HEKTÁR mezőgazdasági podcast

120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)

· PT1H11M17S

Összefoglaló

A HEKTÁR Plusz adásában a 20 tonnás kukoricatermesztés technológiai lehetőségeit és a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat járják körül. Major Zoltán és Raj Péter, az Agromasters Hungary Kft. szakemberei a talaj- és növényvizsgálatok, valamint a tudatos növénytáplálás…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 08. 16.
Hossz
1 óra 11 perc
Szereplők, említett nevek
Raj Péter, Major Zoltán, Gribek Dani
Témák
kukoricatermesztés, növénytáplálás, talajvizsgálat, intenzív technológia, műtrágya
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ezt gondoljuk, hogy vannak olyan technológiák egyébként, amivel igenis lehet öntözéssel természetesen 20 tonnás kukoricát termeszteni. >> Inkább én azt veszem észre, hogy a műtrágya választás is és vásárlás is az inkább költségzempontok alapján történik és költségalapú. >> Én nem hibáztatok ezért senkit, mert az ember saját életében bármilyen eszköz vásárlásakor, hogyha bemegy egy tévét venni vagy akármi, akkor is hoz ilyen áralapú döntéseket.

Nem biztos, hogy mindig a legjobbak lesznek ezek.

Én azt gondolom, hogy nincs pálya, hogy intenzív vagy nem intenzív, mert a kukoricának van egy termesztési területe gyakorlatilag most már, ahol érdemes egyáltalán belefogni. >> Ha belegondolunk, akkor 1200 többet elvetni 50 cenre, az ugyanakkora tőtávolságot jelent, mint 800et elvetni 75 cm-re. >> És ahol 3 tonnás kukoricát sem tudunk csinálni, hát akkor azt ki kell jelentenünk nagy tisztelettel, hogy nem lehet kukoricát termeszteni ott. >> Aha. kísérleteinket alapvetően tényleg a arra alkalmas területeken is intenzíven állítottuk be öntözött körülmények között megkérdezték tőlem is, hogy miért 75 centis sortáva van a kukoricának és akkor néztünk nagyokat, mert hát ez egy bele van vésve a kőbe. egy kicsit mást hoz, mint a hagyományos hibridek.

Ami azt jelenti, hogy bár a levél felület az nem kisebb, tehát fotoszintetizáló felület az megmarad, tehát intenzíven tud termelni kvázi a kukorica.

Viszont ugye a szár, az eszközök rövidülnek le, ezáltal valamiféle zöldtömeg csökkenés jön létre.

Hektár Plusz, [zene] a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, [zene] szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. >> Mennyit tudnak segíteni a talaj és növényvizsgálatok?

Milyen növénytáplálási és talajaktivitási rendszereket ajánl az Agromasters?

Miért fontos a legmegfelőbb tápanyagok és hatóanyagok kiválasztásai és alkalmazása egy gazdaságban?

Mi a Field Expert szolgáltatások célja?

És tényleg segítheti-e a kukoricatermesztést a Yiild Shield technológia.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast.

Ahogy azt megszokhattátok, ezen beszélgetés sorozatunk az, amit partnereink támogatásával, partnereink felkérésére készítünk.

Ezúttal az Agromasters Kft. termékeiről, szolgáltatásairól, de elsősorban ezeknek rendszerben történő működéséről beszélgetünk vendégeimmel.

A vetőmagoktól, a növénytápláláson át különböző mikrobiológiai készítményekig, növényalisig, de mielőtt bemutatom őket, ne felejétek el követni a hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy hírlevelünk, amire feliratkozhatok a www.hectarpodcast.hu oldalon, illetve ugyancsak ezen felületen a per támogatás aloldalon segíthetitek a különböző marketing független tartalmaink elkészítését is.

Ne felej el kommentelni és lájkolni ezt az adást is, hogyha tetszett.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio.hu >> Na de hát akkor kezdjük is a a beszélgetést.

Itt vannak már vendégeim a stúdióban, Magyaror Zoltánt köszöntöm, az Agromasters Hungary Kft. ügyvezetőjét.

Köszöntök én is mindenkit. >> És itt van velünk Raj Péter, szintén az Agromasters Hungary Kft-től, mint marketing vezető.

Sok mindenről fogunk beszélgetni, és tényleg rendszerszinten jönnek majd a témák, nem különböző önálló technológiai elemekként.

De az első kérdésem az mégis csak az lenne, és kezdjük felülről, hogyha azért most végigtekintünk, ti is végigtekintetek ugye a az ágazaton, akkor hát így a a az elmúlt évtizedekben talán nem volt annyi kihívás, annyi probléma, mint ami most.

Miben látjátok az ágazat? így a gazdálkodó gazdaságoknak a menekülési útjait, a túlélési lehetőséget, mert sok esetben már erről kell beszélni, egyfajta stabilitás megteremtése szerintetek hogyan tudna működni? >> Ez egy nagyon nagyon jó kérdés egyébként.

Tehát nem kis feladat elé állítottál ezzel a kérdéssel bennüket. >> Aki ide bejön a Htercastba, az csak ilyenekre számított. >> Világos.

Hát elég komplex tényleg a kérdés, és azt látjuk, hogy mindig beszéltünk róla, körülbelül 20 éve vagyok ebben a az ágazatban különböző pozíciókban, és már akkor is azt láttuk, hogy 20 évvel ezelőtt, hogy az ország azért ketté szakadt, tehát volt egy nyugat Magyarország, ahol akkor még amikor én elkezdtem dolgozni, akkor még nem nagyon akartak napraforgót termeszteni, és hatalmas kukorica termesztés jellemezte a Dunán túl, főleg délnyugati részét ugye, vagy éppen az északnyugat részét, de alapvetően ugye sok minden megváltozott, és azt látjuk a jelenlegi környezetünkben, hogy az elmúlt időszakban nagyon felgyorsult ez a változás, és még jobban szétszakadt ez a ez a történet.

És azért nehéz erre válaszolni, mert olyan kihívások vannak, amekkel nem találkoztunk még.

Tehát a Délalföldön olyan aszály van gyakorlatilag negyedik éve, amivel nem nagyon találkoztunk, vagy találkoztunk, de mondjuk 2007-et tudnám mondani, vagy 2012-t, vagy utána 17-ben volt ilyen szá, és akkor gyakorlatilag az van, hogy most évente ismétlődő dolog ez. >> Igen, hát ugye megváltozott, legutóbbi podcastban is volt arról szó, hogy ugye ez az öt évből egy rossz, most öt évből egy jó.

Nyilván egy kicsit kisarkítottam, de gyakorlatilag most körülbelül erről erről beszélhetünk.

És nagyon nehéz erre reagálni egyébként beszállítóként is.

Tehát ugye a mi próbálkozunk azzal, amit amit el is mondtál, hogy rendszerbe gondolkozva és tápanyaggazdalkodásba kiindult vagy indult ki a cég, és azon felül most már vetőmaggal és növényvédőszerrel is foglalkozunk, de alapvetően próbáljuk ezt így rendszerbe rakni és de még mindig tápanyag, túl súsúlyos azért a cég, tehát arra koncentrálunk jobban, mert hiszünk abban, hogy hogy még mindig a legnagyobb lehetőség egyébként a tápanyaggazdálkodásnak a a profi kihasználásából jöhet egy gazdálkodó számára. viszont tényleg az van, hogy bizonyos területein az országnak nagyon nehéz okosat mondani.

Viszont azt gondoljuk mi is, hogy arra kell mennünk, amerre egyébként a a nagy mainstream viszi most a gazdálkodást, mégpedig a szerintem túl vagyunk a precíziós hullámon, mondhatjuk ezt, és megérkeztünk a biológiai termékeknek, vagy a hát leegyszerűsítve inem természetközeli termékeknek a a világába, és próbálunk azzal foglalkozni a működésünk elejétől fogva, hogy hogy olyan termékekkel jelenjünk meg, ami ami magasabb szerves anyagtartalmú tényleg hiszünk ebben a biostimuláns dolgokban, és próbáljuk úgy beépíteni abba a hagyományos gazdálkodási technológiába ezeket, hogy megtaláljuk a helyét és a legtimálisabban, a leghatékonyabban tudjuk használni ezeket.

És nekünk ez az utunk, azt gondoljuk, hogy ebbe az irányba fogunk elmenni.

Ugye egyrészt nagyon sok szervonás látjuk, hogy az Európai Unió az nagyon figyel arra, hogy hogy milyen termékeket használjunk és mit ne használjunk a jövőben.

És mi is ebben indul, erre indulunk el, hogy szeretnénk inkább ezt a hát a regeneratív mezőgazdaságról beszélni, és inkább ennek a ennek a vívmányait felhasználni.

Persze nekünk is haladnunk kell a korral, meg fejlődnünk kell ebben a tekintetben, de alapvetően azt látjuk ebben azt látjuk, vagy amit kérdeztél, abban látjuk a lehetőséget, hogy hogy gyakorlatilag megfogalmazva ezeknek a a az ismérvek mentén próbáljunk meg optimalizálni.

Jó, és akkor ez nehéz itt mondjuk egy délalföldön erről beszélgetni, de aztán >> ezt fel is írtam magamnak, hogy hogy kicsit érdemes külön venni majd itt a megoldásoknál egy Dunánt meg Alföldnek azon régióit, ahol ahol tényleg ugye említettem, azt mondtam, hogy túlélésért küzdenek a tényleg túlélésért küzdenek a társ >> Igen.

És az van, hogy a a Dunán túlon, hála a jó Istennek még mindig vannak olyan lehetőségek, ahol ahol beszélgethetünk a normál gyakorlatról, de ugye a Délalföld az egy az egy óriási kihívás.

Hála a jó Istennek, azért Észak Kelet Magyarországon is vannak olyan pontok, ahol ahol még mindig megfelelően lehet termeszteni, növényt termeszteni, de alapvetően ugye szétszedjük az aktivitásunkat mi is, tehát hogy vannak olyan termelek, akik mondjuk tudnak öntözni és akkor ott meg tudunk fogalmazni egy olyan javaslatot, ami ami lehet, hogy egy kicsit unortodox, de mi szeretjük itt Magyarországon az unortodox megoldásokat, hogy hogy inkább elmegyünk a termés növelés irányába továbbra is.

És vannak olyan részek, ahol viszont szeretnénk tényleg meglovagolni azokat a lehetőséget, amit biológiai termékek vagy magas szervesanyagtartalmú termékek biztosítanak a gazdálkodók számára. >> Majd erre az unortodox megoldásokra majd mindenképp szeretnék még rákérdezni.

De ugye a bevezetőmet azt ilyen levélanalízis meg talajvizsgálattal kezdtem.

És mindig ilyen kettős érzésem van, mert amikor Hektár podcastban beszélgetek bárkivel, ez egy ilyen alapéma.

Tehát én úgy érzem, hogy nagyon sokat beszélünk ezekről a dolgokról, de a végén mindig odayukadunk ki, hogy termelői szinten egyébként még nagyon, nagyon, nagyon keveset foglalkoznak ugye a az az adatalapú technológia felépítésen, vagy a adatalapú megoldás keresésen.

És akkor mindig van bennem egy ilyen, hogy ismételgetünk, ismételgetünk, de talán talán talán fontos ezt a dolgot itt most veletek is átbeszélni, hogy ugye a komplex megoldásotoknak, bár ugye azt ugye azt mondtad, hogy ugye tápanyag utánpótlás alapon indultok ki, de ha még mélyebbre ásunk, akkor gondolom a tápanyag utánpótlási alap az a különböző vizsgálati eredményeken nyugszanak.

Tehát a talajvizsgálattal ugye mi már nagyon régóta elkezdtünk foglalkozni, és az a talajvizsgálat alapú műtrágyázással és tápanyaggazdálkodási javaslatokkal.

És valóban azt látjuk, hogy bár ugye kötelező ugye a talajvizsgálat, de ezt sok esetben még mindig nem használják tényleg döntéseikhez a a gazdálkodók.

Inkább én azt veszem észre, hogy a műtrágy választás is és vásárlás is az inkább költségzempontok alapján történik és költségalapú.

Persze vannak olyan gazdagságok, ahol ez nem áll, de igen, mi mindig is abból próbáltunk indulni, hogy mi van a talajban, milyen típusú ez a talaj, tehát mind a kémiai, mind fizikai, mind a különböző egyéb biológiai tulajdonságait próbáltuk felmérni, és ez alapján javaslatokat adni, hogy milyen ható kell abba visszapótolni abba a talajba, illetve hát nyilván a kultúrát is figyelembe véve annak a szükségleteit, de elsősorban ugye a talajt megnézni, hogy mi hiányzik belőle. illetve milyen olyan tulajdonságai vannak a talajnak, amik korlátozzák vagy éppen segítik a különböző hatóanyagoknak a felvehetőségét, felvételét.

És magukba a termékajánlásokba ezt is szeretjük megnézni, megvizsgálni, hogy maga a hatóanyag abba a műtrágyába milyen formában legyen, ami a leghasznosabb, leghatékonyabb az adott talajba tápanyag hasznosulási szempontból.

És akkor ez alapján javasolni különböző termékeket.

És ahogy már k ki is tértünk rá, ebben megjelentek nálunk nem csak az ásványi hatóanyagok, hanem ugye a különböző biológiai agensek is, akár valamilyen valamilyen szervesanyagok, amik segítik ezeknek a haté hatóanyagoknak a hatékonyságát.

Tehát mindenféleképpen mi ez alapján szeretünk indulni.

Az egy másik kérdés, hogy erre milyen mértékű a fogadóképesség, de mi ezt szeretnénk szorgalmazni.

És mindig is megjelent a mi kommunikációnkban azt gondolom, egy valamiféle edukációs jelleg.

Tehát akár egy, hogyha a katalógusunkat vagy a honlapunkat megnézzük, és ez régen is így volt, tehát ez volt a mi elvünk, akkor nem csak egy terméket raktunk föl a katalógusban, hogy tessék, ez van benne, lehet választani és mellette van ilyen ár vagy ilyen promóció, hanem mindenféleképpen megpróbáltuk azt is közvetíteni, hogy az a típusú hatóanyag az miért fontos, milyen helyzetben hatékony a felvehetősége, illetve a különböző Ő hatóanyagoknak a egymásra kölcsönhatása az hogyan segíti, vagy éppen gátolja azoknak a hatását bizonyos talajokon, bizonyos körülmények között milyen típusú hatóanyagot érdemes választani, vagy milyen más ugye akár biológiai hatást tudja segíteni ezeknek a ezeknek a hatékonyságát.

A másik pedig az, hogyha már kiindultunk abból, hogy jelen helyzetben ugye egyre nagyobb kihívásokban, hogyan lehetsz ugye előremenni még mindig, és akkor maradunk a talajvizsgálatnál.

Tehát az, hogy maga a műtrágyára fordítandó költséget, azt h hogy lehet minél jobban kvázi minél hasznosabban elkölteni, az azon is múlik.

És itt jön megint csak a talajvizsgálat kérdése, ugye előtérben, hogy megnézem azt, hogy egyáltalán mik azok a hatóanyagok, amik amikre érdemes költenem, mert hiányoznak, mert pluszt tudnak hozni, és mi az, amire nem érdemes költenem, mert egyrészt van a talajba, tehát nem az lesz a szűkeszm.

Persze mindig ilyenkor jön, hogy tehát a talajba belerakom, jó helyen van az lehet, de azt a költséget, azt az 1 Ft összeget lehet, hogyha másra költöm el, akkor sokkal több hatást tudok elérni, mint egy olyanra, ami már így is van a talajba.

Vagy pedig megvizsgálni, hogy milyen típusú hatóanyagra költöm, mert olyan, ami lassan lesz felvehető, évek múlva táródik fel, vagy éppen gyorsan?

Vagy lehet, hogy pont fordított kérdés az, ami éppen abb azon a talajon hatékony lesz számomra.

Tehát megvizsgálni ezt is, hogy mire költöm azt az 1 Ftomat, milyen hatóanyagra.

És itt lehet egyrészt némely esetben költséget is spórolni, de itt nem csak a költség spórolása lényeg, hanem az, hogy mennyire hatékonyan mennyi mennyit tudok kivenni abból az 1 Ftomból, amit műtrágyára költök.

És ehhez ténylegesen alap tud lenni egy talajvizsgálat ismerete, vagy talaj ismerete.

És amire rákérdeztél még a levélan is, az pedig egy ugye a a tevékenységimnek a nyomonkövetésében nagyon fontos, hogy visszaigazolva tudom-e látni azt, hogy hogy a talajba, amit belefektettem tápanyagba, az visszajött-e a növénybe?

Növény fel tudta venni, vagy éppen megvizsgálni, hogy milyen körülmények közö miatt nem tudta éppen felvenni.

Az akkor lehet, hogy ott van a talajba, csak éppen a növény nem jutott hozzá valami miatt.

És akkor valami más módszerrel kell a növényt táplálnom.

Teszem azt lombón keresztül, és hogyha…

Említett entitások

Témák

  • kukoricatermesztés
  • növénytáplálás
  • talajvizsgálat
  • intenzív technológia
  • műtrágya

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Agromasters
  • Agromasters Hungary Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)”

Miről szól ez az epizód: „120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)”?

A HEKTÁR Plusz adásában a 20 tonnás kukoricatermesztés technológiai lehetőségeit és a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat járják körül. Major Zoltán és Raj Péter, az Agromasters Hungary Kft. szakemberei a talaj- és növényvizsgálatok, valamint a tudatos növénytáplálás… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 08. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Raj Péter, Major Zoltán, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)”?

Fő témái: kukoricatermesztés, növénytáplálás, talajvizsgálat, intenzív technológia, műtrágya.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „120 ezres tőszám, 50 centis sortáv – Így célozzák meg a 20 tonnás kukoricát (HEKTÁR Plusz)”?

Megjelenés: 2026. 08. 16.. Hossz: 1 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/120-ezres-toszam-50-centis-sortav-igy-celozzak-meg-a-20-tonnas-kukoricat-hektar-2ee835ff

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből