HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)

· PT1H55M30S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy podcast e heti adása az európai és magyar mezőgazdaság helyzetét elemzi. Szóba kerül a jelenlegi drága, nem hatékony termelés, a Mercosur-megállapodás, az ukrán import hatása és a csökkenő jövedelmezőség. A beszélgetés során felmerül a kérdés, hogy van-e jövője a…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 07. 11.
Hossz
1 óra 56 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Témák
mezőgazdaság, európai agrárium, agrárium, ukrán import, mercosur-megállapodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az európai mezőgazdaság és a magyar mezőgazdaság alapvetően egy drágán termelő, nem hatékony mezőgazdaság.

Hogy lehetett bennünket ennyire bekormányozni a málnásba, és utána pedig a a zsilippel vagy az erőműből a vizet ránk engedik?

Merkozúr egyezmén azt gondolom, hogy busszal elökték a komplett tágazatunkat. kérdés az az, hogy mi az, amit amivel mi mást tudunk adni ahhoz képest, mint amit mondjuk egy ukrán vagy egy brazil.

Lehet, hogy eljött az a pont, amikor el kell azon gondolkodni, hogy érdemes-e ezt tovább vinni, vagy ha még van lehetőség még úgymond piaci áron ebből kiszállni, akkor akkor lehet, hogy lehet, hogy meg kell, hogy fogalmazódjon, hogy hogy ki kell. >> Szükségesnek tartanám azt, hogy győzzük meg az európai embert és a magyar embert arról, hogy érdemes egészségesen élni. hogy érdemes egészséges élelmiszert venni, és érdemes a fogyasztói kosárból akár nagyobb szeletet is erre áldozni.

Nem, hogy egy-egy agrárvállalkozó csődöl be, hanem az egész láncolat, az egész dominó sor beborulhat. >> Több mint 1 millió tonna búza van még tavalyról a raktárakban, ami ami eladatlan.

És az a baj, hogy jelen pillanatban esé se látszik arra, hogy a kereskedők ezt hol fogják majd a piacon elhelyezni.

Hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Griek Danival. >> Tömegesen jelenthetnek csődöt a magyar agrárvállalkozások a következő időszakban.

Van jövője a családi gazdaságoknak, vagy a mérethatékonyság mindent visz?

Milyen irányba mutat az Európai Unió agrárpolitikája, és szükség van-e a térség így Magyarország mezőgazdaságának a gyökeres változásra?

Van kiút, vagy szépen lassan kicsúszik a talaj egy teljes ágazat lába alól?

Gribekd vagyok és ez itt a Hektár Magcast újabb adása, ahol hát vagy technológiákról beszélgetünk, vagy az ágazatunk nagy kérdéseiről.

És hát ezúttal is nagyon komoly, de fogalmazhatnék úgy, hogy sokszor szerintem fájó témákat fogunk feszegetni vendégeimmel.

Ö biztosan lesznek olyan pontok, amikkel abszolút egyetértetek majd, és biztos, hogy lesznek olyan mondatok, amikkel egyáltalán nem értetek egyet.

Arra szeretnék kérni benneteket, hogy mivel ugye ez egy párbeszédnek a folytatása, vagy folyamatosan folyamatos víz fölött tartása itt az agráriumról, hogy kommenteljetek, írjátok meg a véleményeteket.

Természetesen ezek a szakmai beszélgetések, viták itt a stúdióban is folytatódnak a jövőben, de nagyon-nagyon örülnék annak, hogyha a komment mezőben is sok-sok véleményt olvasnánk vissza.

Mielőtt vendégeimet bemutatom, ne felejtsétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk a www.hctarpodcast.hu oldalon, amire hogyha feliratkoztok, akkor nem maradtok le egyetlen egy adásunkról sem, illetve köszönöm a támogatásaitokat. amikkel például ehhez hasonló marketing független beszélgetéseket tudok szervezni itt a hektár felületein. >> A felvétel a streamline butikban készült. butikstúdio. >> Vendégeim pedig Széplaki Tamás ügyvezető, ugye egy nyugat-magyarországi agrár cégcsoportól.

Peresegről a cégcsoport 5200 hektáron gazdálkodik.

Ez már sok mindent elővet itt majd a a témákban.

Úgyhogy köszöntelek itt a Hektá podcastban. >> Örülök, hogy itt lehetek.

Köszönöm a meghívást. >> És itt van velünk egy jól ismert arc.

Lajos Mihály, az Agrofil SMI Kft. ügyvezetője Halásziból.

Misi, köszöntelek ismét itt a Hektárban.

Hát köszönöm, hogy itt lehetek és mindenkit természetesen én is köszöntök és hajrá.

Ugye néhány hete kiírtam egy posztot az agrár újságírói oldalamra, hogy milyen témákat, milyen emberekkel, milyen témákkal foglalkozzak a következő évadba.

És hát Tamás, te voltál az, aki többek között 140 komment között a az egyik hát nagyon érdekes gondolatot írtad.

Mondjuk, hogy hazugságok és vágyálmok nélkül elemezzük a jelen helyzetet, mert a válság kellős közepén vagyunk, és még csak a problémáról sem beszélünk.

Ez volt a felvetés, és majd ez lesz a beszélgetésem felvetése is.

És ugye erre Misi rögtön rá is kommentelt, hogy ez sohasem volt időszerűbb.

És akkor beszélgettünk, beszélgettünk, és úgy döntöttünk, hogy üljünk össze és nézzük meg, hogy kinek mi van a fejében, ki itt mit gondol. a mezőgazdaság jövőjéről, ugye itt kicsik nagyok kérdéséről, de hát akkor tényleg kezdjük azzal, amit írtál Tamás, és akkor hozzádobom elsőként a labdát.

A válság kellős közepén vagyunk, és még csak a problémáról sem beszélünk.

Akkor mi a probléma? >> Helyzet van. 2026-ban elértünk, és ez egy hosszú folyamat része, sok összetevős maga a probléma, de elértünk egy olyan pontra, ami a mezőgazdaság szempontjából vízválasztó, és úgy gondolom, hogy most már nem lehet bizonyos kérdéseket ilyen módon halogatni, hogy miből is áll össze a probléma, hogy miből adódik maga a probléma.

Ugye azt látni kell, hogy az európai mezőgazdaság és a magyar mezőgazdaság alapvetően egy drágán termelő, nem hatékony mezőgazdaság, hogyha a világgazdaságot nézzük.

Az elmúlt évtizedekben úgy tudott fennmaradni ez a mezőgazdaság, hogy egyik oldalról egy komoly piacvédelemmel, tehát ugye különböző kvóták és támogatások segítségével a mezőgazdasági termények piaca egyfajta burokban tudott lenni, védelem alatt állt, de ez nem volt elég. ehhez még szükség volt jövedel, illetve szükség van mind a mai napig jövedelemkiiegészítő támogatásokra, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a fajta rendszert fenn tudjuk tartani.

Ezek a támogatások, ezek nem kevés összeget képviselnek.

Ezek még 15-20 évvel ezelőtt akár az össz-európai költségvetés közel 60%-át tették ki, de most is alulról súrolják még a 40%-ot.

És egészen odáig, amíg az európai gazdaság működött és jól ment, addig jelentett ez feszültséget bizonyos társadalmi csoportok között, viszont ez még finanszírozható volt.

Viszont a világgazdaság alapvetően megváltozott, és az európai gazdasághelyzete is alapvetően megváltozott.

Ez azt jelenti, hogy válság az, hogy jelei mutatkoznak az európai Gazdaságban, gyakorlatilag az európai gazdaság válságban van, az európai gépipar válságban van, és az európai döntéshozóknak egy kényszerű döntést kellett hozni, nevezetessen azt, hogy melyik ujját harapja Isten igazából meg.

És ugye a serpenyő, a mérleg egyik serpenyőjében az európai mezőgazdaság áll a maga 1,9%-os GDP arányával.

Mellette ugye közel 3,8-3,9%-a a mező az összópai foglalkoztatottaknak a mezőgazdasági dolgozókat teszi ki. illetve ez az ágazat a maga 1,9%-ával meg a 3,9%-ával elviszi az összópai forrásoknak mind a mai napig közel 40%-át különböző támogatások támogatásokon keresztül.

A másik oldalon pedig ott van az európai gépipar a maga közel 20%-ával, közel ugyanannyi foglalkoztatottal. és egyébként nettó befizető az európai költségvetésbe.

Két évvel ezelőtt volt az a probléma. ö akkor jelentkezett igazán amikor is az európai autógyártóknak az érté az eladási számai azok úgy Kínában, mind Észak-Amerikában, mind Európában drasztikusan elkezdtek csökkenni, és ahhoz, hogy ezt szinten tudják tartani, ahhoz arra volt szükség, hogy Dél-Amerikában ezeket a számokat, ezeket tudják növelni megfelelő módon.

Ennek volt a következménye egyébként 2024 decemberében a 30 éve, közel 30 éve halogatott és egyszer csak egyik pillanatról a másikra aláírt Merkurzúr megállapodás, ami pont arról szólt, hogy ezeket a termékeket, az európai ipari termékeket, illetve az európai gépjárműgyártás termékeit el lehessen helyezni egyébás piacokon is.

Ez csak az egyik szabadkereskedelmi egyezmény, de itt van ugye Ausztrália és gyakorlatilag folyamatosan ezeket a piacokat ilyen módon nyitni kell.

És ha nyitni kell, ennek a másik oldala pedig az, hogy a mezőgazdaság terménye, mezőgazdasági termények felé is nyitni kell ezeket a piacokat.

Innentől kezdve viszont az európai mezőgazdaságnak ezekkel a mezőgazdasági termelőkkel kell versenyezni, ahol vaskos lépéshátrányban vagyunk a drága és hatékonytalan termelési szerkezetünk miatt.

Ugye most azon témákat, amiket itt feldobtál, azért időről időre ezeket mégis csak hallani. >> Hát én úgy gondolom, hogy maga az ágazat sem beszél róla, és Isten igazából ezt a problémát, ezt úgy próbáljuk kezelni, mintogyha egy olyan áthidalható probléma lenne, és hogy ezen rendszeren belül ez a probléma kezelhető lenne.

Ög mondhatja az Európai Unió, illetve mondhatja a döntéshozó, hogy igen ám, igaz, hogy ti drágán termeltek, kevésbé hatékonyan termeltek, de ehhez adjuk a támogatást, hogy ez majd kompenzálja.

Itt a probléma az az arányokban van.

Az elmúlt években olyan módon csúszott el ez az arány, hogy ez a fajta jövedelemkiiegészítő támogatás sem elég már sok esetben arra, hogy a költségeket fedezze, tehát magyarul már a jövedelemkiiegészítő támogatások mellett is veszteségesen tud termelni az ágazat.

Ha csak Magyarországon csak a KSH-nak az adatait nézem, és a két legnagyobb vetésterületű növényt nézem és az elmúlt öt év adatait veszem, minden egyébként a KSH adattárában megtalálható.

Az őszi búza az az elmúlt öt évben az elmúlt öt évből két évben, az utolsó két évben veszteséges volt, főleg, hogyha az üzemi általános költségeket is hozzáveszem.

Tehát a nettó eredményessége az az egyik évben az azt hiszem olyan mínusz100, a másik évben -us40000 körül volt.

A kukorica esetén az elmúlt öt éven belül három olyan év volt, amely vastag veszteséget termelt.

Ebből az egyik az 136000, a másik 140000 és a legutolsó a -us 140000 Ft-os hektár költség.

Ez a statisztika, mint minden statisztika ápol és eltakar, de úgy gondolom, hogy a tendenciákat nagyon jól jelzi ahhoz, hogy a jelenlegi rendszerben a jelenlegi rendszert, a jelenlegi termékstruktúrát megtartva fenn tudjunk maradni, ahhoz ennek a támogatási intenzitásnak több mint a duplájára lenne szükség.

Na most ez azt jelenti, hogy ez az európai összköltségvetésnek 80-90%-át jelentené kéne, hogy az ez a az összeg a mezőgazdaságba áramoljon.

És még egyszer mondom, egy olyan ágazatba, ami 1,9%-át jelenti az összurópai GDP-nek és egyébként az összópai foglalkoztatottak nem,4%-ához vándorol.

Hát majd a beszélgetés további részében majd megoldásokról meg megoldás javaslatokról is ejtsünk szót, mert ez tényleg egy erős felütés volt, azt hiszem.

Misi, ugye azért te is hektárnagy ágyúkban, különböző beszélgetésekben azért rendszeresen kongatod a vészharangot hasonló ügyekkel kapcsolatban. >> Hát ezzel azzel az merkózú egyezménynel azt gondolom, hogy busszal löökték a komplett tágazatunkat.

Tehát beszélni beszéltünk róla, de más az, hogy majd várjuk, megérkezik a szerelvény, és akkor majd arra fölszállunk, vagy fölkészülünk rá, hanem ezt gyakorlatilag a rohanó szerelvény elé löktek bennünket, és szerintem megy a öegetés, kapkodás, vagy mitől tehát valaki föl se fogta még ezt igazából.

Úgyhogy ez egy nagyon nem egyszerű történet.

És az, hogy hova honnan indult ez a történet, hogy nem nem csak mi vagyunk ugye kis hatékonyság, az autógyártás is a versenytársakkal gyakorlatilag az elmúlt pár évben tulajdonképpen beragadt. is ól a mondjuk az autógyártás szubvencionálva, de azáltal, hogy ezt a környezeti elvárásokat mind magasabbra tették és a az európai autógyártás versenytársaval futtatták a versenyt, hogy hogy minél inkább lemaradjanak, vagy ne tudják behozni az autóikat Európába, ilyesmi annak isszuk a levét, tehát nem nem azon kezdtünk el gondolkodni, hogy hogy akkor hogyan lehet olcsóbban termelni vagy honnan lesz esetleg olcsóbb nyersanyag, ha lehet például egy nagy európai elhibázott koncepciónak a kellős közepén vagyunk, ahol most itt ketten a mezőgazdaságnak a hangját meg zanzásítva, így próbáljuk a problémáinkat átadni a ugye a kollégáknak is meg esetleg valamilyen megoldásokat, de itt szerintem a probléma olyan nagy, hogy a ö nem is tudom, hogy milyen megoldások lennének.

Tehát a az is önmagában kevés, hogy most itt mondjuk toljuk össze és innestől kezdve mondjuk a minimum gazdasági méret mondjuk 5000 hatt, attól még a mi mi leszünk a világ őstermelője.

Tehát hogyha megnézzük, hogy mennyi a magyar kibocsátás, tulajdonképpen kerekítési határon vagyunk minden nagy növénykultúra esetében is.

Hát akkor már gyakorlatilag felvezettél egy témakört.

Ugye ez a mérethatékonyság, ez a kisgazdaság, nagygazdaság ugye 5200 hattár magyar agrár újságíróként.

Hát ezt olyan kimondani, hogy tényleg akkor itt van a nagy gazda, de ahogy említetted, hogyha kinézünk a a a világba, akkor gyakorlatilag most bocsánat, hogy ezt mondom, Tamás, de hát nem vagy szereplő ugye a a világ agráriumában. >> Igen, minden relatív, ahogy mondani szokták. igenis a mérethatékonyság, mint olyan, ez ez valóban szerintem egy valid és és jogos kérdés.

Én szerintem amit most, és nem is nem is ragadnék én le a mérethatékonyságnál, hanem inkább azt mondanám, hogy a európai mezőgazdaságnak és a magyar mezőgazdaságnak is, és elsősorban a magyar mezőgazdaságnak, mert úgy gondolom hogy az elmúlt időszakban ugye volt egy elhibázott európai agrárpolitika, illetve van tehát velünk élő elhibázott európai agrárpolitika.

Magyarországon azért nem lehetett az elmúlt időszakban erről beszélni, mert Magyarországon úgy gondolom, hogy nem agrárpolitika volt.

Agrárpolitika címén társadalmasítása volt az elmúlt rendszernek, és gyakorlatilag nem szakmai, hanem erőteljesen politikai kérdés volt a mezőgazdaság.

És addig ezt meg lehet csinálni, amíg valaki fizeti a révészt. addig ezt meg lehet csinálni, amíg a beáramló EU-s források, ennek egy jelentős része mezőgazdasági közvetlen kifizetések formájában valósul meg.

Ez egy nagyon nagy pénz volt anno, mind a mai napig egyébként az.

És akkor egy olyan helyzet volt, hogy fent lehetett ezt olyan módon tartani ezt a rendszert, még ezzel azért, mert megvolt ez a fajta piacvédelem, hogy hogy akár akár nem hatékonyan, akár kicsiben, akár és és nem is és itt azt mondom, hogy nem is feltétlen maga a méret az, ami ebből a szempontból érdekes, hanem hanem az, hogy milyen technológiával milyen tudásalappal yen terméket állított elő.

Ez Isten igazából teljesen mindegy volt, valamit tudott, és megmaradt az Európai Uniós támogatás.

Ez volt az ára annak, hogy az előző rendszer az ilyen módon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)”

Miről szól ez az epizód: „Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)”?

A HEKTÁR Magágy podcast e heti adása az európai és magyar mezőgazdaság helyzetét elemzi. Szóba kerül a jelenlegi drága, nem hatékony termelés, a Mercosur-megállapodás, az ukrán import hatása és a csökkenő jövedelmezőség. A beszélgetés során felmerül a kérdés, hogy van-e jövője a… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)”?

Fő témái: mezőgazdaság, európai agrárium, agrárium, ukrán import, mercosur-megállapodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csődhullám jön a magyar mezőgazdaságban? – Agrárszakmai vitaindító az európai agrárium jövőjéről (HEKTÁR Magágy)”?

Megjelenés: 2026. 07. 11.. Hossz: 1 óra 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/csodhullam-jon-a-magyar-mezogazdasagban-agrarszakmai-vitaindito-az-europai-agrar-07870175

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből