhiteles adatbázist, akkor természetesen a szervezők megszólították az összes magyarországi felsőoktatási intézményt, akár a nagy egyetemeket, de az olyan kisebb felsőoktatási intézményeket is, mint a a mi hittudományi főiskolánk, a Szent Atatanás, görög katolikus hittudományi főiskola.

És úgy gondolom, hogy nagyon büszkék lehetünk arra, hogy a legelső megbeszéléstől kezdve a mi intézményünk ott van.

Én képviseltem akkor a főiskolát, megérkezett ez a meghívó, és akkor Soltész atya volt a rektor, és kértem, hogy ebben mindenképpen vegyünk részt, és és ott voltunk annál az asztalnál, ahol az alapító tagok ültek, és akkor bizony még nagy egyetemek is úgy gondolták, hogy nem biztos az, hogy ebben részt kell venniük, de a mi főiskolánk részt vettem ennek az MTMT-nek a kialakításában, és azóta is alapítótagként vagyunk ebben jelen.

Ezt úgy gondolom, hogy érdemes megemlíteni, hiszen hiszen ez úgy gondolom, hogy büszkeségre adokot, hogy elkötelezettek voltunk már akkor is a tekintetben, hogy igenis a tudományos minőségnek meg kell valamilyen mértékben felelni.

Tehát azzal kezdődik maga az MTA doktori eljárás is, hogy a MTMT-ben a megfelelő adminisztrátorok, erre kijelölt adminisztrátorok zárolják a jelöltnek a az adatbázisát, és elkezdik egyenként leenőrizni még egyszer az egyes bibliográfiai tételeket, de nem csak a tételeket, hanem a hivatkozásokat is. ugyanis ez a rendszer alkalmas arra is, hogy nemcsak a publikációknak az adatait őrzi meg, hanem azt is lehet vezetni ebben, hogy egy-egy publikációnak milyen hatása van az adott tudományterületen.

És ez a hatás abban mutatkozik meg, hogy más kutatók idézik-e, hivatkoznak-e arra a tudományos munkára, és hányszor, milyen milyen publikációkban milyen kvalitású kutatók használják.

Ez megmutatja azt, hogy egy-egy kutatónak milyen hatása van, impaktja van a maga tudomány területére.

Idővel ez is fölszaporodik, tehát több mint 200 publikációmnak 3000 fölötti a a hivatkozása.

És hát ezt ezt ellenőrizte az MTMT hónapokon keresztül.

Így tehát hiába kezdődött el a 2000 tavaszán, talán márciusban, áprilisban kértem ennek a folyamatnak az elindítását.

Október lett, mire ez lezárult olyan értelemben, hogy azt mondta az MTMT, hogy a részükről rendben van minden, kezdődhet a az eljárás. is amikor ez készen volt, akkor adhattam be magát a pályázatot, aminek egy fontos része egy kérdőívnek a kitöltése, amiben részleteznie kell a jelöltnek azt, hogy azalatt a két két és fél évtized alatt, ami amióta tudományos pályán vagyok, azóta milyen eredményeket értem el a publikációkon kívül.

Tehát megvan a publikációs lista, a az idézettségi lista, ezek hitelesítve vannak, és akkor föl kell sorolni azt, hogy hol tanítottam, mit tanítottam, milyen konferenciákat szerveztem, milyen konferenciákon vettem részt, milyen recenziókat írtam, milyen recenziók születtek a munkáimról, milyen tudományos testületeknek vagyok tagja, milyen folyóiratokban vagyok szerkesztő, vagy tudományos tanácsadótestületi tag minden olyan részletre rákérdeznek, ami azt mutatja be, hogy a hogy a jelölt hogyan vesz részt a tudományos közéletben, amellett, hogy hogy kutat, milyen ösztöndíjakat, milyen pályázatokat, milyen projekteket valósítottam meg, milyen összegben most már ez is számít, hogy mennyi a az elnyert pályázatoknak a az összege.

Tehát ilyen ilyen mutatókat kell fölvezetni erre a kérdőévre, és ezt kell beadni más mindenféle igazolásokkal, diplomamásolatokkal és magával a doktori művel.

Most a doktori műemben a 2023 végén, 24 elején megjelent munkám, a bizánci ritus katolikusít magyar identitás című könyv, amit a a lendületprojekt a 2018-23 közötti lendületpekt projektünknek a történeti záró kiadványa volt.

Ezt adtam be disszertációként, mivel erre a szabályzat lehetőséget ad, hogy megjelent könyvet három éven belül a megjelenésén követően be lehet adni disszertációként.

Tehát 24 októberében ezt beadtam, és ennek a kezelője, a pályázatnak a kezelője a doktori tanács az MTA-n belül.

És két testület van még, amelyik szerepet játszik ebben a folyamatban.

A történettudományi bizottság, illetve a filozófia és történettudományi osztály.

Az osztályban a filozófus és történész akadémikusok vannak. ők alkotják az akadémiának ezt az osztályát.

A történettudományi bizottságban pedig vannak akadémikusok és vannak MTA doktorok és vannak PhD-vel rendelkezők.

Az egy bővebb bővebb testület.

Az úgynevezett habitusvizsgálatot, ami hát azt jelenti, hogy a tudományos életművet vizsgálják, azt a történettudományi bizottság szervezi meg. kijelölnek egy adhok bizottságot, aminek az a feladata, hogy egy azt a kérdőívet megfelelő pontrendszer alapján értékelje.

Ők is ellenőriznik, ellenőriznek adatokat, tehát hónapokon keresztül folyik ez a munka.

Ez január 25 január végére ért véget.

Akkor szavazott a történettudományi bizottság arról, hogy a az adhok bizottság által kiállított pontrendszer elfogadható-e vagy nem.

Hát ott úgy van, hogy 70%-ot el kell érni ahhoz, hogy egyáltalán a bizottság szavazhasson róla.

Nekem 98,8%-os volt úgyhogy ilyen szempontból nem volt nem volt akadály.

És amikor ez a habitusvizsgálat lezárult, a történettudományi bizottság megszavazta, akkor átkerült az osztályhoz.

Néhány hónap megint eltelt, még az osztálynak a napirendjére került, és akkor az akadémikusok is szavaztak ott, és egy elég szép arány jött össze a támogatóknak a a részéről.

Így amikor az is lezárult, az is visszakerült a doktori tanácshoz, akkor kerülhetett sor arra, hogy a doktori tanács kiadja a disszertációt három bírálónak.

Tehát már 25. áprilisának közepén járunk, amikor ide eljutottunk, megkapta a három bíráló azzal, hogy három hónapjuk van arra, hogy ezt ezt a bírálatot elkészítsék.

Ebbe a három hónapba július, augusztus hónapok nem számítanak bele.

Tehát gyakorlatilag ősz lett, mire nekik ezt le kellett adni.

Hát természetesen a bírálók is kutatók meg egyetemi tanárok, akiknek más feladataik is voltak, nem mindig tudják tartani ezek ezeket a határidőket.

Így hát a az utolsó bírálat 25. januárjában érkezett be, tehát eléggé elhúzódott is, mivel mind a három bírálat pozitív volt, tehát a nyilvános védést támogatták és a az MTA doktori cím megadását támogatták, így 25. januárjában kereshettünk időpontot.

Bocsánat, már 26. januárjában vagyunk. 26. januárjában kereshettünk időpontot.

Ez az időpont lett aztán a május 8-a, amire a bizottság összeállt.

Annak is megvannak a szabályai a hogy hány akadémikusnak kell lenni, hány MTA doktornak.

Tehát egy nagy logisztikai feladat találni egy olyan időpontot, ami a jelöltnek is megfelel, három bírálónak megfelel, a legalább öt tagú bizottságnak megfelel.

Tehát nem volt egyszerű dolog. eljutottunk oda.

Május 8-án megvolt a nyilvános védés, és a védés sikeres volt. 100%-os eredménnyel sikerült, és most ezekben a hetekben állítja össze, véglegesíti a bizottság az értékelést, amit ott ott akkor fölolvastak, de még nem nyilvános.

Aztán továbbítja az oszt a bizottságnak, a történettudományi bizottságnak, aztán az osztály is nyilatkozik róla, és amikor lezárul az egész tehát nyilván innentől kezdve már csak formalitások, akkor kerül majd sor a Dr.levél kiadására, ami előreláthatólag 27 tavaszán történik majd, hiszen minden évben egyszer van ilyen ünnepélyes oklevél átadó.

Ö most idén is márciusban volt, azoknak, akik 25-ben nyerték el a doktori címet, tehát valószínűleg 27.

Tavaszán fogom fizikailag is kézbe kézbe kapni az MTA doktori címet. >> Két kérdés is felmerült bennem, amikor Atyát hallgattam. tényleg nagyon hosszú a folyamat, de elhangzott az a mozzanat, hogy ugye az életmű és hát ennek a bizonyos doktori műnek is a hatásáról is gondolkoznak, és erről is megállapítanak valamit.

Mi a végkövetkeztetése a életműnek és a és ennek a bizonyos doktori munkának, ugye amin említett monográfiának a tudományos életre mi a hatása van, mit állapítottak meg?

Az az, ha jól figyeltem az értékelést a a tudományos vagy a a nyilvános védés végén, akkor akkor azt állapította meg a bizottság, hogy a a magyar görög katolikus egyház történet területén ugye a történettudományokon belül ez a munka egy alapvető megkerülhetetlen munka ez a ítéletük így som máson, de majd majd a részleteket majd amikor nyilvánosságra hozzák, akkor természet esen majd lehet majd még pontosítani. >> Ehhez is szeretnék akkor még egy kérdést föltenni, de de még az előző gondolatnak egy egyfajta kiegészítése igazából, hogy az említett MTM MTMT alapító tagjaként ugye itt a Szent Atanászgörökatusudományi főiskola is jelen volt.

Ö és hát az, hogy a tudományos munkáik ilyen az itt dolgozó és itt tanuló tehát akár a teológus hallgatóknak, vagy akár az itt tanító főiskolai tanároknak egyetemi ö szintű ö hát a főiskolai tanároknak maradjunk ennyiben. nekik is elérhető az a rangos cím, a hogy az MTA doktora címet akár a közeljövőben megszerezék, hiszen ezáltal, hogy az MTMT-nek a az alapítótagja is, hogy biztosítja a műveknek a az INT-n publikálását és hát regisztrálását, ez lehetőséget nyújt a továbbiakban a szentáz, de ez ma már ma már kötelező az MTMT már nem opció.

Tehát annak idején sokan kételkedtek abban, hogy ez megvalósítható és ilyen szempontból jelentős az, hogy mi ott voltunk kezdettől fogva, de ma már kötelező mindenkinek.

Tehát az, aki aki bármilyen felsőban, Így van.

És mindenkinek kötelessége is az, hogy gondoskodjon arról, hogy az napra kész legyen. >> Még akkor a ahogy az emlő előlítettem, a hatáshoz erre ehhez a hatásmanizmushoz térjünk egy kicsit vissza.

Ugye ez az elismerés tulajdonképpen nem csak egy személyes siker, hanem a a teljes hazai görög katolikus számára is egy komoly rangot jelent.

Hogyan pozícionálja ez a tudományos cím a magyarországi görög katolikus egyházat haza és a nemzetközi teológiai, illetve szellemi életerén?

Én úgy gondolom, hogy azt mondhatjuk el, hogy a magyar görög katolikusoknak ez a kicsiny közössége a amik…

Említett entitások

Témák

  • egyháztörténet
  • bizánci rítus
  • magyar identitás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Tudományos Akadémia

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3”

Miről szól ez az epizód: „Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3”?

Dr. Véghseő Tamás egyháztörténész nemrégiben elnyerte az MTA doktora címet, melyhez több mint két évtizedes kutatómunka, valamint egy közel 400 oldalas monográfiája vezetett "Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás" címmel. A Magyar Tudományos Akadémia doktora cím egy… Az epizód a Görögkatolikus Metropólia című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: P. Tóth Nóra, Vándor Ilka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3”?

Fő témái: egyháztörténet, bizánci rítus, magyar identitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bizánci rítus, katolikus hit, magyar identitás – az MTA doktora lett dr. Véghseő Tamás | EP. 3”?

Megjelenés: 2026. 05. 29.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/gorogkatolikus-metropolia/bizanci-ritus-katolikus-hit-magyar-identitas-az-mta-doktora-lett-dr-veghseo-tama-fe80a027

Több epizód a Görögkatolikus Metropólia-ből