Hiteles Jogi Tanácsok

Beleszól a megrendelő a munkába?! Jól teszi! | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast

· PT27M20S

Összefoglaló

A podcast epizódban Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd Milánnal beszélget a vállalkozási szerződésekről. Kiemelik, hogy a megrendelőnek joga van beleszólni a munkafolyamatokba, különösen szabálytalanságok vagy törvényi előírások megsértése esetén, mivel ő is felelősségre vonható lehet.…

Röviden

Műsor
Hiteles Jogi Tanácsok
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
27 perc
Témák
vállalkozási szerződés, megrendelő jogai, felelősség, teljesítési igazolás, jogvédelem
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ha azt látja a megrendelő, mikor kimegy az adott területre, például tényleg egy építkezésem, hogy szabálytalanságok vannak, akkor igen, a megrendelőnek ebbe bele kell szólnia, merthogy nem csak a vállalkozót lehet felelősségre vonni, hanem a megrendelőt is adott esetben, hogyha valami probléma van, a vállalkozó az el kell, hogy készítse azt a művet, a megrendelőnek kötelessége azt átvenni, tehát át kell vegye tulajdonképpen és ki kell fizetni a vál vállalkozó díjat.

Na de nehogy ez félreértés legyen.

Mindig minden esetben mindent át kell venni.

Nem azt kell átvenni, amit a megrendelt.

Ezzel ezt sokan szoktak visszaélni, hogy nem számlázhat addig, amíg én ki nem állítom a teljesítési igazolást.

Hát azt értem én, de ezt a szerencsétlen vállalkozók meddig nem számlázhat?

Ezt én elhúzhatom évekig akár, de ugye erről a PTK így nem ír.

A podcastben elhangzottak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, konkrét ügyfelmerülése esetén keresse meg az irodánkat. >> Köszöntünk mindenkit.

Nagyon sok szeretettel a Hiteles Jogi Tanácsok podcast csatornán Dr.

Nagy Zsuzsannával fogjuk folytatni a szerződések, egészen pontosan a vállalkozási szerződés szétcincálását.

Köszönöm, hogy újra itt vagy. >> Szia Milán!

Üdvözlöm a nézőket, illetve a hallgatókat is. >> Ott fejeztük be legutóbb, és hát azt ígértük, hogy innen folytatjuk, hogy hát ugye nagyjából a a az általános szabályokat azt megbeszéltük a vállalkozói szerződés kapcsán.

De hát azért itt a megbízónak vannak ugye jogai és kötelezettségei, úgyhogy ezt kellene még szerintem egy kicsit kibontani, szétszálazni, hogy ez pontosan mit is jelent. >> Igen.

Ugye a vállalkozási szerződésnél már ugye kicsit érintettük azt, hogy a megrendelőnek kell ugye biztosítani a helyszínt, ha olyan valamit rendelt meg.

Ugye nagyon-nagyon fontos az is, hogy hogy előfordulhat olyan, hogy ugye mondjuk a a helyszínen megjelenik a megrendelő és ellenőrizni akar.

Tehát ugye a vállalkozók nagyon szokták ezt szeretni szerintem, amikor ugye innen érkezik a megrendelő és akkor ott elkezdi ott mondani, hogy ezt csináljak, azt csinálják, még lehet, hogy nincs is kész.

Még >> utasítási jog, ugye az előző adásban beszéltünk erről, milyen utasítási, ezt mindenki hallgassa végig, hogy milyen utasítási jogai lehetnek ugye a megrendelőnek, mert vannak, de ugye mit ellenőrizhet egyáltalán?

Tehát ugye erről már beszéltünk, hogy a valahol az utasítási jog meg azért az ellenőrzés szerintem egyik a másikból azért valahol adódik valamilyen formában. >> Tehát például azt nem feltétlenül ellenőrizheti a megrendelő, hogy milyen tényleg hogyan ütögeti mondjuk egy szoftverfejlesztő a az adott betűket, meg milyen gyorsasággal gépel.

És akkor itt is van olyan, ami ami azért megint csak egy határmezgye, mert ugye a megrendelő, hogyha egy építési területen azt veszi észre például, hogy tele van a vállalkozója olyan hibás munkavédelmi hogy tényleganság >> próbálok udvariasan, de köszönöm a szót.

Tehát, hogyha ha azt látja a megrendelő, mikor kimegy az adott területre, például tényleg egy építkezésem, hogy szabálytalanságok vannak, mondjuk ha kötelező a sisak és nincsen a sisak egyetlen egy munkavállalón se, vagy mit tudom én, nem kell felkötni őket, ne kössük a munkavállalókat, de hirtelen ezt akartam mondani, bocsánat.

Tehát, hogy hogy mondjuk ki kell őket kötni a nem tudom én hova, mert magasan vannak és nincsenek így kötelezően ugye kikötve, akkor igen, a megrendelőnek ebbe bele kell szólnia, tehát nagyon óvatosan ezzel, hogy hol kezdődik a felelősség és hol végződik a a felelősség ezen a téren.

Tehát ha például szabálytalanságok vannak, vagy akár egy szoftverfejlesztésnél azt veszi észre, hogy van benne jogszabályellenesen felhasznált olyan jogdíjas dolog, amit nem szabad használni, mondjuk fénykép egy honlapnál, vagy zene, vagy bármi ilyesmi, akkor ott bizony a megrendelőt ugyanúgy felelősségre lehet vonni.

Tehát nagyon-nagyon fontos az, hogy ezt az ellenőrzési jog bár kötött, hogy mit ellenőrizhet, de bizony van más jogszabályákban, nem is a PTK-ban, az adott szakterületre vonatkozóan olyan előírás, amit azért ugyanúgy be kell tartani.

Ezért mondtam azt, hogy a polgári jog, amivel mi foglalkozunk, az nem csak egy jogszabály, nem csak a PTK, hanem az adott szakterületre vonatkozóan 28 másik jogszabály lehet.

És és mindig ellenőrizzük, hogy változott-e az a jogszabály, mert bizony-bizony ezzel megint csak gondot okozhatunk magunknak is, akkor is, ha mi csak a megrendelők vagyunk.

Régebben vizsgáztattam építési műszaki ellenőröknél, tehát szegény építkezés, tehát mindig mindig építőiparra megyek vissza, és egyszer az egyik vizsgán vitába bonyolodtam a vizsgázóval, mert pont arról beszélgettünk, hogy hol kezdődik a a megrendelőnek a felelőssége, és hol végződik, és váltig állította, hogy hát most ő megrendelt valamit, azt utána a vállalkozó elkezdi csinálni.

Ez most mit érdekli őt, hogy most éppen az hogyan csinálja?

Hát most őt miért lehetne azért felelősségre vonni, hogy mondjuk leesnek az ember, lepotyognak a emberei a vállalkozónak az állványról, mert mert rosszul van az állvány felépítve, összedől az egész.

Azt hiszem, ez volt a a vizsgának a tárgya.

Igen, ilyenkor az ellenőrzési jog akár egyértelmű, hogy megnézheti, hogy azok az állványok jók-e, minden megfelel-e, merthogy nem csak a vállalkozót lehet felelősségre vonni, hanem a megrendelőt is adott esetben, hogyha valami probléma van, illetve nagyon-nagyon figyeljünk oda arra, hogyha észreveszi a megrendelő, hogy valamilyen probléma van, akkor tényleg szóljon is, hogy álljon le az építkezés például.

De itt azért felmerül bennem az, hogyha, hogy a megrendelő viszont ő lehet, hogy ő nem ért ehhez a területhez.

Sőt, hát ez a valószínűbb, nem?

Tehát hogy akkor ennek ellenére is őt egyébként felelősségre lehet vonni. >> Az biztos, hogy elkezdene kellene vizsgálódni, hogy ő nála mi hol van, és hol van ez a határ őnála.

Tehát azért a polgári jogban általában a józanparaszti az mint olyan az elég komolyan alkalmazandó szerintem én ezt szoktam mondani az ügyfeleimnek is, hogy hogy mi a logikus ebben a helyzetben.

Mond azt látom tényleg, hogy mindjárt összedől a a >> az állványszapó mondjuk >> ávány, és akkor ott sok ember egészsége, testi épsége, élete akár veszélyben van, >> akkor azt tegyen már szóvá, és akár én, mint mondjuk megrendelő, azért mondjam már azt az embereknek, hogy legyenek szívesek, másszanak le onnan, mert én nem szeretném, ha ott probléma lenne, nehogy aztán utána a végén engem is felelősségre vontak, merthogy ott voltam láttam és nem tettem semmit erre. >> Tehát az az elvárható módon igazából, ugye?

Tehát nem az, hogy most milyen csavarek, hogy van oda.

Tehát nyilván ez nem érd ha valami nagyon feltűnik, akkor >> Igen.

Tehát hogy utána meg ha véletlenül >> megint csak itt ki mit tud bizonyítani satöbbi, de ha tényleg ilyet látunk, akkor inkább szóljunk.

Jó, most megint az építőiparba mentünk el, de tényleg ez fejleszteni területen lehet ilyen, >> tehát hogy Igen.

Tehát, hogy hogy nem tudom most akkor menjünk most tényleg akkor most menjünk egy saját példára, hogyha most itt a podcastnél ugye itt is használunk olyan fényképeket, vagy olyan zenét, amit nem szabadna használni, ne adj isten tilos vagy valakinek a szerzői joga rajta van, ö akkor akkor engem fognak elővenni, mert én vagyok valamilyen formában ugye teljes mértékben a podcastnek a tulajdonosa, tehát de ugyanígy a Facebookon is a csoportra nagyon vigyázok, hogy le ne kapcsolják, merthogy valaki olyanokat irkált.

Én simán kitiltom azt, aki elkezd olyan tartalmakat, vagy olyan kommenteket írni, hogy szidd valakit, ne adj isten! volt olyan is, ugye mi elég sok a természetes személyeknek, magánszemélyeknek, tehát nem csak vállalkozóknak dolgozunk, rengeteg peres ügyünk van és követeléskezelők ellen is van, és volt olyan követeléskezelő, akit nem vettem észre, mert aznap mit tudom én, éppen más dolgom volt, hogy nem tudtam 24 órában a Facebook előtt ülni, és fölhívott az illető vezető, hogy megjelentettek róla egy szidalmazó kommentet, és hogy hogy ő nem szeretné, hogyha azt az anyukája látná és szedjem le.

És akkor fölmentem és leszedtem.

Tehát hogy nem fogok ilyenbe vitatkozni.

Jó, tehát hogy ne tehát mindenki, amikor ilyen megrendelő észreveszi azt, hogy valami nem stimmel, józan paraszt ésszel látom, hogy itt valami nem jó, akkor inkább kössek bele.

És igen, az ellenőrzési jog kiterjed erre, és igen, az utasítási jog is kiterjed erre.

Nagyon-nagyon fontos hogy >> tehát itt beleszólhat >> bele >> kell is ezek szerint >> bele bele mindenképpen >> mondjuk például amit az előbb említettél az hogy most milyen csavart használ a állvány fölépítésénél és nem is ért hozzá abb mondjuk ne szóljon bele ha azt látja hogy nem használnak csavarokat és hogy mindjárt összedől akkor viszont szóljon belem >> jó most megint elmentünk egy kicsit ilyen viccesebb formáb de ig talán érthető hogy mit mit szeretnénk mondan És mikor tekinthető egy munka egy feladat elvégzettnek?

Mikor Mikor mondhatjuk azt, hogy az elérhető eredményt azt elértük? >> Hát a kész van, amikor odamegy ugye a megrendelő és azt látja, amit ő megrendelt.

Hát mondjuk ez egy szoftverfejlesztésnél az >> ott ez ez a példa jutott eszembe. >> Eléggé necces lehet.

Ott ugye a tesztek vannak satöbbi.

Tehát hogyha valaki egy olyan szerződést köt, ami tényleg egy produktum most szigoran a vállalkozási szerződésről beszélünk, nem a megbízásról jó, tehát ne keverjük, mert azért szoftverfejlesztőknél van olyan is, hogy megbízás is van, az amikor például működtetni kell azt a szoftvert, >> tehát itt most arról van szó, hogy elkészíti azt a szoftvert, és akkor utána, hogy az mi a helyzet, akkor írjuk le azt, hogy akkor mikor tehát konkrétan írjuk le, az a legegyszerűbb, mikor tekintik a felek elkészültnek. azt a valamit.

Határidőt is érdemes adni. >> Ez tipikusan szószorfejlesztésnél meg az építőiparban a csúszások mennyire megengedettek satöbbi.

És én mindig én nagyon-nagyon figyelek arra, hogyha engem bíz meg valaki egy ilyen szerződésnek az elkészítésével, hogy legyen leírva, hogy ki mit gondol egészen pontosan eredménynek.

Mit akarunk látni, >> hogy kékszínű, nem tudom én, szobrot hoznak ide, és akkor én ezt föl tudom itt állítani, és akkor megjelenik egy huplilával, akkor azt ott el lehet kezdeni vitatkozni, hogy most ki mit gondol a kéken, és hogy akkor az most készen van, vagy nincsen készen.

Tehát ugye itt jönnek bár a viták, de akkor is, ha már le van írva, hogy h hogy én kéket szerettem volna, és megjelenik egy teljesen más szín, akkor lehet hivatkozni, hogy én azt nem veszem át, mert nem ez lett, mert ugye a az elején ugye megbeszéltük, hogy a megrendelő köteles átvenni.

Tehát ez egy fő szabály, hogy ugye a a vállalkozó az el kell, hogy készítse azt a művet, a megrendelőnek közelessége azt átvenni, tehát át kell vegye tulajdonképpen és ki kell fizetni a vállalkozódíjat.

Na de azért azt kell átvenni, tehát nehogy ez félreértés legyen, mindig minden esetben mindent át kell venni, nem azt kell átvenni, amit a megrendelt. >> Megrendelt.

Tehát, hogy ez ez nagyon nagyon nagyon fontos, hogy megrendelek egy gépet, mondjuk, amit én használni akarok a vállalkozásomban, azt mondjuk el kell készíteni, akkor akkor ott azért az legyen, és azt tudja, ha mondjuk én egy tésztagyártógépet rendelek, és cipőket fog gyártani, akkor akkor értelemszerűen az nem jó. >> Ühüm.

Ezek ugye lehetnek nansznyi eltérések is.

Ezért én úgy gondolom, hogy az a legegyszerűbb, hogyha mindenki, mind a két fél összeül.

Értelemszerűen ez úgy szokott történni, hogy odavissza emailezgetnek és akkor úgy mindenki beleírja, hogy amit szeretne.

De van olyan is, hogy egy asztalnál előszörünk és akkor le mindenki megmondja, hogy mit szeretne, meg mit tud vállalni.

Tehát az meg a másik, hogy egyáltalán a vállalkozó mit tud vállalni, mert hiába kérek én tőle repülőt, hogyha ő cipőket gyárt, tehát azért ez így >> most megint egy ilyen blőt példát mondok, de szerintem mindenki érti. >> Igen. >> És hiba várom el, hogy akkor hozz nekem egy bőing gépet valahonnan.

Tehát akkor nem, tehát nem, tehát jó, tehát ez ez megint csak józan paraszti ész.

Tehát az tényleg úgy gondolja a PTK-nak a jogalkotója, hogy az embereknek megvan ez a józanaszti eszük, hogy ki mit gondol, hogy most akkor hol lesz készen az a valami. >> És mi a helyzet a teljesítés igazolással?

Mert szerintem az még így ide kapcsolódik, nem mint egy így >> ugye ez főleg ugye a szolgáltatásoknál szokott ez előkerülni. >> Tehát, hogy kell-e teljesítés igazolása vagy sem?

Például mikor kell, mikor nem kell, kelle-e az átvételhez a teljesítésigazolás? >> Alapvetően a teljesítési igazolásról a PTK ilyen szempontból semmit az égvilágon nem szól. >> Ühüm. >> A teljesítési igazolás ez így kialakult szépen lassan így a gyakorlatban.

Aztán ö aztán nagyon sok tehát, hogy így én én én azt gondolom, nem tudom, a történetét nem néztem meg, bevallom most őszintén, hogy az, hogy ez most hogy alakult ki, tehát nem úgy tehát, hogy ugye régebben ez úgy volt, hogy megrendeltem, átvettem, >> tenyérbe csap, tehát megrendeltem, tenyérbe csaptuk, átvettem, kifizettem.

Most ugye már vannak fizetési határidők, illetve van olyan, hogy mi mikortól számlázhat valaki.

És azért találták ki ezt a teljesítési igazolást, hogy legyen valami olyan, hogy akkor a megrendelő az átvette, ezt így leírja, mint teljesítési igazolás, hogy az készen van.

És vagy a megrendelőnek a megbízottja, ez ugye építkezésnél lehet a építési műszaki vezető, a vagy műszaki ellenőr, bocsánat, van a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr, és az ellenőr az, aki ugye a megrendelő oldalán áll, és akkor ő például kimegy, és akkor leírja, hogy készen van, satöbbi.

Tegyük fel, tényleg minden készen van és minden oké, akkor azt leírja a…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Beleszól a megrendelő a munkába?! Jól teszi! | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Beleszól a megrendelő a munkába?! Jól teszi! | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

A podcast epizódban Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd Milánnal beszélget a vállalkozási szerződésekről. Kiemelik, hogy a megrendelőnek joga van beleszólni a munkafolyamatokba, különösen szabálytalanságok vagy törvényi előírások megsértése esetén, mivel ő is felelősségre vonható lehet.… Az epizód a Hiteles Jogi Tanácsok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Beleszól a megrendelő a munkába?! Jól teszi! | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Fő témái: vállalkozási szerződés, megrendelő jogai, felelősség, teljesítési igazolás, jogvédelem.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Beleszól a megrendelő a munkába?! Jól teszi! | Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hiteles-jogi-tanacsok/beleszol-a-megrendelo-a-munkaba-jol-teszi-hiteles-jogi-tanacsok-podcast-0619c970

Több epizód a Hiteles Jogi Tanácsok-ből