Hiteles Jogi Tanácsok

Így kötsz szerződést ANÉLKÜL, hogy tudnál róla

· PT23M54S

Összefoglaló

A műsorban Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a ráutaló magatartásról, mint szerződéskötési módról beszél. Elismerik, hogy a polgári törvénykönyv régóta ismeri ezt a fogalmat, ami a felek cselekvéseivel is szerződést hozhat létre írásbeli megállapodás nélkül. Példaként említik az…

Röviden

Műsor
Hiteles Jogi Tanácsok
Megjelenés
2026. 03. 19.
Hossz
24 perc
Témák
szerződéskötés, ráutaló magatartás, polgári jog, építőipar, kölcsönadás, garancia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ilyet is láttunk már párszor, hogy elmaradt valamiért a munkaszerződésnek a megkötése, mert elkezdtek gyorsan együtt dolgozni, imádták egymást, aztán elfelejtődött a papírnak az aláírása.

Ott voltunk a bírósági tárgyalóteremben, mely vita volt, természetesen vita volt utána és akkor ott az ellenfélnek a a az ügyvédje így odadugta az az ügyfelem orra elé a munkaszerződést, hogy ha már itt vagyunk, akkor írja már alá gyorsan.

Ezt így csúnyán néztem nagyon.

Ha valakinek valaki pénzt ad kölcsön, akkor legyen szíves, azt foglalja írásba.

És akkor írják le azt is, hogy hogyan, milyen feltételekkel, meddig, mert ebből aztán rengeteg vita szokott lenni.

És hogyha nem tudunk valamit bizonyítani, akkor nem biztos, hogy be tudjuk hajtani azt a kölcsön adott pénzt. tegyük föl a régi akcióból kint maradt egy csökkentett ár, akkor bizony-bizony köteles a az eladó azon az áron adni, és senkit nem érdekel az, hogy ez most a mit tudom én melyik munkavállalóinak a hibája volt, és nem cserélte ki azt a cetlit, hogy mennyibe kerül.

A podcastben elhangzottak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, konkrét ügyfelmerülése esetén keresse meg az irodánkat. >> Köszöntünk minden kedves nézőt és hallgatókt.

Ez itt a Hiteles jogi tanácsok podcast legfrissebb adása, Dr.

Köszönöm, hogy újra itt vagy. >> Szia Milán és üdvözlöm a nézőket.

És ott hagytuk abba a legutóbb, hogy a szerződések és hát van ez a kedvenc kifejezésünk mind a kettőnknek.

Szerintem ez a ráutaló magatartás.

Ugye ezt beszéltük meg, hogy egy picit kifejtjük, hogy ez mennyire tekinthető egyáltalán szerződésnek.

Mit jelent egyáltalán az, hogy ráutalom magatartás? >> Igen, így meg lehet kötni egy szerződést.

Tehát valóban a PTK ismeri ezt a fogalmat nagyon régóta.

Tehát nem csak ha ugye van most már egy új PTK-nek, most már az se az se új már annyira, mert már jó pár éves, de de hát ez már ez már nagyon-nagyon régóta.

Sőt, tulajdonképpen ha úgy vesszük, akkor az emberek között a a szóbeliségen kívül a ráutoló magatartás az, ami ami leginkább előjön.

Tehát mondjuk, ha egy szerődést meg akarunk kötni, mégha nem is írjuk alá, mert ugye éppen még nem írtuk alá, éppen még folyamatban van, vagy nem is jutünk be, hogy bármilyen szinten aláírjuk, attól még lehet olyan, hogy valahogy úgy cselekszünk, hogy kvázi megkötöttük a szerződést.

És igen, azzal valóban megköthetjük a szerződést, hogy mindenki elkezd úgy viselkedni, mintha lenne kettőnk között egy szerződés. >> Tehát csak az építő ugye építőiparos példát mondtunk az előbb.

Tehát mondjuk lefordítva, hogyha én beengedtem mondjuk a burkolót a lakásba, és letettem neki oda a ragasztót és a csempét, és ő pedig elkezdte csinálni, akkor ez azért már egy igen erősen ráutaló magatartás mind a két oldalról, ugye? >> Igen. >> Hogy mi ezt szeretnénk?

Tehát ott jön az, hogy valóban én odaviszem, beengedem satöbbi, megveszem hozzá az alapanyagokat, megmutatom, hogy ezt a falat kéne itt leburkolni, >> és ezzel én már utalok arra, hogy szeretnék vele egy szerződést kötni. >> Ő megfogja a >> vakolókanalat, vagy vagy a spak, hogy hozzányúl a csempék és elkezdi fölpakolni. burkoloktól elnézést kérünk ezúton is. >> Majd hozunk még más példákat is. >> Tehát, hogy elkezdünk ugye hozzá, tehát elkezd elkezd ugye fölpakolni a csempéket.

Ö itt akkor azért már ő is vastagon megmutatja azt, hogy hogy szeretné ezt a szerződést ugye megkötni, merthogy merthogy elvégzi azt a munkát.

És akkor ugye ha már ráutoló magatartás, ha az egyik megrendeli, a másik elvégzi a munkát, ez ugye tipikus vállalkozási szerződés.

Ebben mondjuk, ha már így most gyorsan előre szaladok, itt például valószínűleg nem fog például minden hónapban nekünk egy falat hosszabb ideig a burkoló lecsempézni, akkor itt ez egy vállalkozási szerződés, mert van egy produktuma, de majd erről fogunk beszélni.

Szóval a lényeg a lényeg arról, hogy ő ezt így megcsinálja, készen van, elvárja, hogy akkor jöjjön a megrendelő, megnézze, akkor mosolyog, és hogy átveszi kvázi a munkát, akkor mindenképpen ezért fizessen.

Ez tök jó. addig, amíg mondjuk el nem kezdenek lehullani a csempék például, mert ugye itt jön be az, hogy tök jó, hogy megcsinálja az illető mester azt az adott munkát, de mi a helyzet a garanciával, mi a helyzet mondjuk az egyéb olyan dolgokkal, hogy >> hogy azért ő most itt adott számlát, nem adott szám, tehát hogy fú, nagyon nagyon sok minden lehet, ugye nagyon sokszor azért lássuk be, azért szoktak szerződést nem kötni, meg szóval megegyezni. >> És olyat se hallottunk még soha, ugye, hogy egyszer csak nem vette föl a telefont a mondjuk egy például egy garanciaérvényesítés esetén a >> Igen.

Igen. >> a kivitelező szakember. >> Igen.

És akkor onnantól kezdve, főleg, hogyha milliókat fizetett ki a megrendelő és ott valami probléma van, akkor megint csak ott tartunk, mint a szóbeli szerződéskötésnél, tehát a ráutól magatartással megkötött szerződés egy picit erősebb. egyébként talán, mint a szóbeli, >> mert a ráutaló magatartással >> ott már valamiven produktum van, nem?

Vagy valamilyen cselekvés. >> Igen.

Tehát ott ott valamit kell csinálni ahhoz, hogy mindenki úgy gondolja, hogy akkor mi ma szerződést kötöttünk.

Ühüm. >> Egyébként tipikus ráutoló magatartás, amikor nem szoktunk írásban ugye szerződést kötni, amikor bemegyünk valamelyik bevásárlóközpontba vásárolni. >> Ühüm.

Ezt sokan nem gondolják, de ott is szerződést kötünk ám egymással.

Tehát, hogy az is egy ráutolom magatartást, hogy én fogom és bepakolászom a a termékeket a kosaramba, majd ugye elmegyek és kifizetem.

Ühüm. >> Tehát hog illik kifizetni.

Ez is egy szerződésnek a része, hogy nem csak elviszem, mert ha elviszem, akkor megint csak a büntetőjog az, ami ugye szóba kerül, azt ne, hanem ugye odamegyek, kifizetem, hazamegyek észreveszem, hogy hű, lejárt az a tej, vagy nem tudom mi, és nem bontom ki, és akkor visszaviszem, akkor bizony ott a a ott lesz a nyugta, hogy én ezt itt vásároltam, ekkor meg akkor és akkor nekik azzal kezdeni kell valamit.

Tehát, hogy itt is egy szerződéses jogviszony van, >> és nem nem az nem tudom hányszor volt, hogy bementél vag valamelyik bevásárlóközpontba, és akkor ott állt mondjuk egy úr vagy egy hölgy, és akkor alíatott veled egy szereket az adataidat, ott volt a vezérigazgató és akkor ő is aláírta, vagy vagy ügyvezető, vagy attól függ, hogy mi a vállalkozás. >> Nem volt, és nem is szeretnék ilyet megmondom őszintén.

Ezt képzeld el, hogy mondjuk tényleg egy nagy bevásárlóközpontban a húsvét előtt mindenki sorba állna, hogy aleja ezeket a szerződéseket.

Tehát ez a ráautoló magatartásos szerződéskötés, ez én azt gondolom, hogy ez nagyon jó dolog. >> Ühüm. >> Bizonyos esetekben. >> Tehát ezek például tipikusan azok az esetben. >> Egyszerűsíti az életet adott esetben.

Úgyhogy ezeknél én azt gondolom, vagy egy étterem például ott is tipikusan ugyanez, tehát amikor olyan szolgáltatási módszerek, módok vannak, ahol ahol ahol nem kell feltétlenül minden áron így aláírogatni ezeket a szerződéseket, de azért ugyanúgy helyt kell állnia annak az illetőnek, aki mondjuk ezt a szolgáltatást nyújtja, vagy elad például egy terméket, >> hogy mintogy hogyha aláírták volna a szerződést, tehát ez jó, hogy van.

Tehát ez ezt ne ne vegyük ki Isten őriz kivegyük a PTK-ból, mert elég vicces lenne tényleg ott mindenki szerződést kötözgetni így hetente.

És egyébként de tehát akár naponta is köthetünk szerződést a a az ételre, a egyéb dolgokra.

Így vásárolok valamit, egy kenyérpirítót veszek már akkor szerződést kötöttem.

Sőt, ugye a kenyérpirítóra jócskán garancia is van.

Az egy dolog, hogy ezeket a háttérben jogszabályok szabályozzák le.

Tehát mondjuk a fogyasztókra vonatkozó nagyon szigorú jogszabályok azért ezeket előírják, hogy ilyenkor mit kell csinálni, de önmagában az alap az, hogy a PTK-nak visszamegyünk ugye a legelső lépésre, hogy megkötjük egymással ezt a szerződést, de úgy, hogy még csak szóban se lehet megkötni, hiszen mondjuk ott a a szerződés aláírására jogosult egy bevásárlóközpontban nem fog tudni ott áll Ugye lehet, hogy több aláíró is van, de egyik aláíró se lesz ott szerintem, hogy >> a pénztáros meg nem írhatja alá, hogy >> igen.

Tehát, hogy mondjuk bár itt azért bejön az, hogy most a munkáltatot hogyan képviselik satöbbi.

Erről majd később úgy is fogunk beszélni, de hogy a lényeg az, hogy főszabály szerint ugye az aláíró nem lesz ott, akivel ugye szóban meg is tudnék akár egyezni, vagy írásban ugye megkötni, >> de önmagában azzal, hogy belépek, oda, vásárolok, elmegyek, kifizetem, akkor a másik oldal is már megkötte velem a szerződést, ráutolom magatartással, mert ugye kipakolta a polcaira azokat, amiket meg lehet venni, sőt kirakta a pénztárát, ugye, ahol fizetni kell.

Most teljesen mindegy, hogy ez egy önkiszolgálópénztár, vagy egy pénztáros ül ott.

Nem az számít, hogy ember legyen ott valaki, hanem az, hogy én én úgy döntöttem, hogy oda bemegyek, ő meg úgy döntött, hogy nekem ezt el akarja adni, de utána őnek ebből lehet, hogy vannak még helytállási kötelezettségei, például a garancia tipikusan.

Üüm. >> És milyen félreértések vannak ebből?

Mert egyébként ez egy viszonylag egyértelmű helyzetnek tűnik nekem.

Ö most a boltos példát félretéve, de egyébként, hogy itt ez a ráutoló magatartás, ez nekem egy elég egyértelműnek tűnik, legalábbis így elmondás alapján.

De mégis milyen félreértések vannak ebből?

Tehát van olyan, hogy valaki mondjuk a bíróság előtt azt állítja, hogy hát de én ezt nem is akartam, és akkor mégis csak a bíróság meg azt mondja, hogy de hát ráutalom magatartás történt. >> Bocsánat a burkolóktól megint elnézést kérek, de velük kapcsolatban tudnék egy jó példát mondani.

Az egyik ismerősöm letette oda a csempéket, és volt egy, mit tudom én, Bszínű, meg egy fehér színű doboz.

Tehát, hogy volt egy doboz fehér színű csempe, egy doboz bészínű csempe.

És azt beszélték meg, hogy akkor úgy rakja föl a a burkoló, hogy egy ilyen, egy olyan, egy ilyen, egy olyan.

Igen, >> én azt gondolom még szóbani, tehát itt még itt azért most el lehetne vitatkozni azon, hogy ez most akkor szóbeli vagy ráutol a magatartás vagy satöbbi.

De itt még szóban is ez el is hangzott.

Itt minden volt szóbeli megállapodás, autó magattartatás, tehát mindenki mindent megcs természetesen írásban semmit nem foglaltak írásba.

Tehát azért ez ez nagyon fontos.

És ha ez ott hagyta reggel, hogy tök jól megcsinálja ha azt látta, hogy úgy rakta föl a csempéket a burkoló, hogy hogy fehér, fehér, fehér, fehér fehér fehér.

Majd megint a következő sor is fehér majd egyszer csak végetért a fehér és elkezdett folytatódni a Big. >> Mire gondolt a költő? >> Hát ezt ő se értette, tehát hogy én se, azóta se, tehát ezt senki nem érti.

És itt na például tehát, hogy tipikus eset, hogy én ezt mondtam, ő azt értette, ezt csinálta és utána azt mondta, hogy de hát ezt kérte a megrendelő.

Most jó, értem, nem logikus, de most akkor is minek érhethem volna ezt a megrendelő?

Hát ő most ilyen extravagáns színeket szeret, és akkor ez így neki ez így tetszik.

És váltig állította mind a kettő, hogy nem ezt mondtam, de ezt mondtad.

Nem így kértem, de de így kérted.

Tehát jó, ez most egy picit nem feltétlenül ráutol a magatartás, hanem ugye a szóbeli, de akkor is azért valahol a kettő kettő azért fedi egymást.

És na és amikor még az írásbeliség is kombináljuk a mindenkit mindent, tehát írásbeli szerződésünk van, de szóban mást beszélünk meg, és akkor még a ráutolom magatartása máshogy csináljuk satöbbi.

Ezek azért létező dolgok, ez kombinálni.

Na erre gondoltam, hogy itt tudnak még ilyen kis kombinációk lenni. >> Az biztos.

Tehát a a polgári jogért tud érdekes dolgokat hozni szerintem.

Én én imádom s, tehát én én ezért szeretem jobban a polgárjogot, mert egy csomó összetett dolog van, és egyébként sokkal ilyen ilyen nansznyi dolgok vannak benne.

Ö nem, tehát nehogy valaki félreértse semmi bajom a büntetői jogos kollégákkal, az egy az egy olyan terület, amit én soha nem csinálnék, de a lényeg az az, hogy ebben ugye annyi minden lehet, hogy hogy tényleg így kombinálunk mindent mindennel.

Szóval a lényeg az az, hogy hogy itt azért elég nagy vita volt, hogy akkor most mit kéne csinálni azzal a fölrakott csempével, mert természetesen a megrendelőnek ez nem tetszett.

A másik fél meg azt mondta, hogy de hát ő így látta meg, hogy úgy volt azt, ja, várjunk, ráutolom magatartást, hogy az is legyen benne.

Így voltak lerakva a dobozok, és ő azt hitte, hogy akkor azt így kell felrakni.

Értem, >> hogy tehát és akkor így most hogy döntöd el, hogy kinek van igaza és ugye mit kell ilyenkor csinálni?

Azért ez jelentős összeg volt ott. >> Újra meg kellett venni a csempéket satöbbi. >> Aztán annyivan maradtak ráutalomakatartással.

Az egy dolog, hogy hogy csúnyán nézett, és felettébb hangosan üvöltött a az ismerősöm ezzel a mesteremberrel.

És akkor a végén ezt ő ráautoló magatartásként úgy tekintett, hogy nem tetszik az ügyfélnek, amit csinált.

És akkor tulajdonképpen a saját költségére leverte a falat, vagyis hát a nem a falat, bocsánat, a csempét.

És akkor kifizette ugye a azt a kárt, amit okozott, és föl is rakta ugye újra helyesen a csempét.

Hát itt azért valószínűleg meg gondolom, remélem, hogy ez a mesterember megtanulta, hogy nem feltétlenül azt jelenti, hogy ráutolom magat, hogy úgy vannak lerakva a dobozok, hogy először a fehér, aztán a béz, és akkor így kell fölrakni, hanem hogy oda kéne arra is figyelni, hogy mit kért a a megrendelő.

Úgyhogy úgyhogy igen, tehát azért ez ezzel óvatosan, tehát hogy ki mit mond, ki mit gondol, illetve ki, hogy teszi le azokat a dobozokat.

Most logikát nézve nem tudom, hogy lehetett volna máshogy lerakni, hogy egyértelmű legyen, de akkor is ez egy magyarázatnak ott volt, hogy de hát először volt a fehér, aztán meg a bés, és azt hittem így kell fölrakni. >> Jó, tehát most ez egy dolog.

És akkor rengeteg ilyen lehet még, mint ráutoló magatartás hogy tipikusan én átadok neked sok millió Fintot…

Említett entitások

Témák

  • szerződéskötés
  • ráutaló magatartás
  • polgári jog
  • építőipar
  • kölcsönadás
  • garancia

Személyek

  • Milán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Így kötsz szerződést ANÉLKÜL, hogy tudnál róla”

Miről szól ez az epizód: „Így kötsz szerződést ANÉLKÜL, hogy tudnál róla”?

A műsorban Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a ráutaló magatartásról, mint szerződéskötési módról beszél. Elismerik, hogy a polgári törvénykönyv régóta ismeri ezt a fogalmat, ami a felek cselekvéseivel is szerződést hozhat létre írásbeli megállapodás nélkül. Példaként említik az… Az epizód a Hiteles Jogi Tanácsok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 19..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Így kötsz szerződést ANÉLKÜL, hogy tudnál róla”?

Fő témái: szerződéskötés, ráutaló magatartás, polgári jog, építőipar, kölcsönadás, garancia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Így kötsz szerződést ANÉLKÜL, hogy tudnál róla”?

Megjelenés: 2026. 03. 19.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hiteles-jogi-tanacsok/igy-kotsz-szerzodest-anelkul-hogy-tudnal-rola-72fd56dd

Több epizód a Hiteles Jogi Tanácsok-ből