HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal

· PT1H49M23S

Összefoglaló

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast legfrissebb adásában a Phylazonit támogatásával a regeneratív gazdálkodás fogalmát járják körül. Megvitatják, mi minősül regeneratívnak, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a termelőknek az átállás során. Szóba kerülnek olyan témák, mint a…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 06. 21.
Hossz
1 óra 49 perc
Szereplők, említett nevek
Dr. Monori István, Dr. Varga Sándor, Gribek Dani
Témák
regeneratív gazdálkodás, mezőgazdaság, termelők
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az egy nagyon veszélyes dolog, hogyha valaki kisajátítja a regeneratív gazdálkodást, mint olyat. >> Mi az a regeneratív gazdálkodás?

Nincs exakt fogalam, ha nem tudjuk, hogy mit mi a rendszer, mire adunk pénzt, mire mire mi mit támogatunk. >> Talajnak a termékenységét tudjuk javítani, akkor az már a regeneratív gazdálkodásnak egy alapvető célját, ha ha nem a fő célját megvalósítja.

Most éppen az a felvásársi járok nem kifejezetten azt támogatják, hogy én könnyen be tudjak vállalni akár veszteségekkel járó átállást, ami egyébként hosszabb távon nekem eredményt hoz, csak most ezt a két-három évet, ötöt is vinnem kell. >> Magyarországon is nagyon sok gazdálkodó van, aki úgy úgy használ regeneratív gazdálkodást, úgy van benne a nagyon sok elemében, hogy ezt ezt [nevetés] ezt így magának nem fogalmazza meg, nem teszi fel, hogy édes istenem, hát ilyen regeneratív gazdálkodó vagyok, a fenét csak túl akarok élni.

Lehet, hogy a borsó most nekem nem hoz annyit, hogy kifizetődő legyen, de kell valami a forgóba, kell nekem a vetőmag, a búza vetőmagermesztésem elé, és hogyha én arra rá tudok tenni 10%-ot, hogy megérje, és a tulajdonos azt mondja, hogy oké, akkor csináljuk, akkor már megérte. >> Tehát ezek a biostimulánsok nem növényvédőszerek.

Attól én nem tudom kiütni a bacilus szubtilis genetikai állományának azt az 5%-át, ami azokat az anyagokat termeli, ami a gyökerkörnyezetből kiszorítja a baktériumokat vagy a gombákat.

Egy talajoltással azt fogom elérni, hogy a lehető legtöbb élő gyökérzetet tudjon fejleszteni a növény.

Pont ez van a zászlós hajónkon, amikor az oltásról beszélünk.

Nagy gyökértől meg >> lenne annyi szervestárgya, mint amikor az én gyerekkoromban volt, amikor mentünk úgy úgy apám úgy időzítette mindig az utazást, hogy nehogy belefussunk a délutótán 6 órába, mert akkor az összes csorda hazamegy, akkor másfél órával később értünk le.

Tehát nincs nincs állattenés és nem is abba az irányba mutat sajnos.

Hektár Plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, [zene] szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. [zene] >> Szárbontás, lombtrágyázás, trioderma, talajoltás.

Milyen szerepük lehetnek ezeknek a megoldásoknak a regeneratív gazdálkodásban?

Miért tartja fontosnak a filazonit, hogy ebben a témakörben még többet kommunikáljon adott esetben? saját tapasztalatot is még többet szerezzen.

Regeneratív szemlélet nélkül tényleg nehezebb lesz a növénytermesztés a jövőben.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast, ahogy azt megszokhattátok, partnereink felkérésére, partnereink támogatásával készítem ezt a beszélgetés sorozatot és hát a Filazonit most már rendre időközönként vendégem itt a stúdióban, úgyhogy ezúttal is filazonitos szakembereket fogok köszönteni, de mielőtt bemutatom vendégeimet, ne felejétek követni a hektárt, a különböző podcast és közösségi média platformokon.

Emellett ugye van egy hírlevelünk, amire feliratkozhattok a www.hectarpodcast.hu oldalon.

Támogathatjátok a különböző marketing független szakmai anyagaink elkészítését is szintén a www.hctarpodcast.hu oldalon, ott a per támogatás aloldalon keresztül.

És hát a mai témánknak a középpontjában a regeneratív gazdálkodás áll.

Ö és majd itt ilyen biztos, hogy beszélgetünk, hogy kinek mit jelent a regeneratív gazdálkodás fogalom.

Én megköszönöm, hogyha ti is kommenteltek és leírjátok itt a videó alatt, hogy számotokra ez mit jelent, számotokra milyen tartalommal rendelkezik ez a kifejezés. >> A felvétel a streamline butikban készült.

Butikstudio. >> Na de hát akkor kezdjük is a mai műsorunkat.

Varga Sándort, a Filazonit szakmai vezetőjét.

Szia Sanyi! >> Köszöntöm én is a hallgatókat és a nézőket. >> Itt van velünk Kovács Zsolt, a Filazonit szaktanácsadója.

Én is köszöntök mindenkit, minden nézőt és hallgatót. >> És Dr.

Monori István az Agroda Kft. szakmai munkatársa.

Szia István! >> Szervusz Doni!

Üdvözlöm én is a kedves nézőket és hallgatókat.

Bevallom őszintén, hogy nyilván az lesz az első kérdésem, hogy miért a regeneratív gazdálkodás téma körében beszélgessünk, mert ugye amikor ugye felvetődött, hogy akkor újra eljöttök ide a hektárba, hogy akkor tényleg mi legyen a téma, ugye ezt dobtátok be.

És persze van egy olyan olvasata ennek a történetnek, hogy most az elmúlt egy-két évben azért előtérbe került ez a téma, ez a fogalom.

És akkor itt jön egy ilyen gonosz kérdés, hogy ez nem egy divat hullám, amire gyorsan felugratok felültök.

És akkor szerintem innen kezdhetjük is a beszélgetést.

Miért regeneratív gazdálkodást tartjátok most, itt ma egy ilyen fontos témának?

István, látom, hogy >> van egy gondolatod. >> Van egy gondolatod.

Ö az igazság az az, hogy úgy [torokköszörülés] gondoljuk, hogy semmi újszerű nincsen abban a gondolkodásmódban, amivel mi képviselni szeretnénk magunkat a regeneratív gazdálkodás témakörben. [horkantás] Ö valóban úgy van, ahogy te is mondtad, hogy ezt a regeneratív gazdálkodásnak a a jelentőségét az elmúlt években Magyarországon is egyre jobban felkapták a szakemberek, és ez biztos nem véletlen.

Tehát ez én úgy gondolom, hogy ez most ez nem egy divat, hanem hanem ennek valójában tényleg létjogosultsága van.

És hogy a filazonit miért gondolkodik most ebbe?

Én úgy gondolom, hogy nem most gondolik, nem most gondolkodik ebben, hanem hogyha jól átnéz nézzük azt, hogy mi a regeneratív gazdálkodásnak a definíciója, milyen célokat tud szolgálni, akkor gyakorlatilag ezeket a célokat mi különböző eszközökkel évtizedek óta támogatjuk.

Tehát ez abszolút nem új keletű se se definíció. tekintetében se a filazonit felfogásába, filozófiába.

Ez a holisztikus gondolkodás, ez szerintem mindig is részét képezte a filazoniknak. >> Jó, akkor megpróbáljuk tisztázni, hogy mit tartunk most itt ennél az asztalnál regeneratív gazdálkodásnak, mert ugye nyilván vannak sarok elemei ennek a történetnek, de tényleg el szoktam mondani podcastokban is, hogy beszélek gazdálkodókkal, beszélek adott esetben piaci szereplőkkel.

Lehet, hogy adott esetben csak árnyalatnyi, de vannak.

Régóta foglalkozunk mi is ezzel a témával, ahogy Pista elmondta, és és külön különleges megfogalmazások különleges folyamatleírások keringenek gyakorlatilag akár a tudományos publikációkba, akár akár a szakemberek szóhasználatába, és az elmúlt hónapokban mélyebben is beleástuk magunkat magába a filozófiába, tehát a filozófia hátterébe. hogy Pista elmondta a filozonit 20-30 éve gyakorlatilag hasonló szinten gondolkodik erről a témáról. 30 évvel meg 20 évvel ezelőtt az akkori az akkori vezetés és az akkori szakmai gárda valószínűleg nem kommunikálta azt, hogy mi regeneratív gazdálkodást folytatzunk, mert valószínűleg senki nem is említette ki, nem is használta még ezt a szót annyira, hogy fő reggenatív gazdálkodás, akkor még talán a fenntartható gazdálkodás vagy a fenntartható fogalomrendszer még kicsit jobban működött mondjuk a 70-es évektől és a 90-es években meg pláne.

Ön a regenív gazdálkodást ezt így ezt a fogalmat szerintem akkoriban még biztos, hogy nem nem használta senki.

Nem, nem is nem ismerte szerintem ilyen szinten senki, de hogy maga maga az egész az egész megfogalmazást, vagy az egész mondjuk így filozófia ami ami mögötte van, az tényleg az tényleg egy egy kicsit bonyolult, de kicsit kicsit egyszerű egyszerű alapokra épülő rendszer lenne. nagyon sokféle megfogalmazás létezik, és az az érdekes, hogy vannak vannak kutatók, vannak elég komoly szakmai csoportok, akik azt mondják, hogy ennek soha nem lesz exakt fogalmi meg meghatározása, mert mert annyira annyira sok mindenből tevődik össze, annyira komplex ez a ez a rendszer, hogy egyszerűen nem lehet kitalálni egy olyan exakt fogalmi rendszert rá, ami amit mindenki alkalmazni fog.

A másik, a másik szintén szakértő csoport, nálunk okosabb emberek azt mondják, hogy oké, ha nem lehet megfogalmazni egy egy konkrét fogalmi rendszert rá, vagy egy egy definíciót, akkor is nagyon fontos lenne az, hogy legalább a a benne a benne dolgozók, a benne élők, a vele vele foglalkozó, akár gazdálkodók, akár a szakmai szervezetek a saját egyéni megfogalmazásukat tegyék meg.

Tehát, hogy meg kell tenni valam, és én én is ezt támogatom, ha nem is tudunk egy globális mindenki által elfogadott fogalmi rendszert mellé rendelni, hogy mi is áll, mi az a leglenebb gazdálkodás, akkor legalább az egyéni az egyéni szervezetek, az egyéni rendszerek tegyenek meg egy ajánlást arra, hogy az ő szemszögéből, az ő az ő állásfoglalása mi a regeneratív gazdálkodásról.

Ennek egyébként nagy jelentősége van, ha belegondoltok, mint mint filozófiát is sokan boncolgatják, de például azért van jelentősége, hogy legyen egy egy fogalmi rendszer mögötte, mert például tudnak a kutatók foglalkozni, vagy eredményeket értékelni a tekintetben, hogy milyen milyen milyen eredmények születnek regatív gazdálkodásba?

Ha nincs fogalma, fogalmi rendszere annak, hogy mi a regenatív gazdálkodás, akkor te hogyan hogyan tudsz értékelni, hogyan tudsz kutatni?

A másik a politikai oldal, vagy a vagy a kormányok, a támogatási rendszer, ha hogy írnak ki támogatási rendszereket, hogy írnak ki programokat, hogyan támogatják a kormányok ezt a ezt a fajta gazdálkodást, hogyha nincs exakt fogalam, ha nem tudjuk, hogy mit mi mi a rendszer, mire adunk pénzt, mire mire mi mi mit támogatunk, akkor megint csak nagyon nehéz ezzel ezzel boldogulni. és a fogyasztók oldalán is itt fenn áll ez a lehetőség a mármint a a problémája, hogyha a fogyasztó nem tudja, hogy a regeneratív gazdálkodás címszóat mondjuk valaki ráragassza az egyik termékre azt, hogy ez a termék egy regeneratív gazdálkodás alatt született, de ha a fogyasztó úgy érzi, hogy evvel átverik, tehát hogy ő maga sem tudja, hogy ez mit jelent, de azt se definiálja meg neki, aki ráragasztotta ezt a címkét, akkor megint csak a fogyasztói bizalmat tudja egy idő után majd elveszíteni maga ez a kifejezés és felhígul, tehát maga az egész fogalomrendszer fel tud higulni.

Ezért mondom én is azt, hogy jó, erről, ha most beszélgetünk, és ahogy mondtuk, negyedik szakértőként te a témában hozzáteszed a te oldaladat is, és akár mindenki a majd a podcast után hozzászólhat, hogy fontos az a az a az a fogalmi rendszer, amit mi értünk, akár a Philzonit, vagy akár akár egy Bayer, akár egy egy Berend Feriy, akárki, mi mit gondol arról, hogy mi a regeneratív gazdálkodás fogalma.

És akkor ezt cincáljuk majd egy kicsit részletesebben szerintem a a mai beszélgetésünkben is. >> Ami az én podcastjaimban rendszeresen felvetődik, az például ugye van ez a regeneratív gazdálkodás öt alapelve, ugye amit >> valahol hét, tehát öt, valahol négy, valahol hét.

Ugye ebben benne van ugye a talajbolygatás minimalizálása, ugye az állandó növényborítás, a gyökérzet, ugye benne van a növényi biverzitás, tehát hogy a növényi diverzitás, illetve ugye itt a koncepció, illetve plusz egyként szokták ugye az állatotok integrálását beleépíteni ebbe.

Ez nagyjából szerintetek megfelel?

A ti ti [torokköszörülés] fogalmat? dalfogalmi rendszerünknek annak lehet >> ö ebbe egy egy olyan gondolatot, hogy ha csak a magáról, hogy kitalálták ezt a regeneratív szót, amire elég sok mindent most, amiről elég sok mindent elmondatok, gyakorlatilag regeneratív gazdálkodásnak az elemeitől a a filozófiai hátteréig, amit Sany boncolgatott, maga a szó megújítást jelent.

És ezt ezt azért deklaráltan mindenki elfogadja, teljesen mindegy, hogy ki beszéljen róla.

Hogyha a talajnak a termékenységét tudjuk javítani, akkor az már a regeneratív gazdálkodásnak egy alapvető célját, ha nem a fő célját megvalósítja.

És amiket felsoroltál, azok pedig eszközök hozzá, hogy hogyan tudjuk ezt.

És ha azt nézzük, hogy minek következtében fog regenerálódni, tehát javulni a talajunknak a termő term termékképessége, növelni tudjuk benne a szénkészletet. szerves anyagot, humuszt, ezáltal feltételezhetően a szerkezetépítő képessége javulni fog.

Ezt azért mondtam így, hogy szervez szerkezet építő képessége, mert ugye ezt nagyban befolyásolja, hogy milyen talanyművelési módszert használniak majd, illetve az, hogy a tápanyag utánpótlás hogyan lesz, sok helyen beleteszik elemként az, hogy kevesebb legyen a vegyszerhasználat, mesterséges anyagoknak a használata is természetesen az állat.

Tehát, tehát én úgy gondolom, hogy talaj megújításról, a talaj termékenységének a javításából a vízháztartásnak a megtartása különös tekintettel aszályos régiókban.

Egy m történeti hátteret, hagy tegyek hozzá ehhez a gondolathoz, és ez gondolatébresztő lehet mindenki számára.

Nagy régiók, ahol a regeneratív gazdálkodás az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret hódít.

Észak-Amerika, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland és most már az Európai Unió.

Ha megnézzük, hogy melyik régiók művel küzködnek, és mire találták ki ezt a regeneratív gazdálkodást, valahol egy picit a a a cél mindenhol ugyanaz.

Vissza kell állítanunk az eredeti termőképességét a talajnak.

Az Egyesült Államokba ez a közép-nyugati régió meg a Dakoták földe, tehát a nagy síkság részén részben a nagyüzemi gazdálkodásból származó degradáció miatt kezdték el ezt még a 80-as években.

Tehát túl sok volt a vegyszerfelhasználás, túl sok volt a műtárgyfelhasználás és és degradálódtak a a talajok komolyan Brazíliába.

Most ezt ne ne térjünk ki rá, mindenki tudja a receptet. kiértjük az őserdőt, helyette elkezdünk nagy mennyiségbe kukoricát és szóját termelni.

Pillanatok alatt, pár év alatt ledegradáljuk, és utána ott [torokköszörülés] maradnak a kopasz ugye pótzolt olajok.

Ausztrália 200 mm alatt van a eső, tehát mindenhol valahol más miatt, és ezért más miatt kezdenek el regeneratív gazdálkodást folytatni és más eszközökkel. >> Ami nekem még itt felvetődött, ugye ez is egy ilyen gyakran előjövő téma. hogy akár itt említetted Brazíliát, ugye Dél-Amerikát Ausztráliát ugye hogy most Ntilről beszélünk, vagy regeneratív gazdálkodásról beszélünk, merthogy alapvetően a két fogalom az bár biztos, hogy van egy nagyon erőteljes metszete, de ugye azért összességében noben is lehet úgy gazdálkodni, hogy az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Phylazonit

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal”

Miről szól ez az epizód: „Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal”?

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast legfrissebb adásában a Phylazonit támogatásával a regeneratív gazdálkodás fogalmát járják körül. Megvitatják, mi minősül regeneratívnak, és milyen kihívásokkal kell szembenézniük a termelőknek az átállás során. Szóba kerülnek olyan témák, mint a… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dr. Monori István, Dr. Varga Sándor, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal”?

Fő témái: regeneratív gazdálkodás, mezőgazdaság, termelők.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mitől regeneratív a regeneratív? Nincs más útja a termelőknek? – Szakmai vitaindító a Phylazonittal”?

Megjelenés: 2026. 06. 21.. Hossz: 1 óra 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/mitol-regenerativ-a-regenerativ-nincs-mas-utja-a-termeloknek-szakmai-vitaindito-fbc25a0e

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből