HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka

· PT1H31M45S

Összefoglaló

A plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia révén a hagyományos műtrágyák alternatíváját vizsgálja a HEKTÁR mezőgazdasági podcast legújabb adása. A beszélgetés során kiderül, hogyan állítható elő helyben nitrogén vízből, levegőből és elektromos energiából…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 07. 25.
Hossz
1 óra 32 perc
Témák
plazmaaktivált víz, műtrágya, fenntartható gazdálkodás, next gen nitrogén, növénytermesztés, technológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

21-22-ben elszálltak a műtrágyárok.

Hát én otthon a gazdaságunkban hát kanasszajárást rendeztem a kockás papír fölött, és mindig odaértünk vissza, hogy hogy ez a nitrogén ez nagyon drága.

Durumba megcsináltuk az egyik oldalt ott 600 kg enesment, másik oldalt meg ez a 600 lnyny PF.

Ha ugyanott van árba, szóval egy két tonnával kevesebb durum terem rajta, akkor is jól megéri, de hogy igazából gonzást mentes önfelenntartóan hátul kegyek neked a az a speciális tápanyagforrás, amely a növény számára igen igen jó hatással van, és egy fenntartható gazdálkodásnak egy egy nagyon egy nagyon fontos elme lehet.

Ugye varázslat az a az a tudomány, amit még nem értünk. >> Majdnem két különböző gyökere volt ugyanannak a gabonának, a hagyományossal meg a pavos kezelésekkel.

Szóval egészen másképp nézett ki a gyökér.

Talán már mondhatni a C1esben vagyunk, a pecsétet készítik a papírainkra, hogy biogazdálkodásb is lehessen ezt felhasználni. >> Az agrárium tévesen bele lett hajtva a tonnák hajszolásába.

Ez szerintem egy nagyon nagy hiba, hiszen itt is látszik, hogy egy egy-két mázsa volt a a termésszintek között.

Viszont vagy az, hogy nyereséges, vagy az, hogy veszteséges. >> Ha ezzel a technológiával megyünk, jövőre még egy 20%-kal évbe is nyereségesek tudunk lenni. >> Én, mint gazdálkodó nagyon nehezen nézem azt, hogy hoznak nekem valamit, amit minden évben meg kell vásárolnom.

Az, hogy a káros sók nélkül teszünk ki tápanyagot.

Meg nem arra kell várni, hogy lesz eső vagy nem, vagy nem lesz eső.

Hektár Plusz, a Hektar [zene] podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről szolgáltatásokról [zene] partnereink támogatásával. >> Mi köze van a villámlásnak a kultúrnövényeink tápanyag utánpótlásához?

Valóban elő lehet-e állítani helyben a műtrágyát mindössze vízből, levegőből és áramból, és mindez akár 95%-os költségcsökkentést is eredményezhet.

Mi is az a plazmaaktivált víz, a Nextgen Nitrogén technológia, és miért fenntarthatóbb, mint a hagyományos műtrágyák használata? varázslat vagy kísérletekkel bizonyított megoldás, ami akár meg is határozhatja a mezőgazdaságunk jövőjét.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast, azon beszélgetés sorozatunk, amelyet partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készítünk.

És ezúttal egy nagyon izgalmas témát hozok nektek, egy magyar fejlesztést, amiről talán az elmúlt szűk egy évben már hallhattatok.

És ami biztos, hogy sokaknak elsőre talán egyfajta átverésnek vagy varázslatnak tűnhet, de elvileg egy nagyon komoly tudományos háttere van ennek a megoldásnak, ennek a a technológiának.

És meg is érkeztek már az első kísérleti eredmények kalászosból, úgyhogy erről is fogok beszélgetni vendégeimmel.

De mielőtt őket bemutatom, ne felejétek el követni a Hektárt a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Van egy honlapunk, ahol feliratkozhattok a hírlevelünkre a www.hectarpodcast.hu-n.

Egyetlen egy adásunkról sem maradtok le, hogyha ezt megteszitek, illetve szintén a www.hectarpodcast.hu/ hu/ támogatás aloldalon segíthetitek a marketing független tartalmaink előállítását is.

És ami még nagyon fontos, ott a legfontosabb, hogy ha érdekel benneteket a téma, tetszett a podcast, egyrészt lájkoljátok, másrészt várjuk a kommentjeiteket, kérdezzetek véleményezzetek ez egyébként viszi az algoritmust is. >> A felvétel a Streamline butikban készült. butikstudio.hu Ú de hát akkor kezdjük is a mai beszélgetésünket.

Azt mondtam, hogy egy izgalmas témát hozok.

Tényleg izgalmas és tényleg nagyon egyedi meg nagyon innovatív.

Köszöntöm itt a stúdióban Szekeres Lajost, a NextGun Nitrogén Kft. ügyvezetőjét.

Szeretettel üdvözlök én is mindenkit. >> Velem szemben az asztal másik oldalán Ivancsik Bence, a Maxgen Nitrogén Kft. értékesítési vezetője.

Téged is köszöntelek. >> Én is üdvözlök mindenkit. >> És hát kettejük között egy régi vendég, aki most már harmadszor jár itt a Hektár stúdiában.

Valahogy mindig rád találunk. >> Ja. >> Dörömbözi Ádám. az utcán.

Tudod [nevetés] >> Dörömbözi Ádám gazdálkodó a Dörömbözi Kft-től, ugye a Velencei tó térségéből érkeztél ezúttal is.

Hát sok mindent csinálsz, sok növénnyel foglalkozol, no til alkalmazod most már ugye ezt a bizonyos plazma aktivált vizet, úgyhogy nagyon kíváncsi leszek a tapasztalataidra.

Úgyhogy köszönöm szépen, hogy itt vagy. >> Köszönöm én is.

Hát én rögtön kötözködősre veszem a dolgot, vagy nem is én, hanem a követőim.

Jó, merthogy kiírtam, hogy ti érkeztek ide, és a plazma aktivált vízről fogunk beszélgetni, ami önmagában tényleg egy ilyen furcsa fogalom, mindjárt kisimítjuk, hogy ez pontosan mi és milyen tudományos háttere van.

De ilyen komment érkezett például a Facebook oldalomon, az agrárújságírői Facebook oldalomon.

Ez is egy újabb a gazdákat totálisan lehúzó értelmetlen baromság ilyen finoman.

És akkor ugye hát van itt még hasonló gondolat, amiben azt mondják, hogy ez is csak egy ugyanolyan termék, amivel mostanában próbálják becsapni a a termelőket amivel ugye ki akarják használni a nehéz helyzetet.

Na hát akkor kezdjük onnan, hogy miért nem hommuk, miért nem varázslat, mi az a plazmaaktivált víz?

Talán innen induljunk, hogy tényleg mi ez? >> Alapvetően azt kell megnézni, hogy a természetben kétféleképpen tudunk nitrogént juttatni a növényeink számára.

Az egyik és talán a legközismertebb ugye a rizobium baktériumok, amelyek szimbiózisba élve bizonyos növényfajokkal, ez a pillangósok, a levegő nitrogény megkötik, és azt a növény számára elérhetővé teszik.

A másik kevésbé ismert, ámbár ugyanolyan fontos módszer, ez a villámlás.

És ugye a levegőnek jelentős tartalma, jelentős a nitrogént tartalma, viszont az a növények számára nem elérhető közvetlenül, míg a villámnak a nagy energiasűrűsége ezt reaktív állapotba hozza, és ez a csapadékkal a talajra húl, így táplálva a környezetet.

Alapvetőleg a mi gépünk pontosan ugyanezt csinálja, csak 1000erszer töményebben, mint ahogy ez a természetben előfordul.

Tehát a plazmaaktivált víz az egy olyan tudományos fogalom, ami gyakorlatilag a villámlással van ezésben. >> Így van. 1850-es évek óta ismert ez a jelenség.

Nyilván eddig nem nagyon tudták előállítani, vagy nem költséghatékonyan mindamellett hogy nitrit, nitrát és nitrogénmonoxid hullik le ugye a csapadékkal.

Hát, mert jelentős mennyiségű reaktív fajok jelennek meg a a lehulló esőben, ami pozitív hatással van a növényekre.

Ugye ezt itt ki kell emelni, hogy most mi egy pár százve itt nemesítgetünk, meg szelektálgatunk, és ez egy tök jó dolog, de egy több milliós evolúciót nem tudunk nem tudunk megmásítani.

És ez az, ami ami szinte tényleg azt mondhatjuk, hogy növényfajtól függetlenül működővé teszi a technológiát.

És akkor ugye ami az innováció, ami a fejlesztésetek, ahogy említetted, hogy lehet, hogy az 1800-as évek óta ismeri a tudomány a plazmaaktív víz kifejezést meg meg lényeget, de hogy eddig nem tudták ezt előteremteni. >> Így van.

És az lett a megoldásunk, ugye amikor 2020 21-22-ben elszálltak a műtrágyárok, hát én otthon a gazdaságunkban hát kanasszajárást rendeztem a kockás papír föld.

Tehát én ezt nem akartam elfogadni, hogy hogy ez lesz, hogy egy mezőföldi területen szűkösen fogunk megélni.

És lesznek olyan évek, amikor veszteséget termelünk, és már ez rajzódott ki az egészben, hogy hogy nem az az irány, amerre szeretnénk menni.

És akkor kétségbeesetten keres ker kerestük a megoldást, hogy mivel tudnánk valahol valahogy.

És mindig odaértünk vissza, hogy hogy ez a nitrogén ez nagyon drága.

Így akadtunk rá a plazmaaktivált vízre, és akkor utána nekiálltunk a fejlesztésnek, és kiderült, hogy amit még kitaláltunk, az nagyon jól működik.

Sőt annyira is, hogy jelenleg több szabadalomponttal védjük már most már a technológiánkat.

És úgy néz ki, hogyha ezután bárki, aki szeretne ilyen gépet gyártani, az valószínűleg hozzán kell, hogy forduljon a licensiszért. >> Bocsánat a kérdésem, mert hát végül is minden egyes találmány úgy kezdődik, hogy nem másnak, hanem valakinek pattant ki a fejéből.

De hogyhogy ez eddig az a rendszer, amit itt most majd bemutatunk, meg körbejárunk, az nem pattant ki eddig senkinek a fejéből?

Alapvetőleg nem jó irányba indultak el, és mi azt a rendszert ismerjük, megvizsgáltuk, és láttuk azt, hogy olyan sántítós, hogyha mi csinálnánk, máshogy csinálnánk, és akkor mit csinálnánk, akkor miért nem mi csináljuk? ténylegesen ö ugye alapvetőleg most nekem ebbe a plazmaaktivált vízbe annyi a szerep az én gazdaságom le van fejtve amy 1800 hektár tehát hogy én így ezzel meglennék ö viszont ültünk a találmány másik feltalálójával hogy abban az esetben, hogyha van egy ilyen helyzet ami mindenkinek nehéz és mi tudjuk rá a megoldást tényleg egy jó megoldást tudunk rá kínálni és nem segítünk akkor mennyivel vagyunk jobbak mint akiket előidézték a helyzetet.

Tehát tényleg az, hogy gazdálkodóktól, gazdálkodóknak ez az értékesítési láncunkban is látszik, hogy nem vonunk be külsős partnert.

Mi gyártjuk mindent, amit tudunk, Magyarországon gyártatunk, le nagyon fontosnak tartjuk.

Nagyon sok olyan dolog van, amit tényleg feltaláltunk a géphez, akár szerkezetileg is, és azt is itt gyártatjuk le, hogy ez tényleg egy kuriózum legyen, és ezért is először csak a magyar piaccal foglalkozunk, hogy egy évünk a legalább egy évünk az legyen, ami ami ha már magyar a termék, akkor az legyen a magyaré.

Nagyon kíváncsi vagyok majd arra tényleg, hogy milyen hatása van ennek a plazmaaktivált víznek, hogyan kell kijuttatni satöbbi.

Majd ebben Ádámot is kifaggatom, hogy mik a gyakorlati oldalai ennek.

Nyilván szabadalomról beszélünk, tehát annyit mondasz el róla, amennyit lehet és akarsz és satöbbi.

De de mi a mi a rendszernek a a lényege?

Tehát, hogy hogy én, mint gazdálkodó, hát először el kéne higgyem azt, hogy az a valami, akkor ez esetben víz gyakorlatilag, ami kijön az eszközből.

Ez úgy néz ki, mint a víz. >> Igen.

Ez egy nagyon tiszta bemenő vizet használunk fel.

Tapintásra másabb, pH-ra nagyon más, tehát hogy sokkal alacsonyabb a pH-ja, ugye a nitrogént tartalom miatt, illetve a reaktív fajok miatt.

Alapvetőleg három bemenő paramétere van egy ilyen rendszernek.

Ugye a levegő az mindenhol elérhető.

Ezt kompresszálással állítjuk elő és juttatjuk be a reaktorokba.

Az áram ugye az hálózaton érkezik.

Ez lehet megújuló energiaforrás vagy teljesen hagyományos áramellátás.

Ezt mindig a helyi adottságokhoz igazítjuk.

Ugye itt van egy nagyon bonyolult ötromos hálózat az egész mögött.

Ebbe nem mennék bele, hogy miért rakunk bele egy konténbe 8 km vezetéket.

Illetve ugye a víz, a víz egy az egy kardinális kérdés.

Az eldöntheti azt, hogy sikeres az egész, vagy csak nagyon sok vizet szűrtünk át, úgyhogy a végeredmény az semmi.

És ami rendszerelérhető globálisan máshol, ott pont ez a probléma, hogy nem figyelnek erre a bemeleneti vízre.

Mi nálunk konkrétan majdnem desztilát vizet tolunk be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy 0, és 75 ppm közötti vizet juttatunk be.

Szerintem ez az ásványvíz, amit iszünk, ez ilyen 500 ppm, tehát hogy nagyon nagyon tiszta vizet használunk. >> Ezt már a rendszeretek, gépetek tisztítja, tehát hogy igazából a gazdálkodói oldalról mindegy, hogy milyen víz van. >> Talán a az idei évben egyetlen egy vízminta volt, ami amit mondtunk, hogy inkább ne használjuk, hanem használjunk hálózati vizet.

Az összes többinél az volt, hogy minden esetben a kútvizet, ez most boranyától borsodítva, vagy borsottól a felvidékig meg tudunk oldani azt, hogy azt a beépített szűrőrendszerek ezt olyan tisztává tegyék.

Alapvetőleg úgy kezdődik az értékesítés, hogy elzik felénk a gazdálkodók, hogy van egy ilyen igényünk.

Nálunk nincs az, hogy odamegy kopogtatni valaki, és fogja a kirincset és dehengedjébe, és akkor akkor is megveszed, meg akkor is rábeszélek, meg hívogatlak.

Nem, ezt én az asztal másik oldalán ülve nagyon utáltam, és pont azért volt az, hogy akkor akkor legyen olyan, amit a egy gazda szerethet.

És ezért van az az első lépés, hogy egy árajánlatot tudnak kérni a honlapunkon, ami mondjuk 90-95%-ig biztos.

Utána már csak a területi sallangok vannak hozzá. >> Bocsánat, hogy félbe meg beszéljünk majd az értékesítésről egy kicsit később, még térjünk vissza.

Tehát akkor akkor ugye bemegy a bemegy a víz, kell hozzá áram, meg levegő.

Ugye gondolom ebben >> ebből lesz majd a >> nitrogén, ami beépül a vízbe.

Most bocsánat, hogyha ilyen teljesen szakszerűtlenül tudod meg az ima, hogy a szentelt kicsit Igen, igen, igen.

Tehát, hogy hogy nyilván én én katolikus vagyok, tehát nyilván így mondjuk a szentelt vízben hiszek, de hogy de hogy igen igen, ez a ez a hasonlat ez idézőjelesen ül, tehát hogy hogy akkor akkor utána kapjuk ezt a vízhez hasonló anyagot.

Az egész rend egy konténerbe van becsomagolva, és a konténer az úgy jön ki a gyárunkból, hogy mindenkinek már az előzetes felmérés alapján a saját gazdaságára van igazítva, mind áramellátásban, mindkezelésben.

Utána a gépek az egyszerűen bővíthető 350 hetáros blokkonként, mert mindegyik konténerbe a maximális gépzámra fel van építve a kiállás.

Igazából a következőt csak be kell tolni, bedugni a két konnektorba és elindítani. >> Tehát 350 hár egy ilyen konténer. >> Ö nem egy egység és egység.

Aha. >> Két részre tudjuk szedni a konténereket.

A 10 lábasba kettő gépet tudunk belerakni, a 20 lábasba maximálisan ötöt. >> Még talán egy utolsó gondolat ehhez, hogy hogy meg hogy meg lehet-e bizonyosodni arról, hogy akkor ami kijött folyadék, az az olyan, amilyennek lennie kell.

Sőt egyáltalán akkor a kérdés, minek kell a végén kijönnie a gépből?

Úgy van, hogy a jelenleg fejlesztünk és most már úgy néz ki, hogy el is készül nemsokára egy felügyeleti rendszert, ami minden gépnek alapterméke lesz.

Ugye ez méri a befele jövő paramétereket, illetve el lesz látva olyan szenzorsral is hamarosan, ami a kimenő paramétereket is vizsgálja.

Tehát ugye ennek a kijövő pavnak ennek vannak karakterisztikus jellemzői, ami mérhető.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Szekeres Lajos
  • Ivancsik Bence
  • Dörömbözi Ádám

Szervezetek, cégek

  • NextGun Nitrogén Kft.
  • Maxgen Nitrogén Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka”

Miről szól ez az epizód: „Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka”?

A plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia révén a hagyományos műtrágyák alternatíváját vizsgálja a HEKTÁR mezőgazdasági podcast legújabb adása. A beszélgetés során kiderül, hogyan állítható elő helyben nitrogén vízből, levegőből és elektromos energiából… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka”?

Fő témái: plazmaaktivált víz, műtrágya, fenntartható gazdálkodás, next gen nitrogén, növénytermesztés, technológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Plazmaaktivált víz a műtrágya helyett? - Az olcsó, fenntartható, helyben előállított nitrogén titka”?

Megjelenés: 2026. 07. 25.. Hossz: 1 óra 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/plazmaaktivalt-viz-a-mutragya-helyett-az-olcso-fenntarthato-helyben-eloallitott-e1ef365f

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből