HEKTÁR mezőgazdasági podcast

No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról

· PT1H27M45S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy különkiadása a fenntartható mezőgazdaság kihívásait és megoldásait taglalja. A Kóshalmi Őshonos Állatparkban rögzített beszélgetés olyan témákat érint, mint a vízgazdálkodás, a talajkímélő rendszerek, a vegyszermentes no-till technológia, a tájgazdálkodás, a…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 06. 01.
Hossz
1 óra 28 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
fenntartható mezőgazdaság, vízgazdálkodás, talajkímélő rendszerek, vegyszermentes no-till technológia, tájgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ahhoz, hogy én gazdálkodó legyek, ebbe a csapadékellátásba, ebbe az energiaárakba, ebbe az inputköltségekbe és egyebekbe pont arra a szolgáltató képességre kéne támaszkodnom, amit évtizedek óta pusztítunk. >> Abban a formában, ahogy most mezőgazdasági tevékenység folyik, azt kizárólag a támogatások tartják életben, tehát gazdaságosan a homokhátságon sajnos kukoricát, napraforgót biztosan nem lehet már termelni.

Az utóbbi években a szénatermés az folyamatosan csökken, és mi is inkább amit lehet lelegeltetünk. >> Én nem értem, hogy ennél több jelzés kell a környezettel, hogy légyszíves már változtassunk valamit.

Mindegy, hogy merre gondolkodunk, csak igenis nézzük meg azt, ahol még az élet van. >> A komfortzónán belül nem fogunk találni megoldásokat.

Tehát, hogy ez egy ez egy szerintem ilyen nagyon nagyon súlyos belátásokkal kényszerít. tudnék menni 20 mteren belül olaj a helyre, ahol látok egy fél sivatagos állapotot, és biztos, hogy tudnék hozni ide egy Marék földet olyan helyről, ami még nedves 20 menteren belül.

Vajon ott mi a helyzet, és mondjuk a nedves helyen mi a helyzet?

És akkor ezt hogy tudom bevinni a gazdaságomba?

Noss toil, tehát a magyarul inkább a fülétől a farkáig vágástechnológiában gondolkodunk, ami szintén a fenntarthatóságnak a az egyik ismérve. >> Ahhoz, hogy valaki ökonógiai nótilbe tudjon gondolkodni, ehhez nagyon fontos a magas tápanyagszervesanyag tartalmú talajnak a létrejött. [zene] Hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat [zene] Gribek Danival. >> A fenntartható mezőgazdaság a jövő.

Tényleg vannak olyan technológiai megoldások, amelyek ellenállóbbá tehetik a termelést, miközben a természetel is harmóniára vagy legalábbis együttműködésre törekednek. és a környezeti fenntarthatóság összefésülhető-e a gazdasági fenntarthatósággal?

Hogyan épített talajkímélő rendszert egy bakonyi biogazdaság?

És annak milyen elemei, de legfőképpen milyen összefüggései vannak?

Miért lehet jó választás az aszályosabb vidékeken is a kárpáti borzderes fajta?

És van-e kereslet a kistermelői élelmiszerekre?

És lesz-e fontosabb téma a következő év évtizedekben a vízgazdálkodásnál?

Sok szeretettel köszöntök mindenkit itt a Koshalmi őshonos Állatpark földnapi rendezvényén, és köszöntöm egyébként a Hektár hallgatóit és nézőit is, mert hogy rögzítjük ezt a mai beszélgetést.

Én Gribek Dani vagyok, agrárújságíró és a hektár műsor vezetője.

És hát a mai napon három nagyszerű vendéget kaptam arra, hogy beszélgessünk, merthogy a főszervezők voltak azok, akik összeválogatták beszélgető partnereimet, és szerintem egy nagyon izgalmas meg előremutató társalgás lesz itt, amiből én remélem, hogy sokan ki tudják majd szűrni a számukra fontos és hasznos gondolatokat.

A vendégeim pedig Magyar Kitti Vidékfejlesztési agrármérnök a Homokhátságról, a vízválasztó mozgalom tagja.

Palik Ferenc, Bakonyi biogazdálkodó, Molnár gazda pék, vagy talán úgymond, hogy gazda Molnár pék, így helyes időrendi sorrendben, a Szápári ökofarm alapítója, akinek ugye a talajművelési vagy talajkímélő technológiája az egészen különleges, és tényleg rendszerben gondolkodik, de erről majd kifallgatom.

Úgyhogy köszöntelek téged is Feri. >> Mindenki! >> És itt van mellettem Török Hunor, a Kárpáti Borzderes Egyesület társadalmi elnöke ügyvezetője délborsodi gazdálkodó, aki ha jól tudom, akkor hosszú-hosszú éveket töltött a természetvédelem területén is.

Úgyhogy majd itt egy kis természetvédelmi szemléletet is kapunk szerintem az állattartás, állattenyésztés kapcsán.

Hát mi lehetne az első témánk?

Ugye tényleg itt foglalkozunk majd vízgazdálkodással tájgazdálkodással talajjal és nagyon fontos, hogy ökonómiáról is, merthogy szeretném megfogni ezeket a témákat úgy, hogy ti ténylegesen gazdálkodtok, adott esetben ebből éltek, hogy ez tényleg működik, a végén forintosítható mindaz, amit csináltok, vagy amit nem csináltok.

De hát ebben az aszályban egyáltalán lehet-e bármit csinálni?

Ugye amerre járok országszerte, a legtöbb helyen 100 mm alatti számokat kapok, amikor rákérdezek a 2026-os csapadékmennyiségekre.

És ugye eleve ugye mínuszban voltunk, tehát lehet, hogy itt ez az elmúlt öt-h évnek is hát a rosszabbik forgatókönyve fog eljönni.

Kitti nálatok a homokhátságban.

Ott eleve az elmúlt öt év az mondhatom, hogy súlyos volt. >> Hát súlyos volt, igen.

Tehát hogy most idén a 100 mm közelébe sem járunk.

És ugye van egy ilyen kis TFI, hogy de most télen volt csapadék, volt hó, de hogy olyan közben meg olyan mínuszokat hordozunk magunkkal, hogy ez a téli csapadék ez már eltűnt igazából.

Tehát hogy ez nem tudja visszapótolni azt, amit az őszár hozott magával, illetve hát nálunk legalább egy hónapja szinte folyamatosan fúj a szél, ami egy ilyen meleg időjárással együtt a tájban, mint egy hajszárító működik.

Tehát, hogy pont meséltem a többieknek, hogy hogy tegnap olyan porvihar volt nálam a düllőn, mondjuk, hogy így hunyorogva tudtam menni, mert hogy annyira kavargott a homok, ugye nagyon rossz talajjaink is vannak, és már érezhető, hogy hogy mondjuk a legelőink nem is tudtak megindulni, tehát hogy idén 22-ben ugye volt ez a nagy földreülésünk, hogy úristen, aszáj van, de hogy most ez így állandóulni látszik, és amikor azt érezzük, hogy picit jobb is az akkor mondjuk időszakosan jobb, de soha nem pótlódik az a hiány, ami viszont meg már velünk van. >> Hunor, ugye mi, amikor felhívtál néhány napja, hogy beszéljük át, hogy mik lesznek a témák, ezt a legeltetés kérdéskört, ezt már kicsit kiveséztük négy szem közt, van-e mit, lesz-e mit legeltetni?

Hát az sem az a csapadékos terület most a a az elmúlt években.

Nem tudom, hogy idén mi a helyzet, és hát ez akár stratégiát bont-e, hogy egyre kevesebb a a csapadék. >> Igen, hát nálunk is 74 mm esett a mai napig.

Ebből áprilisban nulla, márciusban 15.

Az összes többi az ugye január-február főleg a a hó volt.

És ez amit Kitti mondott, én is rácsatlakoznék, hogy az a durva, hogy ezek általában viharokkal jöttek, tehát leesett az eső, és utána egy-két napig olyan brutál szél fújt, hogy szinte fel is szárította.

Tehát, hogy ebből a talajból mi tudott beszivárogni a a hóolvadás után, azzal vannak kétségeim.

És hát már most óriási repedések vannak a a talajokba.

Kint a legelőn ilyen bokáigérő fű van, tehát most kéne ugye kihajtanunk.

Itt van a csodálatos Szentgyörgy nap volt tegnap, és már kint kéne legelni az állatoknak.

De hát ha most kiviszem, akkor mi lesz majd később?

Úgyhogy stratégiába váltani még nem váltunk, csak reménykedünk és bízunk benne, hogy májusban egy kicsit jobb lesz a csapadékhelyzet, és az még azért javíthat a az idei helyzeten. >> Ugye azt említettem, hogy Kárpáti Borzderes egyesületnek vagy a a az ügyvezetője, ez akkor azt jelenti, hogy ugye kárpáti borzderes fajtával foglalkozol.

Erről majd beszéljünk, de egy kicsit a az állomány mérete, a területméret fekvés, tehát egy picit helyezzük el a gazdaságodat, hogy hogy pontosan hogyan kell ezt értelmezni, amiről majd beszélni fogunk. >> Mi a Tiszatónak ugye az északnyugati csücskén vagyunk. [torokköszörülés] Egy viszonylag kisgazdaság, most már inkább azt mondom, hogy közepes talán.

Ugye két tehénnel indultunk 2016-ban a feleségemmel együtt alapítottuk ezt a kis gazdaságot, az a neve, hogy Vándorkovás porta.

És most 70-80 körül van a az idei állományunk, ugye a szaporulattal együtt.

A szántó területeink azok viszonylag ugye frissen kezdtük el, legelőn kezdtünk, legelő is kaszáló területeink voltak, és három éve vannak szántóink.

A legelő az durván most 40 hektár, a szántó pedig 27.

És mi mindent alárendölünk a az állattartásnak, tehát a szántóinkon is az állatok téli takarmányát termeljük meg.

Zömmel lucerna most már szinte teljesen az idei telepítésekkel együtt.

Tavaly még próbálkoztam alternatív növényekkel.

Itt majd erről is fogunk beszélni, hogy hogyan alkalmazkodunk.

Mi például megpróbáltuk a lándzsás úti füvet telepíteni, és ugye ez egy azért fontos növény lenne, mert fehérje tartalma magasabb, mint a lucerna, viszont legelthető, mert nem okozz pufadást.

Tehát azért mindegy, kicsit elkanyarodtam a gyakorlati megvalósításhoz de >> de kísérletezünk, csak ugye viszonylag a gazdaságunk méretéből adódik, ezt nem tudjuk ö folyamatosan bizonyos területeket erre szánni, mert ott van a gazdaságosság is, amiről majd még beszélünk.

Úgyhogy tehát így épül fel durván 40 haár az, ami legelő kaszáló, és a többi pedig ugye lucerna.

Még annyi, hogy a kaszálókhoz, ezt is ugye említettem, hogy sajnos az utóbbi években a szénatermés az folyamatosan csökken, és mi is inkább amit lehet lelegeltetünk, ami fizikailag is adott, ugye ez nem egybefüggő területek, hanem azért több [torokköszörülés] darabban vannak és nem olyan egyszerű a a legeltetésnek a logisztikája, tehát az állatokat szállítani kell a területek között És és ezért van, tehát inkább arra törekszünk, hogy hogy a a gyebterületeket azt minél többet tudjunk legeltetéssel hasznosítani. >> Feri, még a te esetedben is maradjunk itt a az aszályról, a csapadékszegény időszakról.

Egyrészt azért kíváncsi vagyok, hogy a Bakony az mondjuk egy homokhátsághoz vagy egy délborsodhoz képest mennyivel van jobb helyzetben?

Most elsőre használom, lehet, hogy egy hajszállal.

Ez a kérdés, hogy ez tényleg így van-e.

A viszont amikor így készültem a beszélgetésre, akkor pont belebotlottam veled kapcsolatban egy három évvel ezelőtti riportba, ugye mutatod a területet és nagyon büszke vagy arra, hogy az elmúlt évek is aszályosak voltak.

Sőt, az előző év volt akkor, ugye ez akkor gondolom 2022 lehetett, feltételezem, hogy milyen elképesztő aszály volt a környéken.

A szomszédoknál is lehetett látni.

Te viszont az eddigi legjobb eredményeidet takarítottad be.

Ez azóta is így van az elmúlt három évnek is ez a tapasztalata, és aztán majd kifejtjük, hogyha igen, akkor miért?

Így szépen sorba a kérdésekre válaszolva, talán egy hajszállal vagyunk jobbak.

Hogyha kinézek és nagy táblati képet nézek a környezetbe, akkor nagyon durva a helyzet.

Szóval vannak olyan domboldalak, amire mondjuk, hogyha rázoomolnék a közepére, akkor nem mondanám meg, hogy nem a sivatagban járok.

És hogyha nyitám ki a képet, akkor látom, hogy hopp, ott egy fának a lombkoronája, ott arrébb egy fűsáv, vagy útszéle, vagy ilyesmi.

Szóval összességében nagyon-nagyon drasztikus a kép úgy mondom, hogy elgondolkodtató és mindenképp a gazdaság átvilágítására kényszerítő erővel találjuk magunkat szembe.

A másik dolog hogy nem szeretnék büszke lenni, ráadásul folyamatzóta is, inkább örülök neki, csak így mondanám, hogy örülök neki.

Igen, hál istennek azóta is a takarmány mennyiség növekszik.

A farm mérete állandó, és a gulya mérete is durván minimális kilengéssel állandó.

És ez idáig, a múlt évet nyilván lezárva igen folyamatos takarmány betakarítási lehetőségünk van.

Nyilvánvála és darabszámra érte.

A az egész folyamatot, ami elindítja bennünk.

Itt nagyon sok ö úgy mondom, hogy felismerés, mivel hogy több mint 40 éve a gazdálkodásba ténykedem, és ebbe bele párhuzamos a 25 év erdészeti munkálat, és ez a Bakonyba és a vértestbe történt javarészt, ezért látom a környezetünket testközelből, ugyanazokat a négyzet kilomket járom át többször, és bizony vannak olyan felismerések, ami igen erősen homlokon vágja az embert, hogy évtizedes távlatokba visszanézek, és akkor mi van most, és mi volt mondjuk legény vagy fiatalember koromban.

És ezek a dolgok kezdték el sarkalni a családomat, mert nem csak magam, hanem mindenkit, hogy egy olyan változást hozzunk létre, ami ezt a környezeti, globális és mikroklímabeli kör úgy mondom, hogy akár Európán vagy Magyarországon belüli rombolást. ezt ellensúlyozni tudjuk, és végül is ez a ténykedésünknek a fő motiváló ereje. >> Itt, hogyha szintén felvetődik a területméret, ugye említetted az állat nagyságnál, hogy nagyjából stabil, ez mit jelent?

Tehát itt is majd főleg amikor ökonómiáról is beszélünk, akkor mekkora gazdaság vagytok ti ugye ökoban, bian? >> Így van.

A gazdaság teljes mérete az 85 hektár, a tehén létszám az 35 és 42 tehén plusz a szaporulat.

És egyébként van mangalica, ugye az is egy ilyen főtevékenység nálatok. >> Így van.

Ez a két állat, ami úgy mondom, hogy a mangalica és a szarvasmhák, amik a fő állattenyésztési gerincét képzik a gazdálkodásunknak.

Szőke mangalicák vannak szabadtartásban szintén. >> Jó, hát akkor nézzünk most már egy picit a megoldások irányába.

Lehet, hogy egy ilyen általánossában is beszélhetnénk erről, Kitti, hogy te mit látsz, és akkor utána leközelítünk ugye Ferihez, illetve Hunorhoz is.

Szerinted a homokátságon milyen megoldások vannak?

Drasztikusak és kevésbé drasztikusak is talán. a homokhátság esetében itt itt drasztikus megoldásokba kell gondolkozni, mert maga tehát hogyha a gaz gazdaságokat nézzük, ezt mindenki érzi a maga bőrén is, hogy itt ebben a abban a formában, ahogy most mezőgazdasági tevékenység folyik, azt kizárólag a támogatások tartják életben.

Tehát gazdaságosan a homokhátságon sajnos kukoricát, napraforgót biztosan nem lehet már termelni.

És és amikor nagy megoldásokat hallunk, meg meg mondjuk azt látjuk, hogy és a vízpótlórendszerek is egy, ez sajnos nem igaz.

Tehát, hogy maga a környezeti változásaink olyan szinten gyorsultak fel, és annyira annyira annyira nagyok a változások rövid idő alatt, hogy ez a komfortzón belül nem fogunk találni megoldásokat.

Tehát, hogy ez egy ez egy szerintem ilyen nagyon nagyon súlyos belátásokkal kényszerít, de lehet, hogy nem is kell.

Tehát, hogy az ebben az országban, amennyi szántóföld van, a szántóföldi kultúrák nem az ország embereinek meg az állat ellátása kell, hanem amíg igen hanem amíg szántóföldi kultúrákat arra használjuk, hogy mondjuk erőművekbe szénát égetünk el, vagy mondjuk exportáljuk a gabonánkat, hogy h exportáljuk a gabonát külföldre a biogáz biogáz gázelőállítás meg ez egyebek kapcsán akkor igenis van terület, ahol felhagyhatjuk ezt ezt a fajta szántóföldi gazdálkodást.

Hát maga itt még lesz szó erről, hogy nagyon sokat…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható mezőgazdaság
  • vízgazdálkodás
  • talajkímélő rendszerek
  • vegyszermentes no-till technológia
  • tájgazdálkodás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról”

Miről szól ez az epizód: „No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról”?

A HEKTÁR Magágy különkiadása a fenntartható mezőgazdaság kihívásait és megoldásait taglalja. A Kóshalmi Őshonos Állatparkban rögzített beszélgetés olyan témákat érint, mint a vízgazdálkodás, a talajkímélő rendszerek, a vegyszermentes no-till technológia, a tájgazdálkodás, a… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról”?

Fő témái: fenntartható mezőgazdaság, vízgazdálkodás, talajkímélő rendszerek, vegyszermentes no-till technológia, tájgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „No-till glifozát nélkül, kárpáti borzderes száraz legelőkön - Beszélgetés a fenntartható agráriumról”?

Megjelenés: 2026. 06. 01.. Hossz: 1 óra 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/no-till-glifozat-nelkul-karpati-borzderes-szaraz-legelokon-beszelgetes-a-fenntar-8497be3a

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből