Hiteles Jogi Tanácsok

Szóbeli szerződés? Sok sikert a bizonyításhoz! - Hiteles Jogi Tanácsok Podcast

· PT25M18S

Összefoglaló

Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a Hiteles Jogi Tanácsok podcast legújabb epizódjában a szerződések fontosságáról és a szóbeli megállapodások kockázatairól beszél. Kiemeli, hogy sokan a szerződésírást szükséges rosszként kezelik, ami súlyos következményekkel járhat, mint például a NAV…

Röviden

Műsor
Hiteles Jogi Tanácsok
Megjelenés
2026. 03. 12.
Hossz
25 perc
Témák
szerződések, szóbeli megállapodás, bonyolított munkaviszony, bizonyítás, jog, nav
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nagyon sűrűn előfordul, hogy valaki köt egy megbízási szerződést, és akkor kijön a NAV ellenőrizni, és kiderül, hogy olyan elemei vannak, hogy simán átfordítják úgynevezett munkaszerződéssel, és akkor lesz egy bújtatott munkaviszony.

Az egy dolog, hogy bírságot kap, az egy másik dolog, hogy mit fognak még rajta behajtani, de ugye felkerülhet egy olyan listára, aminél a közbeszerzések, bizonyos pályázatok bizony-bizony ugrottak, ahol nagyon nagy bajok vannak.

Ugye az építőipar, ahol meg aztán érdekes szerződéseket láttam már őszintén.

Én még nagyon-nagyon ritkán láttam olyan mestert, aki egy szerződést tukott volna. a az illető megrendelőnek a az óra alá, hogy akkor itt kérem aláírni, hogy ügyönnek hozzám is ügyfelek, hogy ők a szóban megegyeztek.

Itt még az lehet, hogyha mondjuk tegyük föl, bepereljük, ellentmondásba keveredik, amikor meghallgatják, de ez lutri, vagy lesz ilyen, vagy nem.

A podcastben elhangzottak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, konkrét ügyfelmerülése esetén keresse meg az irodánkat. >> Köszöntünk mindenkit a hiteles jogi tanácsok podcast legfrissebb epizódjában.

Naiz Zsuzsanna ügyvéddel fogunk beszélgetni.

Köszönöm, hogy itt vagy. >> Jó napot kívánok a nézőknek és szia Milán! >> Hát az előző epizódokban megbeszéltük, hogy mi az, hogy aláírás, hogy írunk alá, mit jelent ez egyáltalán.

És akkor most a következő néhány részben pedig azt fogjuk megbeszélni, hogy mit írunk alá, merthogy ez ugye megint csak egy nagyon nem mindegy dolog.

Ö a szerződésekről lesz szó, és szerintem induljunk onnan, hogy te mit látsz, hogy mennyire csúsznak el ezzel a vállalkozók, mennyire vagyunk hajlamosak ezt a szerződést egy ilyen szükséges rossznak tekinteni, amivel aztán úgy nem nagyon szeretünk foglalkozni. >> Hú, most egy jó nagy a csó haajtottam így a kezdetnek.

Ez egy érdekes kérdés, és nem is tudom, hogy udvariasan hogyan lehet erre válaszolni.

Nagyon, nagyon, nagyon nagy gond van ezzel.

Ugye úgy vannak vele az emberek, hogy amikor megismerkedünk, üzletet akarunk kötni, akkor jóban vagyunk, happy vagyunk, tök jók minden.

Elkezdünk dolgozni, és valahogy ez így elfelejtődik.

Tehát bevallom őszintén, nekem is volt már ilyen, hogy nem az ügyvédi tevékenységem, hanem pont fordítva én rendeltem meg valakitől valamit, és gyorsan gyorsan csináljuk, mert az kell.

És úgy később vettük észre, hogy tulajdonképpen elfelejtettük alaírni a szerződést. >> Ühüm.

Addig, amíg jóban vagyunk, ez rendben van akár, hiszen létezik egy olyan jogszabályunk, mint a PTK.

Nem fogok paragrafusokat emlegetni, de a lényeg az az, hogy van egy ilyen PTK-nk mi az egyáltalán, hogy szerződés? >> Ühüm.

Na, ez a legfontosabb, hogy ezt letisztázzuk.

Ugye rengetegféle szerződés van, tehát most itt itt szerintem majd később megyünk végig azon, hogy egyáltalán mit mit, tehát hogy az egy dolog, hogy szerződést megvesszük, hogy mit jelent, de hogy egyáltalán milyenféle forma szerződés lehet, és akkor még azon belül is mit lehet variálni.

Ez egy szép, hosszú téma lesz szerintem.

Szóval egyáltalán az, hogy szerződés, az ugye első körben azt jelenti, hogy minimum ketten kellenek hozzá. >> Magammal nem tudok szerződni, ugye >> egyébként de tehát van egy érdekesség, amikor tulajdonképpen valaki például vállalkozó, egyéni vállalkozó, mondjuk van ilyen is érdekesség, vagy vagy egyéni, tehát hogy egyedül van ugye a cégben, és ő saját magával.

Sőt, nekem is van az ügyvédi irodámmal szerződésem, tehát az ügyvédi irodám képvisel engem, tehát hogy ugye, tehát azért vannak furcsa sár csavarok.

Igen, de akkor a főszabályként mégis csak a két ember a minimum. >> Hát minimum ketten kellenek, tehát két külön személy, hogy úgy mondjuk.

Tehát például én azért tudom megoldani az ügyvédi irodámmal a szerződést, mert vagyok én mint kvázi magánszemély.

Ezt a jogszabály nem így hívja, ugye természetes személynek nevezi, de a köznyelvben laikusok magánszemélyként hívják.

És hát az ügyvédi irodám pedig ugye maga az iroda, amelyik egy külön entitásnak számít.

Tehát, hogyha nagyon szépen akarom ezt mondani, akkor valójában azt mondanám, hogy nem két külön személy, hanem két külön entitás legyen, mert ha csak egy van, és ő ír le valamit, az egy úgynevezett egyoldalú jognyilatkozat.

Tehát olyan is létezik, sőt közjegyző előtt is lehet ilyet.

Például a bankok elég sűrűn élnek ilyennel, amikor kötnek egy kölcsönszerződést, és akkor utána elküldik a delikvenst, ugye az adóst a közjegyzőhöz, akkor nem biztos, hogy ott külön szerződnek, hanem egyedül ő elmegy, és egy egyoldalú jognyilatkozatot tesz arról, hogy ő tartozik a banknak x >> forttal, és akkor a feltételeket leírja, hogy igen, ez van a 2K-t a megkötött szerződésben, és az ott egy egyoldalú jognyilatkozat.

Nem muszáj hozzá közjegyző, de ilyen lehet.

Tehát például, hogyha adok neked egy elismervényt hogy nem tudom, átvettem tőled x Ft-ot, és ezt én vissza fogom adni neked eddig meg eddig.

Ez is létezik, ilyen lehet. >> Ühüm. >> És simán megcsinálhatom, hogy leírom saját kezem.

Ugye erről már volt szó, hogy hogy saját kézzel így leírom, és akkor aláírom, akkor ugye még két tanú se kell hozzá, akkor ilyet mondhatok.

Ez egy egyoldal jognyilatkozat.

Üüm, >> ha már mondjuk úgy veszem át tőled ezt a pénzt, mondjuk mint magán személy, mint természetes személy, te is természetes személy vagy, én is természetes személy vagyok, és adsz nekem sok pénzt.

És mind a ketten aláírjuk, hogy x F-ot ideadtál, és akkor ilyen meg ilyen feltételekkel kell majd eddig meg eddig visszaadnom.

Ezt mind a ketten aláírjuk, akkor tulajdonképpen egy szerződés jött létre.

Ugye az aláírást már megbeszéltük, hogy ez hogyan működik. >> Í, így van.

Tessék visszakeresni az előző adásokat, ha ez nem egyértelmű valakinek.

Ezt ugye lehet simán itt is most aláírhatjuk meg, hogy elektronikusan is, tehát fontos, hogy mi mi számít.

Érvényes aláírásnak >> a szerződés az mindig le van írva. >> Ő na igen, a PTK-nk ebben nagylelkű, mert ugye valahol valamilyen formában azért a jogszabályokat hozzá kell igazítani a való élethez, a gyakorlathoz.

És azért nagyon sok ember azért általában szóban egyezik meg valamiben.

És ugye régen az adott szó az állítólag nagyon-nagyon számított.

És ugye nem is tudom talán mikor volt ez, amikor ugye mindenki a becsületét előbbre tartotta, talán még akkor kardoztak egymással az emberek, és így egyszerű volt.

Nem tudom, hogyha >> a a nem tudom ödön a elnézést kérek az ödönöktől.

Ödön a nem tudom Gézának valamit mondott, akkor azt nem tartotta be, akkor lehet, hogy lekardozta, tehát lehet, hogy ez kicsit ez így ugye ezt most izé idén már ne csináljuk, tehát ebben a közegben már ezt nem nagyon engedik.

A podcastnek meg nem témája a büntetőjog, tehát hogy igen, lehet olyan, hogy szóban egyeznek meg, és a szóbeli szerződést is egyébként a PTK úgy veszi, hogy szerződés.

Mi a baj vele? >> Hát, hogy későbbiekben, ha összeveszünk, akkor igazából nem lehet bizonyítani, hogy ki mit mondott. >> Így van. >> Mert ha még tanút is viszünk, tuti, hogy az egyik azt fogja mondani, amit én mondtam, a másik meg azt, amit te. >> Ugye azért a hamis tanúást a törvény azért bünteti, >> de lehetnek ilyen kognitív torzítások, hogy én úgy emlékszem, hogy >> igen, ez így ebben a formában igaz.

És akkor ott jön be az, hogy akkor utána elkezdünk mondjuk emailezni, SMS-ezni, mit tudom én milyen, social médiás üzeneteket küldözgetni, és akkor azt fel lehet-e használni bizonyítéknak, ki mit fogad el, satöbbi.

Ez ugye akkor fontos, hogy annak, akinek igénye van a másik felé, ugye neki kell bizonyítani egy csomó mindent, tehát neki kell erre figyelnie, hogy hogy akkor ott most mi a helyzet ezzel, hogy akkor ott inkább írják le.

Tehát főszabály szerint valóban tökéletes a kérdés, nem kötelező leírni, legalábbis nem mindent kötelező leírni.

Van olyan, amit a PTK előír, vagy más jogszabály.

Most ezeket mondok egy-két példát.

Például az ingatlanokkal kapcsolatos összes szerződést, mindent, ami azzal kapcsolatos, azt írásban kell megkötni.

Igen, a bérleti szerződésekre is vonatkozik ez.

Ez ugye nagyon sokszor ugye kikerülik a adózás miatt, és akkor egyszerűen nincsen bérleti szerződés. például a bérbeadó és a bérbevevő között, aztán utána futhatunk itt a a köröket, futhatjuk abban is, hogy ki tudjuk tenni, nem tudjuk kitenni, kinek van igaza, hogy van igaza, satöbbi.

Ráadásul ugye ott is egy csomó olyan dolog van, amit majd majd lehet, hogy egyszer átbeszélhetjük, hogy milyen kötelező részei vannak mondjuk egy vérleti szerződésnek, de mindenképpen azokat írásba kell foglalni.

Tehát azt kell mondanom, hogy minden olyan, ami amiben ingatlan van, az tuti biztos, hogy írásba kell foglalni.

És akkor szerintem így egyszerűsítsük le.

És akkor így így akkor ezt így >> bár még eszembe jutott az autó, mert hát ott is kötelező. >> Igen.

Tehát azért van egy csomó olyan dolog még, ami ami az iri írásos. minden ilyen ingóság, ugye az autó is ingóság, >> ami mondjuk közhiteles nyilvántartásban valahol valamilyen formában szerepel.

Mondjuk ez gondolom sokakat érint a magárpülő. >> Hát reméljük, hogy van olyan vállalkozóhallgatóink között, aki ezen gondolkozik éppen. >> Igen.

Így tényleg ezt mindenkinek kívánom, hogy ezen tudjon gondolkozni, hogy vesz-e repülőt.

Tehát minden ilyesmi az az írásbeli szerződést igényel. jobb is azért az ilyeneket írásban megkötni, tehát ott azért nagyon sok minden mondjuk a szerződés megkötésének dátumához kötődik, garancia satöbbi.

Tehát azért ezek ezek nagyon fontosak. >> De egyébként ilyenkor itt felmerül bennem az a kérdés, bocsánat, hogy mondjuk történik egy vitás helyzet, nincs írásbeli szerződés, és hogyha a bíróság elé megyünk, akkor ott mi fog történni?

A bíró így széttárja a karját, hogy tessék megbeszélni a folyosón, vagy ilyenkor ilyenkor mi van? őszintén attól függ, ki mit tud bizonyítani. >> Aha. >> Ez az a rész már.

Tehát amikor tényleg az van, hogy úgy jönnek hozzám is ügyfelek, hogy ők a szóban megegyeztek, például egy kölcsön. >> Ühüm.

Tipikus az természetes személyek között, amikor még haverok vagyunk, rokonok vagyunk, akármik vagyunk, nagyon jó ismerősök, addig amíg ugye vissza nem adja az egyik a másiknak a a kölcsönvett pénzt, és akkor ugye az, aki kölcsön adta, hoppon maradhat, hogy akkor most igen, itt vagyok, és mit csináljak? >> Ühüm.

Ilyenkor szoktunk mit szoktunk ilyenkor csinálni?

Hát azt szoktam javasolni, hogy próbálja meg valahogy akár valami írásos valami legyen róla, tehát akár egy email, egy bármilyen üzenet.

Tehát bármilyen üzenet, tehát már azok is sokat számítanak. >> Értelemszerűen tanúk, de hát általában ezek nem szoktak tanúk előtt történni.

Tehát ha nem tudjuk bizonyítani, akkor akkor ennyi volt.

Akkor tényleg ennyi volt. >> Hogy akkor tényleg jön a karszéttárás. >> Igen. >> Ühüm. >> Itt még az lehet, hogyha mondjuk tegyük föl bepereljük, vagy fizetési meghagyást adunk jellene, és akkor ellentmond elmondjünk bíróságra, vagy nem mond ellent, akkor az egyszerűbb, ha nem mond ellen.

De ugye, hogyha ha ellentmond és elmegyünk bíróságra, >> akkor megint bizonyítani kell.

Ott esetleg az lehet még szerencseként, hogy mondjuk ma ellentmondásba keveredik, amikor meghallgatják, mert azért azért a legtöbb ember, amikor bíróság elé kerül, azért nem ilyen dörzsölt, dűnöző, hogy öt percenként bíróságra jár.

És amikor meghallja azt, hogy a hamis tanulzást a törvény bünteti, >> az egy nagyon erős stressz hirtelen, ugye?

Meg ugye mondjuk én, aki elég sűrű járok bíróságra hozzá vagyok ahhoz szokva, hogy van egy pulpitus, ahol ül a bíró, vannak a felek ugye felperes, alperes, és akkor egyik a egyik oldalán ül a bírónak, a másik a másikon, akkor nem mindegy, hogy mikor, hogy szólunk, mit csinálunk, hol áll a tanú, áll-e-e az ember, föláll, nem áll, föl, tehát hogy rengeteg olyan szabály van, amit be kell tartani. >> És én ehhez hozzászoktam.

Ez nem azt jelenti, hogy valótlant állítok a bíróságon, de ugye azért vannak olyan emberek, akik tényleg odajárnak öt percenként, és igen, a mondjuk tegyük föl a bűnöző kategóriában, hogy ők lehet, hogy meg tudják téveszteni a bírót, de azért az embereknek szerintem a jelentős hányada megszeppen, ott áll, összezavarodik, mi is kérdezünk, a bíró is kérdez, ügyvédek, talár van, keresztkérdés ráadásul tehát ott azért sokszor benne van az is, hogy csúnyán mondom, de egy picit csőbe húzni, hogy kibuktatni azt, hogyha valami mégse úgy történt, ugye?

Tehát azért van ebben egy ilyen nyomás is. >> Persze mindenképpen ehhez kell ugye egy jó ügyvéd.

Na, erre szoktam azt mondani, hogy az ügyvéd nem luxus ühüm, >> hanem a szükséges biztonság.

Ez ugye az egyik jelmondatunk.

És akkor nekem az a feladatom, hogy ezekre figyeljek oda, hogy akkor próbáljam beugrasztani az illetőt, hogy hátha kimond valamit, ami mondjuk egy ilyen, ahol nincsen egy írásos szerződés, de bele lehet kapaszkodni, hogy az ott elhangzott. >> Igen. >> Ühüm.

Ühüm. >> De ez lutri, >> mert vagy lesz ilyen, vagy nem. >> Vagy lesz ilyen, vagy nem.

Tehát >> azért én sem vagyok mindenható, én sem feltétlenül tudok csodát tenni.

Nincsen varespálcám, nincsen jósgömböm, nincsen semmi ilyesmi, bármennyire is szeretnék az ügyfelekezt hinni. >> Úgyhogy én annak a híve vagyok mindenben, mindenben, hogy ezerszer inkább legyen a megelőzés a célkeresztben, és gondoljunk el a legeslegrosszabbra mindig, hogy mi történhet.

És akkor azt próbáljuk meg lezárni már az elején, még akkor is, amikor jó barátok vagyunk, és nagyon jó ismerősök és imádjuk egymást.

És nem kell ezzel megsértődni, hanem akkor mind a két felett le kell ebben védeni. >> Na, pont ezt akartam mondani, hogy az mind a két felett védi a szerződés alapvetően egy jó szerződés. >> És akkor hadd tegyem föl a kedvencemet.

Na azzal mi a helyzet, >> ha már szerződések?

Igen, a ráutoló magatartás az ugye a PTK-nak a…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Milán

Szervezetek, cégek

  • NAV

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szóbeli szerződés? Sok sikert a bizonyításhoz! - Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Szóbeli szerződés? Sok sikert a bizonyításhoz! - Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Dr. Nagy Zsuzsanna ügyvéd a Hiteles Jogi Tanácsok podcast legújabb epizódjában a szerződések fontosságáról és a szóbeli megállapodások kockázatairól beszél. Kiemeli, hogy sokan a szerződésírást szükséges rosszként kezelik, ami súlyos következményekkel járhat, mint például a NAV… Az epizód a Hiteles Jogi Tanácsok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 12..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szóbeli szerződés? Sok sikert a bizonyításhoz! - Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Fő témái: szerződések, szóbeli megállapodás, bonyolított munkaviszony, bizonyítás, jog, nav.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szóbeli szerződés? Sok sikert a bizonyításhoz! - Hiteles Jogi Tanácsok Podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 12.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hiteles-jogi-tanacsok/szobeli-szerzodes-sok-sikert-a-bizonyitashoz-hiteles-jogi-tanacsok-podcast-84eaec29

Több epizód a Hiteles Jogi Tanácsok-ből