HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)

· PT1H48M19S

Összefoglaló

Az aszály elleni védekezés kulcsa a talajban rejlik, különösen a vízmegtartás és a szerkezet javítása révén. A regeneratív gazdálkodás és a talajjavítás, például mésztartalmú készítményekkel, hozzájárulhat a stabilabb terméseredményekhez. Az Alföld és a Dunántúl tapasztalatai…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 07. 04.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
aszályvédelem, talajjavítás, regeneratív gazdálkodás, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Most az aszály ellen gyakorlatilag a a víz megtartásával tudjuk elsődlegesen fölvenni a a harcot.

Munkám során még nem találkoztam Zalában ilyen aszályos tavasszal, ahol nagyon sok minden még eldől.

Ott volt egy olyan aszályos periódus, hogy elkezdtek a a buzáinknak a zászósvelei felsülni. mentünk előre, nem azt vettük észre, hogy nagyobb lenne a termés, vagy hogy stagnálna, hanem inkább csökkent, és emiatt muszáj volt valamit elővenni, és egyértelmű a talajt vettük elő, hogy hogy ott ott vannak gondok.

Üzenem mindenkinek, akinek sok foszfor és kálium van a talajában, és kevés kalcium, akkor ott adjunk kalciumot és javítsunk ezzel a talajszerkezeten, hogy ki tudjuk venni a hatóanyagokat és inkább kevesebb műtrágyát vásároljunk, bármennyire is jók a Black Friday akciókban ezek az ajánlatok.

Összességében regeneratív gazdálkodásra szeretnénk átállni, vagy átállóban vagyunk.

Ez azt jelenti, hogy a talajokat javítjuk, takaró növényeket vetünk.

Lehet abban reménykedni, hogy majd egyszer elér mindenkihez az öntöző csatorna, meg lesz annyi támogatás az országban, hogy majd öntözőgépet kapunk ingyen, meg vizet kapunk ingyen, de addig éve fognak eltelni.

Mit csinálunk addig? >> Mindenki tudja, hogy a szerves trágyának nagyon jó hatása van a talajra és a növényekre is, de mégis ez kevés ilyen intenzív körülmények között, mert az öntözőnek azért elég nagy talajpusztító munkája van.

Hogyha ezt a kimosódást, ezt a szerkezeti tömörödést, cserepesedést meg tudnám akadályozni, akkor a nótire való átállást is tudnám gyorsítani. >> Az elmúlt 10 évben hozzám maximalizálás volt a cél, mert a gazdasági körülmények ezt indokolták.

Amikor a talajszerkezetéért teszünk, akkor nem arra a szezonra építjük a talajunkat, hanem a következő évre meg évtizedre is.

Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról [zene] partnereink támogatásával. >> Milyen eredmények érhetők el a méztartalmú talajjavítókkal az Alföldön és a Dunán túlon?

Mire érdemes figyelni egy öntözött területen vagy éppen egy nottil átállás alatt álló táblán?

Megírri-e pénzügyileg is a talaj állapotára figyelni, sőt költeni?

Vannak-e buktatók, és vajon mindenhol működik?

Sziasztok, Gribek Dani vagyok, és ez itt a Hektar Plus podcast, ahogy azt már megszokhattátok, ezen beszélgetés sorozatunk partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készül.

Ezúttal a Calmit Agrár talajjavító készítményeinek gyakorlati felhasználásáról fogunk beszélgetni, méghozzá gazdálkodói szemmel.

Lesz öntözött és nem öntözött tapasztalat, lesz konvencionális és regeneratív irányba mutató nóti látállás alatt álló tapasztalat szintén.

Úgyhogy tényleg egy remélem, hogy komplex gondolatcsokrot adunk majd át itt a műsor folyamán.

De mielőtt bemutatom vendégeimet, ne felejétek el követni a Hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk, amire feliratkozhattok a www.hektarpodcast.hu oldalon.

Ha ezt megteszitek, akkor egyetlen egy adásunkról sem maradtok le, illetve köszönöm az eddigi támogatásaitokat, amikkel marketing független különböző videós és podcast tartalmakat tudtam támogatni.

Ha ezt továbbra is megtennétek, akkor a www.hheektarpodcast.hu/támogatás aloldalon tudjátok megtenni.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio. >> Kezdjük is a beszélgetést a talajjavítás téma körében.

Köszöntöm a stúdióban Farkas Ákost, a Baki Agrocentrum cégcsoport növénytermesztési vezetőjét.

Üdvözlöm a kedves nézőket. >> Itt van velünk az ország másik oldaláról.

Ez egy fontos szempont volt ugye, mert Ákosék ugye a Dunán túlról Zalavár megyéből érkeztek.

Hajdunánás, tehát abszolút a keleti fele az országnak.

Pogonyi Attila, agronómus, növényvédős a Nyakasfarm Kft.-től.

Köszönöm, hogy itt vagy velünk. >> Köszönöm én is a meghívást.

És hát a két gazdálkodó becsatornázója, Veres Sándor a Kalmit Agrár Mezőgazdasági Üzletág [torokköszörülés] vezetője.

Köszöntelek a a mai adásunkban, és hát köszönöm, hogy két olyan gazdálkodót hoztál el ma nekünk ide, akik tényleg azt gondolom, hogy nagyon szépen lefedik a magyar agráriumnak hát szinte az egészét.

Szeretném fölhívni eljő járjóban a a figyelmet túl azon, hogy köszönöm szépen a lehetőséget és köszönöm a partnerséget itt a kollégáknak egy országos jelenségre, ami a talajállapot általános leromlását jelenti.

Tehát nem vagyunk semmi jobbak kelet-magyarországon, a nyugat-magyorországi helyzetnél is vicza.

És ezzel az adással is szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy foglalkozzunk a talajok állapotával.

Majd meglátjuk, hogy hányféle szempontból érdemes ezzel kapcsolatban a figyelmünket fókuszba állítva a talajokra minél nagyobb energiát fektetni és ezekről beszélgetni, mint a problémák megoldásának az egyik lehetőségéről. >> És tényleg nagyon fontos, hogy Alföldi és Dunán túli gazdálkodó is van itt ezt Csanyival beszéltük egyébként, hogy rendszeresen ugye jelzitek kommentben, hogyha nagyon Dunán túra összpontosít egy-egy beszélgetés.

Hát most tényleg meg lehet majd nézni, hogy itt is, ott is mi működik, mind mi nem működik, és milyen állapotok vannak.

De hát akkor talán kezdjük ezzel a ponttal, hogy milyen állapotok vannak, illetve voltak, mikor ismertétek fel és hogyan azt, hogy nektek szükségetek van talajjavításra, és ezt milyen technológiába illesztettétek bele?

Nagyon bonyolultan kérdeztem, de gyakorlatilag tényleg egy ilyen megalapozót szeretnék felvezetni, hogy ö milyen körülmények között és hogyan gazdálkodtok, és majd ebbe ugye talajjavítás címszóval mi az, ami belefért, amit bele tudtatok illeszteni.

Ákos ugye akkor Zala és nagyjából egy ilyen 2500 haár amin tapasztalatokat gyűjtöttök most már sok-sok éve. egy 2500 hetáros nagyságrendbe gazdálkodunk, mi ahogy Dani is elmondta, ebből nagyjából én 1800 1850 htáom intenzív szántó.

A a maradékterület a zöldítés és lucerna AKG programon belül.

Én 2020-ban kerültem a cégcsoporthoz, akkor előtte néhány évvel vette át a tulajdonosnak az utódja a növénytermesztés vezetését. elindult, a növénytermesztő ágazott egy nagyon intenzív fejlődésen, és tényleg ott tartottunk már 2020-ban, hogy elég magas huzamokkal dolgoztunk.

Ott már a precíziós gazdálkodást kóstolgatták, figyelték azt, hogy tényleg mi az a hozzáadott érték, ami irányba még el lehet indulni.

És én friss egyetemistaként odakerültem, nagyon sokat tanultam, tapasztaltam, és 2023-ban jutottunk el oda, amikor Sanyival először találkoztunk, hogy kezdeni valamit a talajunkkal is, mert eddig mindig növényoldalról gondolkoztunk, egy viszonylag konvencionális technológiával dolgoztunk, aminek része volt a szentes is, bár nem nagy területen.

Tehát volt 2020-ban olyan terület, ami 10 évvel ezelőtt is már forgatás nnélküli művelésben részesült, de 2020as évek derekán is még használtunk ekét.

Akkor 2023-ban elkezdtünk szójavető magot előállítani.

Alapvetően a cégcsoportól csak annyit mondanék, hogy ott a régióban az egyik legnagyobb kalászos vetőmagelőállítók vagyunk.

Van egy nagyon modern vetőmagüzemünk, a fő profia a cégnek a termelőcégcsoportnak a vetőmag alapanyag, előállítás, kikészítés és értékesítés.

Ez nagyságrendileg ez egy ilyen 3500-4000 tna őszi búza, őszi árpa, őszi borsó és szóyavetőmag alapanyagot állítunk elő, készítünk és értékesítünk a szabadpiacon.

És azon a küszöbön voltunk, hogy szója vetőmagot szeretnénk előállítani, és elkezdtük a technológiát, és azt vettük észre kollégámmal, hogy nem voltak gümők a a növényeken.

Tehát az volt a célunk, hogy nyilván amit lehet megspóroljunk, kössük meg a a levegőben lévő nitrogént.

Nem voltak gümük. 2022-ban meglettek mintázve a talaink precíziósan a precíziós támogatás keretein belül.

Tehát elég jó adatmennyiség állt rendelkezésünkre viszont nem igazán használtuk ezt, és akkor kezdtünk el dolgozni vele, hogy hogy vagy egyáltalán szembesülni azt, hogy milyen pH tartalmak vannak egyes zónákban, és és ez ilyen 4-5 közötti volt.

És akkor értelemszerűen azon a pH tartományban nem nagyon volt élet, tehát nem nagyon volt lehetőség a a baktériumoknak, például a rizóiumnak a az élet térre, vagy nem volt életfeltétel neki.

Ezért döntöttünk úgy akkor, hogy megpróbálunk egy ilyen 250 hektáros nagyságrendben egy ilyen talajfeltöltőmesszezést, kalciumpótlást végezni.

És akkor odáig jutottunk, hogy 2025-ben egy újabb 250 hektárt.

Az idei évben pedig nemrég állapodtunk meg egy ilyen 680 hektáros nagyságrendről. >> Ez akkor előrevetíti egyébként, hogy pozitív eredményeket láttatok, amikről picit később majd még beszélünk, de hát akkor ugorjunk át egy picit az Alföldre.

Ugyanez a felvetésem, hogy tényleg egy picit helyezzük el ezt a beszélgetést, hogy ti mivel foglalkoztok, milyen technológiátok van.

Ö bocsánat Ákos, annyi még hozzád, hogy ha jól tudom, akkor ti átállásban vagytok nótil rendszerben, tehát hogy a szeretnénk tehát így van.

Tehát így egy ilyen összefüggésben gondolkozunk mi, tehát összefüggésekben alapvetően ennek atala a javítás az egyik fő pillére, de összességében regeneratív gazdálkodásra szeretnénk átállni, vagy átállóban vagyunk.

Ez azt jelenti, hogy a talajokat javítjuk, takaró növényeket vetünk.

Nyilván van egy egy olyan vetésforgó tervezetünk, vagy amit már alkalmazunk is, ami ennek megfelel.

Mintilt és no tilt alkalmazunk most az idei évben a területeinknek a 15%-án már noteközöltünk, úgyhogy így van.

Szeretnénk állni és karbonprogramban is részt veszünk. >> És akkor Attila, ugorjunk át tényleg az Alföldre.

Nálatok mi a helyzet? ti milyen technológiát alkalmaztok, mivel foglalkoztok, és ugye milyen mik voltak az első jelei annak, hogy hát itt lehet, hogy fel kell emelni a telefont és Sanyékat felhívni. >> Először is én Hajdúállásul elkezdtem.

Anyakas farmon dolgozok már 11 éve.

Itt ez igazából egy tejtermelő tehenészet, és itt a növénytermesztésnek a feladata a takarmánybázis előállítása.

Az elején még amikor arakerültem, egy pár hektáron öntöztünk, de most már a a 2000 hektárból 800 hektár tudunk öntözni.

Ezt láttuk a legnagyobb előrelépésnek, mert egyre nagyobb a az aszály, egyre több aszályos évünk van, és nálunk az a fő feladat, hogy a takarmánybázis elő tudjuk állítani a ennek a sok tehénnek.

Így próbáljuk folyamatosan fejleszteni a a az öntözést.

Amúgy nagyon előnyös helyzetben vagyunk, már nagyon sok felszíni vízünk van.

És általában az öntözött területeken kétszer takarítunk be egy évben.

Először is egy őszi kalászost vetünk, és ezt szánsnak takarítjuk be április közepén végén, és utána következik a fővetés.

Általában silókukorica szokott lenni és ö így azért nagyonnagyon igénybe van véve a talaj.

Igazából a a tápanyagot mindig utánpótoljuk.

Rengeteg szervrágyánk van. ilyen három-négy évente tudunk szervesát kijuttatni, de mivel ugy ilyen intenzíven dolgozunk, azért nagyobb a műtágyafelhasználás is.

És folyamatosan, ahogy jött, mentünk előre, nem azt vettük észre, hogy nagyobb lenne a termés, vagy hogy stagnálna, hanem inkább csökkent, és emiatt muszáj volt valamit elővenni, és egyértelmű a talajt vettük elő, hogy hogy ott ott vannak gondok.

Emiatt nem tudjuk még a a régi termis árlagokat sem biztosítani.

És 2024-ben találkoztunk Sanyival, és akkor kezdtük el átnézni a talajvizsgálatainkat, mert nekünk is voltak precíziós talajvizsgálatunk, de nem foglalkoztunk vele.

Ott volt benne a szekrényemben, és akkor mindig kérdezték, hogy szoktam nézni.

Hát nincs rá idő. akkor amikor kihúzod a fiók. >> Igen. [nevetés] >> És úgy gondoltuk, hogy valamit most már csinálni kell.

És akkor akkor találkoztunk Sanyival, átnézegettük a a talajvizsgálati edzőkönyveket, és rájöttünk, hogy gondok vannak a talajba, és ekkor kezdtünk el talajjavítással foglalkozni.

Igazából a talajművelést még próbálom bemutatni, hogy nagyrészt szántással foglalkoztunk, de megpróbáltuk ezt elhagyni, és most már egyre kevesebb területen szántunk.

Igazából csak akkor szoktunk szántani, amikor már ősszel kicsúszunk a a az ilyen nedvesebb időbe.

Inkább szántóföldi kultivátort szoktunk használni.

Ezzel amúgy a a talajnak a nedvességtartalmát is jobban meg tudjuk őrizni. és sokkal gyorsabban tudunk haladni a munkákkal. >> Ami nekem egy nagyon érdekes gondolat volt ebben, amit elmondtál, hogy ugye rendszeresen kommentekben, amikor akár regeneratív témákról beszélünk, satöbbi, feljön az, hogy hát a szerves trágya, mert ha az lenne, akkor minden megne oldva, akkor kész.

Pont az a egyébként tényleg varázszer, tehát most nem nem negatív színbe akarom feltüntetni a a szerves trágyát.

Tehát az lenne a legjobb ha nem tudom, 4,5 millió hektárból 4,5 millió szervágyászhatnánk, de hogy de hogy arra akarom felhívni a figyelmet, hogy hogy akkor ezek szerint a szerve strágya kijuttatásnál, hasznosulásnál, hasznosításnál is nagyon fontos az, hogy hogyan, hova, mikor, mivel satöbbi, satöbbi.

Tehát, hogy az, hogy kiszórjuk, beforgatjuk, az az nem biztos, hogy tényleg a a varázsszer kategória és mindent megold. >> Így van.

Hát mindenki tudja, hogy a szerves trágyának nagyon jó hatása van a talajra és a növényekre is, de mégis ez kevés ilyen intenzív körülmények között, mert az öntözőnek azért elég nagy talajpusztító munkája van, és emiatt valamit muszáj tennünk a talajjal, mert nem elég a szerves trágya.

Itt szeretném fölhívni a figyelmet egy komplexitásra, amiről a kollégák beszéltek.

Ugye vannak az ákosék, akik relatíve szerencsésebb agroklimatikus körülmények között gazdálkodnak, gazdálkodtok, és mégis megjelenik egy bizonyos fajta problémakör, amit a talajra helyesen vezettünk annó akkor vissza.

De ugyanezt el lehet mondani akár Keletmagyarországról és itt Attiláikra utalok.

Az rendben van, hogy öntöztök és nyilván emiatt a Szolnok, Békés és Csongrád, Báskeskum megyei gazdálkodók irigyen tekinthetnek rátok, de attól függetlenül még mindig ugyanarról beszélgettünk talajproblémákról.

Tehát itt aki érintve van ezekben a megyékben, ő is érezze magáak úgymond ezt a fajta szituációt, amit az Attila vagy az Ákos vázolt, hogy gondolkodnak a talajokról.

Ugyanis ugye ti is eljutottatok egy ilyen intenzív helyzetben…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)”

Miről szól ez az epizód: „Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)”?

Az aszály elleni védekezés kulcsa a talajban rejlik, különösen a vízmegtartás és a szerkezet javítása révén. A regeneratív gazdálkodás és a talajjavítás, például mésztartalmú készítményekkel, hozzájárulhat a stabilabb terméseredményekhez. Az Alföld és a Dunántúl tapasztalatai… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)”?

Fő témái: aszályvédelem, talajjavítás, regeneratív gazdálkodás, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Aszályban minden a talajon múlik? – Talajjavítási tapasztalatok az Alföldön és a Dunántúlon (HEKTÁR Plusz)”?

Megjelenés: 2026. 07. 04.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/aszalyban-minden-a-talajon-mulik-talajjavitasi-tapasztalatok-az-alfoldon-es-a-du-2b3b63dc

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből